Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-05 / 18. szám

ÚJ szú 17 1986 V. 5. TUDOMÁNYI TECHNIKA A — Interelektro nemzetközi AZ gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési szervezet tevékenysége a KGST- országok elektrotechnikai ipará­nak összehangolt fejlesztésére, a sokoldalú gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítésére, vala­mint a kutatási eredmények hasz­nosítása alapján az elektrotechni­kai gépek és berendezések közös műszaki fejlesztésére irányul. Az együttműködés alapját a jelenlegi időszakban 12 gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás ké­bontakozó gyártásszakosítás és kooperáció szintén megköveteli az elektrotechnikai tartozékok egysé­gesítését, s kölcsönös cserélhető­ségük biztosítását. A Szovjetunió­ban a számjegyvezérlésú szer­számgépek mintegy száz típusát Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Csehszlovákiá­ban gyártott elektrotechnikai tarto­zékokkal látták el. Az itt gyártott automata esztergák, marógépek és megmunkáló központok szer­kezetében különösen jól beváltak a csehszlovák „Mezomatik“ és Bizonyított az Interelektro Tíz év eredményei az elektrotechnikai ipar közös fejlesztésében Az 1981-től 1990-ig terjedő időszakban a Magyar Népköztársaság­ban évente 8-9 százalékkal növekszik az elektronikai ipar terme­lése. Ebben az évtizedben több mint háromszorosára növelik a műszerekben, a számítástechnikai berendezésekben és a szer­számgépekben alkalmazott elektronikai elemek mennyiségét. Az Esztergomban gyártott számjegyvezérlésú szerszámgépeket is mikroprocesszoros rendszerekkel látják el. Az itt gyártott gépek 70 százalékát küllőidre szállítják, a gyártásszakosítás keretében cseh­szlovák megrendeléseket is teljesítenek. A ÖSTK felvétele pezi, amelyek 700 féle termék gyártására vonatkoznak. Az elektrotechnikai ipar terüle­tén a szakosított termelési együtt­működést eleinte jelentősen meg­nehezítette az a körülmény, hogy az egyes tagországok termékei közötti műszaki eltérések miatt akadályokba ütközött ezek kölcsö­nös cserélhetősége. Ezért az együttműködő felek 1980-ra befe­jezték a villanymotorok 1000 kilo- wattos teljesítményig terjedő egy­séges típussorozatának kifejlesz­tését, s 1981 -tői kezdve Bulgáriá­ban, az NDK-ban, Romániában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiá­ban és Jugoszláviában elkezdőd­hetett ezek sorozatgyártása. Az új sorozat kifejlesztése egyúttal jelentős anyag- és ener­giamegtakarítással is jár. Tízezer villanymotorra számítva ez 4600 tonna elektrotechnikai acél, 1200 tonna öntöttvas, 150 tonna szines- fémhuzal, valamint 34 kilowattóra villamos energia megtakarítását je­lenti. A tagországok szakemberei 1986-ban elkezdik a villanymoto­rok második egységesített soroza­tának a kifejlesztését, amelyek megfelelnek majd az ezredforduló éveiben várható követelményeknek. Az Interelektro keretében foly­tatott nemzetközi együttműködés további fontos területét a szám­jegyvezérlésű szerszámgépek és az ipari robotok elektrotechnikai ellátása képezi, ugyanis az itt ki­a lengyel TP villamos meghajtási rendszerek. Ezeket a gépeket elő­nyösen lehet alkalmazni a rugal­mas gyártóegységekben, ahol ter­melékenységük 20-30 százalék­kal növelhető. A krasznodari Szegyin Művek­ben gyártott, 1200 - 3200 mm átmérőjű munkadarabok meg­munkálására szolgáló karusszel­esztergák fő meghajtási rendsze­rét román