Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-22 / 8. szám

A bratislavai Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Háza tavalyi rendezvényei közül a legkiemelkedőbb kétségkívül a Moldá­viát bemutató kiállítás volt. Negyvenhá­rom ezren tekintették meg, ami azt jelenti, hogy minden tizedik bratislavai lakos.- Az utóbbi idők legszebb kiállítása volt ez, és a legtöbb látogatót vonzotta. - Mi­lan Pálka mérnök, igazgató elmondja: az előadások, baráti találkozók száma- a fővároson kívül is, pl. Somorján (Samorín), Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Hurbanovón, stb. - összesen 81 volt, s ez igencsak próbára tette a szerve­zőket. A bratislavai CSSZB Háza huszonne­gyedik éve működik, s folynak a csendes előkészületek a huszonötödik születés­nap megünneplésére. Szlovákiában már 17 barátságház létezik, s a bratislavai központi ház módszertani segítséget nyújt a többi tizenhatnak. Ám arra is van lehetőség, hogy vándorkiállításokkal se­gítik a munkájukat. Évente 20-25 kiállí­tást rendez Bratislava, s mintegy százat bocsát a vidék rendelkezésére. Nincs szabadnap, hiszen szombat-va­sárnap itt még mozgalmasabb élet folyik, mint hét közben. A gyerekek százai jön­nek mesefilmet nézni, játszani. Bevezet­tek egy újítást: az előadás végeztével a gyerekek - rajztanár irányításával - le­rajzolják a látott mesefigurákat, melyeket aztán kiértékelnek s a legsikerültebb raj­zokat jutalmazzák. - Az a célunk, hogy a gyerekek ne csak passzív szemlélői legyenek a filmnek. Élénk klubélet folyik, s a szakköri tevé­kenység is változatos: a művészeti szak­körök is sokakat vonzanak.- Milyen az arány a felnőtteknek és a gyerekeknek szánt klubok, rendezvé­nyek között?- Az egyensúlyra törekszünk. A legki­sebbeknek - az óvodásoknak főleg filme­ket vetítünk, de működik gyermek irodal­A Moldavai Szovjet Szocialista Köztár­saságot bemutató kiállításon egy tipi­kus moldavai vendégszobát, ,,kasza­marét“ is berendeztek. Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere itt be­szélgetett a kiállítás képzőművészével (középen) és Milan Pálka igazgatóval (Timo Pozdech felvételei) mi színpad is. E műsorok iránt a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Háza is érdeklődik - át akarják venni az egyik forgatókönyvet, amelyet egyik dolgozónk, Valéria Baracková írt.- Milyen az együttműködés a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házával?- Nagyon jó. Tavaly júniusban írtuk alá a kilencvenig szóló együttműködési szer­ződést, s évenként pontosítjuk a tervet. Bár a prágai Ház később létesült, mint a miénk, mégis komoly segítséget nyújt nekünk: filmeket kölcsönöznek, ellátnak szakirodalommal. Együttműködés koráb­ban is létezett, de most egyre bővül a kapcsolat, főleg a módszertani segítsé­get és a könyvtárat illetően. ' Éppen a könyvtár az, amit majd a jövő­ben átszerveznek, mégpedig úgy, hogy a hangsúly nem annyira a könyvállomány gyarapításán, hanem az információnyúj­táson lesz. Problémák, mint mindenütt, itt is van­nak. Ez az év, az igazgató szavaival: nagyon nehéz lesz. S nemcsak azért, mert nagyobb tevékenységet kell kifejte­niük, hanem mert - mivel az épület száztíz éves - elkerülhetetlen a javítása. Következésképp a javítás ideje alatt még kevesebb lesz a hely. Egyébként az egyik gondot éppen ez jelenti.- A közönség igénye sokkal nagyobb, mint amennyire a helyünkből futja - így az igazgató. - Kicsi a színháztermünk, a mozitermünk. Közvéleménykutatást vé­geztünk a látogatók között, s a megkér­dezettek többsége éppen ezt kifogásolta. Ezen úgy változtatnak, hogy a Ház területén kívül is fejtenek ki tevékenysé­get: a múlt nyáron a nemzetközi gyer­meknap és az SZNF 40. évfordulója alkalmából a szomszédos Szlovák Nem­zeti Galéria szabadtéri színpadán - amely nem eléggé kihasznált - tartották műsoraikat. Ez évben folytatják a meg­kezdett utat, s nyáron esti filmvetítésekre is sor kerül majd, s a bratislavai nyár ünnepségeire is készítenek műsorokat. Azonkívül a Techcentrummal is felvették a kapcsolatot, ahol tágas mozi- és elő­adóterem van, s közös akciókra ott is sor kerülhet.