Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1985. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-15 / 7. szám
EMM»« HIUJlMl HIHI A Tatrasvit 06-os üzemében a brigádrendszerű munkaszervezés bevezetésére készülnek Csaknem egy évtizeddel ezelőtt kelt szárnyára a hír Rozsnyó (Roznava) környékén: a járás székhelyén felépül a Tatrasvit vállalat 06-os üzeme, ahol több száz nő számára újabb munkalehetőségek nyílnak. Az építkezést 1975-ben kezdték el. Három év alatt fel is építették az új üzemet, nem kevesebb mint 112 millió koronás költséggel, s azzal a céllal, hogy évente több mint 117 millió korona értékű kötött felsőruhát, gyapjúpulóvereket és kötött alsóneműt fognak gyártani. Nemcsak hazai piacra, hanem exportra is. Ez volt a terv. És a valóság? Kezdetben bizony nem voltak biztató eredmények. A korszerűen felszerelt új üzemben számos probléma merült fel, a legtöbb gondot a hiányos anyagellátás okozta. A csaknem ugyanabban az időben beindított, szintén kezdeti nehézségekkel bajlódó 05-ös kassai (Kosice) testvérüzem ugyanis képtelen volt időben és folyamatosan, a szükséges mennyiségben szállítani a kötött alapanyagot a rozsnyói „konfekciós“ üzem számára. Alapvető, következetes döntésekre, intézkedések egész sorára volt szükség a sviti Tatrasvit vátíalat vezetősége részéről. Ezek közé tartozott az is, hogy Anton Kazimir személyében új vezetőt állítottak az üzem élére, aki igen hasznos tapasztalatokkal érkezett a rozsnyói üzembe. A vállalati igazgatóságon a termelési részleget vezette, onnan irányították át ide.- Ideiglenes jelleggel, pártfeladatként kaptam a folyamatos termelés beindítását a rozsnyói új üzemben. „Csak rövid időre“, mondogatták a vállalat vezetői, s közben már három év is eltelt, itt rekedtem - jegyezte meg Kazimir elvtárs. - Belátom, nem tehettem másként. Végül is megérte, mert sikerült elérnünk a kötött alapanyagokkal való folyamatosabb ellátást és a dolgozók munkakedve is megjött. Igen, ez volt az a fontos határkő a Tatrasvit 06-os üzemének rövid történetében, ami a rugalmasabb munkaszervezéssel és a zavartalanabb anyagellátással a dolgozók biztonságérzetének a megszilárdításához, s végső soron a termelés mennyiségi és minőségi tervmutatóinak sikeres teljesítéséhez vezetett. A munkatermelékenység és a termékminőség javulásával együtt a 90 százalékban nőkből álló 730 tagú kollektíva átlagkeresete is növekedett.-Tavaly már elértük, hogy csupán az év elején, mindössze hét napon át nem sikerült folyamatosan teljesítenünk a tervet - hívta fel figyelmemet az üzemvezető. - Sót, azt is elmondhatom, hogy vállalatunk hat üzemének szocialista munkaversenyében tavaly két alkalommal kerültünk az első helyre.- És mi volt a siker titka?- Nincs szó semmiféle titokról, csupán arról, hogy megalapoztuk;* biztosítottuk a folyamatos termelés feltételeit - jelentette ki az üzemvezető. - Igyekeztünk megfelelő mennyiségű és választékú alapanyagot beszerezni a termeléshez. Eleinte ez nehezen ment, de később már egy hétre való anyagtartalékkal, majd többel is rendelkeztünk. Kezdetben csak azt a termékfajtát gyárthattuk, amihez éppen volt alapanyagunk. Az utóbbi két évben igyekezetünket siker koronázta, raktárkészletünk egy hónapra elegendő anyagtartalékot biztosított. így válhatott a termelés is folyamatossá, arányaiban és minőségében is sikeressé. A kimutatások azt bizonyítják, hogy a Tatrasvit rozsnyói üzeme öt év alatt 67 millió 300 ezer darab kötött felsőruhát és 11,5 millió darab kötött fehérneműt gyártott, csaknem 480 millió korona értékben. Az árutermelés értéke tavaly 100 millió 250 ezer koronát ért el, ami 13,1 millió koronával több, mint 1983-ban. A kötött ruhák 11 százalékát első minőségi osztályba sorolták, s a termékek 21 százalékát exportra gyártják. Mindegek után azt gondolhatnánk, hogy az üzem vezetője és a kollektíva örül, elégedett. Ennek azonban csak a fele igaz. A dolgozók valóban örülnek az utóbbi években elért sikereknek, de nem elégedettek. Hogy miért? Erre a kérdésre többen is egybehangzóan válaszoltak. Anton Kazimir üzemvezető, Katarina Krzáková, az üzemi pártbizottság elnöke, valamint Júlia Bukovská, a szabászati részleg* 72 tagú szocialista munkabrigádjának a vezetője lényegében ugyanazt mondta: ha elégedettek lennének az elért sikerekkel, egy szép napon azt állapíthatnák meg, hogy üzemük újból ,,megfeneklett“, egy helyben topog. A munkaszervezés jelenlegi színvonalával elértek ugyan egy bizonyos termelési, szervezési szintet, de