Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-05 / 18. szám
Strahov - a világ legnagyobb Egyszer estefelé kimentünk a nagyanyámmal vargányát szedni az erdészéire. Nagymama leült pihenni, én pedig bekukkantottam a fák mögé, hátha ott találok gombát. Hirtelen a nagymama hangját hallom. Látom, az ösvényen ül, a gombák szárát szedi le, mellette pedig lógó nyelvű, sovány, szürke kutya áll:- Eredj, nem mész innen! - mondja nagyanyám - Mars! Kifutottam az ösvényre. A kutya különös módon meglapult, s merev nyakkal és éhségtől lobogó zöldes tekintettel nézett rám. Majd farkát behúz- 1 va beugrott az erdőbe. A testtartása nem kutyára vallott, és amikor egyet füttyentettem, vadul a bokrok közé vetette magát.- Láttad? - kérdezte mosolyogva nagyanyám. - Először azt hittem, hogy kutya. Nézem: az agyara farkasra vall, a nyaka szintén. Hű, de megijedtem: no, mondom, ha te farkas vagy, akkor menj csak innét! Átányi László fordítása A mintegy hatvan hektárnyi területen fekvő prágai strahovi sportkomplexum a maga nemében világviszonylatban is egyedülálló létesítmény. Legnagyobb alkotóeleme, a spar- takiád-stadion már évtizedek óta színhelye az ötévenként sorra kerülő hatalmas testnevelési fesztiválnak, az országos spartakiádnak. Az idei spartakiád, amely a felszabadulási évforduló ünnepségeinek egyik kiemelkedő eseménye lesz, június végén itt éri el csúcspontját. Sok gyermek álma, hogy jelen lehessen ezen a hatalmas seregszemlén. De ha minden gyakorlatozó nem is juthat el a strahovi stadionba, azt elmondhatja, hogy részese ennek a nagyszerű eseménynek. Hiszen a helyi, járási és BARAK LÁSZLÓ Ha éppen nem tekereg, a meseboltba jár egy gyerek, be-betér. Ilyenkor Pipitér, az öreg boltos, a köpenye mindig foltos, akárcsak egy szalamandra, rádörren a kis csibészre: „No, mi kéne?l Mese, mi?“ izeg-mozog a gyerek, vakarózik, pislog, aztán csak megszólal: „Semmi, semmi különös, izé - igen mese. Mese kéne.“ Nagy kópé ám az öreg. A pénzt nem is veti meg! Folytatja hát hunyorogva: Msímfö „ Van egy mesém, ö-höm, kérem, de a végét duplán mérem, te kölyök, ö-höm. Vagyis hát kikötöm, hogy a mese végét duplán fizesd, vagy itt marad. No, mi lesz!?“ A gyerek csak somolyog, járt már ide eleget, ismeri az öreget, így szól: „És mennyit kóstál a mese fele?“ Pipitér már sejt valamit, de azért válaszol: „Hét pénz együtt az eleje, meg a közepe, a vége meg megint csak hét. Az összesen tizennégy.“ Nyugodt már a mi csibészünk, szemlesütve, lassan számol: „£gy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, tessék itt a pénz. Nem bánom, az elejét, meg a közepét kérem csak, a végét pedig kitalálom.” MINDENNAPI TÁRGYAINK A MAGNETOFON A második világháború végén az amerikai hadsereg egyik, különleges feladatokkal megbízott csapategysége titkos terv alapján kalandfilmekbe illő körülmények között foglalja el a luxemburgi rádió épületét. A titkos terv azért volt, mert sehogyan sem fért a tengerentúliak fejébe, hogyan tud az említett rádióadó akár egy órán keresztül megszakítás nélkül zenét sugározni. Ez idő tájt ugyanis a rádióban még csak széles barázdájú hanglemezeket használtak, ezeket pedig két-három percenként cserélni kellett. Azt ugyan a hírszerzés kiderítette, hogy nem élő adásról van szó, de a ravasz szerkezet működésére nem tudtak rájönni. A magyarázat roppant egyszerű volt: az említett rádióban már ekkor magnetofonok működtek. Pedig a mágneses felvétel elvét már fél évszázada ismerték, hiszen a dán Valdemar Poulsen villamosmérnök 1900-ban felfedezi, hogy a villamos jelekké átalakított hang megfelelő, mágnesezhető anyagra, például acéldrótra rögzíthető. Csakhogy az acélhuzal össze-vissza teke- redett, így a felvétel, enyhén szólva, nem volt kielégítő. Csaknem harminc évnek kellett eltelnie, hogy feltalálják a magnószalagot: 1928-ban a német Pfleumer papírszalagra ragasztóval visz fel finom vasreszeléket. Ezzel megszületik a mai magnetofonszalag egyik alkotóeleme, a vasoxidos aktív felület. A papírszalag azonban eléggé gyenge volt, hamar elszakadt, így aztán vékony acélszalaggal is kísérleteztek. Ebből azonban egy csévére meglehetősen kevés fért, úgyhogy egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem ez a további fejlődés útja. öt évvel később az egyik legjelentősebb német vegyigyár, a BASF (Badische Anilin und Soda Fabrik) mérnökei megalkotják a műanyag magnószalagot, ezzel megszületik a napjainkban is használt magnószalag: a rendkívül vékony, rugalmas, de nem nyúlékony műanyag alapra ragasztóval viszik fel a vasoxid réteget. Ezek a szalagok akár egy órányi hanganyag felvételére is alkalmasak voltak. Ez idő tájt Németország történelme legszomorúbb időszakába érkezett, a fasiszták ekkor kerültek hatalomra. Első dolguk az volt, hogy a jelentősebb műszaki felfedezéseket, különösen a hadászati jelentőségű vegyigyárak kutatásait, mind hadititokká nyilvánították, hiszen az első pillanattól kezdve a háború előkészítése volt az egyik - nyíltan bevallott - céljuk. így történhetett meg, hogy a műanyag magnószalagról csak a felszabadulás után szerzett tudomást a világ. A magnetofon a hangjeleket (a mikrofonból, rádióból, tévéből, lemezjátszóról stb. érkező adást) felerősíti, majd a felvevő- fej segítségével a szalagra másolja (mágnesezi). A megfelelő hangminőség elérésének érdekében a felvevöfej előtt egy előmágnesező fej is van, egyúttal ez végzi az előző felvétel törlését a szalagról, nagy rezgésszámú villamosjel segítségével. Visszajátszáskor a felvevőfej lejátszófejként működik, a szalagon tárolt mágneses jeleket alakítja át villamos impulzusokká, ezeket felerősítve a hangszóróba küldi. Az első magnetofonok nagy sebességűek voltak, a szalag másodpercenként 38 centiméteres sebességgel haladt el a magnófej előtt. A jó hangminőség biztosítása érdekében ilyen sebességgel jelenleg csak a stúdióban működő magnetofonok dolgoznak. A nagyon jó minőségű, ún. HIFI magnetofonok sebessége ennek a fele, 19 cm másodpercenként, az átlagos magnetofonoké pedig negyede, tehát 9,5 cm másodpercenként. Az utóbbi egy-két évtizedben a magnetofontechnika és a szalaggyártás olyan nagy fejlődést ért meg, hogy már a kazettás magnetofonokkal is elérhetővé vált a HIFI minőség, pedig ezeknél a szalagszélesség és a szalagsebesség csak fele a csévés magnókénak (negyed coll helyett nyolcad coll, illetve 4,75 cm másodpercenként). Újabban egyre tökéletesebb magnószalagok kerülnek forgalomba, ezek közé tartozik a krómoxid bevonattal ellátott szalag, amelynek tulajdonságai sokkal jobbak az eddigi típusokénál. Természetesen a modern magnószalagok gyártásában is élenjáró a műanyag szalag megalkotója, a BASF, mellette a legjelentősebb gyártó a szintén NSZK-beli Agfa, a japán Maxell és az amerikai Scotch. A magnetofonok gyártásában rendkívül nagy és