Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-26 / 17. szám
Vasárnap 1985. április 28. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.25, nyugszik 19.46. -Közép-Szlovákia: 05.32, nyugszik 19.53, Nyugat-Szlovákia: 05.38. nyugszik 19.59 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 11.21, nyugszik 02.48, Közép-Szlovákia: 11.28, nyugszik 02.55, Nyugat-Szlovákia: 11.34, nyugszik 03.01 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük VALÉRIA és JARMILA nevű kedves olvasóinkat • 1900-ban született Maurice THOREZ francia bányász, a francia ellenállási mozgalom egyik elvi irányítója (t1964) • 1900-ban született Bruno APITZ német író, az NDK irodalmának kiemelkedő személyisége (f1979). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL ÚJ KORSZAK KEZDETE Dr. Marta Vartíková docens írása NEMZEDÉKEK TANULSÁGÁRA Hajdú András riportja A JUBILÁLÓ MAGNEZITIPAR GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK SZILÁRD PILLÉRE Kulik Geliért cikke HA GOBELINT LÁTSZ... * Szabó G. László riportja PRÁGA AZ EGÉSZ ORSZÁGÉ Somogyi Mátyás írása HIVATÁSUKRA KÉSZÜLNEK Németh János riportja JÖVŐBE VETETT HITTEL Duba Gyula írása A VÁROS VÉDEKEZIK Karol Tomascik novellája A Banská Bystrica-i Közép-szlovákiai Erdőgazdasági Vállalat dolgozóinak az idén 3400 hektárnyi területen 25 millió facsemetét - főleg fenyőt, borókafenyőt, bükköt és tölgyet kell kiültetniük. A fásításhoz saját faiskolájukban nevelt facsemetéket használnak fel, s az itt nevelt oltványokból a vállalat többi üzemegységének is szállítanak. A munkálatokat a vállalat mintegy 1300 dolgozója végzi. A felső felvételen Amália Byst- rianská a csemetéket a barázdába helyezi. A középső felvételen az erdőgazdaság kriváni üzemének dolgozói bükkfacsemetéket ültetnek. Az alsó felvételen Elena Lip- tajová (jobbra) és Elena Ganová a vállalat két régi dolgozója. (Peter Lenhart felvételei - ÖSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az állampolgárokat dicséri, hogy nem feledkeznek meg arról, milyen környezetben élnek. Ezt tanúsítják községeink és városaink, amelyek egyre szebbek, bizonyára azért is, hogy felszabadulásunk 40. évfordulóját, békés életünk 40 évét olyan környezetben ünnepelhessük meg, amely méltó nemzeteink újkori történelmének nagy jelentőségű határköveihez. A 7. ötéves tervidőszak utolsó évében vagyunk és rövidesen véget ér a megbízatási időszak is. Elérkezik az az idő, amikor az eltelt időszak értékelésével párhuzamosan el kell gondolkodnunk a nemzeti bizottságok következő feladatai fölött. Ezzel összefüggésben a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának Elnökségével és a két köztársaság kormányával folytatott előzetes tárgyalások után jóváhagyta a Nemzeti Front választási programjai kidolgozásának alapelveit 1986-1990-re. A választási programokat felelősségtudattal, józanul kell kidolgozni, szem előtt tartva a szükségleteket és lehetőségeket, a célszerű gazdaságosságot. Ugyanakkor a programoknak érdekeseknek, vonzóaknak kell lenniük, választ kell adniuk az állampolgároknak arra a kérdésre, mi változik meg a következő időszakban életkörülményeinkben. Az elmúlt időszak aránylag kedvező fejlődése, a társadalmi fejlődés folytatódó pozitív irányzata azt bizonyítja, hogy helyes úton haladunk. Ezt az alkalmat is megragadom arra, hogy a kormány nevében őszinte köszönetét mondjak mindazoknak, akik hozzájárultak közös eredményeinkhez. Egyúttal köszönetét akarok mondani a párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezeteknek, amelyek a Nemzeti Front többi szervezeteivel és a nemzeti bizottságokkal együtt hatékonyan hozzájárultak ahhoz, hogy társadalmi életünk valamennyi területén valóra váltsuk