villanymotorokkal, kie­gészítő, adagoló részeinek meg­hajtási rendszerét pedig bolgár vil­lanymotorokkal látták el. Mivel a Szovjetunióban gyártott szám­jegyvezérlésű szerszámgépeket nemcsak belföldi használatra, ha­nem kivitelre is gyártják, így a töb­bi KGST-országban gyártott elekt­romos berendezések ezek része­ként az NSZK-ba, Svédországba, Finnországba, s más nyugati álla­mokba is eljutnak. _ A tagországok közötti gyártás­szakosítás keretében gyors ütem­ben növekszik a számjegyvezérlé­sű szerszámgépek villamos be­rendezéseinek kölcsönös szállítá­sa. Az 1980-tól 1984-ig terjedő időszakban 4,3-szoros mértékű volt ez a növekedés. A gyártmányfejlesztés területén a tagországok együttműködése elsősorban az alapanyagok, a vas és a színesfémek takarékosabb felhasználására, s ezzel össze­függésben a félvezető technika al­kalmazásának elterjesztésére irá­nyult. Az új ipari világítótestek gyártásánál például 17 százalékos fémmegtakarítást sikerült elérni. Az együttműködés keretében ki­fejlesztett automatikus kapcsolók sorozatának gyártásához (10 am­pertől 1600 amperig) 1,4-szer ke­vesebb alapanyagra van szükség, mint az azonos jellegű külföldi ter­mékeknél. Szovjet, NDK-beli és csehszlo­vák szakemberek már a 70-es évek kezdetén kifejlesztették a kisfeszültségű aszinkron moto­rok 4A jelzésű sorozatát, amelyek a maguk idejében magas műszaki paramétereket értek el. Az Intere­lektro tagországai 1975-ben célul tűzték ezek további közös fejlesz­tését, s az új AI sorozat gyártása 1983-ban el is kezdődhetett. Az új sorozathoz tartozó motorok töme­ge az előbbiekéhez képest 10-20 százalékkal csökkent, gyártásuk­hoz 30 százalékkal kevesebb ön­töttvasra és acélra volt szükség, miközben körülbelül a kétszeresé­re nőtt a motorok élettartama. A takarékosabb anyagfelhasz­nálásra irányuló együttműködés a kábelgyártásban is jelentős eredményekhez vezetett, ahol például az alumínium-réz bimetal- likus vezetékek alkalmazása évente több mint 3000 tonna réz megtakarítását teszi lehetővé. Az új szigetelő műanyagok használa­tával évente 100-200 hiánycikk­nek számító pamutszövetet taka­rítanak meg. Az 1975-ben alapított Intere­lektro szervezet jelentős mérték­ben segíti elő az egyes tagorszá­gok ellátását a különböző típusú és rendeltetésű energetikai beren­dezésekből, s ezzel összefüggés­ben szilárd alapot biztosít a tagál­lamok elektrotechnikai iparának szerkezeti fejlesztéséhez. Náluk például a Skoda konszern turbó­generátorok, hidroalternátorok, nagy villamos forgógépek, továb­bá nagyfeszültségű transzformá­torok és egyéb készülékek szállí­tásával vesz részt ebben az együttműködésben. Az Interelekt­ro keretében megvalósuló tudo­mányos-műszaki tevékenység eredményeként a Skoda konszern 63 MW-tól 500 MW-ig a turbóge­nerátorok egységesített sorozatá­val tudja ellátni a tagországok energetikai iparát. Az utóbbi évek­ben kötött szakosítási szerződé­sek alapján Csehszlovákia 220 ki­lovoltos kapcsolókat és megszakí­tókat is szállít Lengyelországba, ugyanakkor saját szükségleteit egyes energetikai berendezések­ből Bulgária és az NDK termékei­ből elégíti ki. Az Interelektro alapí­tásától eltelt tíz év alatt a Skoda konszern is jelentősen hozzájárult a szocialista közösség országai között kibontakozó munkameg­osztás elmélyítéséhez. (-ai) A szovjet és csehszlovák kutatók együttműködésének egyik fontos területe a szubmilliméretes spekt­roszkópiai módszerek