-A gond másik forrása a munkaerő- kérdés, mert mi nem napi nyolc és fél órát dolgozunk, hanem sokkal többet - mond­ta Pálka elvtárs -, sőt szombat-vasárnap is. És kisgyermekes anyák nálunk is vannak. A szakképzettség pedig még fontosabb követelmény, mint másutt, a maga területét mindenkinek tökélete­sen kell ismernie, állandóan figyelemmel kell kisérnie a fejlődést, s minden újdon­ságot. S ha az audiovizuális műsorokra gondolok, akkor bizonyos fokú technikai minimum elsajátítása is elengedhetetlen. A negyventagú kollektívára háruló fel­adatok igényesek. Az átlagéletkor 41 év, ám a munkát nehezíti az is, hogy megle­hetősen nagy a fluktuáció - ezt Regina Zemberovától a pártszervezet elnökétől tudom meg. A Háznak 81-ben lett önálló pártszervezete, addig pártcsoportként a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizott­ságához tartozott. Zemberová elvtársnő öt éve vezeti a káder- és a személyzeti osztályt, s negyedik éve tölti be a pártel­nöki tisztséget.- Pártalapszervezetünk tevékenysége nem formális. Hogy kis létszámú - 10 tagunk van - annak az az előnye, hogy mindenkinek megvan a maga működési területe. A munka viszont sok, mert a kis létszámú pártszervezetben épp úgy el kell végezni a pártmunkát, mint a nagy létszámúban. A barátságház tevékenységéből adó­dóan következik, hogy a pártszervezet munkájával szemben fokozott követel­ményeket támasztanak a felsőbb szervek. „ Első évben szervezték meg az önálló pártoktatást, s ami ennél is fontosabb: saját előadóik tartják az előadásokat.- Ha már megszerveztük, a színvonal­ra nagy súlyt helyezünk. Rendszeresen értékeljük a pártoktatást, sőt az egyes előadókat is. Ugyanis nem elég csak megírni és felolvasni a szöveget. Zemberová elvtársnő 1954 óta párttag, s nem is volt olyan időszak az eltelt több mint harminc év alatt, amikor ne töltött volna be valamilyen tisztséget.- Melyik időszakra emlékszik a legszí­vesebben?-Amikor nem azért dolgoztunk, mert kaptunk érte valamit. Ma már valahogy válogatunk. Ma is dolgozunk, de olykor feltételeket szabunk. Manapság gyakran hiányzik az erkölcsi elismerés. Elvégzőnk valamit - sikerrel -, s nincs, aki megkö­szönné. Pedig állítom, hogy az erkölcsi elismerés néha többet ér az anyagi elis­merésnél. Mondok egy példát: tíz akció közül kilenc nagyon jól sikerül, egy pedig rosszul. Hajlamosak vagyunk rá, hogy arról az egyről beszélünk, a kilenc jóról pedig hallgatunk.- Nehéz párttisztségviselönek lenni?- Néha nehéz. De a munka önmagáért beszél. Nem nehéz a funkcionárius hely­zete akkor, ha feladatát tisztességesen elvégzi, a többi párttagnak - de a pár- tonkívülieknek is - jó példát mutat. Párt­tisztségviselővé akkor válik valaki, ha munkájával, példamutatásával kivívja a többiek elismerését, tiszteletét. KOPASZ CSILLA A bratislavai Szlovák Műszaki Üveggyár dúbravkai üzemének legeredményesebb újítói közé tartozik La- dislav DobSovic, a karbantartórészleg vezetője és Ste­fan Legindi technikus. Mindketten a harmadik pártalap- szervezet tagjai. Katarina Kyseücková, a találmányok és újítási javas­latok előadója, aki évekre visszamenően is pillanatok alatt minden lényeges adatot rendelkezésemre bocsát az újításokról és az újítókról, közli, hogy Ladislav Dobsovic immár 7-8 éve egyaránt aktív újító, míg Stefan Legindi 1977-ben nyújtotta be első ötletét, s 1983-ban már a vállalat második legjobb újítójaként értékelték. Három esztendőn keresztül pedig az újító SZISZ-tagok közül ö érte el a legjobb eredményt. Az újítás száma Kyselicková elvtársnő egy füzetben lapoz. Ebbe jegyezték be az egyes újítási javaslatokat. Minden javaslatnak száma van, mely tulajdonképpen a sor­számból és az évszámból áll. A 23/83 újításnak Stefan Legindi az egyik társszerzője, s 21 ezer korona megta­karítást eredményezett a költségek csökkentésével. Hasznosnak bizonyult munkavédelmi szempontból is. A 38/83-as újításban is társszerzőként szerepelt Le­gindi elvtárs. Ez az ötlet 43 ezer korona értékű megta­karítást tett lehetővé. Még nagyobb haszon (47 ezer korona) származik az 50/80-as szám alatt bejegyzett újításból. Stefan Legindi eddig összesen 26 