Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-15 / 7. szám
ÚJ szú 15 Olaszországban 1981 nyarán rövid bírósági tárgyalás után életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Mehmet Ali Agca török terroristát, a Szürke Farkasok nevű terrorszervezet tagját, aki néhány héttel azelőtt a római Szent Péter téren merényletet követett el II. János Pál pápa ellen. Agca másfél éve volt börtönben, amikor „eszébe jutott“, hogy társai is voltak, s egyikükként Szergej Ivanov Antonovot, a Balkan bolgár légiforgalmi társaság római irodájának helyettes vezetőjét jelölte meg. Antonovot Agca vallomása alapján 1982 novemberében vették őrizetbe, s azóta is börtönben tartják. Az „Antonov-üggyel“ kapcsolatban figyelemre méltó dolgot vet fel idei második számában a Novoje Vremja című moszkvai folyóirat. Az elmúlt években az „összeesküvés felgöngyölítésében“ beállt fordulatokat összefüggésbe hozza más nemzetközi politikai eseményekkel, megállapítva, hogy maga a pápa elleni merénylet, majd Agca vallomása és „emlékezetkiesése“, s emlékezőtehetségének újbóli visszanyerése, illetve az amerikai és a nyugat-európai sajtó ezzel a témával foglalkozó anyagai időben pontosan egybeestek egyrészt a Lengyelországgal és annak katolikus lakosságával, másrészt a Közép-Amerikával, a Vatikánnal és a hivő pacifistákkal kapcsolatos akciókkal. íme, lebontva az események: 1981 MÁJUS Lengyelországban előkészületek folynak a LEMP kongresszusára. A „Szolidaritás" vezetői zavargásokat provokálnak, a helyzet feszült. Az NBC amerikai tévétársaság jelenti: Lengyelország nagy történelmi esemény - a keleti tömbtől való elszakadás - küszöbén áll. Az AFL -CIO amerikai szakszervezeti szövetség kész minden támogatást megadni az ellenforradalmároknak. Május 13-a, 17 óra 17 perc: a római Szent Péter téren lövések dörrennek. 11. János Pál pápa megsebesül. Kitör a pánik, az egyik merénylő elmenekül, a másikat - Agcát - letartóztatják. A kihallgatások során néma marad. Amint azt később a washingtoni stratégiai tanulmányok központjának egyik munkatársa kijelenti, a pápa meggyilkolása erősítené a lengyel ellenzéket. Az első lengyel származású pápa a hívők és a „Szolidaritás“ aktivistái számára vértanú lett volna. 1981 DECEMBER A lengyelországi események kiéleződnek. A 12-ről 13-ra virradó éjszaka kihirdetik a rendkívüli állapotot, amelynek célja az ellenforradalom megakadályozása. Az USA neokonzervatív köreit és a reakciós egyházi vezetőket ez a fordulat felbőszíti. Ugyancsak a jobboldal haragját váltja ki, hogy az USA-ban és Nyugat-Európá- ban katolikusok százezrei vesznek részt a háborúellenes akciókban. Az egyházi vezetők között vita keletkezik a háború és béke kérdésében. A pápai tudományos akadémia nyilatkozatot ad át Reagannek az atomfegyverek szörnyű következményeiről. December 17-i sajtókonferenciáján az amerikai elnök kirohanásokat intéz Woj- ciech Jaruzelski kormánya ellen. Néhány nappal később bejelenti, hogy az USA leállítja gabonaeladásait Lengyelországnak, s megszünteti egyebek között a két ország közötti légi összeköttetést, megtiltja a lengyel hajóknak, hogy amerikai vizeken halásszanak stb. A jobboldalnak nagy propagandaakcióra van szüksége, amely megfelelő visszhangot váltana ki a katolikus egyház körében, s természetesen a lengyel- országi hívők között is. Erre december 29-én kerül sor: Agca vallani kezd. „Kiszivárognak“ az első információk: „a törököt az egyik kelet-európai ország küldte". Később kitudódik, hogy a CIA, valamint az olasz titkosszolgálatok (a SISMI és a SISDE) munkatársai a „szürke farkasnak“ az együttműködéséért azt ígérték, életfogytiglani börtönbüntetését 10 évre csökkentik. 