kifejleszté- se és alkalmazása a kristályrend­szerek tanulmányozásánál. A vizsgálat elsősorban a kristályos és az amorf szerkezetek közötti átmeneti formák tanulmányozásá­ra irányul. A vizsgált kristályokat Csehszlovákiában állították elő, s a piérések egy részét is itt végzik speciális szovjet műszerek segít­ségével. A közös kutatás elsősor­ban a mikroelektronikában, az op- toelektronikában stb. hasznosít­ható alapanyagok tanulmányozá­sara irányul. A felvételen RNDR. Jan Petzelt, kandidátus, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének a munkatársa, valamint Alekszander Volkov kan­didátus, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Fizikai Intézeté­nek a munkatársa a spektrométer­rel kimutatott adatokat vizsgál­ják. A ŐSTK felvétele A äkoda Művek konszernvállalat reaktorüzemében elkezdték a VVER 1000-es reaktortartályok gyártását. Az első ilyen tartályt 1987-ben fejezik be. Eddig az előirányzott huszonegy VVER 440-es tartályból tizenegyet készítettek el. Ezek tömege 920 tonna, míg az újabb VVER 1000-es reaktortartályoké 1300 tonna. A felvételen Jaroslav Éeníéek és Bohumil Brabec hegesztők az ESAB hegesztő- automata segítségével fémréteget visznek fel a tartály peremgyűrú- jére. A CSTK felvétele Érdekességek, újdonságok ÚJFAJTA VÉRNYOMÁSMÉRŐ Uráli szakemberek újfajta módszert dolgoztak ki, melynek segítségé­vel a magas vérnyomás már korai stádiumában könnyűszerrel megfigyel­hető. Olyan műszert fejlesztettek ki, amelyet bárki könnyen kezelhet. A vizsgálat alanya bedugja a műszerbe az egyik ujját és bekapcsolja az infravörös fényt. A műszeren levő fényelem rögzíti a véredények összehúzódását, és kitágulását. Az impulzátor felrajzolja a pulzusgörbét, s ennek alapján az orvosok meghatározhatják, milyen a szívizom, sőt az egész szervezet állapota, milyen az érfalak rugalmassága, megállapít­hatják a páciens vérnyomását. KÜLÖNLEGES CITROMLIKÖR A novoszibirszki Szerveskémia Kutatóintézet és a Lett SZSZK Szer­vesszintézis Kutatóintézetének munkatársai olyan készítményt találtak fel, melynek alkalmazási köre igen széles. Ha a kifejlesztett anyag élénksárga kristályszemcséit alkoholban oldjuk, sűrű citromlikörre emlé­keztető oldatot kapunk. Ezt a likőrt azonban főleg mikrobák, sztafilokok- kuszok, diftéria baktériumok és egyéb kórokozók ellen lehet használni. Az új anyag antibiotikumként hat, vérhas, tífusz gyógyítására alkalmas és a penicilinnek ellenálló baktériumokat is közömbösíti. Az új hatóanyag rendkívül eredményesen alkalmazható a dermofita kórokozó gombák ellen és a hasonló külföldi készítményekhez viszonyítva sokkal hatáso­sabb. (APN) A JOBB AGYFÉL JOBBAN ALKALMAZKODIK Szovjet élettankutatók nyolc tengerimalacot egyfelől Novoszibirszk környékén, másfelől Kamcsatkában helyről helyre szállítottak, hogy egészen eltérő éghajlati és földrajzi körülményekhez kelljen alkalmaz­kodniuk. A kutatók lélektani és elektrofiziológiai vizsgálatokkal arra a következtetésre jutottak, hogy az alkalmazkodás kényszere valameny- nyi állatban súlyos stresszt keltett, s erősen megváltoztatta idegrend­szerük működésének megszokott jellemzőit, különösen az alkalmazko­dás kezdetekor. Azt is megállapították, hogy az ingerek megváltozása eltérően hat a két agyféltekére. A jobb agyfélteke tevékenysége hirtelen fokozódik, míg az egyébként „uralkodó“ balé kisebb lesz. (Fiziologija Cseloveka)

Next

/
Thumbnails
Contents