Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-06 / 288. szám, péntek
Az SZLKP KB ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) ipari termelésnél és az egységnyi termelési fogyasztás jelentősen csökkenjen. Hosszú ideig nem akartuk elfogadni azt, hogy a nyereségnek tartós szerepe van a szocialista gazdaságban is, és eltérően a tőkés gazdaságban való megközelítésétől, amelyben a célt jelenti, a szocialista társadalomban eszköze a társadalmi és az egyén szociális és kulturális fejlődésének. Ezért a nyereségnek és a nemzeti jövedelem gyarapodásának a szocialista gazdaságban is a kulcsfontosságú mutatók egyikévé kell válnia. A nemzeti jövedelem tervezett növelése, az ipari és a mezőgazdasági termelési ráfordítások csökkentése mellett nagyon igényes feladata nemcsak a közgazdászoknak és a gazdasági szférának, hanem a tudományos-kutatási bázisnak, a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémiának, ügye a főiskoláknak és lényegében az egész terciális szférának. A termelési ráfordítás csökkenését kell hogy pótolja a nem anyagi jellegű befektetés, az új ismeretek, az új technológiai folyamatok, az alkotó megközelítés az irányítás minden szintjén, az alkotó kezdeményezés és aktivitás, elsősorban pedig a tudományosműszaki fejlesztés. Ez egyet jelent a műszaki fejlesztéssel, amely tudományos ismeretekre, a társadalom élete és munkája minden területén a munka új, hatékony szervezésére és irányítására épül. A nemzeti jövedelem dinamikus fejlesztése potenciális előfeltételeinek döntő fontosságú tényezője az új tudományos és műszaki ismeretek céltudatos kimunkálása, világviszonylatban a tudomány és a technika ismereteinek hatékony, alkotó és tervszerű alkalmazása a társadalmi gyakorlatban. Ezért objektíve és törvényszerűen növekszik a tudománynak és a tudományos-kutatási bázisnak társadalmi jelentősége és szerepe. Társadalmunkban azonban a tudomány és a technika új helyzetének nem felel meg a jelenlegi tudományos-kutatási bázis intézményrendszere és szervezési rendszere. Ugyanez vonatkozik tervezésének, pénzellátásának és irányításának rendszerére is, amely megfelelt az iparosítás és a kollektivizálás feladatainak és szükségleteinek, valamint a csehszlovák népgazdaság extenziv fejlesztése körülményeinek. Szükséges az, hogy elsajátítsuk a tudomány és a technika új politikai megközelítését, a párt politikáját hatékonyan egybekapcsoljuk a tudománnyal, megteremtsük a tudomány alapvető funkciói harmonikus fejlődésének előfeltételeit. A fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában a tudomány stratégiai feladattá válik, a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása pedig az egész társadalom forradalmi feladatává. Az SZSZK-ban a csehszlovák gazdaság szükségleteinek megfelelően hozzá akarunk járulni a tudományos-múszaki fejlődés meggyorsításához. Ez megkívánja a tudományos-kutatási bázis építése néhány sajátosságának érvényesítését és az elmúlt években kialakult egyes aránytalanságok megszüntetését. Az 1970-1985-ös években tudományos-műszaki potenciálunk fejlődésében főleg az alábbi aránytalanságok keletkeztek: a beruházási eszközöknél és az anyagi-műszaki ellátottságnál gyorsabban növekedett a dolgozók száma; jelentősen csökkent az alkalmazott kutatáshoz és fejlesztéshez képest az alapkutatás viszonylagos hányada; szélesen tagolt a kutatási munkahelyek bázisa, sok a kutatási feladat és kevés az eredeti jellegű megoldás; nem megfelelő az alap- és az alkalmazott