1982 JANUÁR - JÚNIUS Európában és az USA-ban a hívők AZ „ANTONOV-ÜGY“ - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN részvételével folytatódnak a háborúellenes akciók. A jobboldalt aggasztja a lengyelországi helyzet is, amely fokozatosan normalizálódik. A portugáliai Fatimában május 13-án újabb merényletet követnek el a pápa ellen. A merénylő - Juan Fernandez Krön szélsőjobboldali pap - azzal vádolja II. János Pált, hogy megsemmisítette a lengyelországi egyházat és a nemzetközi kommunizmust segíti. A vizsgálat során kiderül, Kron 1981-ben Gdanskban járt, részt vett a „Szolidaritás“ kongresszusán és kapcsolatba lépett vezetőivel. Június 7-én érkezik Rómába Reagan. Egy nappal később Londonban a brit parlament előtt beszél, meghirdeti a szocialista országok elleni „keresztes hadjáratot“. A Vatikánban folytatott tárgyalásai során sürgette a katolikus egyházfőt, Varsóval szemben helyezkedjen keményebb álláspontra. Reagan azt javasolja a pápának, hogy a különböző vallási akciókon való részvétel ürügyén 1982 augusztusában látogasson el Lengyel- országba. Késznek mutatkozik arra, hogy elsősorban az egyház közvetítésével növelje az ellenzéknek nyújtott pénzügyi támogatást. A Fehér Ház főnöke egyben követeli, hogy a Vatikán utasítsa rendre a békemozgalmakban részt vevő katolikus papokat. A titkosszolgálatok továbbra is igyekeznek „a helyes irányba“ befolyásolni Agcát, s ehhez segítséget nyújtanak börtöntársai: Senzani, a „Brigate Rosse“ egyik terroristája, aki olaszul tanítja a törököt és Cutolo maffiavezér, aki viszont azzal fenyegetőzik, hogy megöli Agcát. Az eredmény azonban sovány. 1982 AUGUSZTUS A Vatikán végre előáll rég várt nyilatkozatával a „Szolidaritás“ támogatására. Az amerikai sajtó ugyanebben a pillanatban indít kampányt Bulgária ellen, amelyet a pápa elleni összeesküvésben való részvétellel vádol. A kampány vezéralakja Claire Sterling, egy James Angleton nevezetű régi CIA-ügynök rokona, az újságírói „kacsák“ szakértője. Maxwell Rabb, az USA római nagykövete jelenti a washingtoni külügyminisztériumnak: Agca hajlandó együttműködni. Rabb kéri, hogy különleges megbízatású nagykövetként küldjék Rómába Vernon Walterst (aki a közelmúltban még a CIA igazgatóhelyettese volt), hogy véglegesítsék a Bulgária és a Szovjetunió lejáratását célzó hadműveletet. Washingtonba szóló meghívást kap llario Martella, a pápa elleni merénylet kivizsgálásával megbízott bíró. Találkozik a CIA munkatársaival, s megismerkedik azokkal az anyagokkal, amelyeket a merényletről az amerikaiak készítettek az ő számára. 1982 OKTÓBER - DECEMBER Walters október 18-án az olasz fővárosba érkezik. A Vatikánban a lengyel- országi és a közép-amerikai helyzetről tárgyal. Ez utóbbi ugyancsak nagy fejfájást okoz az „új jobboldalnak“, amely főleg amiatt aggódik, hogy mind több katolikus hívő vesz részt a diktatúrák ellen folytatott harcban. Különösen dühíti a „felszabadítás teológiája“ (a keresztény tanítások összekapcsolása az osztályszempontokkal) és néhány papminiszter részvétele a nicaraguai kormányban. Walters sürgeti, hogy a Vatikán átkozza el az új „eretnekséget“, ítélje el a katolikusok együttműködését a sandinistákkal és lépjen fel a Fehér Házat bíráló papsággal szemben. A nyugati sajtóban új szenzáció jelenik meg. Kiderült, hogy a Vatikán kapcsolatban áll a Roberto Calvi szabadkőműves által irányított