Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-22 / 8. szám
A bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza tavalyi rendezvényei közül a legkiemelkedőbb kétségkívül a Moldáviát bemutató kiállítás volt. Negyvenhárom ezren tekintették meg, ami azt jelenti, hogy minden tizedik bratislavai lakos.- Az utóbbi idők legszebb kiállítása volt ez, és a legtöbb látogatót vonzotta. - Milan Pálka mérnök, igazgató elmondja: az előadások, baráti találkozók száma- a fővároson kívül is, pl. Somorján (Samorín), Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Hurbanovón, stb. - összesen 81 volt, s ez igencsak próbára tette a szervezőket. A bratislavai CSSZB Háza huszonnegyedik éve működik, s folynak a csendes előkészületek a huszonötödik születésnap megünneplésére. Szlovákiában már 17 barátságház létezik, s a bratislavai központi ház módszertani segítséget nyújt a többi tizenhatnak. Ám arra is van lehetőség, hogy vándorkiállításokkal segítik a munkájukat. Évente 20-25 kiállítást rendez Bratislava, s mintegy százat bocsát a vidék rendelkezésére. Nincs szabadnap, hiszen szombat-vasárnap itt még mozgalmasabb élet folyik, mint hét közben. A gyerekek százai jönnek mesefilmet nézni, játszani. Bevezettek egy újítást: az előadás végeztével a gyerekek - rajztanár irányításával - lerajzolják a látott mesefigurákat, melyeket aztán kiértékelnek s a legsikerültebb rajzokat jutalmazzák. - Az a célunk, hogy a gyerekek ne csak passzív szemlélői legyenek a filmnek. Élénk klubélet folyik, s a szakköri tevékenység is változatos: a művészeti szakkörök is sokakat vonzanak.- Milyen az arány a felnőtteknek és a gyerekeknek szánt klubok, rendezvények között?- Az egyensúlyra törekszünk. A legkisebbeknek - az óvodásoknak főleg filmeket vetítünk, de működik gyermek irodalA Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaságot bemutató kiállításon egy tipikus moldavai vendégszobát, ,,kaszamarét“ is berendeztek. Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere itt beszélgetett a kiállítás képzőművészével (középen) és Milan Pálka igazgatóval (Timo Pozdech felvételei) mi színpad is. E műsorok iránt a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Háza is érdeklődik - át akarják venni az egyik forgatókönyvet, amelyet egyik dolgozónk, Valéria Baracková írt.- Milyen az együttműködés a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házával?- Nagyon jó. Tavaly júniusban írtuk alá a kilencvenig szóló együttműködési szerződést, s évenként pontosítjuk a tervet. Bár a prágai Ház később létesült, mint a miénk, mégis komoly segítséget nyújt nekünk: filmeket kölcsönöznek, ellátnak szakirodalommal. Együttműködés korábban is létezett, de most egyre bővül a kapcsolat, főleg a módszertani segítséget és a könyvtárat illetően. ' Éppen a könyvtár az, amit majd a jövőben átszerveznek, mégpedig úgy, hogy a hangsúly nem annyira a könyvállomány gyarapításán, hanem az információnyújtáson lesz. Problémák, mint mindenütt, itt is vannak. Ez az év, az igazgató szavaival: nagyon nehéz lesz. S nemcsak azért, mert nagyobb tevékenységet kell kifejteniük, hanem mert - mivel az épület száztíz éves - elkerülhetetlen a javítása. Következésképp a javítás ideje alatt még kevesebb lesz a hely. Egyébként az egyik gondot éppen ez jelenti.- A közönség igénye sokkal nagyobb, mint amennyire a helyünkből futja - így az igazgató. - Kicsi a színháztermünk, a mozitermünk. Közvéleménykutatást végeztünk a látogatók között, s a megkérdezettek többsége éppen ezt kifogásolta. Ezen úgy változtatnak, hogy a Ház területén kívül is fejtenek ki tevékenységet: a múlt nyáron a nemzetközi gyermeknap és az SZNF 40. évfordulója alkalmából a szomszédos Szlovák Nemzeti Galéria szabadtéri színpadán - amely nem eléggé kihasznált - tartották műsoraikat. Ez évben folytatják a megkezdett utat, s nyáron esti filmvetítésekre is sor kerül majd, s a bratislavai nyár ünnepségeire is készítenek műsorokat. Azonkívül a Techcentrummal is felvették a kapcsolatot, ahol tágas mozi- és előadóterem van, s közös akciókra ott is sor kerülhet.