Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-12 / 15. szám
A csehszlovák válogatott az 1920-as antwerpeni világbajnokságon (Archívumi felvételek) Az elmúlt esztendők világbajnokságainak kicsúcsosodását rendszerint a Szovjetunió-Csehszlovákja mérkőzés jelentette nélkül: csak egy pontot vesztett a VB-n a Szovjetunió elleni drámai találkozón (3:3), egyszer legyőzte nagy riválisát (3:2). A Kostka és Pitner edzők vezette csapat nagyszerűen helytállt a prágai világbajnokságon, melynek 30 mérkőzését 280 ezer néző tekintette meg. Olyan játékosok is szóhoz jutottak, akik - ahogy később megmutatkozott - vezéregyéniségei lettek a válogatottnak: Holecek, Dzurilla, Machác, Pospísil, Martinec, Hlinka, Bubla. A csehszlovák válogatott elsősorban egységesebb védelmének és Holecek kapusnak köszönheti, hogy megszakította a „szborna“ egyedülálló sikersorozatát. Az 1976-os innsbrucki olimpián még nem játszott a legjobb formában a válogatott, ráadásul az influenzás megbetegedések és az alaptalan doppingvád is gátolta, hogy az aranyéremért küzdhes- senek. Karel Gut és Ján Starsi edzőknek azonban egységes kollektívát sikerült kialakítaniuk. Ereje nemcsak az 1976-os és az 1977-es világbajnokságon mutatkozott meg, hanem az I. Kanada Kupán is, melyet a két világverseny között rendeztek. Csehszlovákia egyszer legyőzte a kanadai profikat, a döntőben pedig csak a hosszabbításban kapott ki tőlük. De vissza a világbajnokságokhoz. A számok és a tények arról tanúskodnak, hogy ebben az időszakban hullámvölgyben volt a szovjet jégkorong, hiszen például Katowicében a vendéglátó lengyelektől is kikapott a „szborna“ (4:6). A csehszlovák válogatott csak egy pontot vesztett, a VB utolsó mérkőzésén a Szovjetunió ellen (3:3; előtte 3:2-re nyert), de ekkor már világbajnok volt. Egy esztendővel később Bécsben Kanada válogatottja ugyan kellemetlen vereséget mért Csehszlovákiára (2:8), de a svédek „besegítettek“ a csehszlovák csapatnak: kétszer is legyőzték a Szovjetunió együttesét (5:1 és 3:1). Ez a momentum sem kisebbíti az aranyérem értékét. Hasonló meglepetések velejárói a sportnak; 17 évvel ezelőtt éppen a svédek ütötték el Csehszlovákiát az olimpiai aranyéremtől Grenoble-ben. Az igazság ugyanis az, hogy Holecek, Dzurilla, Machác, Pospísil, Bubla, Novy, Hlinka, J. Holik, Martinec vagy Pouzár korszaka az ideális csapatösszállítás mintaképe volt. Manapság néha szemére vetik a válogatott akkori szakvezetőinek, hogy nem törődtek kellőképpen új játékosok beépítésével. De hát melyik tapasztalt edző változtatna az összállításon a jövőt illetően, ha a fiataloknál jobb játékosai vannak? Helyénvaló, hogy a csehszlovák jégkorong vezérkara a fenntebb említett sikereket szem előtt tartva értékeli a mostani eredményeket. Az is igaz, hogy 1978-tól nem nyert a csehszlovák válogatott világversenyen a Szovjetunió együttese ellen. Hallunk hangokat, hogy nincs remény a Szovjetunióval szembeni hátrányunk ledolgozására, hivatkozva az aktív játékosok számára, a kiválasztás nagyobb lehetőségére és Így tovább. Ezt már a múltban is hallottuk. Mégis sikerült. Most ismét Prágában lesz a világbajnokság. öt nap múlva kezdődik... TOMI VINCE Arany, ezüst, bronz Az alábbiakban közöljük a 49 világbajnokság érmeseinek névsorát. 1. 1920 - Antwerpen: Kanada, USA, Csehszlovákia 2.1924 - Chamonix: Kanada, USA, Anglia. 3. 1928 - St. Moritz: Kanada, Svédország. Svájc. 4. 1930 - St. Moritz és Berlin: Kanada. Németország, Svájc 5. 1931 - Oslo: Kanada, USA, Japán 6. 1932 - Lake Piacid: Kanada, USA, Németország, 7. 1933 - Prága: USA, Kanada, Csehszlovákia 8.1934- Milánó: Kanada, USA, Németország. 9. 1935 - Davos: Kanada. Svájc, Anglia. 10. 1936- Garmisch-Partenkirchen: Anglia, Kanada, USA. 11. 1937 - London: Kanada, Anglia, Svájc, 12. 1938 - Prága: Kanada, Anglia, Csehszlovákia. 13. 1939 - Bázel: Kanada, USA, Svájc. 14. 1947 - Prága: Csehszlovákia, Svédország, Ausztria 15. 