céljainkat. Nagyra értékeljük a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére kifejtett törekvésüket. A kezdeményezés az évfordulók tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítésével együtt valamennyiünk számára nagy értékeket teremt. Köszönet illeti mindazokat, akik áldozatosan, kitartóan hozzájárultak az idei tél okozta nehézségek és károk elhárításához. A kormány nagyra értékeli azoknak a munkakollektíváknak a kezdeményezését és törekvését, amelyek rendkívüli műszakokban pótolják a termelésben a kieséseket és maximálisan hozzájárulnak az idei feladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. (Lubomír Strougal elvtársnak a szövetségi kormány programja teljesítéséről elhangzott beszámolójából) A kisfiú, aki korábbi lakhelyén is járt óvodába és akivel nem sikerült megszerettetni az óvodai közösséget, mondván, hogy nem szereti az óvó néniket, innen, ebből a közösségből utolsóként távozik, s bár mindig későn kelő volt, most ő ébreszti a családot. Hiszen oviba kell menni. És gyorsan, ügyesen kell menni... Ez talán a pedagógus egyik legnagyobb sikere; munkájának eredményességét, a felmutatható és kimutatható tudásszintnél jobban jelzi, ha egy három-ötéves lurkó azért kel reggel korán, mert minél előbb óvodába akar menni. Hiszen ott várják és szeretettel várják. Török Mária tizenhat éve igazgatja Dunaszerdahely (Dunajská Streda) egyik óvodáját. Kétszázötven gyerek tanul, játszik, alszik a hat magyar és egy szlovák tanítási nyelvű osztályban. Az igazgatónő elve: segédeszközök bőségesen legyenek, felesleges „porfogó“ dekorációra viszont nincs szükség. Ez a szerénység jellemzi az osztályokat, legszebb ékességük (a sok mesekönyv mel„NEM ZÁRKÓZOM lett) a gyerkőcök rajzaiból, kézimunkáiból készített kiállítás.- A lényeg az, hogy a kicsik és nagyok egyaránt jól érezzék magukat az oviban. Szándékosan nem mondtam azt, hogy „otthon érezzék magukat“, bár bizonyos értelemben az is lényeges, de az otthonnal mi nem vetekedhetünk. Az otthon az otthon, az óvoda pedig a maga szerénységével a gyermekek kis birodalma. Mindig boldogan jöjjön ide a gyermek, viszont innen is boldogan térjen a sajátjai közé. Miniatürizált világ ez. Kisfo- tel kisasztallal. Könyvszekrény kicsiben, kiságy. Az asztalokon az óvó nénik hímzései, melyeket a naposok evés előtt összegyűjtenek és felteszik a kisabroszokat. Mindezt halk moraj kíséretében, hiszen magas a létszám.- Kötelességünk felvenni EL SEMMITŐL...“ minden gyermeket, így az óvónők sokat dolgoznak. Arról nem is beszélve, hogy a mai gyerekek mennyivel elevenebbek, igaz, ugyanakkor okosabbak és tájékozottabbak is - mondja. - Aggaszt viszont, hogy sok gyermekünk stresz- szes helyzetnek van kitéve. Nem akarom azt mondani, hogy csaknem mindegyik... Rohan a szülő, vele rohan a gyerek is. Csaknem az ágyból kerül az utcára. A miniatürizált világban magyarázatot kap a kisember: miért ez a rohanás, miért maradt el újra az esti mesemondás... Bonyolultságában is gyönyörű az óvónői hivatás.- Mindent úgy kell adni a gyermeknek, ahogy van, igazul. Ez a mindennapos „teendőm“ és óvodánk közösségének is csak ennyi a dolga. Egymással szemben is. Talán ez a titka annak, hogy megértjük egymást, oly hosszú ideje kitartunk egymás mellett. Munkaidőnket is kölcsönös megegyezés szerint osztjuk be, de amikor legtöbb a munka, dél körül, mindnyájan dolgozunk. Senki sem méltatlankodik, mindenki tudja a kötelességét. Ez a tudat könnyíti meg az én munkámat is. így juthat csak időm a közéleti tevékenységre, a városi nemzeti bizottság képviselői teendőire, a városi énekkarban való szereplésre, a folyamatos önképzésre. Nem zárkózom el semmitől, hétköznapi ember vagyok. SÁNTA ÉVA
