Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-19 / 16. szám
' ' - I'M .......... .................. .... ■ ■' SZ LOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1985. április 19. XVIII. évfolyam 16. szám Ára 1 korona É letünk gyorsuló üteme még a nyelvhasználatban is visszatükröződik. Az időhiány tömör megfogalmazásokra készteti az embert, olyan szavak keresésére, és használatára, amelyek találóan jellemeznek bizonyos összetett jelenségeket, tulajdonságokat. Ha például a jelenlegi gazdasági és műszaki követelmények, s a használati érték szempontjából elégedettek vagyunk egy bizonyos ipari termékkel, azt mondjuk rá, hogy korszerű. Ez a kifejezés természetesen nem új, hiszen már az ipari forradalom kezdetén is korszerűnek tartották a gőzgépet, vagy az óránként 30 kilométeres sebességgel „száguldó" automobilt. Új azonban a tartalma, a mondanivalója, s használatának gyakorisága. Ma elsősorban akkor nevezünk korszerűnek egy terméket, ha gyártásához a korábbinál kevesebb energiára, alapanyagra és munkaidőre van szükség, s ha használati tulajdonságai összhangban vannak napjaink jellegzetes követelményeivel. Az utóbbiak között szintén előtérbe kerül az energiatakarékosság, továbbá az automatizáltság bizonyos foka, az üzembiztonság és megbízhatóság, s az árarányos élettartam. A korszerűség tulajdonképpen annak a fokmérője, hogy a termék gyártói a termelés előkészítési folyamatában milyen mértékben hasznosították a tudományos kutatás rendelkezésre álló eredményeit. Korunk Korszerűen egyik jellegzetessége, hogy az új ismeretek felhasználásával önmagát is fejlesztő alap- és alkalmazott kutatás tömegesen „gyártja“ és kínálja fel az ilyen eredményeket a termelési gyakorlat számára. A tudományostechnikai forradalom olyan helyzetet teremt a gazdasági életben, amelyben a rugalmasan alkalmazkodók jelentős piaci sikereket érnek el, megszilárdítják régi helyüket, vagy új pozíciókhoz jutnak a nemzetközi kereskedelemben, a későn ébredők pedig nem tudnak mit kezdeni hagyományos termelésükkel, korszerűtlenné vált termékeikkel. Világosan következik ebből, hogy a korszerű termékek gyártásához a gazdasági gondolkodásmódot, a termelési viszonyokat is korszerűsíteni kell. A legfontosab feladat a tudományos kutatás és a termelés közötti közvetlen kapcsolatok, s a kölcsönös érdekeltségi feltételek kialakítása. Ennek a mi viszonyaink között számos módja és formája lehetséges. Egyes perspektív szakágazatokban, ahol a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítása azok frissessége és gyors bővülése miatt igényesebb feladatot jelent, célszerű ún. realizációs műhelyekkel, kísérleti termelést folytató üzemegységekkel kiegészíteni a tudományos intézményeket. Az így felszerelt tudományos-kutatási munkahelyek hatékonyabb együttműködést tudnak kifejteni az adott szakágazat fejlesztésében érdekelt termelési-gazdasági egységekkel és vállalatokkal. Nálunk ilyen irányban fejlesztik tevékenységüket például a Szlovák Tudományos Akadémia egyes intézetei, közöttük az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézete is, amely a robottechnika magasabb szintű alkalmazásához nyújt elsősorban számítástechnikai segítséget a Martini Nehézgépipari Művek vállalatainak, valamint a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Műveknek. Ilyen jellegű intézményként fejlődik a Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézet is, amely a korszerű szikraforgácsolási, elektrokémiai, ultrahangos és lézertechnikai technológiai eljárások bevezetését segíti elő a gépipar számos ágazatában, s a termelési folyamatok automatizálásához nyújt sokoldalú segítséget. A kutatók és a gyártók együttműködésének közvetlenebb formáját képezik a tudományos-termelési egyesülések, amelyek önáltó, integrált szervezetként gondoskodnak a kutatás és a fejlesztés, valamint a termelés feladatainak összehangolt teljesítéséről az egyes kiemelt szakágazatokban. Ez a forma főleg a