Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-06 / 288. szám, péntek

Az SZLKP KB ülésének vitája (Folytatás az 5. oldalról) dolgoznak. Több olyan szolgáltatás van azonban, főleg a lakások javításával és karbantartásával, a tartós fogyasztási cik­kek javításával kapcsolatban, amelyekkel a lakosok jogosan elégedetlenek. A szolgáltatások minősége értékelésé­nek módszerei még nem tökéletesek. Hosszabb ideje tartó több fogyatékosság­ban szerepük van az egyes tárcáknak is, amelyek nem teljesítik feladataikat a töké­letesebb gépek és a pótalkatrészek gyártá­sában. Több felelős vezető még mindig azt a nézetet vallja, hogy a lakossági szolgál­tatások megszervezése csakis a nemzeti bizottságok és az ipari szövetkezetek ügye, és nem tartozik a központilag irányí­tott szervezetekre. Állandó figyelmet fordítunk a mochovcei atomerőmű és a dunai vízi erőmű építésé­vel kapcsolatos beruházásokra. A mochov­cei erőmű csaknem valamennyi fontos be­ruházását az idén az állami terv kiemelt feladatának minősítették. Ezért a beruhá­zókra és a kivitelezőkre fokozott felelősség hárul a beruházások idejében való, jó elő­készítéséért és következetes megvalósítá­sáért. Az építkezési beruházások területén a 119 - több mint 2 millió koronás - építke­zés közül, amelyeknek átadását erre az évre terveztük, 17 fontos építkezés kivite­lezése lemarad. Nem ritka, hogy nőnek az építkezések költségvetési költségei. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott munkák és szállítmányok volumenét úgy érjük el, hogy túlteljesítjük a gépek és berendezé­sek szállítását, amelyek viszont nem tar­toznak a költségvetésbe. A 8. ötéves tervidőszak éveiben meg kell gyorsítani az építkezések kivitelezését. Mindenekelőtt meg kell oldani a kisebb építkezések gondjait, mivel ezekhez eddig nem teremtettük meg a feltételeket. A kerületben teljesítjük a lakásépítés tervét. Az eredményeket azonban befolyá­solja, hogy az önsegélyes szövetkezeti lakásépítésben és egyes járásokban a családi házak építésében lemaradás ta­pasztalható. Annak ellenére, hogy részben javult a járulékos építkezések építése, nem lehetünk elégedettek a helyzettel, mivel az egyes létesítmények befejezése késik. A komplex lakásépítés előkészítésében és megvalósításában a beruházóknak a ki­vitelezőkkel együttműködve nem sikerült eddig megoldaniuk több fontos problémát. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság Tanácsa megvalósítja a megkez­dett építkezések számának csökkentésére, a járulékos létesítmények fontossági sor­rendjének megtartására hozott intézkedé­seket. A 8. ötéves tervidőszak utolsó éveire kidolgozzuk a komplex lakásépítés megol­dásának több változatát, ami lehetővé teszi az alapterület esetleges csökkentését is. A területi előkészítést befolyásolják több fontos beruházás, a szennyvíztisztító és a hószolgáltató racionalizációs építkezé­sek megvalósításának korlátozott lehető­ségei. A termelőerők fejlesztése szem­pontjából mindenekelőtt Trnavában, Nové Mesto nad Váhomban, Léván (Levice), Malackyban és Trenčínben olyan bonyolult probléma előtt állunk, hogyan adhatnánk az egyes szervezeteknek megfelelő számú vállalati lakást. Mindenekelőtt az okozza ezt, hogy ezeken a településeken rosszab­bak a területi, műszaki feltételek. 