Banco Ambrosianóval, amelynek közvetítésével több millió dollárt utaltak át a „Szolidaritás“ számlájára. Ezt a szenzációt nyomban egy újabb szenzáció homályosítja el: november 15- én a rendőrség átkutatja a Balkan római irodáját, s 25-én őrizetbe veszi Szergej Antonovot. Az újságok, folyóiratok, a rádió és a tévé világgá kürtöli: egy bolgár állampolgár vett részt a pápa elleni merényletben. Az olasz parlament decemberi ülésén a kormány hadügy-, belügy- és igazságügyminisztere megvádolja a Bolgár Népköztársaságot, ugyanakkor nagyra értékeli a titkosszolgálatok munkáját. Az USA római nagykövete közli főnökeivel: a Szófia és Moszkva lejáratására indított kampány sikeres. 1983 JANUÁR Az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének éve veszi kezdetét. Január 17-én a Vatikánban tanácskoznak az USA, az NSZK, Nagy-Britannia, Francia- ország és Olaszország püspökei. Az amerikai püspökök ezt követően mérséklik a Fehér Ház címére a fegyverkezés és Közép-Amerika kérdésében intézett bírálataik hangnemét. Közben a katolikusokat továbbra is különböző módszerekkel befolyásolják. New York Times: a CIA egyik magas beosztású munkatársa Törökországban a „bolgár nyom" után kutat. CNN tévéállomás: a merényletbe Szófia és Moszkva is belekeveredett. NBC: Agca és Antonov terveket készített Walesa, a „Szolidaritás“ vezetőjének meggyilkolására... 1983 MÁRCIUS A pápa közép-amerikai és karibi körútra indul. A Fehér Ház és a konzervatív püspökök nagy reményekkel tekintenek a látogatás elé, amelyek részben teljesülnek is. A Vatikán elítéli a „felszabadítás teológiáját“ támogató papokat, s azokat, akik a partizánegységekben harcolnak. A Szentszék követeli a nicaraguai kormányban miniszteri tisztséget betöltő papok azonnali lemondását. Március 12-én első ízben kerül sor Agca és Antonov szembesítésére. Az • Ali Agca, a merénylő eredmény a nullával egyenlő. A New York Times savanyúan állapítja meg: Martella vizsgálóbíró csak az év végén lesz képes arra, hogy kiismerje magát az információrengetegben és megfogalmazza véleményét. A Fehér Ház dührohamáról tudósít az NBS: Washington azzal fenyegetőzik, leváltja a CIA római rezidensét, mert nem teljesítette az „Antonov-üggyel“ kapcsolatos utasításokat. 1983 JÚNIUS Agca újságírók előtt első ízben jelenti ki, hogy a pápa elleni merényletben a szovjet titkosszolgálat is részt vett. A szenzációs nyilatkozat azonnal megjelenik a sajtóban, amely ezt a témát egészen II. János Pál pápa lengyelországi látogatásáig nem veszi le a napirendről. A látogatásról egyébként a sajtó ugyancsak provokatív szellemben tájékoztat. Washington Post: A materialista marxizmus és a vallás közötti harc ismét az általános figyelem középpontjában. 1984 MÁRCIUS Nicaraguában törvényt hoznak a választásokról, s az előkészületekben katolikusok százezrei vesznek részt. Washington a maga módján reagál: a CIA elaknásítja a nicaraguai kikötőket. Hét külföldi hajó fut aknára, az egész világ felháborodik. A Vatikán azonban hallgat. A római kúria a hónap végén viszont támogatásáról biztosítja azokat a lengyel püspököket, akik az iskolákban kifüggesztett keresztek levétele ellen tiltakoznak. 