Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-10 / 19. szám
-* ;vW magát, elmegy az orvoshoz és tanácsot kér.- Művésznő - mondja az orvos önnek változatosságra van szüksége.- Kérem - csodálkozik a művésznő -, az utolsó tizenkét hónapban volt két férjem, négy lakásom, három autóm, tizenegy szakácsnőm és egy válóperem, milyen változatosság van még? KULCS Részeg ember tántorog, dülöngélve méregeti az utca hosszát. Végre megtalálja lakóháza kapuját. Zsebébe nyúl, kivesz egy szivart, és megpróbálja beleerőszakolni a zárba. Hosszan vesződik, és hangosan káromkodik. Arra jön egy járókelő. Megáll, nézi a részeget. Rögtön rájön a hibára, és jóindulatúan igy szól:- Ember! Szivarral akarja kinyitni a kaput?- Jóságos isten - kap a fejéhez a részeg -, akkor az előbb én a kapukulcsot szívtam el? KÉRDÉS- Mondd, Pista, miért veszel már öt éve ugyanolyan ajándékot a feleségednek?- Mert az asszony már ötödik éve mindig a negyvenedik születésnapját ünnepli! PAPUCS Kiss megkérdi Nagyot:- Mondd, neked gyakran van más véleményed bizonyos dolgokról, mint a feleségednek?- Hát persze!- És az asszony mit szól hozzá?- Semmit. Ő nem tud róla... SZÁLLODA Az egyik ódon, olcsó szálloda falára kiírták:- Kérjük, ne zavarja a vendégek nyugalmát! Néhány nap múlva az egyik vendég ezt írta a szöveg alá:-Tanítsák meg a svábbogarakat is olvasni! FOGORVOSNÁL- Kedves Sohonyai úr, vegyen bátorságot, és végre nyissa ki a száját!- Rendben, doktor úr, én kinyitom, csak aztán ne legyen kellemetlensége belőle!- Ha a férjem felönt a garatra, hiába hoz virágot, én aKKor is hidegre teszem! (Julo Polák kollázsa) /MUTTLVf ÁfH. - A IoJUm V / <' AXtAJtÁjBr A NÉLKÜLÖZHETETLEN VÉDŐJÁTÉKOS- Ugye, mégis jót tanácsoltam, Laja? Mert amikor mellőlem megugrik Hoholczer kettő, ő szokásosan a jobb felső sarokra lő... (Mikus Sándor karikatúrája) Bölcs emberek - a szerelemről ... a szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba, és gyakran tovább zöldül a szív romjain. (Hugo) * * * A mostani nagy gyűlölet gyakran egyedüli jele az elmúlt nagy szerelemnek. ’ (Sainte-Beuve) A csók úgy lobban fel, mint a villám, a szerelem úgy süvit el, mint a vihar, aztán az élet megint nyugodt lesz, mint a mennybolt, s folyik tovább, épp úgy, mint azelőtt. (Maupassant) Nincs mi időt , S szerelmet visszahozna (Apollinaire) Szerelem nélkül élni - bánat, de ha szerelmes vagy - kétszeres bánat. (Gorkij) Szerelemről a nők tárgyitagosabban s egyben titokzatosabban gondolkodnak a férfiaknál... (Déry Tibor) ... szerelem sohase virágzott börtönben, karámban, csak szabadon. Nagy-nagy világosságban. (Wolker) Sok irásmúben a szerelem szerepe mint egérfogóban a szalonnáé. (Forbáth Imre) ... a szerelemben az esztétikai értékítélet éppúgy nem jut szóhoz, mint az erkölcsi. (Thomas Mann) A hét vicce A lámpalázas borbélyinas megkérdi az ügyféltől:- Mondja, uram, elégedett a borotválásommal? Mire a vendég:- Maga borotvált? Én teljesen abban voltam, hogy vért vesz tőlem! 1 ______L r >--------------------A kezdő (Lubomir Nikolini rajza) Mai turistautak (Vladimír Pavlík karikatúrája) Vojto Haring:- Olyan rendetlenség van itt, mint egy építkezésen- bosszankodott a mester -, az istennek nem talál az ember egy colos deszkát. Szemétdomb. És ha Fangli mester feldühödött, akkor mindenki tudta, hogy baj van.- Hé, fiúk! - rivallt rá a kőművesek tétlenül topogó csoportjára Kovász Ottó csoportvezető. - Nézzetek szét az építkezésen, és kerítsetek egy colos deszkát az öreg Fang- linak. A kőművesek szétrebbentek, mint a legyek, de bár a veríték ömlött róluk, egy szál colos deszkának még csak a hírét sem találták.- Hé, villanyszerelő urak- fordultak a gyanútlanul kártyázó villanyszerelőkhöz -, nem láttatok valamerre egy colos deszkát? Most már együtt keresték a szóban forgó deszkát. Majd összefutottak a csempézőkkel, a szobafestőkkel, tapétázókkal, mindannyian velük tartottak. Keresztül-kasul bejárták az egész épülő telepet, míg rátaláltak az ácsokra. Állást építettek, colos deszkából. Diadalmenetben vitték a deszkát a mesterhez.- Rendben van, fiúk, minden rendben - dicsérte meg őket szokásától eltérően az öreg Fangli. - És most fogjátok és fektessétek az egyik végét erre a köre, a másikat amarra, iiiigy... Rendben van, minden rendben. Mint aki jól végezte a dolgát, összedörzsölte a tenyerét:- Most pedig szépen ráülünk. Hiszen elfáradtunk, amíg ÚJ SZÚ' megtaláltuk ezt a fránya desz- --------------kát, nem igaz? Palágyi Lajos fordítása 1985.V. 10. 22 v