1948 - St. Moritz: Kanada, Csehszlovákia, Svájc. 16. 1949 - Stockholm: - Csehszlovákia, Kanada, USA 17. 1950 - London: Kanada, USA, Svájc. 18. 1951 - Párizs: Kanada, Svédország, Svájc 19.1952 - Oslo: Kanada, USA, Svédország. 20. 1953 - Zürich és Bázel: Svédország, NSZK, Svájc. 21. 1954 - Stockholm: Szovjetunió, Kanada, Svédország 22. 1955- Krefeld: Kanada, Szovjetunió. Csehszlovákia 23. 1956 - Cortina d'Ampezzo: Szovjetunió, USA, Kanada. 24. 1957 - Moszkva: Svédország. Szovjetunió, Csehszlovákia 25. 1958 - Oslo: Kanada, Szovjetunió, Svédország. 26. 1959 - Prága: Kanada, Szovjetunió, Csehszlovákia. 27. 1960 - Squaw Valley: USA, Kanada, Szovjetunió. 28. 1961 - Genf: Kanada, Csehszlovákia, Szovjetunió 29. 1962 - Colorado Springs: Svédország, Kanada, USA 30. 1963 - Stockholm: Szovjetunió, Svédország, Csehszlovákia 31. 1964 - Innsbruck: Szovjetunió, Svédország, Csehszlovákia. 32. 1965 - Tampere: Szovjetunió, Csehszlovákia, Svédország, 33. 1966 - Ljubljana: Szovjetunió Csehszlovákia, Kanada 34. 1967- Bécs: Szovjetunió, Svédország, Kanada 35.1968 - Grenoble: Szovjetunió, Csehszlovákia, Kanada. 36. 1969 - Stockholm: Szovjetunió, Svédország, Csehszlovákia. 37. 1970- Stockholm: Szovjetunió, Svédország, Csehszlovákia 38. 1971 - Bern és Genf: Szovjetunió. Csehszlovákia, Svédország 39. 1972 - Prága: Csehszlovákia, Szovjetunió, Svédország 40. 1973 - Moszkva: Szovjetunió, Svédország. Csehszlovákia. 41. 1974 - Helsinki: Szovjetunió, Csehszlovákia, Svédország 42. 1975: München és Düsseldorf: Szovjetunió, Csehszlovákia, Svédország. 43. 1976 - Katowice: Csehszlovákia, Szovjetunió, Svédország. 44. 1977 - Bécs: Csehszlovákia. Svédország, USA. 45. 1978 - Prága: Szovjetunió, Csehszlovákia. Kanada 46. 1979 - Moszkva: Szovjetunió, Csehszlovákia, Kanada 47:1981- Stockholm és Göteborg: Szovjetunió. Svédország, Csehszlovákia 48.1982 - Helsinki és Tampere: Szovjetunió, Csehszlovákia, Kanada 49. 1983 - Dortmund és München: Szovjetunió. Csehszlovákia, Kanada Megjegyzés: a félkövér betűkkel szedett sorrend olimpiai torna és VB volt egyaránt, 1972- ben és 1976-ban az olimpia esztendejében világbajnokságot is rendeztek, 1980 óta a téli játékok évében nem játszanak a VB-cimért. atvanöt esztendővel ezelőtt H kezdődött. Még nemrégen is viták folytak arról, hogy Antwerpenben világbajnokság volt-e a jégkorong seregszemléje, vagy csak nemzetközi torna. A szakemberek már megegyeztek: világbajnokság volt az 1920-ban lebonyolított torna. így az atomkor játéka Prágában ötvenedik világbajnokságára készül. Voltak VB-k, amelyekre büszke lehet a csehszlovák jégkorongsport, akadtak viszont olyanok is, amelyeket legszívesebben elfelejtenének a szurkolók. Gondoljunk csak a premierre: Antwerpenben 15:0 és 16:0 arányban kapott ki a válogatott Kanadától, illetve az Egyesült Államoktól. Nem tartott azonban sokáig, s Csehszlovákia az abszolút élmezőnybe küzdötte föl magát. Tanúskodik erről az öt világbajnoki cím is. Lapozzunk bele a jégkorongsport nagykönyvébe. A második világháború utáni első VB' rendezési jogát a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (LIHG) Londonnak Ítélte. Anglia is részt vett a háborúban, ám táyolról sem szenvedett olyan veszteségeket emberi életben és anyagiakban, mint más európai nemzetek. Mégis lemondott a világbajnokság rendezéséről. Így kapott lehetőséget Prága. Nagy volt a lelkesedés a fasizmus alól felszabadult országban. Bár jó válogatottja volt Csehszlovákiának, az elsőségről nem igen beszéltek, mert a gyengébb tengerentúli részaz egész mérkőzésen a jégen voltak. Hat igen. Azóta soka* változott a világ a jégkorongban is Azt szokták mondani, egyik siker kötődik a másikhoz, mert a kollektíva idővel tapasztaltabb, érettebb. A második világelsőséget 1949-ben egészen más ko- rongozók vívták ki, mint két évvel korábban Ugyanis 1948 novemberében a válogatott erősségei közül repülögépsze- • rencsétlenség áldozata lett Jarkovsky, Pokorny, Stibor, Stovcik és