Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-06 / 288. szám, péntek
Az SZLKP KB ülésének vitája JÁN PIKULA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökének felszólalása MICHAL BLANÁR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Kelet-szlovákiai Vasmű Acélműve olvasztárénak felszólalása A Közép-szlovákiai kerület nemzeti bizottságai által irányított gazdaság tervfeladatainak teljesítése a nemzeti bizottságok tevékenységének egyik meghatározó területe, amelyre állandó figyelmet fordítunk az irányító- és szervezőmunkában, a nemzeti bizottságok választószerveinek tevékenységében. A tervteljesítésben az idén elért eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a bérszabályozás alapjául szolgáló teljesítmények évi tervfeladatait több mint 30 millió koronával, a nyereségképzés tervét csaknem 15 millió koronával túlteljesítjük. Az eredmények értékét növeli, hogy a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok megbirkóztak a termelés rentabilitására negatívan ható tényezőkkel, a gépko- csi-kilométerkeret túllépésével és az anyagi-műszaki ellátás fogyatékosságaival. Főleg az anyagi-műszaki ellátás problémája éreztette hatását a helyi termelő- és szolgáltatóvállalatoknál, valamint a helyi építőiparban. Problémák voltak a faipari termékekkel, a horganyozott bádoglemezekkel, a villanyszerelési anyagokkal és a pótalkatrészekkel való ellátásban. Például a Žilinai Fa- és Bútoripari Tröszt vezérigazgatósága elegendő pozdorjalemez szállítása fejében munkaerőt kért vállalatainktól. E kérés teljesítése ellenére csak az állami tervben előirányzott mennyiség 90 százalékát kaptuk meg. Másfajta szükséges anyagok beszerzése megnövelte a költségeket, s egyes termékekből a készletek nagymértékben csökkentek, ami a következő időszakban megnehezíti a helyzetet. E bonyolult helyzet ellenére a helyi termelő- és szolgáltatóvállalatok folyamatosan teljesítik tervfeladataikat, és évi viszonylatban kedvező eredményeket mutatnak fel. A tiszta teljesítmény tervét több mint 30 millió koronával, a lakossági szolgáltatásokét 28 millió koronával, a piaci szállításokét pedig több mint 10 millió koronával túlteljesítik. Annál bonyolultabb a tervteljesítés helyzete a helyi építőipari vállalatoknál. Itt a tervteljesítésben való lemaradás egyik fő okát abban látjuk, hogy a termelőmunkások száma több mint 190-nel kevesebb a szükségesnél. A múlt óv azonos idősza-' kához képest a termelőmunkások száma 140-nel csökkent. Az ágazat feladatainak teljesítésére az irányító- és a szervezőmunka fogyatékosságain kívül az év elején a kedvezőtlen időjárási viszonyok is negatívan hatottak. A kiesések pótlására tett erőfeszítések ellenére még most is vannak olyan vállalatok, amelyek az év eleje óta nem teljesítik tervüket. Ezért az illetékes járási nemzeti bizottságok elnökeivel és más tisztségviselőivel, valamint a vállalatok vezetőivel közösen alapvető intézkedéseket fogadtunk el, hetente ellenőrizzük a tervteljesítést, hogy előmozdítsuk az évi feladatok végrehajtását. A helyzet múlt heti értékelése alapján megállapíthatjuk, hogy az évi tervfeladatokat sikerül teljesíteni. A jelenlegi helyzetből kiindulva intézkedéseket dolgozunk ki a helyi építőipar szerkezeti változásainak további elmélyítésére, mégpedig a lakossági munkák arányának növelése érdekében, az önerőből építkezők támogatására, valamint a lakások javítása és karbantartása terén. Közben azonban tekintettel vagyunk az egyes járások