Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-12 / 15. szám
Százhuszonöt éves múltra tekinthet vissza a faipar Zarnovicában, ugyanis ebben a Garam menti kivárosban 1860-ban helyezték üzembe az első gőzfűrészt. Ennek ellenére a felszabadulásig a fafeldogozás tulajdonképpen manufakturális körülmények között zajlott, jelentős fejlődés csak a szocialista építés során következett be. Az utóbbi negyven évben viszont több ízben is jelentős előrelépés történt. Jelenleg pedig nincs olyan félkész terméke a bútoriparnak, amelyet a Zarnovicai Furnérlemezgyárban ne gyártanának. Készül itt parkett, mozaikparkett (évente mintegy 200 ezer négyzetméter), faház, hétvégi ház és természetesen furnérlemez. Ez utóbbinak minden fajtája: bútoriparig, műszaki - az építőipar és a vagongyárak számára -, valamint csomagolástechnikai célokra is. A gép két karja közt látható rönkből nem sokára alig egy-két milliméter vastagságú furnérlemezt „fejt le“ a gépsor acélkése Nagyjából egy évvel ezelőtt megkezdte a termelést az új furnérlemez üzem is, amelyet az országban a legkorszerűbb technikával láttak el. Bükkfából készítik itt azokat a különböző vastagságú furnérokat, amelyek többféle famintázatok árnyalatait veszik fel, s keltik ezáltal a lakásokban diófa- vagy éppen mahagóni bútor benyomását. Hogy az országban a legkorszerűbbnek neveztük a gyár berendezését, az nem túlzás. Az európai faipari csúcstechnológia bevezetése ugyan csaknem 658 millió koronába került, az évi össztermelés értéke azonban meghaladja a 201 millió koronátj^ssze- sen 25 ezer köbméter ragasztott furnérlemez készülhet egy év alatt a gyárban, s ezen kívül 6 millió négyzetméter színes díszfurnér is. Ez az ország első olyan furnérlemezgyára, amelyekben számítógépes technikával irányítják a termelést. Háromféle vastagságúra „hámozhatják“ a különböző átmérőjű rönköket, s automatikus berendezés göngyölíti fel a vékony falemezt, amely a későbbiek során is csak minimális kézi beavatkozást igényel. Még nincs messze az az idő, amikor az emberek bizalmatlanul tekintettek a ragasztott furnérlemezből készült bútorokra. Inkább szerettek volna jó, masszív, tömör fából készül bútorokat látni lakásaikban. Közben azonban fokozatosan meggyőződhettek róla, hogy éppen az .ilyen módon feldolgozott félkészáru a legalkalmasabb a bútoripari és egyéb felhasználásra is. így ki lehet küszöbölni a fa minden hátrányos tulajdonságát, felváltva a rostjával egymásra merőlegesen ragasztott vékony lemezek nagyobb szilárdáságúak a rönkből fűrészelt deszkánál, és van egy nagyon lényeges tulajdonságuk, hogy nem vetemednek. A jelenleg ismert - és korábban már jelzett - felhasználási területeken kívül másutt is tért hódíthatna a furnérlemez, ha lenne belőle elég. Csakhát az erre a célra alkalmas faanyag egyre kevesebb. Éppen ezért a vállalat igazgatója, Vladimír Herko mérnök beszélgetésünk során kiemelte:- A gyártás során mindenekelőtt a minőségi mutatók javítására kell törekednünk, hiszen a felújítás során az volt az egyik fő célunk, hogy minél több első minőségi osztályú furnérlemezt gyártsunk. A minőségen nemcsak azt értjük, hogy a lemez szemre is szép legyen, hanem valamennyi belső tulajdonságának javítása a cél. Ez nem kis feladat, hiszen a minőséget elsősorban az alapanyag tulajdonsága határozza meg, s ebből a szempontból el kell mondanom, • hogy a nálunk kitermelt bükkfa minősége nem a legjobb. Ilyet rendszerint nem is használnak fel erre a célra. De még mindig jobb furnérlemez készíthető belőle, mint sok tűlevelű fafajtából.- Gyenge minőségű alapanyag az egyik oldalon, csúcstechnika a másikon. Kissé paradoxként hat...- Csak részben. Igaz, a szerelés és a próbaüzemelés alatt nemegyszer előfordult, hogy a jobb nyersanyaghoz szokott külföldi szakemberek tanácstalanul álltak, nem tudták mihez kezdjenek. Menet közben kellett bizonyos változtatásokat eszközölnünk, hogy a gépsorok alkalmasak legyenek a mi alapanyagunk minél jobb minőségi szinten történő feldolgozására. Végül is sikerült közösen olyan megoldást találnunk, ami lehetővé teszi eredeti elképzeléseink megvalósítását. Vagyis olyan minőségű árut termelhetünk, ami garantálja, hogy versenyképesen tudunk szerepelni a külföldi piacokon is.