Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-12 / 293. szám, csütörtök
ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT Szarvasmarha-tenyésztésünk emelkedő színvonaláért MEGALAPOZTUK AZ ÚJABB SIKEREKET Az év és az egész 7. ötéves tervidőszak végéhez közeledve a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói is értékelik munkájuk eredményességét, azt, hogy milyen haladást értek el a párthatározatok teljesítésében. A Somorjai (Šamorín) Törzste- nyésztó Vállalat dolgozói rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a tervidőszak utolsó évének, mivel ebben az évben csúcsosodott ki az a törekvés és igyekezet, amely a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelésével, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek hasznosításával és a tartalékok feltárásával az ötéves tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére irányult. Törzstenyésztó vállalatunk fennállása óta számos szervezési változáson ment át. A lótenyészkészletekkel rendelkezzünk az egész téli időszakra a nagy termelékenységű tehénállomány minden szempontból kielégítő ellátásához. Szarvasmarha-állományunk a kitűzött törzstenyésztési programnak megfelelően kimondottan tejtermelő típusú, s a szlovákiai mezőgazdasági üzemekben az ilyen irányú nemesítés céljaira szolgál. A fedeztetési tervünkben szereplő tenyészbikák 9000 literen felüli évi tejtermelő képességet örökítenek át. Egyes bikáink genetikai potenciálja gyakorlatilag is bizonyított, leányaik már az első laktációban elérik az 5000 literes szintet. Legjobb bikánk a Red-28- as, melynek leányutódjai az elsó laktációban átlagosan 5582 liter, a másodikban pedig 6255 liter tejet adtak. Jozef Jozefík fejő, a kvetosla- vovi szocialista munkabrigád aranyjelvényes tagja az egyik legjobb tehén fejését végzi (A ČSTK felvétele) ÚJ SZÚ 5 1985. XII. 12. tésnek nálunk több mint 130 éves hagyománya van, s tevékenységünk 1963-ban az úszori (Kveto- slavov) részleggel, majd pedig 1973-ban a kaplnái részleggel bővülve a mezőgazdasági termelés más ágazataira, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre is kiterjedt. Jelenleg 1169 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodunk, állatállományuk 1500 szarvasmarhából, ezen belül 500 tehénből valamint 320 lóból áll. Az állattenyésztést tehát a lótenyésztés mellett a szarvasmarhatenyésztésre szakosítottuk, ahol a törzstenyésztési programok teljesítése során az úszori és a kaplnái farmon két nagy termelékenységű nemesítő tenyészetet alakítottunk ki. Ezeken a farmokon a tehenek átlagos évi tejhozama elérte a 6500 litert. A két tenyészetben évente 40-50 kiváló minőségű génalappal rendelkező tenyészbikát nevelünk fel, s ezáltal vállalatunk jelentős mértékben segíti elő a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának emelését egész szlovákiai viszonylatban. Legkiválóbb tenyészállatainkat már négy éve embrióátültetés céljaira is kihasználják. Az 1980-tól 1985-ig terjedő időszakban a tehenek átlagos évi tejhozama 5205 literről egyenletesen emelkedett az említett 6500 literes szintre, ami a tehenek fokozatosan javuló biológiai értéke mellett főleg a takarmányozás területére vonatkozó legújabb tudományos kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok hasznosításának, valamint a nagy táp- és energiaértékú tömegtakarmányok termelésének köszönhető. Az említett időszakban a tejtermelésünk egészében véve 2 millió 414 literről több mint 3 millió literre nőtt, az 1 hektár mezőgazdasági területre számított tejtermelés pedig 1895 literről 2468 literre. Az elért eredmények szigorúan megkövetelik a takarmányozás további javítását. Az egyes takarmányfélék tényleges tápértékét figyelembe véve számítástechnikai módszerekkel határozzuk meg a tömegtakarmányok termelési