sajátosságaira a tervezett beruházások kapacitásokkal való ellátása szempontjából. A teljesítmények feladatait tehát megvalósítjuk, a célberuházások területén azonban adósak maradunk. A munkák terjedelme a beruházásokon 60 millió koronával elmarad a tervezett szinttől. Ennek oka, hogy az SZSZK Építőipari Minisztériumának vállalatai nem teljesítik a kivitelező- munkák tervét, s itt a deficit 57 millió korona lesz. Ebből mintegy 30 millió korona a žilinai Közép-szlovákiai Építópari Vállalatra jut, ami negatívan hat az egyes vízgazdálkodási beruházások és a komplex lakásépítéssel kapcsolatos létesítmények befejezésére. Viszonylag kedvező eredményeket érünk el a komplex lakásépítés feladatainak teljesítésében. A kerületi pártbizottság elnökségének 1982 áprilisi rendkívüli ülésén elfogadott intézkedések pozitívan tükröződtek a beruházási és a tervelókészítésben és a komplex lakásépítés kivitelezésében. Havonta következetesen ellenőrzik a terv teljesítését az építőipari minisztérium, a Szlovák Tudományos-Műszaki Beruházási és Fejlesztési Bizottság, ' a Közép-szlovákiai Nemzeti Bizottság képviselőinek, valamint az érintett beruházó, tervező és kivitelező szervezetek igazgatóinak részvételével. A kerületi pártbizottság elnöksége rendszeresen értékeli a komplex lakásépítés feladatainak teljesítését. A jelenlegi időszakban megállapíthatjuk, hogy a kivitelezői lakásépítés tervfeladatait túlteljesítjük, s így a 7. ötéves tervben kitűzött feladatokat is valóra váltjuk. Nem sikerül lényegesen javítanunk a járulékos létesítmények építésének helyzetén, ami szintén az SZSZK Építőipari Minisztériuma szervezeteinek hibája. A tervteljesítés érdekében ebbe a tevékenységbe a helyi építőipari és a nem építőipari szervezeteket vonjuk be. Segítségükkel az idén átadjuk a tervezett számú járulékos létesítményt. Az utóbbi években rosszabbra fordult az egyéni lakásépítés helyzete. Ezzel több elemzés foglalkozott, amelyeket a központi szervek is megvitattak. Támogatjuk a szlovák kormány részéről tervezett pénzügyi segélyeket. A kerület nemzeti bizottságainak továbbra is fokozott figyelmet kell fordítaniuk erre a feladatra. A lakások átadása terén kitűzött idei feladatok teljesítése érdekében elemeztük a megkezdett csalá- diház-építkezések számát, s az építkezők bevonásával intézkedéseket tettünk befejezésükre. Az 1986. évi terv kidolgozása során az idei kedvező tapasztalatokból akarunk kiindulni, habár az említett negatív jelenségek megnehezítik a helyzetet. Az 1986-ra és a 8. ötéves tervidőszakra szóló feladatok kitűzése során a problémák a komplex lakásépítéssel és ezzel bizonyos összefüggésben a célberuházásokkal kapcsolatosak. Rendkívül igényes az a feladat, hogy 1986-tól a komplex lakásépítésben egy lakás építésére 183 ezer korona jusson. Már ma tudjuk, hogy ebben a döntő szó a műszaki előkészítésé és az építkezés kivitelezőié. A komplex lakásépítés a termelőerők fejlesztése szempontjából is fontos, s a szociális program egyik fő láncszeme, ezért olyan intézkedéseket kell tennünk, amelyek biztosítják a kitűzött célok elérését, tehát a lakások és más létesítmények építését. A központi fűtőművek beruházási költségeinek előzetes kiszámítása után csak kerületünk néhány városában arra a következtetésre jutottunk, hogy az ötéves tervidőszakban csaknem 750 millió korona beruházási keretre lesz szükség az új építkezéseken, ami több, mint amennyit a 8. ötéves terv javaslata előirányoz a komplex lakásépítés