Szovjetunióban és az NDK-ban terjedt el, s a tapasztalatokat a többi KGST-országban is növekvő mértékben hasznosítják. A tudomány és a gyakorlat hatékony összekapcsolásának azonban más formái is vannak. Nagyon hasznosak lehetnek például az együttműködési megállapodások, vagy az egyes vállalatoknál létesített közös munkahelyek, amelyek száma nálunk is örvendetesen gyarapszik, az ezzel összefüggő pénzügyi-jogi, munkabérezési és egyéb"kérdések megoldása azonban lassan halad előre. A műszaki fejlesztés feladatai ugyanakkor egyre gyakrabban meghaladják az egyes országok erejét és lehetőségeit, ezért a KGST elmúlt évi legmagasabb szintű gazdasági tanácskozása is nagy jelentőséget tulajdonított a tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének. A KGST-országok a közösség nemzetközi gazdasági szervezetei, például az Interatomenergo, az Interelektro, az Intertextilmas stb. keretében már eddig is jelentős haladást értek el nemcsak a gyártásszakosítás elmélyítésében, a műszaki dokumentációk és a tudományos eredmények cseréjében, hanem a tudományos-kutató és tervező- szerkesztő munkák közös végrehajtásában is. Megemlíthetjük például az Interelektro keretében szervezett együttműködést a kis- és a nagyfeszültségű aszinkron elektromotorok új sorozatának kifejlesztésében, melynek eredményeként az új motorok gyártásához 25 százalékkal kevesebb dinamóacélra és rézre, 20 százalékkal kevesebb öntöttvasra, s 10 százalékkal kevesebb alumíniumra volt szükség, mint korábban. A villanymotorok közös fejlesztésében érdekelt kutatóintézetek és vállalatok figyelme újabban a szerszámgépek automatizálásával kapcsolatos feladatokra, valamint az autóbuszok és nagy tehergépkocsik gazdaságos és környezetkímélő turbóelektromos meghajtásának bevezetésére irányul. Az ilyen példamutató és hasznos kezdeményezések serkentően hatnak a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés kiszélesítésére a nagy jövő előtt álló mikroelektronika fejlesztésében is, valamint ennek alkalmazási területein is, mind az automatizált rugalmas gyártórendszerek, mind pedig a számítástechnikai, a távközlési és a szórakoztató elektronikai termékek szakaszán. A nemrég létesített Robot nemzetközi tudományos-termelési egyesülés példája ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy adva vannak a lehetőségek az együttműködés magasabb szintű fejlesztéséhez. MAKRAI MIKLÓS A Tesla Hloubétín vállalat dolgozói a Prágai Híradástechnikai Kutatóintézettel együttműködve fejlesztették ki a tavalyi brnói őszi vásáron aranyéremmel kitüntetett ANS-1 automatikus kisfrekvenciás mérőkészüléket. A legkorszerűbb mikroelektronikai alkatrészekkel ellátott, automatikus vezérlésű mérőműszer főleg a híradástechnikai, rádiós és televíziós berendezések műszaki ellenőrzésére szolgál. A felvételen Václav ämid és Vlasta Obdrzáiková mérnökök a TESLA DPR digitális közvetítőberendezés paramétereit ellenőrzik a TESLA ANS-1 mérőkészülék segítségével. A gépipari termelésben különösen fontos feladat a nagy megterheléseknek kitett alkatrészek, például a tengelyek és a gördülőcsapágyalkatrészek felületi és felszín alatti minőségi ellenőrzése. A Somét Teplice vállalat nagy teljesítményű, pontos és megbízható mérőberendezéseket gyárt erre a célra. Az egyik legújabb ilyen termékük az XYZ 643-as három koordinátás automatikus mérőműszer, amely iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A felvételen Vladimír Kyzl konstruktőr és Bohumil Bartos technikus (hátul) ellenőrző vizsgálatokat végeznek az XYZ 643-as mérő- berendezéssel. A Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetben kifejlesztett szikraforgácsoló berendezéseket főleg a nehezen megmunkálható, különleges keménységű fémek, a kovácssüllyesztékek, lemezvágó kések, húzószerszámok stb. készítéséhez használják. A felvételen Milan Kalas technikus munkadarabot helyez a mikroszámítógépes vezérlésű EIR 003 A szikraforgácsoló vágógépbe. (A ŐSTK felvételei)