összetételét, hogy megfelelő Ezek szerint adva vannak a lehetőségeink hozzá, hogy a 8. ötéves tervidőszakban mind az 500 tehénnél elérjük a célként kitűzött 7000 literes évi fejési átlagot. Vállalatunk a növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a gazdálkodás területén elért eredményei alapján az elmúlt ötéves tervidőszakban a szlovákiai törzstenyésztó vállalatok élvonalába került. A tervidőszak első három évében az első helyezésért elnyertük a vezérigazgatóság és a szakszervezet vörös vándorzászlaját. Az 1982-es évben, valamint a 6. és a 7. ötéves tervidőszak éveiben elért eredményekért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és a szakszervezet szintén vörös zászlóval tüntette ki vállalatunkat. Az 1985-ös évben az előzetes számítások szerint vállalatunk eddigi fejlődésének egyik legsikeresebb évét zárjuk. A tervmutatókat vállalatunk mindhárom részlegén kivétel nélkül túlteljesítjük, a mezőgazdasági termelés összesített értékét 14 százalékkal, ezen belül a tejeladás tervét mintegy 17 százalékkal. Különösen jó eredményeket értek el az úszori részleg dolgozói, ahol a növénytermelés tervét 157 százalékra, ezen belül a takarmánynövények termelési tervét 150 százalékra teljesítették. Elismeréssel szólhatunk tehát 11 szocialista munkabrigádunk 113 tagjának lelkiismeretes munkájáról, akik a 7. ötéves tervidőszak minden évében magasan túlteljesítették szocialista kötelezettségvállalásaikat, 1984-ben például 198 százalékos, az idei év három negyedévében pedig 191 százalékos arányban. A tavalyi évben 11 fejő ért el 7000 literen felüli átlagot. Az úszori farm szocialista munkabrigádjának aranyjelvényes tagjai közül Anton Kad- van brigádvezető 7393, Jozef Jozefík 7373, Nagy Kálmán 7320, Szabó András 7356, Ladislav Kontár 7010, Vargay Mária pedig 6790 liter tejet fejt átlagosan egy tehéntől. Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy vállalatunk a mezőgazdasági termelés további intenzifikálására törekedve reális célokat tűzhet ki a 8. ötéves tervidőszakra a tejtermelés magas színvonalának további emelésében. LADISLAV HLUCHÝ mérnök, a Somorjai Törzstenyésztó Vállalat termelési igazgatóhelyettese A felsőszeli (Horné Saliby) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz két falu határában 4620 hektár szántón gazdálkodik. Több mint nyolcszáz fős aktívan dolgozó tagságunk azzal az elhatározással kezdte az 1985-ös évet, hogy az évi feladatok túlszárnyalásával, az egész ötéves tervidőszakra előirányzott tervmutatókat is teljesíteni fogjuk. Most, röviddel az év vége elótt már biztonsággal elmondhatom, hogy elhatározásainkat valóra váltottuk. Növénytermesztőink és állattenyésztőink kiváló eredményeket értek el. A főbb mutatók közül említésre méltó a sűrűn vetett gabonafélék hat tonnás és a szemes kukorica hét tonnás hektárhozama. Az utóbbit ezer hektáron és öntözés nélkül értük el. Téli takarmánytartalékaink bőségesek, még akkor sem lesznek gondjaink az állatok ellátásával, ha a szokásosnál esetleg később érkezik a tavasz. A fű- szerpaprika a tervezett 1,5 tonna helyett 2,26 tonna termést adott hektáronként, ami szlovákiai méretben is figyelemreméltó eredmény, de a rostkender 10,56 tonnás hozamával is bátran és bárhol eldicsekedhetünk. Növénytermesztési ágazatunk így 52 millió koronás bruttó termelési tervét több mint hárommillió koronával teljesítette túl. Hasonlóan állattenyésztőink igyekezetét és jó munkáját is számos tény bizonyítja. Eladási terveinket baromfi-, sertés- és marhahúsból egyaránt teljesítettük, sőt túlteljesítettük, s párhuzamosan az előző évhez viszonyítva a minőségi és a gazdaságossági mutatókban is lényeges fejlődést értünk el. Amíg például 1984-ben a tejnek 65 százaléka tartozott az első minőségi osztályba, addig az idén a