1983 január elsejétől a komplex lakás­építés és a 2 millió koronánál nagyobb értékű építkezések beruházása a járási nemzeti bizottságok helyett a kerületi nem­zeti bizottságokra tartozik. Kerületünk tapasztalatai, valamint a já­rásokban folytatott tanácskozások alapján szívesen vennénk, ha az illetékes központi szervek 1987-től növelnék a járási nemzeti bizottságok hatáskörét úgy, hogy a komp­lex lakásépítés és az említett beruházások közvetlen beruházói lennének. Az eddigi gyakorlat megerősíti ennek a követelmény­nek a jogosságát. Az olyan fontos, országos jelentőségű építkezések kivitelezése, mint a bohunicei és a mochovcei atomerőmű, megköveteli, hogy idejében oldjunk meg számos nép- gazdasági kérdést a kerületben. A hóveze­ték megépítése Jaslovské Bohunicéből Trnavába lehetővé teszi majd, hogy a kö­zeljövőben az atomerőmű segítségével oldjuk meg Trnava hőellátását. A szakem­berek számításai szerint csupán a nemzeti bizottságok területén ezáltal évente 984 terajoule tüzelőanyagot és energiát takarít­hatunk meg. A kérdés megoldása azonban egyre bonyolultabb, mivel nem viszonyul­nak hozzá komplexen. Nem határozták meg az elsődleges és másodlagos hálózat szakképzett gesztorát, koordinátorát és ki­vitelezőjét. Nézetünk szerint ezt a funkciót a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energetikai Minisztérium szerveinek kellene ellátniuk. A nemzeti bizottságoknak nincsenek meg az alapvető feltételeik ahhoz, hogy idejé­ben készítsék el a terveket és valósítsák meg a munkálatokat. Nem engedhetjük meg, hogy a hővezetők rákapcsolását, ami több mint 400 millió koronába kerül, ne használjuk ki megfelelő mértékben. Nemcsak Trnava hőellátásáról van szó. A leopoldovi Slovlik üzem fejlesztése, né­hány ezer leopoldovi és hlohoveci lakás racionális fűtése is a Jaslovské Bohunice-i erőműben keletkező hó kihasználásától függ. Elő kell készíteni a hóvezeték meg­építését Mochovcéből Lévára, Nyitrára (Nitra), esetleg más városokba. A haté­konyság szempontjából indokolt a hodoníni villanyerómúból Holíčba, majd fokozatosan Skalicába kiépített hóvezeték kihasználása is. Azt javasoljuk, hogy a hőellátással kap­csolatos létesítmények tervezésének, szervezésének és irányításának kérdését komplexen oldják meg, népgazdasági je­lentőségének megfelelően. Az SZSZK kormánya októberben lebon­totta a CSSZSZK kormánya elnökségének határozatát a mochovcei erőmű alkalma­zottjai szállításának komplex megoldásá­ról. Nagyon időszerű, bonyolult gazdasági és szociális problémáról van szó. A szállí­tást meg kell osztani a vasút és az autó- közlekedési vállalat között. Ehhez minél előbb meg kell teremteni a feltételeket. Már kidolgoztuk a megoldás négy változatát. Mind a négy változat racionális megoldásra törekszik. Kerületünk nemzeti bizottságai most bontják le az állami végrehajtási tervet és a jövő évi költségvetést. Mindent megte­szünk azért, hogy a nemzeti bizottságok és szervezeteik tudatosítsák, milyen nagy je­lentősége van 1986-nak szocialista társa­dalmunk életében. DUŠAN MIKLÁNEK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az SZSZK építőipari miniszterének felszólalása Az építőipar a 7. ötéves tervidőszak feladatai teljesítésében kiindult a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP kong­resszusának határozataiból, a 7. ötéves tervből, valamint a CSKP KB Elnökségé­nek az építőipar helyzetével és a 7. ötéves tervidőszakban a halaszthatatlan feladatai­val foglalkozó állásfoglalásából. E szándékok és célok megvalósításának törekvése elsősorban abban tükröződött, hogy az építőipari alaptermelésben meg­újult az építőipari munkálatok dinamikus kivitelezése. Míg 1982-ben, főleg a kisebb anyag- és