-A gond másik forrása a munkaerő- kérdés, mert mi nem napi nyolc és fél órát dolgozunk, hanem sokkal többet - mondta Pálka elvtárs -, sőt szombat-vasárnap is. És kisgyermekes anyák nálunk is vannak. A szakképzettség pedig még fontosabb követelmény, mint másutt, a maga területét mindenkinek tökéletesen kell ismernie, állandóan figyelemmel kell kisérnie a fejlődést, s minden újdonságot. S ha az audiovizuális műsorokra gondolok, akkor bizonyos fokú technikai minimum elsajátítása is elengedhetetlen. A negyventagú kollektívára háruló feladatok igényesek. Az átlagéletkor 41 év, ám a munkát nehezíti az is, hogy meglehetősen nagy a fluktuáció - ezt Regina Zemberovától a pártszervezet elnökétől tudom meg. A Háznak 81-ben lett önálló pártszervezete, addig pártcsoportként a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságához tartozott. Zemberová elvtársnő öt éve vezeti a káder- és a személyzeti osztályt, s negyedik éve tölti be a pártelnöki tisztséget.- Pártalapszervezetünk tevékenysége nem formális. Hogy kis létszámú - 10 tagunk van - annak az az előnye, hogy mindenkinek megvan a maga működési területe. A munka viszont sok, mert a kis létszámú pártszervezetben épp úgy el kell végezni a pártmunkát, mint a nagy létszámúban. A barátságház tevékenységéből adódóan következik, hogy a pártszervezet munkájával szemben fokozott követelményeket támasztanak a felsőbb szervek. „ Első évben szervezték meg az önálló pártoktatást, s ami ennél is fontosabb: saját előadóik tartják az előadásokat.- Ha már megszerveztük, a színvonalra nagy súlyt helyezünk. Rendszeresen értékeljük a pártoktatást, sőt az egyes előadókat is. Ugyanis nem elég csak megírni és felolvasni a szöveget. Zemberová elvtársnő 1954 óta párttag, s nem is volt olyan időszak az eltelt több mint harminc év alatt, amikor ne töltött volna be valamilyen tisztséget.- Melyik időszakra emlékszik a legszívesebben?-Amikor nem azért dolgoztunk, mert kaptunk érte valamit. Ma már valahogy válogatunk. Ma is dolgozunk, de olykor feltételeket szabunk. Manapság gyakran hiányzik az erkölcsi elismerés. Elvégzőnk valamit - sikerrel -, s nincs, aki megköszönné. Pedig állítom, hogy az erkölcsi elismerés néha többet ér az anyagi elismerésnél. Mondok egy példát: tíz akció közül kilenc nagyon jól sikerül, egy pedig rosszul. Hajlamosak vagyunk rá, hogy arról az egyről beszélünk, a kilenc jóról pedig hallgatunk.- Nehéz párttisztségviselönek lenni?- Néha nehéz. De a munka önmagáért beszél. Nem nehéz a funkcionárius helyzete akkor, ha feladatát tisztességesen elvégzi, a többi párttagnak - de a pár- tonkívülieknek is - jó példát mutat. Párttisztségviselővé akkor válik valaki, ha munkájával, példamutatásával kivívja a többiek elismerését, tiszteletét. KOPASZ CSILLA A bratislavai Szlovák Műszaki Üveggyár dúbravkai üzemének legeredményesebb újítói közé tartozik La- dislav DobSovic, a karbantartórészleg vezetője és Stefan Legindi technikus. Mindketten a harmadik pártalap- szervezet tagjai. Katarina Kyseücková, a találmányok és újítási javaslatok előadója, aki évekre visszamenően is pillanatok alatt minden lényeges adatot rendelkezésemre bocsát az újításokról és az újítókról, közli, hogy Ladislav Dobsovic immár 7-8 éve egyaránt aktív újító, míg Stefan Legindi 1977-ben nyújtotta be első ötletét, s 1983-ban már a vállalat második legjobb újítójaként értékelték. Három esztendőn keresztül pedig az újító SZISZ-tagok közül ö érte el a legjobb eredményt. Az újítás száma Kyselicková elvtársnő egy füzetben lapoz. Ebbe jegyezték be az egyes újítási javaslatokat. Minden javaslatnak száma van, mely tulajdonképpen a sorszámból és az évszámból áll. A 23/83 újításnak Stefan Legindi az egyik társszerzője, s 21 ezer korona megtakarítást eredményezett a költségek csökkentésével. Hasznosnak bizonyult munkavédelmi szempontból is. A 38/83-as újításban is társszerzőként szerepelt Legindi elvtárs. Ez az ötlet 43 ezer korona értékű megtakarítást tett lehetővé. Még nagyobb haszon (47 ezer korona) származik az 50/80-as szám alatt bejegyzett újításból. Stefan Legindi eddig összesen 26 újításnak