háromnegyed év alatt eladott tejnek 98 százaléka volt minőségileg kifogástalan. Az év azonos időszakában a hízóbikáknál a tavalyi 670 grammal szemben 805 grammos átlagos súlygyaraJól felkészültünk az új feladatokra A termelés és gazdálkodás háromnegyed évi elemzése szerint szövetkezetünk jó úton halad, s a jövő év január elsejével életbe lépő új feltételek között is sikeresen gazdálkodhat. Az önálló elszámolás érvényesítése minden szakaszon növeli a termelés színvonalát és a munka termelékenységét, s ezt tizenhat szocialista munkabrigádunk tagjainak fokozódó kezdeményezése is elősegíti. Javaslataik alapján vezetőségünk rugalmasabban irányíthatja és szervezheti a munkákat. Az év vége felé közeledve már főleg az új feltételek szerinti gazdálkodásra összpontosítjuk a figyelmet. Bizakodással tölt el mindannyiunkat, hogy jó alapokat teremtettünk a termelés további növeléséhez. Termelési és eladási feladatainkat folyamatosan és jól teljesítjük. A sűrűn vetett gabonafélék idei termelési tervét 6,15 tonnás átlaghozam mellett 126,31 százalékra teljesítettük. A jó eredményekért szövetkezetünk gabonatermesztői megkapták az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának és a kerületi mező- gazdasági igazgatóságnak az elismerő oklevelét. A tömegtakarmányok termelési tervét 118,6 százalékra teljesítettük, lucernából például 36,92 tonnás hektárhozamot értünk el. A szemes kukoricát hatszáz hektárról gyorsan és jó minőségben takarítottuk be, az elért hektárhozam 5,72 tonna. A dohánytermesztő csoport is jó munkát végzett, s a szőlészetben dolgozó csoport munkáját is elismerés illeti. Jó tápanyagellátással, színvonalas talajmüveléssel és növény- védelemmel növelték a szőlő termő és ellenálló képességét, így a téli fagykár nálunk nem volt túl nagy. Sajnos, a tavaszi fagyok és a virágzás alatti hűvös időjárás miatt mégis 60 százalékos kárunk keletkezett. Hektáronként 4 tonna szőlőt szüreteltünk, ami országos viszonylatban is az idei legjobb eredmények közé tartozik. A szőlőtermesztéssel összefüggésben ki szeretném emelni a bevezetésre kerülő komplex biztosítás jelentőségét. Szövetkezetünk kísérleti jelleggel már az idén is kötött ilyen biztosítási szerződést. Biztosítási díjként összesen 4 millió 200 ezer koronát fizettünk, az előző évekhez viszonyítva két és fél millió koronával többet, a károk megtérítése fejében azonban hatmillió koronát kaptunk. így megtérült a szőlészetben keletkezett kár. Véleményünk szerint az új biztosítási forma a biztonságos termelés jelentős feltétele. Az állattenyésztésben a dolgozók figyelme egész évben a gazdaságosság növelésére összpontosult. Igyekeznek megtartani az előírt normákat. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évben 1 liter tej termeléséhez csak 26 dekagramm abrakot használtunk fel. Az eladott tej 89,7 százalékát elsó osztályba sorolták. Ezt az eredményt azonban nem tartjuk kielégítőnek, ezért igyekszünk még kedvezőbb feltételeket teremteni a bevezetésre kerülő szigorúbb átvételi normák megtartásához. Építettünk már egy új tejátvevő részleget. Elkezdtük az 508 férőhelyes új tejtermelő farm építését is, ahol a silótakarmányokat fedett tárolókban tartósítjuk. A tej minőségét saját laboratóriumunkban fogjuk ellenőrizni, s így erről az új részlegről csakis első osztályú és minden követelménynek megfelelő tejet adunk majd el. A minőségi mutatók előtérbe helyezése fokozza a termelés gazdaságosságát is, hiszen egy liter tejen eddig is 58 fillér volt a nyereségünk. Úgy gondoljuk, hogy a jövőben az nagyobb is lehet. A hústermelésben is a jó minőségű és gazdaságos termelésre törekszünk. Amíg az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban 21,75 korona volt a marhahús előállításának átlagos költsége, szövetkezetünkben csak 17,60 