energiaráfordítás következté­ben, az előző évhez képest 4,3 százalékkal csökkent az építőipari alaptermelés, addig 1983-ban már 4 százalékos, 1985-ben pedig 7,3 százalékos növekedést értünk el 1982-höz viszonyítva. Nagyobb volumen­ben meggyorsultak a befejező munkálatok is. Ez kifejezésre jut abban, hogy a befeje­ző munkálatok költségei az 1981. évi 10,5 milliárd koronáról 1985-ben 18 milliárd ko­ronára növekednek. E munkálatok 1985. évi hányada az építőipari munkálatok összvolumenjében meghaladja a 16 szá­zalékot, míg 1981-ben nem érte el a 11 százalékot. Hatékonyabb lett a termelési folyamat is, főleg azzal, hogy az éves teljesítmény egy koronájára számítva 0,6 fillérrel, illetve az egész 7. ötéves tervidő­szakban 3,2 fillérrel csökkent az anyagigé­nyesség. A 6. ötéves tervidőszakhoz ké­pest az építőanyag-termelés 10 százalék­kal volt nagyobb. A tervezett megtakarítást értük el a fűtőanyag, az energia, a gázolaj és az alapvető építőanyag fogyasztá­sában. Ebben az évben, 1980-hoz képest, az építőipari termelés energiaigényessége 1 millió korona értékű teljesítményre 6 szá­zalékkal, az építőanyagot termelő iparban 8 százalékkal csökkent. A gázolaj abszolút fogyasztása viszonylatában a 7. ötéves tervidőszakban a csökkenés 25,3 százalé­kos volt, az építőipari termelésben és az építőanyag termelésében a teljesítmények 1 millió korona értékére pedig 27,5 száza­lékkal csökkent a fajlagos gázolajfo­gyasztás. Ehhez jelentősen hozzájárultak a tudo­mányos-műszaki fejlesztés alkalmazott eredményei, (gy például a panelgyárak új hónormáknak megfelelő átépítése, a gab- číkovói vízi erőmű sikeres munkálatai, a Mochovcei Atomerőmű föld- és szikla­munkái, a zsaluzás és a betonozás éssze­rűsítése, a monolit betonkonstrukciók tech­nológiájának fokozott alkalmazása. E kedvező eredmények ellenére mun­kánkban továbbra is előfordult több fogya­tékosság. A legkomolyabbak közé tartoz­nak az építkezések tervezési, területi, mű­szaki és technológiai előkészítésének, az állóeszközök felhasználásának, a vállala­ton belüli önálló elszámolás érvényesítésé­nek és a vállalati irányításnak fogyatékos­ságai. Viszonylag lassú a vállalatok teljesí­tőképessége és hatékonysága kiegyenlítő­désének folyamata. Az ipari építészetben nem sikerült nagyobb mértékben csökken­tenünk a selejtnek és a kollaudációs fogya­tékosságoknak hányadát. Az építőipar egyéb területein részben lemaradtak a tár­gyi és a volumenfeladatok teljesítésében. Az egész 7 ötéves tervidőszakban az építőipar teljesítményének gyorsabb növe­kedését nagymértékben gátolta a dolgozók állományának be nem töltése. Évről évre csaknem ezer munkás hiányzott az építke­zéseken s ez a szám csak ez idén csök­kent 200 főre. A várt eredmények szerint ebben az esztendőben az építőipari termelés alap­vető mutatóiban és a hatékonyság vi­szonylatában is teljesítjük a tervfeladato­kat. Valós feltevés, hogy teljesítjük és túl­teljesítjük az építőipari alaptermelés, a be­ruházások, a kiemelt építkezések feladata­it. A komplex lakásépítés keretében a ter­vezettnél 125 lakással többet adunk át, továbbá az állami terv kötelező feladatai keretében 45 fontos, főleg ipari létesít­ményt adunk át rendeltetésének. Az idei eredmények lehetővé teszik a 7. ötéves terv döntő fontosságú feladatainak teljesítését. A beruházási feladatokat 840 millió korona értékben túlteljesítjük, miköz­ben ez a túlteljesítés helyesen a kiemelt beruházási területekre koncentrálódik. A túlteljesítés értéke Bratislavában 