előzetes beruházásaira. Pedig ezek a fűtőművek csak 1990 után szolgáltatnak hót, vagyis a 8. ötéves tervidőszakban átadandó lakásokhoz ideiglenes fűtő- műveket kell létesítenünk. Ezt a problémát meg kell vizsgálniuk és konkrétan ki kell dolgozniuk a központi tervezószerveknek, valamint a Fűtőanyag- és Energetikai Minisztérium munkatársainak. Az előzetes javaslat értelmében a 8. ötéves tervidőszakban három szennyvíztisztító-állomás építését kell megkezdenünk 641 millió korona költségvetési kerettel. Ezeket az akciókat 1988 és 1995 között kell lebonyolítani. Ezzel biztosítjuk a szennyvizek tisztítását a 9. ötéves tervidőszak végén és a 10. ötéves tervidőszakban átadandó ipari létesítményekben, vagyis ez azt jelenti, hogy ezek a létesítmények nem oldják meg a szennyvíztisztítás kérdését a 8. és a 9. ötéves tervidőszakban átadandó új lakások esetében. A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tovább foglalkozik az új lakásokból elvezetett szennyvíz tisztításának lehetőségeivel. A vizsgálat tárgyát azok az új kisebb szennyvíztisztítók képezik, amelyeket a Vítkovicei Konszern és az olomouci Sigma kínál fel. Számításba vettek olyan szennyvíztisztítókat is, amelyeket Z-akció- ban is meg lehetne valósítani. Az előzetes konzultációk során bizonyos problémák merültek fel, amelyeket gyorsan meg kell oldani; ilyenek az elosztócsatornák építése, a megnövekedett üzemeltetési költségek fedezése, az egészségügyi szolgálat jóváhagyása stb. Ezzel szemben az ilyen berendezéseknek sok az előnye is: lényegesen kisebbek a költségeik, építésük nem tart sokáig. Szerintünk ezzel a problémával az Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumnak is foglalkoznia kellene, s a kutatási és a tervezési munkahelyek, valamint más érintett intézetek közreműködésével rövid időn belül segíteni kellene a nemzeti bizottságoknak és más érdeklődőknek a probléma megoldásában, összhangban az érvényben levő törvényhozási normákkal. A probléma gyors megoldása azért is szükséges, mert már csak kivételes esetben engedélyezik, hogy a szennyvizet a folyókba vezessük. Vállalatunk pártszervezetei az elmúlt hét derekán megtartották utolsó évzáró taggyűléseiket. A kommunisták a 88 alap- és a 11 részlegszervezetben kritikusan és igényesen felmérték a legutóbbi évzáró taggyűlések óta valamint a 7. ötéves terv időszakában elért eredményeket. A taggyűléseket a tárgyszerűség jellemezte. Nemcsak a jó eredményekkel foglalkoztak, hanem nagy figyelmet fordítottak azoknak a feladatoknak az elemzésére is, amelyeket megfelelőképpen nem teljesítettek és feltárták az egyének, valamint a kollektívák munkájának fogyatékosságait. A vállalati pártbizottság és az üzemi pártbizottságok nagy figyelmet fordítottak az évzáró taggyűlések előkészítésére. Túl- zás nélkül megállapíthatjuk, hogy a pártszervezetek tanácskozásain a vállalati pártszervezet további időszakban kifejtett munkájában hasznosítható értékes tapasztalatokra tettünk szert, s ezek a tanácskozások dolgozóink kollektíváiban a tevékenység tökéletesítésének kiindulópontjává váltak. A CSKP KB 15. ülését uraló légkör éreztette hatását az e napokban lebonyolításra kerülő idei tizenkét pártkonferenciánk előkészítésében és tanácskozásában is. A vállalati pártbizottság az idei munkatervet úgy dolgozta ki, hogy saját ülésein és az üzemi pártbizottságok ülésein is fokozatosan foglalkozzanak azon programfeladatok teljesítésével, amelyeket a legutóbbi vállalati pártkonferencián