- Melyek voltak a fő szempontok, amelyek indokolttá tették a csaknem háromnegyed milliárdos beruházást?- Legfőbb célunk az, hogy a bútoripart megfelelő mennyiségű és minőségű furnérlemezzel léssuk el. Pótolnunk kell azt a mennyiséget is, amelyet korábban a Romániából származó importtal biztosítottunk a bútoripar részére, mivel az importszerződéseket nem újítottuk fel. A nemesfautánza- tú furnérlemezek gyártásával pedig a külföldi, úgynevezett egzotikus fafélék behozatalát igyekszünk helyettesíteni.- Munkatermelékenység, anyagtakarékosság... Nyilván ezek a szempontok sem voltak mellékesek.- Az új technológiával száz százalékkal növeljük a munka termelékenységét, és jelentősen csökkentjük az egy termékegységre eső munka mennyiségét. Egyúttal annak feltételeit is biztosítani akarjuk, hogy a hulladékot a minimumra csökkentsük. Az elkerülhetetlen hulladékot pedig összegyűjtjük, és annak leggazdaságosabb felhasználási módját is megtaláltuk. Részben nálunk, részben a velünk együttműködő vállalatoknál. Például a tüsköt, amelyből már nem lehet tovább lemezt vágni. Ruzomberokban, a zvoleni Bucinában vagy a gömörhorkai (Gemerská Hörka) papírgyárban dolgozzák fel.- Elég volt csak egyszer végignézni az egyes munkahelyeken, hogy megállapítsuk: 4 A darupálya végén dolgozó portáldaru kezelőjén kívül a képen látható nem kis területen nincs szükség kézieröre. Mindent gépek végeznek a munkafeltételek sokkal jobbak, mint az iparág bármely más üzemében.- Pedig még nem megy minden úgy ezen a téren, ahogy azt elképzeltük. Azonban a dolgozók olyan munkafeltételek között fognak rövidesen dolgozni minden munkahelyen, amelyek a legszigorúbb előírásoknak is megfelelnek, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezetvédelem előírásait sem. Mindehhez az új technológia garantálja a felKevés a fizikai munka később is, s az sem nehéz (A szerző felvételei) tételeket. Az embereken múlik, hogy meg is tartsák. A gyárlátogatás során tett sétánk elején azonnal feltűnt az az óriási portáldaru, amelynek mintegy fél kilométer hosszú pályája akár arra is alkalmas lehetne, hogy a zarnovicai kisiskolásoknak a képzőművészet alapjainak oktatásakor a perspektív ábrázolásmódot elmagyarázzák ennek alapján. A daru jelzője egyébként jellemző a markolójának méreteire is, hiszen játszi könnyedséggel markol fel egyszerre öt-hat darabot a vastag bükffatörzsekből. „Odacipeli“ szép, egyenletes - mondhatni: méltóságteljes- mozgással a gépsor elejéhez, ahonnan mechanikus karok válogatják, s továbbítják a „szalagra“, amelyben egy hatalmas körfűrész - számítógépes program szerint- szabdalja a törzseket a megadott hosszúságúra. Mindezt egy fülkéből ketten több képernyőn szemlélik, s ellenőrzik is egyúttal. Az esetleges üzemzavar helyét, így gyorsan megállapíthatják, hogy mielőbb eltávolíthassák azt. Innen a felszabdalt rönkök bekerülnek a nagy csarnokba, ahol egyetlen ember felügyelete mellett két kar egymás után a két végénél összefogja azokat nagyjából a vé- <gék geometriai' középpontjában. Aztán a „méretes“ rönk elkezd nagy sebességgel forogni, egy borotvaélességü acélkés pedig elkezdi azt fokozatosan vékonyítani, miközben összefüggő - akár fa „futószőnyegnek“ is nevezhető - vékony szalag „fejtődik le“ a farönkről. Először felcsévélődik, aztán pedig méretre vágva folytatja tovább vándorúját. Ha egy-egy nem pontos méretre sikeredett darab halad a szalagon, azt a lányok, asszonyok leveszik, a többit kissé távolabb egymásra rakják. Targonca szállítja a darabokat arra a helyre, ahol rákerül a megfelelő .kötőanyag, majd a „sütőben“, présben lesz belőlük rétegelt furnérlemez. Az igazgató szerint az elmúlt év ugyan még csak amolyan próbaév volt, de ez idén már a beépített paraméterek szerint kell termelniük. Ez azt jelenti, hogy egyre több lesz e lemezből a