410, Prágában 200, az Észak-csehországi ke­rületben pedig 125 millió korona lesz. A komplex lakásépítésben a 7. ötéves tervidőszakban várható túlteljesítés értéke eléri az 1,2 milliárd koronát. Terven felül mintegy ezer lakást építünk és teljesítjük a járulékos beruházások építésének terv­feladatait is. Tárcánkban kiemelt figyelemmel kísér­jük és oldjuk meg a munka hatékonysága növelésének kérdéseit. Az anyagköltségek 1983 óta csökkennek és az anyagfogyasz­tásban az utóbbi két esztendőben elért megtakarítások kedvezően hatnak a nye­reség alakulására. Ennek ellenére tovább­ra is az anyag-, a pénz- és az improduktív költségek csökkentésében látjuk az építő­ipari termelés hatékonysága növelésének egyik legfontosabb erőforrását. A 7. ötéves tervidőszakban főleg azért volt kedvező a fejlődés, mivel a veszteséges vállalatok száma húszról négyre csökkent. A építőipar fejlődésére mindig hatással voltak és vannak egyrészt a népgazdaság által az építőipari munkálatok volumenjé- vel, szerkezetével és területi széthelyezé- sével szemben támasztott követelmények, másrészt pedig azok a befektetések, ame­lyeket az építőipar a népgazdaságtól kap anyag, energia, gépek, munkaerő, szolgál­tatások stb. formájában. Ehhez igazodott arra irányuló munkánk, hogy teljesítsük a 8. ötéves terv irányelveit, s ezzel össz­hangban fejlesszük az építőipari kapaci­tást, külön tekintettel az építőipari munká­latok nagyobb méretű szovjetunióbeli ex­portjára. A 8. ötéves tervidőszak szállítói-meg­rendelői kapcsolatai elemzésének eredmé­nyei alapján feladatunk az építőipari mun­kálatok struktúráját az alábbi arányokban fejleszteni. A lakásépítésben törekvésünk célja megszüntetni kampányszerúségét. Míg az 1986-1987-es években csökkenni fog a lakásépítés hányada, addig az 1988-1990-es években rohamos fejlődése következik be. Az ötéves tervidőszakban a növekedési index 1,34 lesz. Ezzel egy­idejűleg megteremtjük annak előfeltételeit, hogy növekedjen a járulékos beruházások hányada, mégpedig 20 százalékkal, mi­közben a komplex lakásépítés 3 Százalék­kal fog növekedni. Az ipari beruházások tekintetében a munka jelentős mértékben összpontosul a gép-, az elektrotechnikai és a vegyipar építkezéseire, főleg pedig a fűtőanyag- energetikai bázis építkezéseire. A Mochov­cei Atomerőmű építkezésén már 1986-ban e növekmény értéke meghaladja a 900 millió koronát és 5 milliárd korona értékű munkát kell elvégezni annak érdekében, hogy a 8. ötéves tervidőszakban a kitűzött határidőnek megfelelően átadjuk rendelte­tésének az első kettős blokkot. A vízgazdasági beruházásokon nem­csak arról van szó, hogy 5,8 százalékos lesz a munkálatok növekedési indexe, ha­nem a munka fokozott egyenletességéről is, elsősorban a gabčíkovói vízlépcsőrend­szer építésén, ahol is az 1987-1988-as időszakban a munkálatok éves volumenjé- nek értéke 1,6-1,75 milliárd korona lesz. Ennél magasabb évi értékszintet - egyet­len építkezésen - hazánkban még nem értünk el. Jelentős beruházási és építőipari feladat legalább 15 százalékkal csökkenteni a be­fejezetlen építkezések számát. A befejező munkálatok építőipari kapacitásának fej­lesztése mellett végérvényesen meg kell oldanunk az építkezések elindítása szabá­lyozásának kérdését, mégpedig a komplex lakásépítésre vonatkozóan is. A 8. ötéves tervben fel kell tüntetni nemcsak a kivitele­zők, hanem az egyes központi beruházók számára is a befejezetlen létesítmények száma csökkentésének feladatait. Az ezzel kapcsolatos alapvető