1984 ÁPRILIS - JÚNIUS Az amerikai jobboldal mind aktívabban igyekszik megszerezni a Vatikán támogatását a Fehér Ház offenzivájához. Az amerikai kormány helyreállítja a több mint 100 éve megszakított diplomáciai kapcsolatait a Szentszékkel. Az USA nagykövetévé William Wilson kaliforniai milliomost, Reagan barátját nevezik ki, aki - Lengyelországtól egészen Közép- Amerikáig - sok kérdésben hozzájárult a Vatikán és Washington közeledéséhez. Május 2-án az alaszkai Fairbanskben a Dél-Koreába tartó pápa találkozik a Kínából hazautazó amerikai elnökkel. Reagan számára - a közelgő választásokra való tekintettel - fontos a gazdag amerikai katolikusok szavazata. Május 9-én Reagan kijelenti, Nicaraguában az igazi katolikusok a sandinisták ellen lépnek fel. Washington azonban nem feledkezik meg Lengyelországról sem, ahol a lakosság a helyhatósági választásokra készül; a jobboldal kész egymillió dollárt folyósítani a „Szolidaritásnak“. Az AFL-CIO-tól 200 ezer dollár érkezik. Figyelemre méltó, hogy a fentiekkel időben egybeesik az „Antonov-ügyben“ a vádirat megszületése. Ez több ezer oldalas, s tartalmát „szigorúan titkosnak“ minősítik. Rómában azonban nem csinálnak titkot a dokumentumok lényegéből: Agca nem hazudik, amikor a kommunistákat vádolja. A lengyelországi helyhatósági választások megzavarására tett kísérletek június 17-én kudarcot vallanak. Ekkor ismét a színre lép Claire Sterling, aki a források megjelölése nélkül a New York Timesban közli Albano főügyészhelyettes Antonov ellen emelt titkos vádiratának tartalmát. 1984 OKTÓBER Az USA-ban a választási kampány finisei. Nicaraguában blokád alá helyezik a kikötőket, s feltartóztatnak egy bolgár és egy szovjet hajót. Ismét mozgósítják a „nagy sajtót", mind újabb hírek jelennek meg az „aggasztó“ lengyelországi eseményekről. Ezzel egyidöben újabb szenzációk látnak napvilágot az „Antonov-ügyben“. A CBS október 25-i riportja „megerősíti“ a pápa elleni kommunista összeesküvés verzióját. llario Martella bíró az „ügyet“ 28-án a bíróságnak továbbítja, miközben kénytelen beismerni, hogy a vád nem rendelkezik a bolgárok elleni közvetlen bizonyítékokkal. Ez a kellemetlen apróság azonban teljesen elvész a sajtó hangos kampányában. A New York Times a Walesa elleni összeesküvésről cikkezik. A Corriera della Sera sorozatot indít a merényletről. 31 -én a lapok Martella bírót ünnepük, aki az újságíróknak átadja az 1243 oldalas vizsgálati anyagot. Az olasz tévé aznap este riportot közvetít a „bolgár összeesküvésről“ és egy Amerikában készült szovjetellenes filmet sugároz. 1984 NOVEMBER A nicaraguai és az amerikai választásokig már csak néhány nap marad. Megtörténnek az utolsó kísérletek a katolikus szavazók befolyásolására. A nyugati sajtó tele van a Lengyelországról, Agcáról és Antonovról szóló cikkekkel. Ezeket az anyagokat a managuai és a washingtoni keltezésű riportok mellé tördelik. Az összbenyomás olyan, minthogyha a hívőknek egyedül a Reagan-kormány nyújtana védelmet a kommunistákkal szemben... Eddig a Novoje Vremja összefoglalója, amely választ ad több - eddig talán nyitott - kérdésre, köztük a leglényegesebbre, a „Qui prodest?“-re: kinek az érdeke az ártatlan Antonov meghurcolá- sa, Bulgária, a Szovjetunió, s ezáltal az egész szocialista közösség befeketítése? Azok az erők, amelyek a kelet-nyugati viszony kiéleződésétől remélnek valamiféle politikai hasznot, bármikor fabrikálhatnak ilyen és ehhez hasonló „ügyeket“. Most sem az a céljuk, hogy a pápa elleni merénylet körülményeire derítsenek fényt, s ezért minnél tovább húzódik az „Antonov-ügy“, annál nagyobb politikai tőkét lehet belőle kovácsolni. S ami a fő, a nyugati propagandagépezet segítségével szükség szerint lehet vele manipulálni, de legiqkább akkor, amikor némi remény mutatkozik a politikai időjárás enyhülésére, mint most, a szovjet-amerikai tárgyalások előtt... % 1985. II. 15.
