Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-15 / 7. szám
I > Az 1984-es esztendőben a komáromi (Komárno) járásban 17 319 hektáron vetettek szemes kukoricát. Ebből a kedvezőtlen időjárás következtében 510 hektárt voltak kénytelenek lesilózni. A megmaradt 16 807 hektáros terület több mint 55 százalékán iparszerű rendszerben termeltek. Varga András, a jmi agronómusa elmondta, hogy a rendszergazdák és a mezőgazda- sági igazgatóság szakemberei a napokban értékelték az ipar- szerű rendszerek termelési tapasztalatait. Megállapították: az 1984-es aszályos évben a rendszerben és a rendszeren kívül termesztett kukorica területei között nem volt olyan éles terméskülönbség, mint a korábbi években. Míg 1982-ben és 83-ban 1-1,5 tonna volt a hektáronkénti különbség, addig tavaly mindössze 0,17 tonnával volt jobb a hektárhozam a rendszer keretében. Szemes kukoricából a mezőgazdasági igazgatósághoz tartozó üzemekben 4,75 tonnás átlagot értek el, ami 0,98 tonnával kevesebb a tervezettnél. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban előirányzott idei feladatok teljesítése szükségessé teszi a tudományos-kutatási ismeretek és a termelési kapacitások maximális kihasználását. Az idén is nagy súlyt kell helyezni a gabona- és a fehérjeprogram teljesítésére. Habár a sűrűn vetett gabonafélék az elmúlt évben rekordtermést adtak, továbbra is nagy gondot kell fordítani a hektárhozamok növelésére. Kiváló eredményeket értek el ezen a területen az érsekújvári (Nővé Zámky) járás mezőgazda- sági üzemeiben is, ahol a sűrűn vetett gabonafélék termelési tervét 113,6 százalékra teljesítették. Arra a kérdésre, hogy az idén milyen feladatokat tűztek maguk elé a járás mezőgazdasági üzemei a növénytermesztés fő szakaszain, Imrich Alaxa mérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnökétől kértünk választ.- Járásunkban gabonaféléket összesen 33 ezer hektáron termesztettünk, ennek döntő többsége, mintegy 23 ezer hektár őszi búza volt. Ebben az ötéves tervidőszakban lényeges mértékben javult az agrotechnika színvonala, valamint a fajtaösszetétel, a tápanyagellátás és a növényvédelem is. Ezeken a szakaszokon azonban vannak még tartalékaink, ezért az őszi búza vetésterületét az idén 25 ezer hektárra növeltük, s ezzel a sűrűn vetett gabonafélék vetésterülete 25 ezer hektárra növekszik. Ehhez az elővetemények összetételét is javítani akarjuk, ezért részben a szemes kukorica helyett több hüvelyest, főleg borsót fogunk vetni. A borsó fontos szerepet játszik a fehérjeprogram teljesítésében, ezért vetésterületét az 1984-es 620 hektárról az idén 1500 hektárra növeljük. Emellett a lencse vetésterülete is 100 hektárral bővül, s eléri a 300 hektárt, babot pedig 250 hektáron fogunk termeszteni. Úgy gondoljuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel legalább részben pótolni tudjuk a hüvelyesek termelésében az elmúlt években bekövetkezett lemaradást. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a fehérjeprogram teljesítéséről elsősorban a termesztési rendszerek útján gondoskodunk. A babtermesztési rendszer gazdája a sző- gyéni (Svodín) Csehszlovák-Szír Barátság Efsz. A lencsetermesztésben a Nagylégi (Lehnice) Efsz rendszeréhez tartozunk. E növényeknél a rendszerben történő termesztéssel nagyon jó eredményeket értünk el, ezért az idén a borsó termesztését is rendszerben akarjuk végezni.- A hüvelyesek vetésterülete tehát ennél a három növénynél összesen 2200 hektárra növekszik. Mint említette, ez részben a szemes kukorica rovására valósul meg. Ugyanakkor továbbra is nagy gondot kell fordítani a járásban a szemes kukorica hektárhozamának növelésére. Hogyan akarják ezt megoldani, hogy a „kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon“?