fogadtunk el. Ezeket a feladatokat az eltelt időszak folyamán kiegészítettük a CSKP KB, az SZLKP KB és a területi pártszervek üléseinek határozataival. Ez az eljárás, valamint a pártszervezetek differenciált megközelítése jelentősen hozzájárult a politikai-szervező és az eszmei-nevelő munka színvonalának emeléséhez. Most, nem egészen egy hónappal az év, illetve a 7. ötéves tervidőszak vége előtt, ezen az ülésen kijelenthetjük, hogy a feladatokat nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük. A 7. ötéves terv árutermelési tervét több mint 4 milliárd korona, a nettó teljesítményeink tervét több mint 1,4 milliárd korona, a nyereség tervét pedig 1 milliárd 300 millió korona értékben. A nettó teljesítmények munkatermelékenységének tervét, a termelési költségek jelentős csökkentése mellett, csaknem 8 százalékkal túlszárnyaljuk. Ezek az eredmények a párt szervei és szervezetei színvonalas politikai-szervező munkájának köszönhetőek. Ezt a munkát a párt stratégiai irányvonalának teljesítését biztosító döntő fontosságú feladatokra orientáltuk. Ügyeltünk arra, hogy a dokumentumokba foglalt intézkedések elősegítsék a termelés fűtőanyag-, energia- és anyagigényességének csökkenését, a gyártmányok használati értékének és minőségének javulását, az állóalapok felújítását és korszerűsítését, a számítástechnika, az elektronika és a robotizálás nagyobb mérvű elterjesztését és alkalmazását. Felépítettük a 3. számú kokszotótelepet, amely biztosítja a jó minőségű kohászati koksz gyártását, annak ellenére, hogy kevésbé jó minőségű a felhasznált szén. Ezen túlmenően ez megoldja a munka termelékenységének és a környezetvédelemnek kérdéseit is. Korszerűsítettünk két nagyolvasztót és a főjavítások keretében előkészítjük a harmadik korszerűsítését is. Üzemelésük vezérlésébe bekapcsoltuk a számítástechnikát. A konvertortartályok kicserélésével korszerűsítettük a I. Acélművet, alkalmazzuk a korszerű acélöntési technológiát s a technológia segítségével ebben az esztendőben a tervezett termelési szintet több mint 50 ezer tonnával meghaladjuk. Üzembe helyeztük a vákuumos acélöntés részlegét, ami lehetővé teszi, hogy az elektrotechnikai lemezek gyártásánál tisztábbá, vegyileg homogénebbé váljon a munka és csökkentsük a wattveszteséget. Folytatjuk a meleghengermű korszerűsítését, ami a gyártás minőségének javítása mellett további fűtőanyagot és energiát is megtakarít. A III. hőerőmű felépítésével megteremtettük saját energetikai rendszerünket és vállalatunk csaknem minden üzemében számos további kisebb-na- gyobb beruházási akciót hajtottunk végre. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a fűtőanyag , az energia a vastartalmú és vastartalom nélküli fémek megtakarításában jelentősen túlszárnyaljuk az állami célprogramok feladatait. Az ötéves tervidőszakban több mint 23 ezer terajoullal, vagyis csaknem 20 százalékkal túlteljesítettük a megtakarítási tervet. A vastartalmú fémek fogyasztásában több mint 60 ezer tonnát, vagyis több mint 27 százalékot ért el a megtakarítás, a vastartalom nélküli fémek esetében pedig a 100 százalékot is meghaladta. Jelentősen csökkent, mégpedig az 1981. évi 1,40- ról 1985-ben 0,89-re a selejtszám, a reklamációk száma pedig 0,13-ról 0,085-re. Az innovált gyártmányok hányada az 1981. évi 1,76 százalékról ez idén 12 százalékra növekedett. Az üzemek és a vállalat ereflményei azonban nem vezethetnek önelégültséghez. Ellenkezőleg, alkotó módon keresnünk kell a