ez holnap már kevésnek bizonyulhat. Ezért előre akarnak lépni. Ennek több útja és módja van, hangsúlyozták többen is, ezeket feltétlenül figyelembe fogják venni. Az egyes munkahelyeken járva, a dolgozókkal beszélgetve azonban azt is megállapíthattuk, hogy nem mindenki azonnali híve és támogatója az általuk még nem ismert, s alkalmazásra javasolt új munkaszervezési módszernek. Júlia Bukovská, a tervét 110 százalékra teljesítő, Csehszlovák-Szovjet Barátság szocialista munkabrigád vezetője nem rejtette véka alá, milyen nyugtalanságot, mozgolódást idézett elő kezdetben a brigádtagok körében a brigádrend- szerü munkaszervezés és javadalmazás alkalmazásának a javaslata. A brigádvezető azonban azt is hozzátette, hogy ma már más véleményen vannak.- Előttünk számította ki és bizonyította be Katka Krzáková, üzemünk normafelelőse, hogy az elmúlt év harmadik negyedévében a kifizetettnél 7 ezer koronával többet kereshettünk volna, ha a brigádrendszerű javadalmazás szerint dolgozunk. Ma már tudjuk, hogy ennek a módszernek az alkalmazása tovább erősítheti kolletívánk egységét, növelheti teljesítőképességét. Éppen ezért feltétlenül érvényesítjük a brigádunkban. Ahogy asz- szonytársaimat ismerem, példánk biztosan követőkre talál más részlegeken is. Mi is meggyőződhettünk róla, hogy ebben az üzemben szorgalmas nők dolgoznak, akiknek nem kis érdemük van abban, hogy üzemük megtalálta az előrehaladás helyes útját. KULIK GELLÉRT A vállalaton belüli önálló elszámolás célszerű érvényesítéséhez és kiszélesítéséhez optimálisan meg kell oldani az anyaggazdálkodás és az értékviszonyok kérdéseit a vállalat és a vállalaton belüli egységek, valamint kölcsönösen a vállalaton belüli önelszámoló egységek között. Ezek a kérdések különösen előtérbe kerülnek a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást alkalmazó vállalatoknál. Az önelszámolású brigádok hatékony munkájának alapvető feltétele, hogy a vállalat vezetősége megfelelő normák és szabványok által irányítsa a brigádok és az együttműködő önelszámoló részlegek munkáját a feladatok és a kötelességek teljesítésében. A mezőgazdaságban az állatgondozó kollektívák megállapodást kötnek a vállalat vezetőségével a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás feltételeiről. A vállalat vezetősége az állattenyésztési részlegek vezetőivel együttműködve az önelszámoló állattenyésztési brigádok számára kidolgozza a megkülönböztetett teljesítménynormákat, időnormákat, a gondozott állatok létszámnormáit, a tervezett termelékenységre vonatkozó takarmányfogyasztási normákat, a munkadíjak tarifaértékeit, valamint azokat a további normatívumokat, amelyek a brigádok önelszámoló tevékenységét az adott termelési-gazdasági feltételeknek megfelelően rendezik. Az állattenyésztési szakvezetők a gondozók brigádjai számára kidolgozzák az ésszerű állattartási rendszereket, s ezeket technológiai lapokon rögzítik. A gondozók kötelesek megtartani az előírt termelési technológiát, s a tenyésztési programokat. A vállalat vezetőségének a beleegyezésével azonban önállóan oldhatják meg a munkaszervezés egyes kérdéseit. A brigádok és az együttműködő önelszámoló alakulatok az egymásnak kölcsönösen átadott termékek és a szolgáltatások értékét gazdaságilag indokolt vállalaton belüli árakban fejezik ki. Ha ezek az árak az együttműködő felek között vita tárgyát képezik, a végleges megoldásról a vállalat vezetősége dönt. A gondozók kollektívái komplex módon gondoskodnak az átvett épületekről, berendezésekről és állatokról. A termelési tervet az előirányzott anyagi és bérköltségek keretei között, s a tervezett termelékenységhez kiszámított abraktakar- mány-fogyasztás túllépése nélkül kötelesek teljesíteni. A vállalat vezetősége az átadott termelőeszközök mellett a munkadíjak tervezett keretét is biztosítja a brigádok számára. Ha a tervhez viszonyítva növekszik vagy csökken az állatállomány létszárrja, a vállalat vezetősége ennek megfelelően rendezi a brigád anyagi ellátását, a termelési feladatok tervét és a javadalmazást. Amint az elvégzett felmérésekből kitűnik, a vállalatok és a brigádok viszonyait rendező kölcsönös megállapodások főleg általános jellegűek, nem térnek ki elég részletesen a feltételekre és egyes mutatókra. Az állatgondozó brigádok a termelési feladatok teljesítése során főleg a növénytermesztési részleg és a műszaki szolgáltatások vállalaton belüli önelszámoló alakulataival kerülnek kapcsolatba. Az állattenyésztési brigádok az együttműködő