Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-29 / 13. szám

• Olcsó, praktikus és hasznos - így jellemezhetnénk a púcovi Signál Efsz egyik juhistállóját, ahol télen a törzsállományt tartják, nyáron pedig a vágóbárányokat hizlalják (A szerző felvétele) juhot sokoldalú hasznossá­A ga az emberiség egyik legősibb és legjelentősebb háziállatává tette. A Luzi- ■ anky és a Mlynárce környé­kén talált csontleletek azt bizonyítják, hogy a juhte­nyésztés termékei, a tej, a gyapjú, a hús és az irha már az újabb kőkorban is fontos szerepet játszottak az itt élő emberek táplálkozási és ruházko­dási szükségleteinek kielégítésében. A bronzkorszakból származó leletek Nit- riansky Hrádok, Barca és Maié Kosihy határában úgyszintén erre utalnak. A 11. és 12. évszázadban a kolostorok és a fe­udális birtokok állatállományának 75 szá­zalékát juhok képezték, s még több juhot tartottak a jobbágycsaládok. A szűcsök, vargák, takácsok cégeinek kialakulása további lendületet adott a juhtenyésztés­nek. Korabeli kimutatások szerint az 1880-as években a szlovákiai várme­gyékben már több mint 3 millió juhot tartottak. A gyapjútermelés mellett a juhtej fel­dolgozása is jelentős ágazattá fejlődött. A szlovákiai brindzagyártásnak nemzet­közi hírnevet adó detvai brindzaüzemet 1787-ben, a Zvolenská Slatina-it 1797- ben, a ruzomberokit pedig 1859-ben ala­pították. A 19. század végétől kezdve azonban a szlovákiai juhtenyésztés in­tenzitása rohamos mértékben csökkent, s ezt később a háborús események is gyorsították. így 1946 januárjában egész Szlovákia területén mindössze 287 444 juhot írtak össze. A szocialista nagyüzemi mezőgazda­ság építésének első éveiben kevés figye­lem jutott a juhtenyésztés fejlesztésére. Jelenleg azonban ez az ágazat is előtér­be került, s az 1990-ig kidolgozott komp­lex program mezőgazdaságunk lehető­ségeiből és a népgazdaság szükségletei­ből kiindulva nagy jövőt biztosít ennek az ágazatnak. A juhtenyésztés fejlesztési programjá­nak teljesítését döntő mértékben segíti elő, hogy néhány járásban megőrizték jó színvonalát. Ezek közé tartozik a Dolny Kubín-i járás is, ahol a juhászmesterség emberemlékezet óta apáról fiúra öröklő­dött. Most is ebből a járásból került ki a legtöbb szakavatott tenyésztő, bacsó és bojtár, akik Szlovákia többi járásában is eredményesen kamatoztatják ismere­teiket és tapasztalataikat. Amint arról Dusán Gejdoé mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság ál­lattenyésztési osztályának vezetője tájé­koztatott, a juhtenyésztés népszerűsége ebben a járásban a rendkívül kezdemé­nyező természeti feltételekből követke­zik, sőt egyes körzetek kizárólag csak juhokkal hasznosíthatók. Ezért járási vi­szonylatban is kidolgozták a juhtenyész­tés fejlesztésének 1990-ig terjedő komp­lex programját, melynek keretében sza­kosított juhtenyésztési vállalatokat hoz­nak létre, ahol nagyüzemi feltételek kö­zött szervezik meg a vágóbárányok eló­I állítását is. Ezek közé tartozik a pacovi Signál Efsz is, ahol ugyan még folyamat­ban vannak az építkezések, de már így is mintaként szolgálhat más vállalatok szá­mára. Ebben a járásban a szocialista mező­gazdasági nagyüzemek körülbelül 19 ezer juhot tartanak, s további 8 ezer van a háztáji gazdaságok