kutatás kapcsolata; kis mértékben hasznosítjuk a főiskolák potenciálját, nem megfelelő a korszerű műszerekkel való ellátottság; csökkent az alkotó potenciál valós kutatási kapacitása (kevés a segédszemélyzet- és a félüzemi jellegű berendezés); a kutatásifejlesztési alap, a főiskolák és a társadalmi gyakorlat kádereinek nem megfelelő a hivatásbeli mozgósítása; csekély mértékben élünk a csehszlovák gazdaság javára a világ tudományának és technikájának eredményeivel és kevesebb tájékoztató forrás áll rendelkezésünkre; a kutatási munkahelyek kis mértékben kapcsolódnak bele a KGST-országok tudományos-műszaki együttműködésébe. A tudományos-műszaki fejlesztés stratégiai céljait lényegében a KGST konkrét programjai szabják meg, valamint a Szovjetunióval folytatott kétoldalú tudományosműszaki együttműködés. A gazdasági és a társadalmi fejlődés hosszú távú előrejelzéseivel összhangban el kell mélyítenünk tudományos-kutatási bázisunk profilját, hogy szerkezetét, orientációját konfrontál- hassuk a népgazdaság új feladataival és szükségleteivel, bíráló szellemben felmérjük a kutatóintézetek munkájának színvonalát és eredményeit, valamint kutatási potenciáljukat, beleértve képesítési struktúrájukat, szervezési- és káderintézkedéseket foganatosítsunk, hogy a tudományos-kutatási bázis betöltse szerepét a tudományos-múszaki fejlődés alapvető eszközeként és hozzájáruljon az innovációs aktivitás fokozásához. Ez megkívánja, hogy a társadalmi gyakorlatban általában, a gazdasági szférában pedig különösképpen rendelkezzünk a tudományos és műszaki eredmények olyan „fogyasztóival“, akiknek érdeke az új technika és technológia alkalmazása, a termelés minőségének javítása. A gazdasági gyakorlat eddig nem tanúsított nagy érdeklődést a tudomány és a technika eredményei iránt, sőt, a tudo- mányos-kutatási bázis sikeresen „kutatott“, a termelés sikeresen termelt és kölcsönösen nem zavarták egymást. Most elemezni kellene, hogy miért volt és sok területen miért van ez így, miért tanúsítanak olyan magatartást, amilyet tanúsítanak, s melyek azok a gazdasági szabályozók, amelyek lehetővé teszik a tudományos-műszaki haladás semmibevételét? Napjainkban a gazdasági szféra lényegében pártolja a tudományos-műszaki haladást, mivel ez a gyártmányújítási aktivitás fő erőforrása. Az innováció azonban változásokat hoz. A változásokat nem szívesen fogadjuk el, lassan és nem nagyon készségesen alkalmazkodunk hozzájuk, mivel valami újat hoznak, amivel korábban nem találkoztunk. Az újat pedig el kell sajátítanunk, meg kell számára teremtenünk a megfelelő körülményeket, gazdasági eszközöket és ösztönzést. Az új megközelítésre nem vagyunk eléggé felkészültek, nemcsak a vállalati szféra szintjén, hanem a vezérigazgatóságok és a minisztériumok szintjén sem. Manapság az intenzifikálás feladatait az iparosítás és a kollektivizálás időszaka feladatainak szintjére helyezzük, s a tudományos-műszaki fejlesztéstől függ az intenzifikálás folyamata. Eképpen a tu- dományos-műszaki fejlesztés kérdései, feladatai és problémái nem szorulhatnak a szövetségi és a nemzeti minisztériumok valamint az egyéb központi szervek figyelmének peremére. Ezek a szervek jelenleg 80-90 százalékban operatív kérdésekkel foglalkoznak, pedig a koncepciókat, a programot kellene kidolgozniuk az adott területen amelyért felelnek, az innováció kérdéseivel, a tudományos-műszaki fejlődés új irányainak és a világviszonylatban tapasztalt törekvéseknek kérdéseivel kellene foglalkozniuk. A 