részlegeknek elsősorban növendékállatokat és trágyaféléket adnak át, emellett segítséget nyújtanak egyes növénytermesztési idénymunkák elvégzéséhez. Ezzel szemben a vállalat önelszámoló növénytermesztési részlegeitől zöldtakarmányokat és tartósított takarmányokat (szilázst és szenázst), szénát, takarmány- és alomszalmát, takarmány- gabonát, hüvelyeseket és kapásnövényeket, esetleg a segédágazati alakulatoktól takarmánypogácsát, fehérjedús takarmánylisztet, s takarmánykeverékeket, más állattenyésztési alakulatoktól növendékállatokat, továbbá az illetékes részlegektől különböző gépesítési, épületjavítási, fertótlenítési és egyéb szolgáltatásokat vesznek át. Az állattenyésztés melléktermékeinek, az istállótrágyának és a trágyalének a raktározásáról és kezeléséről a telephelyen az állattenyésztési brigádnak kell gondoskodnia, ezek átadása után azonban a mezei trágyatelepek kezelésének és a szerves trágyák célszerű felhasználásának a feladata a nyövénytermesztési brigádokra hárul. Egyes takarmányféléknél, például a zöldtakarmányoknál, a tartósított takarmányoknál és a szénánál az elszámoláshoz laboratóriumi vizsgálattal állapítják meg a minőséget. A vállalaton belüli önelszámoló alakulatok közötti viszonyok rendezésében jó tapasztalatokkal rendelkeznek a stude- neci Novy Spis Efsz-ben, a somorjai (Őamorín) Kék Duna Efsz-ben, a Hloho- veci Állami Gazdaságban és más vállalatoknál, ahol kötelező alapelveket dolgoztak ki e kapcsolatok szervezésére és irányítására. E progresszív munkaszervezési és javadalmazási formák elterjesztése érdekében a többi vállalatnál is hasonló figyelmet kellene fordítani az önelszámoló egységek közötti kapcsolatok rendezésére. JOZEF BERNAT, VINCENT RAPANT E bben az évben 37 ezer lakás épül Szlovákiában. Ezzel együtt lakásépítőink teljesítik az SZLKP kongresszusának irányelveit és a 7. ötéves tervidőszakra vállalt feladataikat: öt esztendő alatt 181 ezer lakás felépítését. Miután az építőipari szervezetek tavaly 22 532 lakásegységet adtak át, idén 2600-zal több, összesen 25 100 befejezése vár rájuk. Magánerős formában az előző évi 11 850 lakás után idén már 12 000 felépítésével számolnak. Az elmúlt négy esztendő során Szlovákiában 144 710 lakás épült. Ennek kétharmadát - 96 335 lakást - építőipari szervezetek adták át, magánerős formában - javarészt a csa- ládíház-építök jóvoltából - 46 700 lakást fejeztek be. Február folyamán mintegy hatezer család költözhet be a decemberben és részben novemberben átadott lakásokba, amelyekhez az egyes nemzeti bizottságokon mostanában készülnek a használati engedélyek. Ugyanis az esztendő hajrájában havi rekordmennyiségű új otthon készült el: 2600 családi ház és 3 100 lakótelepi lakás. Szlovákiai viszonylatban tavaly összesen 34 400 lakás épült. A nagyvállalatok ebből 22 500, az egyéni lakásépítők 11 ezer lakást- ötszázzal többet, mint 1983-ban- fejeztek be. Az építőipari szervezetek terven felül 327 lakásegység felépítését valósították meg, s erre az esztendőre 25 100 lakás - 2 600-zal több mint tavaly - befejezését vállalták. NÉGY ÉV ALATT KÖZEL 145 EZER LAKÁS Kerületenkénti megoszlásban egymás után már harmadszor egy év alatt a legtöbb lakást a közép-szlovákiai kerületben építették: 10 468-at, Kelet-Szlovákiában 9435, Nyugat- Szlovákiában csupán 9243 új otthonhoz jutottak az elmúlt esztendőben. Szlovákia fővárosában, Bratislavában 5 236 új lakás épült, közel ötszázzal több mint egy évvel korábban. Ez a mennyiség idén további 5 850 lakással bővül. Vállalatonként! megoszlásban az elmúlt évi mérleg így fest: ismét csak a legtöbb lakás, 4 656 a Bratislavai Magasépítő Vállalat munkáját fémjelzi. Okét a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat követi a sorban, 3 289 új lakással. Közép-Szlovákiában a 2ili- nai Magasépítő Vállalat az első 2 884 lakással, mögötte a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat foglal helyet 2 615 lakással. Kelet-Szlovákia székhelyén, Kassán (Kosice) a helyi magasépítők tavaly 2300 új lakással készültek el. A kemény fagyok következtében beállt épületszerelési kieséseket az építőkollektíváknak március végéig kellene behozniuk ahhoz, hogy teljesítsék negyedévi és félévi tételes feladataikat a komplex lakásépítésben és így eleget tegyenek számos szocialista vállalásuknak, amelyeket Csehszlovákia felszabadulásának 40. évfordulója és az építők napjának tiszteletére ajánlottak fel. IVAN SCHWARZ Az együttműködés feltételeinek rendezése újsa 6 1985. II.
