Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-26 / 17. szám
ÚJ szú 3 A május elsejei beszédeket olvasgatva kibontakozik előttünk az eltelt negyven év nehéz, de felemelöen szép, óriási eredményeket hozó képe. Az első szabad május elsejét nem ünnepelték' egész Csehszlovákiában, hiszen Prágában még ropogtak a fegyverek, s a háború befejezéséig még kilenc megpróbáltatásokkal teli nap volt hátra. Brati- slavában azonban már felvonultak: majd egy hónapja szabadon lélegzett a város. A következő évben már Prága is ünnepelt és országszerte felvonultak az emberek minden május elsején - azóta is, minden évben. A ma- nifesztációkon készült fényképek nagyszerűen illusztrálják a fejlődést: évről évre nagyobb tömegek vonultak fel, egyre jobban öltözött, elégedett embereket látni. Az eltelt negyven év május elsejéin elhangzott beszédekből válogattunk jellemző részleteket, s a felvételek közreadásával emlékeztetni kívánunk arra, hogy nehéz, de szép utat tettünk meg! BÜSZKÉN LENGETI A SZÉL ,,A mai május elseje megünneplésére három okunk is van: úgy ünnepeljük május elsejét, mint a dolgozó nép ünnepét, a szociális igazságért manifesztálunk, és minden polgár tisztességes életéért. A mai napon ehhez járul még, hogy a Vörös Hadsereg egyik várost a másik után szabadítja fel, tegnap lett szabad Éilina, és már csak egy kis terület hiányzik ahhoz, hogy Szlovákia megpihenjen. A szabadságért vívott harcunkban a Szovjetunió oly önzetlen, testvéri és nagylelkű segítséget nyújtott, amit a szlovák nemzet sosem felejt el. A Szovjetunió segítsége, nagy áldozatai és diplomáciai támogatása nélkül Szlovákia és a Csehszlovák Köztársaság sosem szabadult volna fel. A további nagy esemény, amely a mai május elsejének ünnepélyességet ad, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács végleg visszatért Bratislavába. Nem engedjük, hogy a dolgozó népet kizsákmányolják, s hogy munkája gyümölcsét más tulajdonítsa el. Az ez évi május elsejei ünnepségek alkalmával tudatosítanunk kell a nemzetünkben végbemenő mély változásokat, s főként mindannyiunknak meg kell fogadnia a maga posztján: munkánkkal járulunk hozzá, hogy Szlovákiát és Csehszlovákiát jobbá és boldogabbá építsük a munkások, a parasztok és valamennyi dolgozó számára. “ (1945) „Mi kommunisták, tudjuk, hogy a nép bizalma a legnagyobb kincs. Olyan gazdagság, amelyet állandóan őrizni kell, gondozni és gyarapítani. Nos, lássuk, hogyan gazdálkodtunk a múlt évben a nép bizalmával? ítélje ezt meg maga a népünk, a városokban és a falvakban. Mi legalábbis legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint igyekeztünk a hatalmat, amellyel a nép felruházott, a nemzet és a köztársaság érdekében felhasználni. Biztosítani a nép nyugodt és boldog életét otthon és elhárítani a köztársaságtól minden létező veszélyt - ez volt és jelenleg is ez legfőbb gondunk." (1948) „A XII. kongresszus határozataiban a mezőgazdasági termelés növelésének kérdését egész társadalmunk elsőrendű kérdéseként helyezte előtérbe. Megmondottuk, hogy a népgazdaság további fejlődése és a lakosság élelmiszer- ellátásának biztosítása az idei terméseredményektől függ. Ezért ki kell használni minden hektár földet, s nemcsak a mezőgazdasági és szántóföldeket. Gondoskodni kell a gépek teljes mérvű bevetéséről, valamennyi föld jó megműveléséről, s a növények gondozásáról, nem kímélve a munkát, többször is fel kell szántani és ahol lehetséges, öntözük is a földeket. Az idén jobb takarmányalapot akarunk létesíteni a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban.“ (1963) ,,A csehszlovák nép érdeme, hogy a szocialista Csehszlovákia ma gazdaságilag fejlődő, politikailag konszolidált, kulturális téren fejlett ország, amelynek szilárd [xizíciója van a világban. (...) Társadalmi életünk fő jellemvonása a haza felvirágoztatásáért végzett alkotó munka, a szocialista demokrácia fejlesztése, az államunkban élő nemzetek és nemzetiségek testvéri kapcsolatainak megszilárdítása. A társadalom erejét és figyelmét elsősorban a gazdaság dinamikus fejlesztésére, a tudomány és technika vívmányainak gyorsabb érvényesítésére összpontosítjuk, ami fő feltétele a dolgozók növekvő anyagi- és kulturális szükségletei kielégítésének. (...) A szocializmus fiatal, dinamikus társadalmi rend. (1984) (A ŐSTK felvételei) „Az elmúlt év sok pozitív eredményt hozott életünkbe. Megszabadított bennünket a múlt számos terhétől, amelyekkel nem értettünk egyet. A múlt esztendő azonban számos gondot is okozott, sok vihart kavart fel, amely gyakran nagy veszélybe, sőt a katasztrófa szakadékénak szélére sodort minket, \ Pártunk és államunk vezetősége átfogóan, következetesen, lépésről lépésre, el akarja távolítani közéletünkből a veszélyes helyzeteket, a válságjelenségek okait. Sürgősen nyugodt légkört akar teremteni, amelyben az emberek milliói az alkotó munkára tudják összpontosítani erőfeszítésüket. Akkor valamennyien elgondolkozhatunk afelett, hogy a sok-sok problémánkat miképpen oldjuk meg közösen. Mélységes meggyőződésünk, hogy létrejönnek ennek feltételei, s ezek kialakulnak a barátainkkal és a szövetségeseinkkel való kapcsolatainkban is. Ezen a téren a múlt évben keletkezett és felfokozódott feszültséget most sikeresen megszüntetjük és ma elmondhatjuk, hogy a Szovjetuni- val és a többi szövetséges szocialista országgal való kapcsolatok terén is megvan a lehetőség arra, hogy valóban a saját problémáink megoldására összpontosíthassuk igyekezetünket. Minden egyes államnak, főképpen pedig egy kis országnak arra kell törekednie, hogy biztosítsa nemzeti és állami szabadáságát. Olyan politikát kell folytatnia, hogy a megosztott világ nehéz feltételei között legyen kire támaszkodnia. Ebben az irányban fogjuk mi is megszilárdítani, elmélyíteni és ápolni a Szovjetunióhoz és a többi szövetséges szocialista országhoz fűződő barátságunkat és szövetségi kapcsolatunkat. “ (1969) 1985. IV. 26.