és a kistenyésztők tulajdonában. A járás juhtenyésztésé­nek évi termelési értéke meghaladja a 24 millió koronát. A kidolgozott koncepció szerint az állományt a szocialista szektor­ban 1985-ben 20 ezerre, 1990-ig pedig 24 ezerre növelik. A nemesítési munkák eredményeként a termelékenység javu­lásával is számolnak, ami a program egyik alapvető célját képezi. A juhte­nyésztés ésszerűsítése és hatékonysá­gának növelése érdekében azonban sür­gősen rendezni kellene a gazdasági sza­bályozókat js, ami alapvető mértékben elősegítené az előirányzott célok el­érését. A púcovi Signál Efsz a járás legna­gyobb juhtenyésztő gazdasága, össze­sen 1793 hektár mezőgazdasági földte­rülettel rendelkezik, ebből azonban csu­pán 135 hektár a szántó. Az első korsze­rű juhistállót 1977-ben építették fel, s az első nyájat is ebben az évben vásárolták. Ez volt az alapja a szakosított juhte­nyésztésnek ebben a szövetkezetben. A nagyüzemi juhtenyésztésre lényegé­ben 1983-ban tértek át, amikor véglege­sen felszámolták a szarvasmarha egész állományát. És hol tartanak most? A juhtenyésztés korszerű technológiá­jának szervezője ebben a szövetkezet­ben Ján Bardun mérnök, aki úttörő mun­kát végez és tervszerűen halad a kitűzött célok irányában. Az ő érdeme is, hogy az itteni állományt mintaszerűnek tartják a járásban. Ezzel kapcsolatban a követ­kezőket mondotta:- Jelenleg a juhfarmunk nyolc MU-500 típusú istállóból áll. Ezeket rendszeresen tökéletesítjük, s így az egész juhfarmot az elképzeléseinknek és szükségleteink­nek megfelelően alakítjuk ki. Elismerem azonban, hogy még sok minden hiányzik a nagyüzemi termelés követelményeinek teljesítéséhez. Az építkezések egész ter­jedelmét saját forrásainkból valósítjuk meg, s gyakran elég bonyolult feltételek között. A szövetkezet vezetőségét a kitűzött I célok elérésében elsősorban az állomány kielégítő termelékenysége serkenti. Az elmúlt évben például 15 tonna gyapjút adtak el, 500 kilogrammal többet a terve­zettnél. Juhsajtból 45 tonnát készítettek, hízott bárányból 199 tonnát értékesítet­tek, 40 tonnával többet az előirányzott mennyiségnél. A vágóbárányok termelé­sét ebben a szövetkezetben a legfőbb hasznosítási irányzatnak tartják. Az inten­zív hizlalásba a továbbtenyésztésre al­kalmatlan bárányokat sorolják be, s más tenyésztőktől is átveszik a szaporulatot.- Az alapállományt több szállásra osz­tottuk el. A fejő anyajuhokat hat helyen tartjuk, további két helyre összpontosítot­tuk a jerkéket, illetve a bárányokat. A ju­hok kora tavasztól késő őszig a legelőkön tartózkodnak. A nyájakról 40 bacsó, boj­tár és pásztor gondoskodik. Rajtuk kívül még hat etetőt foglalkoztatunk a bárá­nyok intenzív hizlalásában. így az istállók nyáron a bárányok hizlalására szolgál­nak, télen pedig a tenyészállományt he­lyezzük el bennük. Ez is elősegíti az állóeszközök hatékonyabb kihasználását - magyarázza Bardun mérnök. A nagyüzemi termelés más előnyöket is biztosít a juhok kisüzemi tartásával szemben. Az egész állomány rendszeres állatorvosi felügyelet alatt áll, ami szük­ség esetén azonnali megelőző vagy gyógykezelési intézkedést tesz lehetővé. Ennek köszönhetően a púcovi juhok egészségi állapota kifogástalan, s ez a termelékenység magas színvonalában is megmutatkozik. Az állomány nemesí­tett racka, amely a legjobban alkalmaz­kodik a hegyvidéki feltételekhez, a gyen­gébb minőségű legelőket is jól haszno­sítja.