korona. Felkészülten lépünk tehát az új évbe, s a zárszámadó közgyűlés előtti termelési értekezleteken alaposan megtárgyaljuk a tagsággal a nehéznek tűnő, de szerintünk is szükséges új feltételeket. Gazdálkodásunk kiegyensúlyozott. A növénytermesztők elegendő és jó minőségű takarmányt biztosítanak az állatállomány számára. Az állat- tenyésztési dolgozók viszont igyekeznek ezt minél gazdaságosabban felhasználni, arra törekedve, hogy állandóan fokozzák a termelés jövedelmezőségét. MANKOVICKY ISTVÁN, a füri (Rúbaň) Vörös Csillag Efsz elnöke podást értünk el. Tudom, még ez sem rendkívüli átlag, de meg kell említeni, hogy a hízóbikákat öt- százféróhelyes istállókban neveljük, kötetlen tartással, így a kilenc- száz darabos állományt mindösz- sze négy gondozó látja el. Eredményeinket számos tényező feltételezi. Az egyes ágazatok kölcsönösen figyelembe veszik igényeiket, és hatékonyan segítik egymást. Nemcsak az állattenyésztés és a növénytermesztés, hanem az ezeket kiszolgáló gépjavító és építő részlegek között is megvan a szükséges összhang. Sokat jelent, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzuk az ösztönző munkadíjazást. Az állattenyésztésben a feladatokat mindig egészen az egyénekig lebontjuk és a prémium az eredmények közvetlen függvénye. Az idén egy munkahelyen már az ösztönzésnek egy magasabb szintű formáját is bevezettük. A 120 darab koca hat gondozójánál brigádrendszerű munkadíjazást vezettünk be, és a jelek szerint ez minden tekintetben pozitívan hatott. A gondozók a kocánként tervezett 82,5 kilogramm koncentrált takarmány helyett csak 71,7 kilogrammot etettek fel, és a háromnegyed év végére a malacelválasztás évi tervének már 80 százalékát teljesítették. Mindez arra ösztönöz, hogy az elkövetkezőkben a brigádrendszerű munkaszervezést más szakaszokon is alkalmazzuk. Az új munkadíjazási forma előnyei természetesen csak ott érvényesülhetnek, ahol erős a kollektív szellem, a dolgozók között megvan a kellő összhang, megértés és segítőkészség. Véleményünk szerint az ilyen feltételek és emberi tulajdonságok elsősorban a szocialista munkabrigádok keretében alakulnak ki, ezért minden korábbinál nagyobb gondot fordítunk a szocialista munkabrigádok számának bővítésére. A brigádrendszerú munkadíjazással kapcsolatosan azonban még egy tényre szeretnék rámutatni. A korszerű díjazási forma előnyeit csak úgy lehet érvényesíteni, ha a mezőgazdasági szolgáltatás szervei és vállalatai is hivatásuk magaslatán fognak állni. A brigádrendszerú munkadíjazás-, ban nehéz például elszámolnr azokat a veszteségeket, amelyek a vágóállatok elhúzódó átvételéből, vagy egy-egy növényvédő szer tartós hiányából származnak. Sikereink hátterét részletezve tagjaink igyekezetéről, az eredmények alakulásáért érzett felelősségéről és a munkához való pozitív viszonyulásukról is szólni kell. Természetesen a mi szövetkezetünkben is akadnak olyanok, akik szívesebben fogják meg a munka könnyebbik végét, de a többség ezekkel ellentétben a problémák és a nehézségek megoldásából aktívan kiveszi részét. Nem kis érdeme van ebben a kommunistáknak, akik a kezdeményezésben az élen állnak, és személyes példájukkal másokat is ösztönöznek. Elsősorban erre a sokoldalú kezdeményezőkészségre alapozzuk reményeinket, hogy az új év még eddigieknél is igényesebb feladatait teljesíteni fogjuk. Az emberi háttér mellett a tervszerűen bővülő és javuló anyagi és műszaki feltételek is erősítik bizalmukat. A most átadott berendezés 550 hektár öntözését teszi lehetővé. Ez a terület már 1986 végére ezer hektárra nő, és a tervek szerint 1990-ben már a szántónak kétharmad részét öntözhetjük. Párhuzamosan új, korszerű istállókat építünk, javulni fog a gépek karbantartása és a takarmányozás színvonala. SZABÓ DÁNIEL mérnök, az efsz elnöke