volt a szerzője vagy társszerzője. Egyik újításáról, a 10/80 számúról részletesen is beszél. Ez deviza-megtakarítást eredményezett. Három év alatt 300 ezer koronát. Egy korábban külföldről behozott kerámia-alapanyagot helyettesít hazai gyártmányúval, melynek a minősége, természetesen, semmivel sem rosszabb. Az ötletet tulajdonképpen kényszerhelyzet szülte, hiszen a devi- zakefet szűk volt, így töprengeni kellett az eredetileg külföldön vásárolt anyag megfelelő hazaival való helyettesítésén. Tavaly 11 javaslat Igen aktív volt a két újító az elmúlt esztendőben is. Dobsovic elvtárs 11 javaslatot nyújtott be, ebből 9-et fogadtak el, s ugyanennyit már meg is valósítottak. Stefan Legindi tavaly benyújtott újítási javaslatainak száma szintén 11, s egy híján mind el is fogadták. Közülük eddig hetet már teljesen, egyet pedig részben megvalósítottak.- Én meg vagyok győződve, hogy az a két javaslatom is helyes, amelyiket nem fogadtak el - mondja Ladislav Dobsoviő. - Ezért föllebbeztem a döntés ellen. A megoldás keresői KETTEN A LEGJOBBAK KÖZÜL Most várom az újabb döntést. Valószínűnek tartom, hogy további próbákat rendelnek el, de attól én nem félek. Szerinte az újítás hasznának értékelése nem mindig elég rugalmas. Például a 20/83-as újítás értékelése már 21 hónapja tart (ennyi idő telt el a megvalósítása óta), jóllehet az előírás szerint nem szabadna 12+1 hónapnál tovább elhúzódnia. Vagyis azoktól kellene megkövetelni az idejében való értékelést, akik a megvalósított újítást alkalmazzák, felhasználják. Ezzel tovább lehetne serkenteni az újítók kezdeményezését, hiszen az újításért járó jutalmat csak az értékelés után fizetik ki. A két újító tavaly benyújtott újításaiból előreláthatólag lelentös haszna lesz az üzemnek. DobsoviE elvtárs esetében ez körülbelül 114 ezer koronát tesz majd ki. Főleg energia és a gyártási költségek megtakarításáról van szó. Stefan Legindi tavaly megvalósított újításaiból mintegy 67 ezer korona haszon várható. Közösen jobban megy Az, hogy ki milyen eredményt ér el az újítók versenyében, számos mutatótól függ. Értékelik például a benyújtott újítások számát, a belőlük származó hasznot. A mutatók a TATRASKLO trnavai vezérigazgatósága keretében egyaránt érvényesek.- Az újításoknál a munkahelyi gondokból indulunk ki - mondja Ladislav Dobsovic. Igyekszünk gyorsan reagálni az egyes műszaki problémákra, energiát megtakarítani, megkönnyíteni a munkát stb. Annyi a megoldásra váró gond, hogy szüntelenül kell töprengeni, mindig van lehetőség az újításra, ötlete most is nem egy van a két kitűnő újítónak. Sőt meggyőződésünk, hogy ez idén sem nyújtanak be kevesebb javaslatot, mint az előző esztendőben. A feladatokat többségében persze a jövőben is másokkal közösen oldják meg. Az egyéni újítás egyre nehezebb, s a különböző szakterületeken járatos emberek összefogása megsokszorozza a lehetőségeket. Fontosnak tartják, hogy az üzem vezetősége a jövőben az eddiginél jobban irányítsa a legégetőbb feladatokra az újítók figyelmét. Bár a tematikus feladatokat rendszeresen meghirdetik. Tanácsadás Elismeréssel beszél a két újító a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi csoportjának tevékenységéről, amely az újítók munkájával is foglalkozik. Hathatós támogatást nyújt az újítóknak a CSTMT tanácsadó szolgálata, azaz konzultációs központja, mely különböző szakemberekből tevődik össze. Ha szükséges, rajzolót is kijelölnek az ötlet felvázolására. Évente kétszer aktívaülést is rendez a CSTMT üzemi csoportja az újítók számára. Ezen a szakszervezet, az üzem vezetősége is részt vesz. Meghívják a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság városi bizottságának és a Szabadalmi Hivatalnak a képviselőjét is. Ezeken az összejöveteleken rendszerint élénk vita bontakozik ki. A pártgyűléseken a dolgozók munkakezdeményezésével kapcsolatban esik a legtöbb szó az üzem újítómozgalmáról, melynek eredményeiben Ladislav Dobsovicnak és Stefan Legindinek nem kis része van. FÜLÖP IMRE 1985. II. ■mm Bepillantás a bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza életébe