vállalat gazdálkodása további intenzifikálásának módozatait. Az I. kontinuális acélöntőrészleg befejezésére törekszünk, hogy itt évente 1 millió tonna acélt gyártsunk. Ezáltal 265 millió korona értékű fémet és 35 ezer tonna energiát takarítunk meg kószénegyenér- tékben számolva. Tervezzük a II. kontinuális öntödei részleg építését, valamint a hi- deghengerdék korszerűsítéseit, hogy gyártmányaink a világpiacon is versenyképesek legyenek. Igényes célokat tűzünk ki és megteremtjük annak előfeltételeit, hogy továbbra is növekedjen gyártmányaink használati értéke, csökkenjen a selejt és a reklamáció hányada. Meg akarjuk kétszerezni a kiváló műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmányaink termelését, hogy eleget tegyünk mind a hazai, mind a világpiac igényes követelményeinek. Erre orientáljuk a vállalati gazdálkodás és a szociális fejlesztés 1986. évi, illetve 2000-ig szóló intenzifikálása feladatait. A Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói ezzel adnak választ a prágai városi pártszervezeteknek és a prágai üzemeknek a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott kezdeményezésére, A tudomány és a termelés egybekapcsolódásával, a korszerűsítéssel és a kollektívák alkotói igyekezetével teljesítsük az ötéves terv feladatait jelszó jegyében. A jelenlegi intenzifikálási programot nem tekintjük maximálisnak, hanem kiegészítésére és megvalósításának meggyorsítására további igyekezetet fejtünk ki. Ebben a szellemben tanácskoztak az alapszervezetek évzáró tagyűlésein és az üzemi pártkonferenciákon. A párt szervei és szervezetei továbbra is arra fognak törekedni, hogy a vállalati gazdálkodás intenzifikálásának igényes irányvétele tartósan érvényesüljön munkájuk módszereiben és formáiban, elsősorban azonban minden szinten a felelős irányító dolgozók munkájában. ANTON BLAŽEJ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Szlovák Műszaki Főiskola rektorának felszólalása A jövő évi végrehajtási terv sajátossága, hogy alapja a 8. ötéves tervidőszak gazdasági és társadalmi fejlődésének és főleg a nemzeti jövedelem dinamikusabb, országosan 17-19, az SZSZK-ban pedig 23-2§ százalékos növekedését feltételezi. Ezzel egyidejűleg megállapítható néhány új eleme a tervezés, a pénzellátás, a szervezés és az irányítás megközelítésében. Döntő fontosságú azonban, hogy végéhez ér a mennyiségi fejlesztés és határozottabb irányt veszünk - a társadalom életének és munkájának minden területén - a fejlesztés minőségi vonatkozásaira. Hogyan készültünk fel a minőségi fejlesztés szakaszára, mi a fő mutatója az extenzív gazdaságfejlesztésről az intenzív típusú fejlesztésre történő átmenetnek és milyen mércéket alkalmazunk az intenzifikálás fokának megítélésében? Alapvető összegező tényezőjévé kell válnia a nemzeti jövedelem dinamikus gyarapításának és létrehozásában az erőforrások iránti igények csökkentésének. Az extenzív fejlesztés idején ugyanis túlságosan hozzászoktunk a magas energia- nyersanyag- és anyagigényességhez, amely gyártmányegységenként 20-30 százalékkal nagyobb mint a fejlett ipari államokban. Ugyanakkor munkatermelékenységünk lényegesen alacsonyabb, a legfejiettebb államok munkatermelékenységének 50-70 százaléka. Az extenzív fejlesztés idején az ipari termelés nagyob mértékben növekedett mint a nemzeti jövedelem. A valóban intenzív fejlesztés megköveteli, hogy a nemzeti jövedelem dinamikusabban növekedjen az ÚJ SZÚ 4 (Folytatás az 5. oldalon) 1985. XII. 6.