Tróják Stockholmban nyitott műjégpályán és természetes jégen is rendeztek VB-mér- \özéseket. A szeszélyes időjárás (eső, hó, szél) sokszor megtréfálta a korongo- zókat. Csehszlovákia válogatottja kilenc nap alatt hét találkozót vívott és csak kétszer kapott ki:, a selejtezőben 4:2-re a svédektől (8 fokos melegben, természetes jégen rendezték a találkozót) és az utolsó előtti meccsen az USA-tól 2:0- ra Először sikerült legyőzni Kanadát (3:2). Az elsőséget eldöntő összecsapáson 14 000 néző előtt a csehszlovák együttes 3:0 aránybah bizonyult jobbnak a nagy esélyes vendéglátóknál. Csehszlovákia válogatottja másodszor szerzett világbajnoki címet. Aztán huszonhárom évig tartott az j „aranyvákuum“. Ez alatt az idő alatt sok minden történt a világ jégkorongsportjában Elsősorban a szovjet korongozók vétel miatt (csak az USA indított egy méisékelt tudású, tűzoltókból, favágókból, farmerokból álló csapatot) a svédeket tartották esélyesnek. Az északiak ezt nem is titkolták. Matej Buckna, a Kanadából hazatért szlovák származású edző ütőképes válogatottat alakított ki. A legfontosabb mérkőzésen azonban csalódást okozott a reményekre jogosító csatársor, Csehszlovákia 2:1-re kikapott a svédektől Már mindenki elkönyvelte a skandinávok elsőségét Ausztria válogatottja azonban más véleményen volt, váratlanul 2:1 arányban legyőzte őket Mivel előtte már volt egy döntetlenjük az északiaknak (Svájc 4:4), felcsillant a remény a csehszlovák együttes előtt. És élt is a lehetőséggel, 6:1-re lelépte az Egyesült Államokat és az egész ország ünnepelte az első világbajnoki címet, amelyet a következő korongozók harcoltak ki: Modry, Jarkovsky - Pácait, Sláma, Trousilek, Stovik - Tróják, Zábrodsky, Konopásek - Klus, Drobny, Stibor - Rozinák, Bou- zek, Pokorny A csapat egyik védője, Pácait így emlékszik a régi időkre: „Szinte hihetetlen számunkra, hogy napjainkban négy vé- dökettősröl és négy támadósorról beszélnek. Mi összesen négy védővel és három csatársorral játszottuk yégig a tornát Nemegyszer előfordult, hogy a legjobbak megjelenése a nemzetközi porondon jelentett eseményt (1954). A hatvanas években egyedülálló sorozatot ért el a szovjet válogatott, kilencszer egymás után lett világbajnok! Szinte legyőzhetetlen volt Taraszov mester csapata. Kanada ezzel nem tudott megbékélni, amatőr csapatai gyengécskék voltak, a profik pedig nem rajtolhattak a VB-n, így egy időre megszakadt a kapcsolat Európa és Kanada között. Konovalenko, Davidov, Loktyev, a Ma- jorov fivérek, Sztarsinov és mások fokozatosan legendává váltak a világ jégstadionjaiban De Csehszlovákia sem szégyenkezhetett azokban az időkben. V. Bubnik, Golonka, Starsi, Gut, Tikal is kiváló jégkorongozók voltak. Gondoljunk csak 1961-re, amikor Európa-bajnok lett a csehszlovák válogatott (Mikolas, Potch, Pantucek, Starsi, Vanék, Cerny, Vlach...), vagy a grenoble-i olimpiára, ahol 5:4 arányban győzött a csapat a szovjet együttes ellen. Néhány név: Nadrchal, Dzurilla, Suchy, Pospísil, Sev- cik, Golonka, a Holik fivérek... Egy nemzedék beérett. A csehszlovák jégkorong vezérkara tudta, hogy a gárda 1972-ben érheti el csúcsformáját a prágai világbajnokságon. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió kilencszer egymás után szerzett világbajnoki címet, a csehszlovák válogatott bizakodott. Nem ok & VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252. 332-301 szerkesztőségi titkárság: 550-18, gazdasági ügyek: 506-39 Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava, Martanovióova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon: 337-823, 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek: 815 80 Bratislava, Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési dijhavonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14,70. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévenként Kős 13,- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, GottwakJovo námestie 6.