- A törzsállományt 1990-ig 5000 da­rabra akarjuk növelni, ebből 3600 lesz az anyajuh. A tenyésztési munkában a leg­újabb tudományos-kutatási eredmények­re akarunk támaszkodni. A legfontosabb feladatnak tartjuk a gépi fejés általános bevezetését, valamint az anyajuhok idé­nyen kívüli fedeztetésének az elterjeszté­sét. Ezzel növelni lehetne a vágóbárá­nyok termelését. A szociális és munkafel­tételek javításával a juhtenyésztés mun­kaerő-ellátását is véglegesen megoldjuk. Mindez bizonyára megmutatkozik majd a termelési és gazdasági eredmények további javulásában, s azt is reméljük, hogy kezdeményezéseink további köve­tőkre találnak - fejezte be tájékoztatását Ján Bardun mérnök. JOZEF SLUKA A JUHTENYÉSZTÉS NAGYOBB FIGYELMET ÉRDEMEL A Banská Bystrica-i járásban körülbelül 52 ezer hektár mező­gazdasági földterület van, ebből azonban csak 18 százalék a szán­tó, további 30 százalékát rétek, 52 százalékát pedig legelők alkotják. A földalapnak ez az összetétele, a sokéves hagyományok, valamint az állandóan növekvő kereslet a gyapjú, a juhsajt és a juhhús iránt, egyaránt alátámasztják a juhtenyésztés indokoltságát eb­ben a járásban. HASZNOSAK A JUHOK, ^ DE... Az előbbiekből kiindulva az utóbbi tíz év alatt a járás szövetke­zeteiben és állami gazdaságaiban 43 százalékkal, a többi tenyésztő­nél 70 százalékkal növekedett a juhállomány. Száz hektár mező­gazdasági földterületre számítva 82 juhot tartanak a járásban. A cigája fajtánál, amely a nyá­jak alapját képezi, az anyajuhra számított átlagos évi sajttermelés 23 kilogramm, a gyapjúhozam pe­dig 3,70 kilogramm. Az intenzív hizlalásba 16 200 bárányt sorol­nak be, ami egyenletesebbé teszi a piac ellátását bárányhúsból. A legnagyobb pecsenyebárány- termelő a poníkyi Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz, ahol évente 6000 darabot állítanak elő, 93 százalékban elsőosztályú mi­nőségben, s ennek a felét szezo­non kívüli időszakban. ÚJ SZÚ Fontosnak tartjuk azonban a ju­B hok tejtermelésének a megtartá­sát és növelését is, mivel a juhsajt és a sajtkészítmények, főlég a ha­gyományos brindza specifikus és 1985. III. 29. pótolhatatlan termékek. A juhállomány további növelése azonban jelentős nehézségekbe ütközik. Mivel a juhlegelők 800-1200 méterrel a tenger szint­je fölött helyezkednek el, számos intézkedés ellenére a tavaszi idő­szakban nem tudjuk mindenhol nélkülözni az intenzív réteken való legeltetésüket, ami csökkenti az első kaszálások hozamát. Ezért a nagy állománysűrüséggel gaz­dálkodó vállalatoknál - különösen száraz évjáratokban - problémát jelent a téli takarmányalap biztosí­tása. A dolgozók szociális összetéte­le is romlik. Nagy hozzáértésű te­nyésztők mennek nyugdíjba, de pótlásuk a szakmunkásképző in­tézetekben nincs megoldva. A juh­tenyésztéssel foglalkozó vállala­tok igyekeznek egyre közelebb hozni a szállásokat a lakóhelyek­hez és a jobb területekre, itt azon­ban a juhok a szarvasmarha ver­senytársaivá válnak, s nem töltik be fő szerepüket, a távolabb fekvő legelők hasznosítását. A juhtenyésztés kiszélesítését egyes körzetekben