csúcsszínvonalú. Ha figyelembe vesszük, hogy az iparágat az utóbbi években nem túl sok dicsérettel illették, úgy ennek már legfőbb ideje. MÉSZÁROS JÁNOS A lakszakállasi (Sokolce) Csehszlovák-Magyar Barátság Efsz tagsága a múlt évi időjárás hatására eltérő termelési eredményeket ért el a növénytermesztésben. Az aszály leginkább a kukorica és cukorrépa hektárhozamát csökkentette. Rekordhozamokat takarítottak be viszont gabonafélékből, ami a szemesek termelésében csökkentette a korábbi évek lemaradásait. Lelkes Béla, a szövetkezet üzemgazdásza elmondta, hogy a meglévő nehézségek ellenére pénzügyi szempontból sikeres évet zártak. A színvonalas irányításnak és munkaszervezésnek köszönhetően a 116,2 millió koronás nyerstermelési tervüket 100,4 mig a 100,1 millió koronás árutermélési terüket 100,6 százalékra teljesítették. Nyereségi tervüknek 115,9 százalékra tettek eleget, melynek során tekintélyes összeg jutott év végi osztalékra, szociális kiadásokra és a közös gazdaság bővített újratermelésére. A 4120 hektár szántón gazdálkodó szövetkezetben szemesekből a tervezett 5,9 tonna helyett 6,2 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Ez jobb is lehetett volna, ha kukoricából is teljesítik a tervet. A gyengébb eredmény azonban nemcsak a kukorica számára kedvezőtlen időjárással, hanem az alacsonyabb termöképességü hibriELŐTÉRBEN A TERMELÉSI SZÍNVONAL KIEGYENLÍTÉSE dekkel is magyarázható, mivel az iparszerű termelés rendszergazdája nem tudta biztosítani a legjobb minőségű vetőmagot. A szárazság a cukorrépát is megviselte. Jobbára öntözés nélkül termesztették ezt a fontos ipari növényt. Ráadásul késve kapták a növényvédő vegyszereket, ami a növényzet elgazosodásához vezetett. Cukorrépából 320 hektáron 32 tonnás átlagos hozamot értek el. Jól jövedelmezett a zöldségtermelés. Nyolcvan hektáron termesztettek vöröshagymát és a 37,5 tonnás hozam igazolta, hogy a hagymatermelésben az élvonalba kerültek. Terven felül 1000 tonna hagymájuk termett. Az ebből származó bevétel meghaladta a 7,3 millió koronát. Elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmánytermeléssel jól megalapozták az állatállomány ellátását. Takarmányfélékből már önellátók, sőt tartalékokkal is rendelkeznek. A bőséges takarmányellátás mellett azonban az állattenyésztésben nincs minden a legnagyobb rendjén. Különösen a tehenészetben akadt meg a fejlődés, mivel az utóbbi időszakban csökkent a borjúszaporulat. Ennek következtében a múlt évi tehe- nenkénti tejhozam mindössze 3331 liter volt, ami 240 literrel kevesebb a tervezettnél. Lemaradások mutatkoztak a napi súlygyarapodásokban is. Az állattenyésztés nem teljesítette sem a bruttótermelés, sem a pénzbevételek tervét. A szövetkezet üzemgazdásza elmondta, hogy párt- és gazdasági vonalon már megtették a szükséges intézkedéseket az állattenyésztés talpraállítására... Megszilárdították az állategészségügyi felügyeletet és a vezető dolgozók év végi részesedését a tervteljesítéshez, kötötték. Hasonló kritériumok vonatkoznak az állatgondozókra, akiktől a legszigorúbban megkövetelik a pontos etetést, az egészségügyi-higiéniai követelmények megtartását. Az idén 3620 literes fejési átlag mellett 4,3 millió liter tej termelését tervezik. Nem kevesebb mint 566 tonna vágómarha és 2147 tonna vágósertés előállításával szájnolnak. Száz tehéntől 98 borjút szeretnének leválasztani. A növénytermesztésben szemesekből 6,2 tonnás átlagos hozamot terveznek, ezen belül kukoricából 6,4 tonnás hektárhozamot kell betakarítani. A cukorrépa hozamát 41,4 tonnára tervezik. A szövetkezet ez évi bruttó termelési értékét 113,1 millió koronára irányozták elő, míg a tervezett nyereség 20,3 millió korona. A lakszakállasi földművesszövetkezetben vezetők és beosztottak az anyagi érdekeltség megteremtésével mindent elkövetnek azért, hogy a lehető legrövidebb időn belül kiküszöböljék az állattenyésztés fogyatékosságait, hullámzó eredményeit. KRASCSENICS GÉZA ÚJ SZÚ 6 1985. IV. 12 . 18® KÄ sg s ma g^wg fll HH ÍHI Il iiMLliJÍ mL|íli5% TsfMiy-