újításnak volt a szerzője vagy társszerzője. Egyik újításáról, a 10/80 számúról részletesen is beszél. Ez deviza-megtakarí­tást eredményezett. Három év alatt 300 ezer koronát. Egy korábban külföldről behozott kerámia-alapanyagot helyettesít hazai gyártmányúval, melynek a minősége, természetesen, semmivel sem rosszabb. Az ötletet tulajdonképpen kényszerhelyzet szülte, hiszen a devi- zakefet szűk volt, így töprengeni kellett az eredetileg külföldön vásárolt anyag megfelelő hazaival való he­lyettesítésén. Tavaly 11 javaslat Igen aktív volt a két újító az elmúlt esztendőben is. Dobsovic elvtárs 11 javaslatot nyújtott be, ebből 9-et fogadtak el, s ugyanennyit már meg is valósítottak. Stefan Legindi tavaly benyújtott újítási javaslatainak száma szintén 11, s egy híján mind el is fogadták. Közülük eddig hetet már teljesen, egyet pedig részben megvalósítottak.- Én meg vagyok győződve, hogy az a két javasla­tom is helyes, amelyiket nem fogadtak el - mondja Ladislav Dobsoviő. - Ezért föllebbeztem a döntés ellen. A megoldás keresői KETTEN A LEGJOBBAK KÖZÜL Most várom az újabb döntést. Valószínűnek tartom, hogy további próbákat rendelnek el, de attól én nem félek. Szerinte az újítás hasznának értékelése nem mindig elég rugalmas. Például a 20/83-as újítás értékelése már 21 hónapja tart (ennyi idő telt el a megvalósítása óta), jóllehet az előírás szerint nem szabadna 12+1 hónapnál tovább elhúzódnia. Vagyis azoktól kellene megkövetelni az idejében való értékelést, akik a meg­valósított újítást alkalmazzák, felhasználják. Ezzel tovább lehetne serkenteni az újítók kezdeményezését, hiszen az újításért járó jutalmat csak az értékelés után fizetik ki. A két újító tavaly benyújtott újításaiból előrelátható­lag lelentös haszna lesz az üzemnek. DobsoviE elvtárs esetében ez körülbelül 114 ezer koronát tesz majd ki. Főleg energia és a gyártási költségek megtakarításáról van szó. Stefan Legindi tavaly megvalósított újításaiból mintegy 67 ezer korona haszon várható. Közösen jobban megy Az, hogy ki milyen eredményt ér el az újítók verse­nyében, számos mutatótól függ. Értékelik például a be­nyújtott újítások számát, a belőlük származó hasznot. A mutatók a TATRASKLO trnavai vezérigazgatósága keretében egyaránt érvényesek.- Az újításoknál a munkahelyi gondokból indulunk ki - mondja Ladislav Dobsovic. Igyekszünk gyorsan rea­gálni az egyes műszaki problémákra, energiát megta­karítani, megkönnyíteni a munkát stb. Annyi a megoldásra váró gond, hogy szüntelenül kell töprengeni, mindig van lehetőség az újításra, ötlete most is nem egy van a két kitűnő újítónak. Sőt meggyőződésünk, hogy ez idén sem nyújtanak be kevesebb javaslatot, mint az előző esztendőben. A fel­adatokat többségében persze a jövőben is másokkal közösen oldják meg. Az egyéni újítás egyre nehezebb, s a különböző szakterületeken járatos emberek össze­fogása megsokszorozza a lehetőségeket. Fontosnak tartják, hogy az üzem vezetősége a jövő­ben az eddiginél jobban irányítsa a legégetőbb felada­tokra az újítók figyelmét. Bár a tematikus feladatokat rendszeresen meghirdetik. Tanácsadás Elismeréssel beszél a két újító a Csehszlovák Tudo­mányos-Műszaki Társaság üzemi csoportjának tevé­kenységéről, amely az újítók munkájával is foglalkozik. Hathatós támogatást nyújt az újítóknak a CSTMT tanácsadó szolgálata, azaz konzultációs központja, mely különböző szakemberekből tevődik össze. Ha szükséges, rajzolót is kijelölnek az ötlet felvázolására. Évente kétszer aktívaülést is rendez a CSTMT üzemi csoportja az újítók számára. Ezen a szakszervezet, az üzem vezetősége is részt vesz. Meghívják a Csehszlo­vák Tudományos-Műszaki Társaság városi bizottságá­nak és a Szabadalmi Hivatalnak a képviselőjét is. Ezeken az összejöveteleken rendszerint élénk vita bontakozik ki. A pártgyűléseken a dolgozók munkakez­deményezésével kapcsolatban esik a legtöbb szó az üzem újítómozgalmáról, melynek eredményeiben La­dislav Dobsovicnak és Stefan Legindinek nem kis része van. FÜLÖP IMRE 1985. II. ■mm Bepillantás a bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza életébe

Next

/
Thumbnails
Contents