- Az elmúlt évben a kukoricatermelés tervét csak 80,7 százalékra teljesítettük, de a korábbi években sem voltak kedvező eredményeink ennél a növénynél. Ezért elhatároztuk, hogy járásunkban a gabonaprogram teljesítése során elsősorban a sűrűn vetett gabonafélék vetésterületét fogjuk növelni. Ezekből a terv összesen 161 456 tonna előállítását irányozza elő, s ezt a feladatot kedvező feltételek mellett túlteljesíthetjük. Ehhez adva vannak a feltételeink. A kukorica esetében már nehezebb a helyzet. Az előirányzott 103 829 tonna szemes kukorica megtermelése eléggé bonyolult feladat lesz, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a termelés színvonalát ennél a növénynél is megfelelő magasra emeljük.- És a cukorrépa? Ez szintén azon növények közé tartozik, amelyeknél a termelési eredmények nem felelnek meg a reális lehetőségeknek.- A cukorrépa termesztéséhez nem rendelkezünk valóban ideális feltételekkel. Elsősorban a talaj- nedvesség nem kielégítő. Évente mintegy 4700 hektáron termesztjük ezt a fontos ipari növényt. Sajnos, ebben az ötéves tervidőszakban egyik évben sem sikerült teljesíteni az előirányzott termelési feladatokat, elsősorban a már említett vízhiány miatt. Természetesen más jellegű tartalékaink is vannak, a betakarítási veszteségek például rendszeresen meghaladják az engedélyezett normának megfelelő szintet. Határozott intézkedéseket fogadtunk el az agrotechnika, a tápanyagellátás és a növényvédelem javítására ennél a növénynél. Az eredményeknek már ebben az évben meg kellene mutatkozniuk. Biztató, hogy a mi járásunkban is vannak olyan vállalatok, amelyek már évek óta terven felüli hozamokat érnek el cukorrépából. Megemlíthetjük például a Kamenica nad Hronom-i Efsz-t, a Tardoskeddi (Tvrdoáov- ce) Efsz-t, aSzímői(Zemné) Efsz-t, esetleg más vállalatokat is. A náluk elért eredmények azt bizonyítják, hogy a mi járásunkban is meg lehet teremteni a feltételeket a cukorrépa termelési tervének teljesítéséhez, sőt túlteljesítéséhez is. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a mi járásunk rendelkezik a legkevesebb öntözhető területtel. Ezért jelenleg különösen nagy gondot fordítunk az öntözőrendszerek építésére. Arra törekszünk, hogy a 8. ötéves tervidőszak végére járásunkban körülbelül 20 ezer hektár váljon öntözhetővé, ami 7000 hektárral több, mint jelenleg. Ez ugyan nem sok, de így a cukorrépára is több vizet juttathatunk. JÓZEF SLUKA A legjobb hektárhozamot 6,44 tonnával a Vágfüzesi (Vrbová nad Váhom) Efsz-ben takarították be, de 6 tonna feletti hozamot könyvelhettek el a Csicsói (Cicov), a Muzslai (Muzla) és a Nemes- ócsai (Zemianská Olöa) Efsz-ben is. Nagyon gyenge volt a termés a járás keleti körzetében, ahol az iparszerü rendszer sem hozta meg a várt eredményt. A járás szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy az iparszerü termelési rendszer keretében a tizenöt mezőgazdasági üzemben eleget tettek a szigorú agrotechnikai előírásoknak. A rendszergazdák segítségével magas szakmai, műszaki és technológiai szinten termelték a szeTapasztalatok - új célkitűzések mes kukoricát. A legnagyobb segítséget a BKR rendszer gazdájától, az ekecsi (Okoő) szövetkezettől kapták. Műszaki, főleg szakmai felügyeletekkel a tenyészidö folyamán mindenütt rendszeresen ellenőrizték a növényzetet, levél- és talajmintákat vettek, amiket laboratóriumi, számítógépes vizsgálatnak, értékelésnek vetettek alá. A rendszergazdák mindegyike biztosította a kiváló minőségű vetőmagot, a szükséges vegyszereket, technológiai eszközöket, munkagépeket, ami kedvezően befolyásolta az agrotechnikai színvonalat, a magas szintű termelést. A rendkívüli szárazság következtében azonban a jobb technikusi szakképzettség, a kölcsönös cserelátogatás sem hozta meg a kívánt eredményt. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a jövőre nézve csökkenne az iparszerü termelési rendszer jelentősége. Sőt, az eddiginél is jobban megalapozták ezt a termelési formát. Főleg a kukoricatermelés szakosítását, összpontosítását, hozamszintjének növelését, vetésterületének csökkentését határozták el. Mégpedig olyan formában, hogy a járás homokos, keleti körzeteiben jelentősen csökkentik a kukoricatermelést, helyette sűrűn vetett gabonaféléket termesztenek. Ezzel szemben növelik a kukorica vetésterületét a Duna-menti körzetekben és a járás nyugati területein. Az összterület mindenképpen csökken, a jövőben mintegy 16 ezer hektáron kell kitermelni azt a mennyiséget, amit a korábbi években több mint 17 ezer hektáron értek el. A tavasz folyamán növelik az árpa vetésterületét és ősszel legalább 1500 hektárral több búzát vetnek, mint az előző években. KRASCSENICS GÉZAISZÚ AZ EMBEREK sz „ „ mm EP/TME A hőmérő higanyszála napközben már a nulla fok fölé emelkedik, és kissé hihetetlennek tűnik, hogy nem is olyan régen ezen a vidéken is 20 fokos hidegben küzdöttek az emberek, hogy a termelés kisebb-nagyobb zökkenőktől eltekintve folyamatos legyen. Pedig igy volt: Lukács Kálmán mérnök, a szimői (Zemné) Haladás Efsz takarmányfelelőse így emlékezik a nehéz napokra:- Régen nem volt ilyen nagy hideg,. A répaszelet összefagyott, többször késve érkeztek az abraktakarmányt szállító járművek. Az istállókban fáztak az állatok. Melegíteni kellett a vízvezetékeket, rendbe tenni és üzemképes állapotban tartani a vízmelegítő bojlerokat. Éjjel-nappal, szinte pihenés nélkül kellett dolgozniuk. Kisebb gondjuk is volt, mint más mezőgazdasági vállalatoknak, mert a korszerű berendezéssel még a hideghullám előtt több napra előre összekeverték a tömegtakarmányt. Ez a berendezés sokat jelent a takarékos takarmánygazdálkodásban. Minden héten hétfőn, szerdán és pénteken üzemeltetik, hogy az ízesített takarmány jól összeérhessen. Persze, a munka nem ment könnyen. A karbantartók már reggel hét órakor a csapágyakat olajozták, a takarmányszállító szalagról eltávolították a jégcsapokat. Az ilyen nehéz munkában többek között Oláh János karbantartó járt az élen. A kritikus napokról Vajda Tibor mérnök, az állattenyésztési ágazat irányítója beszél részletesebben:- Nemcsak arról volt szó, hogy néhány hétig szövetkezeti tagjaink közül soknak teljesítménye legjavát kellett adnia, hanem arról is, hogy a hideg ellenére is megtartsuk a termelési szintet. Ez a törekvésünk sikerrel járt. A tehenenként napi tejhozam csak két deciliterrel csökkent. Az idei év januárjában 33 százalékkal több tejet termeltünk mint a múlt év hasonló időszakában. A tehenek átlagos napi tejhozama 9,2 liter. Ez az adat is azt bizonyítja, hogy teheneink jó erőben vannak, és nagy termelékenységúek, a tárolt tömegtakarmányok pedig nagy tápérté- kúek. Az állattenyésztési ágazat vezetője megemlíti: az eredményeiket figyelembe véve a járási mezőgazdasági igazgatóság egyetértett azzal a javaslattal, hogy a múlt évihez viszonyítva 150 ezer liter tejjel adjanak el többet. Ez azt jelenti, hogy a szarvasmarha-tenyésztést tejtermelésre szakosították. Helyes az ilyen támogatás, mert minden feltétel megvan arra, hogy itt nyereséggel termeljék a tejet. Amint üzemszemle közben kiderült, a tehénállomány felfrissítésére is kedvezőek a feltételek. Jó körülmények között és nagy szaktudással nevelik a növendékállatokat a gondozók. Az elhullás jóval az országos és a járási átlag alatt van. Az elmúlt évben 100 tehéntől 101 borjút választottak el, s a borjúelhullás csak 1,5 százalékos volt. Amikor a kamocsai (Ko- moőa) gazdasági részlegre érkeztünk, Gál Iván zootechnikus azokról a példás dolgozókról szólt, akik mindent megtesznek azért, hogy az élve született borjak közül minél többet felnevelhessenek. A Berecz Zoltán gondjaira bízott borjaknak csak a 0,5 százaléka hullott el. Ilyen lelkiismeretes tagokra alapoz a vezetőség, amikor az állattenyésztésben a szar- masmarha-tenyésztést helyezi előtérbe. A köd egyre sűrűbb. Lassan a gazdasági udvarra érkeznek a gondozók. Körülnéznek, rendbeteszik a berendezéseket, vizsgálgatják az előkészített takarmányt és hozzáfognak a munkához. Fegyelmezetten, szervezetten dolgoznak minden istállóban. Az állattenyésztési ágazat vezetője elégedetten nézi ezt a szorgalmat, és bizakodva mondja, hogy a napokban jóváhagyott tervet teljesithe- tik. BÁLLÁ JÓZSEF • Vajda Tibor mérnök (balról) és Lukács Kálmán mérnök a gazdasági épületek ellenőrzése közben. (A szerző felvétele) 5. II. 15. A helyes agrotechnikát alkalmazzák Határozott intézkedések a fehérjeprogram teljesítésére