8. ötéves tervidőszakban valóban átfogó módon kell foglalkoznunk a tudományos-műszaki fejlesztéssel, ha azt akarjuk, hogy betöltse szerepét az intenzifikálás alapvető eszközeként, a szerkezetváltás eszközeként, a minőség és a hatékonyság javításának s a munkatermelékenység növelésének alapvető erőforrásaként. A tudományos-műszaki fejlődést úgy kell értelmeznünk, mint az új tudományos-múszaki ismeretek létrehozását, elsajátítását és hatékony alkalmazását a társadalmi gyakorlatban. A tudományos-műszaki fejlődés ilyen megközelítésének köszönhetően törvényszerűen eltávolítjuk a szakágak és a tárcák közti válaszfalakat, az alap- és az alkalmazott kutatás, a termelés és a gyártmányhasznosítás közötti válaszfalakat. Ehhez kell megteremteni a megfelelő szabályzókat és ösztönzőket, erkölcsileg és anyagilag differenciáltabban értékelve azokat, akik hozzájárulnak a párt e gazdaságpolitikai szándékainak a megvalósításához. IMRICH KONÍK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bratislavai Városi Közlekedési Vállalat trolibuszvezetőjének felszólalása gazdaságpolitikáját, felelősségteljesen kijelenthetjük, hogy a pártszervezetek rendkívüli figyelmet szenteltek a gazdasági feladatok teljesítésének a mennyiség és a minőség szempontjából is. A városi közlekedési vállalata fontos politikai, gazdasági és társadalmi feladatokat teljesít. A vállalat mai gazdasági helyzetét az jellemzi, hogy szüntelenül nő az aránytalanság az igények és a szállítási kapacitások között. Éppen ezért fokozott igényeket támasztunk a kommunisták körében kifejtett tömegpolitikai munka és a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésével szemben. Sok mindent elárul az az adat, hogy teljesítményünk 26-30 százalékát túlórában érjük el! A közlekedési vállalat idei feladatai igényesek voltak. Nem szüntették meg azonban idejében az aránytalanságot a saját termelési érték, a költségek, a gazdasági eredmények, a munkaterv, a meghatározott üzemanyag-mennyiség és a beruházások között. Ezeket az aránytalanságokat részben csak 1985 szeptemberében számolták fel. A pártszervezet az adott helyzetből kiindulva a kommunisták figyelmét arra irányította, hogy a párt gyakoroljon fokozott hatást a gazdasági tevékenységre azzal a céllal, hogy teljesítsük a terv feladatait, jobban, hatékonyabban hasznosítsuk az alapanyagokat, hatékonyabban használjuk ki az állóalapokat, a beruházási eszközöket, racionalizáljuk az egész szállítást, növeljük a munkatermelékenységet és következetesebben érvényesítsük a gyakorlatban a tudomány és a technika eredményeit. Annak ellenére, hogy a terv igényes volt, dolgozóink, élükön a kommunistákkal, mindent megtettek teljesítéséért. A munkakezdeményezést és a szocialista verseny fejlesztését a terv alapfeladatainak teljesítésére irányítottuk. A közlekedési vállalat dolgozói magukévá tették a prágai vállalatok felhívását, és kötelezettséget vállaltak, hogy a lehetőségekhez mérten mindent megtesznek a közlekedés hatékonyságának növeléséért. Magas fokú elkötelezettséggel és kezdeményezéssel akarjuk megteremteni a közlekedés műszaki feltételeit, ezzel részben enyhítjük a hiányzó karbantartási és javítási kapacitásokat, és jobban kihasználjuk a tudomány és technika eredményeit. Dolgozóink alkotó erejének fejlesztésével sikerült teljesítenünk gazdasági feladatainkat, nemcsak az idén, hanem az egész 7. ötéves tervidőszakban is. A pártszervezet és a gazdasági vezetők nagy figyelmet szentelnek a műszaki fejlesztésnek, a racionalizálásnak és az irányítás színvonalának. Ha abból indulunk ki, hogy a 8. ötéves tervidőszakban javítani kell szolgáltatásainkat, helyes, hogy a párt- szervezetek és a gazdasági vezetők figyelme az irányítás automatizált rendszerének építésére irányult és irányul. A közelmúltban tanácskozott a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság Tanácsa, amely megtárgyalta a területfejlesztési tervet. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy Petržalka déli részében több mint 10 000 lakás épül, a 10. ötéves tervidőszak végén már további 35 000 lakos lakik majd ott. Kétségtelen, hogy Bratislava többi lakótelepe is tovább fejlődik majd. Ezért vállalatunk dolgozóinak érdeke, hogy teljesítsék a tanács ülésén hozott határozatokat, amelyek értékelik a városi közlekedés mai helyzetét, és egyúttal megszabják fejlesztését a 7. és 8. ötéves tervidőszakra. Az elemzések rámutatnak, hogy a városi tömegközlekedésnek gondokat okoznak a beruházások, az új kocsiszínek építése, a műszaki alap fejlesztése és a szociális program megvalósítása. Ugyancsak gondot okoz a munkaerő, főleg a járművezetők hiánya, az utóbbiak száma 455-tel kevesebb a kelleténél. További súlyos probléma az üzemanyag hiánya, az 1985. évi terv is 223 tonnával kevesebbet irányzott elő. A legsúlyosabb gond azonban az, hogy nincs elég közlekedési eszközünk. A felsorolt tények közvetlenül befolyásolják a városi tömegközlekedést. Ezt megerősítette a fővárosi nemzeti bizottság tanácsának 1985. február 5-i határozata, amikor a városi tömegközlekedés szervezése évi tervének jóváhagyásakor megállapították, a város fejlődése megköveteli, hogy évente 6-8 százalékkal növeljék a teljesítményeket. A közlekedési vállalat azonban csak 3 százalékos növekedést tud elérni, az engedélyezett gázolajmeny- nyiség sem teszi lehetővé a gyorsabb növekedést. Ezért intézkedéseink arra irányultak, hogy kocsiszíneket építsünk Bratislava területén, konkrétan Dúbravkában, Prievoz- ban és kocsi parkolókat Petržalkában. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ezeket az intézkedéseket nem valósítják meg megfelelően. A dúbravkai és prievozi kocsiszín építését nem sorolták a 8. ötéves tervidőszak beruházási tervébe. Ez negatívan hat majd a gázolajra előirányzott pénz további elfecsérlésére. A petržalkai parkoló építését 1985-ben kellett volna megkezdeni. A döntést azonban hatálytalanították, az építkezést nem kezdték meg. A túlnyomó- részt a szociális programba tartozó 12,9 millió koronás beruházásokat a nemzeti bizottság tervezési osztálya 5,3 millió koronára csökkentette. A tervezett építkezések nem járultak hozzá a szociális program megoldásához, pedig ennek nagy jelentősége lenne a dolgozók stabilizálása szempontjából. összegezésképpen leszögezhetjük, hogy az utóbbi 15 év alatt és a 8. ötéves tervidőszak éveiben a vállalat fejlesztése megállt, illetve megáll. A következő években alapvető problémát jelent majd - ami befolyásolja a kapacitások fejlesztését is - az autóbusz-közlekedés tervezettnél nagyobb részaránya, ami viszont növeli a gázolajszükségletet. A gyorsvasút építésének ideiglenes leállításával Petržalkában a tömegközlekedést kizárólag autóbuszok bonyolítják majd le. Az adott helyzet szükségessé teszi, hogy szüntelenül mozgósítsuk a kommunistákat és általuk a többi dolgozót is. Szolgáltatásokat nyújtunk Szlovákia fővárosa lakosságának, és ezért érthetően elvárjuk, hogy megfelelő figyelmet szenteljenek a városi