kiélezett a verseny, szinte minden ország gyárt valamilyen magnetofont. Csehszlovákiában jelenleg a ,,B“ szériában készülő csévés magnetofonok gyártása van túlsúlyban, míg a nemzetközi munkamegosztás keretén belül Magyarországon kazettás magnetofonokat gyártanak, az MK so- ozatot (MK 25, MK 27 stb.). OZOGÁNY ERNŐ ‘ / A*'■ >•' *<> ! ■ /. %$■*• É|jp v » •« >■> kerületi spartakiád-napok szerves részei e rendezvénynek, no meg a televízió képernyőjéről is milliók láthatják majd a strahovi eseményeket. A strahovi sportkomplexum három sportlétesítményből áll. A legnagyobb a spartakiád- stadion, területe 300x200 m, ezen egyszerre 16 ezer gyakorlatozó léphet a közönség elé. A lelátókról 220 ezer néző gyönyörködhet közvetlenül a látványos gyakorlatokban. A század elején a Petriny hegy mögötti fennsíkszerú térségben kőbányák voltak, majd a tízes években a monarchia hadseregének gyakorlóterévé alakították. 1921-ben a prágai magisztrátus megvásárolta ezt a mintegy 200 hektárnyi területet, nagyobb részét felparcelláztatta telkeknek, kisebbik részét az államnak adta át sport- létesítmények építése céljából. A stadion építését 1925 őszén kezdték meg, s háromnegyed év múlva át is adták rendeltetésének. A második világháború előtti időszakban a stadionban hatévenként nagyszabású országos tornaünnepségeket, majd a felszabadulást követően, 1955-től a csehszlovákiai munkás testnevelési egyletek fellépéseinek hagyományait V > továbbvivó országos sparta- kiádokat rendezik meg. Az évek során ruhatárakkal, úszómedencével, tornatermekkel bővült a strahovi stadionegyüttes. Közvetlen szomszédságában felépítették az 56 ezer néző befogadására alkalmas Hadsereg-stadiont, valamint a kisebb Rosicky-sta- diont. A spartakiád-stadion nyugati lelátói mögött jelenleg gyors ütemben folyik egy testnevelési oktatási központ építése, a spartakiád idején ez lesz a törzskar székhelye. A tömeges fellépésekhez a stadionban összesen 15 912 kör, illetve négyszög alakú jelzést helyeznek el. Ezenkívül valamennyi programegységnek saját, eltérő színű jelzései is lesznek. A hatalmas gyakorlótéren így több mint 55 ezer eligazító jelzés lesz mozgásban - anélkül, hogy a közönség észrevenné... ötletesen oldották meg az egyes fellépések kísérőzenéjének reprodukálását. A pályán mértani pontossággal elosztva, 9 sorban és 12 oszlopban 112 földalatti betonüregben elhelyezett hangszórókból árad majd a zene a gyakorlatozok felé. SOMOGYI MÁTYÁS SEMMIFÉLE BARÁTSÁG NEM LÉTEZHET KÖLCSÖNÖS TISZTELET NÉLKÜL. Makarenko Abszolút...- Ki az abszolút háziasszony?- Aki foltot varr a felhőszakadásra...- Ki az abszolút udvarias ember?- Aki éjszaka, amikor ásít, a szája elé rakja a kezét...- Melyik az abszolút udvarias vulkán?-Amelyik megkérdezi a mellette lévő hegytől, hogy nem zavarja-e, ha füstöl... GONDOLKODOM, TEHÁT... Megfigyelőképcsségi próba Időjárás — jelekben 3 \l ^ 10 Az ábrán látható meteorológiai jelek közül legalább ötnek a jelentését kérjük. MEGFEJTÉS Az április 19-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a) az egyik lehetséges megoldás, a sorrendben lefelé haladva: 4-2-4-4-1, 5-4-3-2-1, 4-2-2-4-3, 1 -5-3-1 -5; b) Rövid farsangnak hosszú a böjtje. Nyertesek: Fejes Éva, Iványi (Ivanice); Füle Gabriella, Éberhard (Malinovo); Hacskó Róbert, Bátorkeszi (Vojnice); Szabó Anita, Szalatnya (Slatina); Morvái Péter és Zsófia, Ebed (Obid). ÚJ 18 1985. V. 5.