víz- és környe­zetvédelmi szempontok is korlá­tozzák. Főleg az Alacsony-Tátra-i Nemzeti Park területéről van szó. Egyáltalán nincs megoldva a med­vék és a farkasok elleni védelem sem, amelyek az utóbbi években egyre nagyobb veszélyt jelente­nek a juhállomány számára. JUHOKAT, VAGY TEHENEKET? Az említett okok miatt, vagyis a nem kielégítő anyagi gondosko­dás, a juhászok szociális és mun­kafeltételeinek megoldatlansága, valamint a gazdasági szabályozók stagnálása következtében a juhál­lomány tervezett létszámát nem sikerült elérni. A juhhús felvásárlá­si ára a marhahúséhoz viszonyít­va kedvezőtlenebb. A juhsajt érté­ke is alábecsült a tehéntejhez vi­szonyítva. Ugyanakkor a síkvidé­ken tenyésztett merinó juh gyapjú­ért előnyösebb árat fizetnek a ci­gája gyapjához viszonyítva. E^zek a körülmények és a juhtenyésztés mintegy 30 százalékkal magasabb bérköltségei a mezőgazdasági üzemek vezetőit arra az álláspont­ra vezetik, hogy óvakodjanak a juhállomány növelésétől, sőt in­kább csökkentsék azt a szarvas- marha javára. A juhállomány fejlesztésénél to­vábbra is a távoleső hegyvidéki legelők hasznosítását kellene szem előtt tartani. Ezzel összefüg­gésben a juhsajt termelését is megfelelő szinten kellene tartani. Természetesen nemcsak a juhál­lomány létszámát, hanem a ter­melékenységét is fokozni kell. Ezért az irányítás minden szintjén, a minisztériumtól kezdve egészen a járásokig komplex intézkedé­sekre van szükség a juhtenyész­tés indokolt mértékű fejlesztésére. NAGYOBB GONDOT FORDÍTANI A GÉPESÍTÉSRE Az előbbiekből következik, hogy a juhtenyésztés gazdasági épüle- ' teit olyan körzetekben kell elhe­lyezni, ahol a juhok nem válnak a szarvasmarha versenytársaivá. Az illetékes kutatóintézetek sür­gős feladata, hogy olyan komplex juhfarmokat tervezzenek, ahol a fejés gépesítése is biztosítva van, s a dolgozók munkakörülmé­nyei a szociális berendezések szempontjából is a kívánt színvo­nalon vannak. A juhtenyésztés népgazdasági jelentőségét a fel- vásárlási árak rendszerében is méltányolni kell. A juhtenyésztést nem kell ok­vetlenül kiszorítani az üdülési cé­lokra kijelölt körzetekből sem, hi­szen a juhok és a juhszállások hegyvidéki és hegyaljai körzetei­nek természetes, elválaszthatat­lan tartozékai. A mi járásunkban, ahol a hegy­vidéki és a hegyaljai feltételek kü­lönösen kedvezőek a juhtenyész­tés fejlesztéséhez, az említett szempontokból kiindulva továbbra is magas szinten akarjuk tartani a juhállományt, a gyapjú, a juhsajt és a vágóbárányok termelését. Fi­gyelembe kell venni azonban, hogy a juhászat a legnehezebb termelési ágazatok közé tartozik a mezőgazdaságban, s éppen itt maradtunk el a legjobban az alap­vető munkák, az etetés és a fejés gépesítésében. Ezért az egysé­ges földmúvesszövetkezetek, az állami gazdaságok, az irányítási szervek és a kutatóintézetek előtt még nem csekély feladatok állnak, hogy a juhtenyésztést a népgaz­dasági jelentőségéhez méltó szintre emeljük, s hogy a juhászat továbbra is festői szépségű tájaink elválaszthatatlan tartozéka ma­radjon. JÁN SÚR mérnök, a Banská Bystrica-i Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója Egyik dombról a másikra Gazdag József felvétele KDUEftNDO KEZDEMÉNYEZÉS

Next

/
Thumbnails
Contents