tömegközlekedésnek. A 8. ötéves terv küszöbén állunk. Párt- szervezetünk kommunistái meg vannak győződve arról, hogy pártalapszervezete- ink a gazdasági vezetőkkel, a szakszervezetekkel és az ifjúsági szervezettel együttműködve, a munkahelyi kollektívával együtt megtalálják a feladatok megoldásának, a tartalékok mozgósításának és a fogyatékosságok megszüntetésének, a fegyelem megszilárdításának, a dolgozók felelősségtudata fokozásának leghatékonyabb módját. Meggyőződésünk, hogy pártszervezetünk mozgósítani tudja tagságunkat a kitűzött célok teljesítésére. JÁN KRÁLIK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökének felszólalása Egész társadalmunk erőfeszítéseket tesz a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítésére. A legfelsőbb párt- és állami szervek által elfogadott dokumentumok hangsúlyozták, hogy feladataink nem könnyűek. Igényességüket meghatározza gazdaságunk elért színvonala és a további fejlődés külső és belső feltételei. Ezzel kapcsolatban a szocialista gazdálkodás alapelvének, a CSKP gazdasági stratégiája kulcsfontosságú követelményének tekintjük mindennemű munka minőségének javítását és a hatékonyság növelését. A Bratislavai Városi Közlekedési Vállalat pártszervezete is így készül a CSKP XVII. kongresszusára. Amikor értékeljük, hogyan teljesítjük a mi vállalatunknál a párt Arra törekszünk, a nemzeti bizottságok a CSKP KB 15. ülése határozatainak megfelelően hozzájáruljanak ahhoz, hogy a CSKP XVII. kongresszusának előkészítése jelentős alkalom legyen a szocialista demokrácia további fejlesztésére. Az idén az első tíz hónapban elért eredmények arra a reális feltételezésre jogosítanak fel, hogy a gazdasági szervezetek teljesítik feladataikat az anyagi és pénzügyi források képzésében, a saját termelési értékben, a munkatermelékenység növelésében, miközben az átlagbérek az irányzatoknak megfelelően alakulnak. A költségek csökkentésével több mint 9 százalékos rentabilitást érnek el. A költségvetési gazdálkodásban is megteremtik a saját pénzügyi forrásokat. Részben javult a kiegészítő források mozgósítása és a közös beruházások helyzete. A forgalmi adóból eredő bevétel növelésében azonban még továbbra is sok a kihasználatlan lehetőség. Ezt elsősorban azzal kellene elérni, hogy a helyi üzemek és ipari szövetkezetek többet szállítsanak a piacra. Fokozatosan sikerült kiegyenlíteni az egyes járások, az egyes vállalatok és a szolgáltatólétesítmények gazdálkodásának színvonalát. A lemaradó és az átlagon aluli vállalatok száma csökken, ezáltal tovább aktivizáljuk a forrásokat. Kerületünkben a nemzeti bizottságok, főleg a 6. ülés óta rendkívüli figyelmet fordítanak a lakossági szolgáltatások és a társadalmi alapokból fedezett szolgáltatások komplex fejlesztésére. A helyi gazdálkodási és a szolgáltatóvállalatok az idén a tervezettnél valamivel nagyobb bevételt érnek el, több árut szállítanak piacra, és így túlteljesítik a 7. ötéves terv előirányzatát. A lakosságtól eredő bevétel több mint 21 százalékkal nőtt. Többfajta szolgáltatás minősége javult, hozzáférhetőbbé vált és bővült a szolgáltatások választéka. A CSKP KB 6. ülése óta további 225 szolgáltatólétesítmény épült. Nő az olyan szolgáltatólé- tesítmények száma, amelyek az esti órákban is a lakosság szolgálatára állnak (615) és 754 szombaton is nyitva tart. A kerület csaknem minden második községében a nemzeti bizottság kisüzemet működtet. Ezek túlnyomórészt a lakosság számára (Folytatás a 6. oldalon) ÚJ SZÚ 5 1985. XII. 6.