szándé­kot az jellemzi, hogy míg a 7. ötéves tervidőszakban 79,5 milliárd korona össz­költségvetésű építkezést fejezünk be, ad­dig a szállítói-megrendelői szerződések adatai szerint a 8. ötéves tervidőszakban 99,2 milliárd korona értékű építkezést kívá­nunk befejezni. Az építőipar ezeket a feladatait úgy fogja teljesíteni, hogy intenzíven hasznosítja az építőipari befektetéseket, elsősorban a fű­tőanyagot, az energiát, a cementet, az üzemanyagot és a fémet. Továbbá válto­zásokat eszközöl az építkezési technológi­ában, szervezettebbé teszi a munkát, csökkenti szállítási költségeit és igényeit. Tárcánkban a kitűzött célok elérésére innovációs és ésszerűsítő tevékenységet fejtünk ki, egységes műszaki politikát alkal­mazunk, teljesítjük az állami célprogramo­kat és megvalósítjuk ésszerűsítési prog­ramjainkat. A teljesítőképesség és a haté­konyság növelése programjának célja az építkezéseken a munka-, a technológiai fegyelem, a rend és a gazdaságosság nö­velése, a saját teljesítmények értéke bázi­sán a munkatermelékenység gyorsabb nö­velése, a jövedelmezőség fokozása, az építőipari munkálatok és az építőanyag minőségének javítása. Építőiparunkra valóban igényes felada­tok hárulnak. Helyénvaló kérdés, hogyan akarjuk teljesítésüket biztosítani. Mi is az eddiginél nagyobb mértékben indulunk ki az irányítás minden szintjén abból az alap- elvből, hogy mindenről a káderek dönte­nek. A 7. és a 8. ötéves tervidőszakban nagymértékben lecserélődtek és lecseré­lődnek a vállalatok, a termelési-gazdasági egységek és a minisztérium vezető káde­rei. Arra törekszünk, hogy a kádertartalé­kokkal való foglalkozásunkkal megteremt­sük a káderek jó kiválasztásának, felkészí­tésének és széthelyezésének előfeltételeit. Ezzel párhuzamosan megfelelőképpen elő kell készítenünk több mint 5000 új szak­munkást, ezer tervezőt és műszaki dolgo­zót, gondoskodva szakmai és politikai fel- vértezésükról és építőipari stabilizálásuk­ról. Támogatjuk a helyi, valamint a mező- gazdasági építőipar kapacitásának tovább­fejlesztését, ami úgyszintén előfeltétele az építőipari ágazat megemelt feladatai telje­sítésének a 8. ötéves tervidőszakban. Az építőipar hatékonyabb irányításának fontos eszköze ma és a jövőben is a dolgo­zók kezdeményezése, valamint fokozott részvételük a termelés irányításában. Ez tette lehetővé augusztus végéig a január­ban és a februárban keletkezett termelési kiesés behozását, s ez olyan erő, amelyre ma is támaszkodunk. Gazdálkodó szerve­zeteinket arra orientáljuk, hogy vállaljanak kötelezettségeket az 1986-os első negyed­éve feladatainak határidő előtti, a CSKP XVII. kongresszusának kezdetéig való tel­jesítésére. A dolgozók kezdeményezésé­nek kibontakozására mozgósítólag hat a CSKP XVII. kongresszusa s az SZLKP kongresszusa előkészítésének, valamint a CSKP KB 16. ülésének légköre is. A vál­lalatokat arra vezetjük, hogy közös szocia­lista kötelezettségeket vállaljanak, főleg azokon az építkezéseken, amelyeket 1986-ban, illetve a 8. ötéves tervidőszak további éveiben kell befejezni s felajánlá­sokat tegyenek a befejező munkálatokkal és az építőanyag termelésével kapcsolat­ban a kiváló minőség elérésére. A szlová­kiai építőipari dolgozók mindent megtesz­nek, hogy a 7. ötéves terv és az 1986-os esztendő első negyedévi terve feladatai­nak teljesítésével köszöntsék a CSKP XVII. kongresszusának és az SZLKP kong­resszusának tanácskozását. ÚJ SZÓ 6 1985. XII. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents