Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-06 / 288. szám, péntek

Növekedett Szlovákia részesedése az országos eredményekben Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának felszólalása az SZLKP KB ülésén ÚJ SZÚ 1985. Xli. 6. Pártunk központi bizottsága 16. ülésének tanácskozása és ered­ményei fontos szakaszát nyitják meg a XVII. pártkongresszus elő­készítésének, amelynek tartalmát a központi bizottság 15. ülése ha­tározta meg. Az évzáró párttag­gyűléseken bíráló szellemben ér­tékelik az elvégzett munkát, intéz­kedéseket fogadnak el a kommu­nisták aktivitásának elmélyítésére és a párt vezető szerepének töké­letesítésére, az igényes feladatok teljesítése érdekében. Nagy fi­gyelmet fordítanak főleg a párt gazdaságpolitikájának megvalósí­tására. A figyelem homlokterében áll a nemzetközi helyzet, a Szov­jetunió békepolitikájának és Gor­bacsov elvtárs magatartásának támogatása a Reagan elnökkel folytatott tárgyalások során. A folytonosság érdekében új, többnyire fiatal elvtársakkal és elv­társnőkkel egészítik ki a pártbi­zottságokat. Az évzáró taggyűlések eddigi lefolyása arról tanúskodik, hogy megszilárdult a párt eszmei és szervezeti egysége és növekszik a cselekvőképessége. Látnunk kell azonban, hogy a pártszervezetek tevékenysége nem minden esetben éri el a szük­séges színvonalat. Egyes párt- szervezetekben továbbra is ta­pasztalható a formalizmus és a deklaratív jelleg, lazán ellenőrzik a jóváhagyott feladatok teljesíté­sét, elsiklanak a fogyatékosságok fölött. Ezeknek a szervezeteknek fokozott figyelmet kell szentelni. Nagyon fontos biztosítani az üze­mi pártkonferenciák jó lefolyását. Tudatosítanunk kell, hogy számos pártszervezetben a 70 százalékot is meghaladja azoknak a tagoknak a száma, akiket a válságos idő­szak után vettek fel a párt soraiba. Ez megkívánja, hogy nyomatékos hangsúlyt helyezzünk a párt politi­kai nevelő munkájára. A XVII. pártkongresszus és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa előkészítésének fontos zárószakaszában megtart­ják a járási és a kerületi pártkonfe­renciákat. Ezeken véleményt mondanak a 8. ötéves tervidő­szak, illetve a 2000-ig szóló prog­nózis társadalmi és gazdasági fő irányainak tervezetéről is, amelyet a központi bizottság döntése alap­ján január derekán hozunk nyilvá­nosságra. A központi bizottság 16. ülésé­nek határozata arra orientál ben­nünket, hogy sikeresen teljesítsük főleg a 7. ötéves tervidőszak utol­só évének minőségi feladatait, s a 8. ötéves terv kidolgozásával összefüggésben a tervidőszak el­ső évének, 1986-nak feladatait. A jövő esztendőben nagyon igé­nyes feladatok hárulnak ránk. Az intenzifikálás útján szavatolnunk kell a nemzeti jövedelem 3,5 szá­zalékos növekedését. Ezt megkí­vánja a bonyolult nemzetközi hely­zet is. Ennek valós előfeltételeit teremtik meg egyrészt a 7. ötéves terv sikeres teljesítésének ered­ményei, másrészt gazdaságunk erős termelési bázisa és jobb ki­használása, a szocialista gazda­sági integráció nagy lehetőségei, főleg a Szovjetunióval való gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés programjának megvalósítása s a XVII. pártkong­resszussal, valamint a dolgozók­nak a párt megalakulása 65. év­fordulójával kapcsolatban kibonta­kozódó növekvő aktivitása és kez­deményezése. ösztönzőleg hat ránk a szovjet kommunisták hoz­záállása, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja új szerkesztésű prog­ramtervezetének feladatai, vala­mint a jövő ötéves tervidőszak, és a 2000-ig terjedő társadalmi és gazdasági fejlesztés irányainak tervezete is. Az intenzifikálás, tevékenysé­günk hatékonysága mutatóiként a nemzeti jövedelem s a munka­termelékenység növelése fő esz­közének tekintjük - a többi szocia­lista országhoz hasonlóan - első­sorban a tudomány és a technika eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazását. Ezen a területen harc folyik a szocializmus és a ka­pitalizmus között. A KGST tagálla­mai 2000-ig szóló tudományos és műszaki fejlesztésének kidolgo­zás alatt álló programja, amelynek célja, hogy világviszonylatban rangos helyet foglaljunk el a tudo­mány és a technika legfontosabb területein, s amelynek megvalósí­tásából cselekvő részt vállalunk, elősegíti ezt a folyamatot. A további években is alapvető szándékunk a nép életszínvonalá­nak emelése, szociális biztonság- érzetének szilárdítása, a társadal­mi és a gazdasági fejlődés meg­gyorsítása. Ez megkívánja, hogy a gyakran bonyolult feltételek kö­zött elért eredményekre támasz­kodjunk és gyorsan kiküszöböljük mindazt, ami gátolja az előrehala­dást. Pártunk és egész társadalmunk az eltelt 15 esztendőben rendkívü­li igyekezetei fejtett ki a párton és a társadalmon belüli válság követ­kezményeinek leküzdésére. Ép­pen e napokban emlékezünk meg A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalom­ban kialakult vál­ság tanulságai című, tartós ér­vényű dokumen­tum elfogadásá­nak és egyidejű­leg az ország to­vábbi szocialista fejlődése szava­tolása kezdeté­nek 15. évfordu­lójáról. A válság évei után kifejtett igyekezet bizto­sította a népgaz­daság nagy fel­lendülését, a nép magas életszín­vonalát és szoci­ális biztonságér­zetét, mégpedig olyan méretekben, amelyek világviszonylatban a leg­jelentősebbek közé tartoznak. Pártunk helyes politikája, a nép szorgos munkája, együttműködé­sünk a szocialista országokkal, fő­leg a Szovjetunióval, lehetővé tet­te számunkra, hogy a rendkívül igényes belső és főleg külső felté­telek ellenére, amelyeknek hatá­sát teljes mértékben nem lehetett előrelátni, az alapvető irányokban biztosítsuk a gazdaság tervszerű fejlődését a 7. ötéves tervidőszak­ban is. Különösképpen fontosnak tart­juk azt a körülményt, hogy sikerült megőriznünk és néhány vonatko­zásban tökéletesítenünk is az elért magas életszínvonalat. Ez fontos a kiegyensúlyozott külgazdasági kapcsolatok szavatolása szem­pontjából. Az eltelt tizenöt esztendőben és a 7. ötéves tervidőszakban is a Szlovák Szocialista Köztársaság nagy mértékben hozzájárult a tár­sadalmi és a gazdasági feladatok teljesítéséhez. Az SZLKP KB El­nökségének beszámolója, Colotka elvtárs előadói beszéde felsorolja az ezt megerősítő tényeket. A 7. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem országosan 11 száza­lékkal, Szlovákiában pedig 14 százalékkal gyarapodott. Az ered­mények annak a ténynek köszön­hetőek, hogy sikerült kiegyenlíteni a két köztársaság gazdasági po­tenciálját és így növelni Szlovákia részesedését az országos ered­ményekben. Ez számos konkrét ténnyel bizonyítható. Míg pl. 1970- ben Szlovákia 24 százalékkal ré­szesedett a CSSZSZK ipari ter­melésében, addig most több mint 30 százalékkal. Jelentős főleg mind nagyobb hányada a nemzeti jövedelem növekményében. Ez a hányad a 7. ötéves tervidőszak­ban már meghaladja a 35 százalé­kot. Szlovákia termelése sok eset­ben fedezi az egész népgazdaság szükségleteit. Számos erre vonat­kozó példát sorolhatnánk fel. Ezek közé tartozik a hűtőszekrények, a kis köbtartalmú motorkerékpá­rok, a rakodógépek, egyes daru­fajták, befecskendező sajtólógé- pek, a fogyasztási elektronika, egyes műanyagok, növényvédő­szerek, textilipari fonalak, cellulóz­és papíripari termékek stb. gyártá­sa. A Szlovák Szocialista Köztár­saság mezőgazdasága is kiváló eredményeket ér el pl. a gabona- termesztésben. Szlovákia mező- gazdasága 32 százalékkal része­sedik az egész ország mezőgaz­dasági bruttó termelésében és meggyőződésünk szerint ez a há­nyad növekedni fog, hozzájárul a mezőgazdasági termelés na­gyobb stabilitását biztosító szük­séges tartalékok megteremté­séhez. Szlovákia társadalmi és gazda­sági fejlődése meggyorsításában nem kis szerepük volt a Szlovák Szocialista Köztársaság területén megvalósult beruházásoknak. így pl. a legutóbbi tizenöt esztendő­ben így alakult Szlovákia részese­dése Csehszlovákia beruházásai­ban: a gépiparban 28,7-36,1 szá­zalék, a fűtőanyag-energetikai Pavol Neubauer felvétele - ČSTK iparban, az atomerőművek építé­sének köszönhetően, 28-36,2 százalék, a vegy- és a gumiipar­ban 44-47,4 százalék, a fafeldol­gozó iparban 37-51,05 százalék, az élelmiszeriparban 35-38 szá­zalék, a mezőgazdaságban 35-37,8 százalék. Hasonló a hely­zet a nemtermelési ágazatok be­ruházásainál, ahol is ez a része­sedés 30,6-34,6 százalékos. Az elért eredmények arról ta­núskodnak, hogy a szlovákiai ter­melésfejlesztés beruházásai és egyéb befektetései fokozatosan a feltételezett hozammal járnak. Növekszik Szlovákia hozzájárulá­sa az egységes csehszlovák gaz­daság fejlesztéséhez és a nemzeti jövedelem gyarapításához. Szlo­vákia elősegíti a további fejlődés sürgető fontosságú szükségletei­nek kielégítését. Ezt a tényt elis­meréssel kell nyugtázni, de helyes lesz, ha - amint arra rámutat Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének beszá­molója - nem elégedünk meg az elért eredményekkel, tekintettel főleg a 8. ötéves tervidőszak és konkrétan az 1986-os esztendő nagyon igényes feladataira. Ezzel összefüggésben elismeréssel kell szólni arról, hogy a szlovákiai épí­tőipar megszüntette veszteséges­ségét és meg kell fogalmaznunk azt a követelményt, hogy így kell eljárni mindenütt, ahol még vesz­teségesen termelnek és alacsony fokú a hatékonyság. Mégpedig nemcsak az ágazatokban, hanem minden egyes vállalatban is. Kell hogy nyugtalanítsanak bennünket számos új termelési ál­lóalap kihasználásának fogyaté­kosságai is. Ezek az állóalapok különféle okoknál fogva nem érik el a tervezett kapacitást, illetve hatékonyságot. Véget kell vetni az állóalapok kihasználtsága csök­kentésének is, hatékonyan kell fel­használni a munkaerők nagy nö­vekményét, s gyorsabban kell csökkenteni a termelés anyagigé­nyességét. E tekintetben nagy tar­talékaink vannak. Figyelmünk homlokterében áll és kell hogy álljon a nemzeti jöve­delem gyorsabb gyarapítása, évi átlagban legalább 3,5 százalékkal, az egész 8. ötéves tervidőszakban 19 százalékkal, a 9. ötéves terv­időszakban pedig évente legalább 4 százalékkal. Ez az életszínvonal további emelésének és gazdasá­gunk intenzívebb fejlesztésének alapvető előfeltétele. Ezért keresni kell a nemzeti jövedelem további növelésének módozatait. Ezzel összefüggés­ben elismerően szeretnék szólni arról, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban feladatul tűzte ki a 8. öt­éves tervidőszakban a nemzeti jö­vedelem éves 4,5 százalékos, a 8. ötéves tervidőszakban összesen 25 százalékos gyarapítását. Ez csak akkor lehetséges, ha követ­kezetesen igazodunk az intenzifi- kálásnak és a munkatermelékeny­ség növelésének irányvételéhez, mivel csaknem 95 százalékban ennek lesz köszönhető a nemzeti jövedelem gyarapítása. Ez első­sorban az összes termelési ténye­ző, főleg a nyersanyag, az ener­gia, az alapanyagok jobb haszno­sításával, az állóalapok, a munka­idő, valamint a szocialista gazda­sági integráció lehetőségei jobb kihasználásával, a szakosodás és az együttműködés fejlesztésével érhető el. Döntő fontosságú, ami­vel átfogó módon foglalkozott a párt központi bizottságának 8. ülése, a tudomány és a technika eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazása. Ezt kell hogy szol­gálják a beruházások is. Alapvető törekvésünk nem az új állóalapok építése, hanem a már meglévőek korszerűsítése és felújítása. Ez nagy követelményeket támaszt fő­leg gépiparunkkal szemben, amelynek a szocialista országok­ba és részben a fejlett tőkés álla­mokba irányuló exportszállítmá­nyok mellett új, magasabb műsza­ki és gazdasági szinten biztosíta­nia kell az idehaza is szükséges gépeket és technológiai berende­zést. Nincs semmi értelme annak, hogy felújítjuk az üzemeket és alacsony műszaki színvonalat el­érő régi gépekkel szereljük fel őket. Az intenzifikálás folyamata, amelyet minden üzemben konkrét programmal kellene elősegíteni, megkívánja a magas fokú para­métereket elérő, kiváló minőségű, a világgal egybevethető gyártmá­nyok előállítását a világpiac költ­ségszintjén, amelyek versenyké­pesek lesznek mind a tőkés, mind a szocialista országokban, s meg­felelnek a hazai beruházások, a korszerűsítő akciók és a belső piac szükségleteinek. A gyártás és a gyártmányok kiváló minőségéért és magas mű­szaki színvonaláért, a gyári véd­jegy becsületéért vívott ilyen jelle­gű harc korunk egyik döntő fontos­ságú feladata és követelménye. Az új üzemekben, akár a bútor­gyárakban, a kötőüzemekben, a kohókban, akár más üzemek­ben, nem engedhetjük meg ma­gunknak a rossz minőségű, kor­szerűtlen és nehezen értékesíthe­tő termékek gyártását. A korszerű technológiának és az új techniká­nak elő kell mozdítania a sorozat- gyártást, a költségek csökkentése mellett a jobb minőségi szint elé­rését. Csak így lehet eredménye­sen növelni a munka termelékeny­ségét, versenyezni a világgal, meggyorsítani a nemzeti jövede­lem gyarapítását, s ezáltal biztosí­tani az életszínvonal további emelkedését. Nagy figyelmet követel gazda­ságunkban a szerkezetváltás, a nemzeti jövedelem gyarapításá­ban az anyag- és az energiaigé­nyesség csökkentése érdekében. A szocialista gazdasági integráció, s főleg együttműködésünk a Szov­jetunióval megteremti ennek ked­vező előfeltételeit, egyebek között például a könnyű vegyipar és az egyéb gyártmányok fejlesztésé­ben. Fontolóra kell vennünk a nagy méretű acél- és hengerelt­áru termelést és gondoskodnunk kell a kohászati termékek olyan választékáról, amely lehetővé te­szi a gépipari termelés gyorsabb intenzifikálását, a gépek és a gépi berendezés tömegének csökken­tését, műszaki paraméterei javítá­sát. Egyszóval a nemzeti jövedel­met az igényelt mértékben nem gyarapíthatnánk, ha csak a tonná­kat tartanánk szem előtt. Ezért mindenütt a figyelem előterébe kell hogy kerüljön az emberek szakmunkáját és tudását megtes­tesítő gyártmányok hányadának növelése, a gyors és hatékony innováció. Szükséges, hogy ezek a kérdések a párt szervei, szerve­zetei és az irányító dolgozók fi­gyelmének előterében álljanak. A 8. ötéves terv feladatai teljesíté­séhez nagymértékben hozzájárul az új, avagy a korszerűsített léte­sítmények tervszerű üzembe he­lyezése, valamint a tervezett para­méterek elérése, összefüggésben az elavulttá vált termelési alapok tervszerű felszámolásával. Nem szabad megengednünk a 7. öté­ves tervidőszak fogyatékosságai­nak megismétlődését, amikoris az építési határidők meg nem tartása következtében 25 milliárd koroná­val csökkent a nyereség és 100 milliárd koronával a termelési vo­lumen. Nagy figyelmet kell fordíta­nunk az új beruházások építésé­nek elindítására is. Feltétlenül minden ilyen akciót újra felül kell vizsgálni, előnyben részesítve a hatékony korszerűsítő akciókat, amelyeknek hányada még mindig alacsony, valamint az olyan feltét­lenül szükséges beruházásokat, amilyenek az ökológiai jellegűek. Engedjenek meg ezzel kapcsolat­ban egy megjegyzést. Amilyen el­kerülhetetlenül szükséges volt előnyben részesítetten fejleszteni Szlovákia iparát és általában Szlo­vákiát, olyan gyorsan meg kell oldani a Cseh Szocialista Köztár­saság nagy környezetvédelmi problémáit is. A jövőben mindin­kább tekintetbe kell vennünk, hogy az életszínvonal tartozéka a tiszta levegő és a tiszta víz is. Ezért jelentősen növeljük a környezet- védelmi beruházásokat, hogy megakadályozzuk a további szennyeződést és fokozatosan csökkentsük mértékét. Az igényes feladatok teljesítése a dolgozók kezdeményezésének további kibontakozásától, a terme­lés irányításában és a problémák megoldásában részvételük foko­zásától függ. Ezzel összefüggés­ben nagyrabecsüljük a dolgozók azon kezdeményezésének eddigi eredményeit, amelynek célja a 7. ötéves terv feladatainak teljesíté­se, illetve amely a párt XVII. kong­resszusa és Csehszlovákia Kom­munista Pártja megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére bonta- kozódik ki. Nagy jelentőségű és elismerést érdemlő az SZKT dön­tése, hogy kibontakoztatja a kez­deményezést az anyagköltségek fél százalékos csökkentésére, ami évente 4 milliárd koronával gyara­pítja a nemzeti jövedelmet, továb­bá a munkatermelékenység 1 szá­zalékos növelésére és a tervfela­datokhoz képest a kiváló minősé­gű gyártmányok hányadának lé­nyeges fokozására. Pártunk köz­ponti bizottságának 16. ülése tel­jes mértékben támogatta ezt a tö­rekvést, mivel itt a nemzeti jövede­lem gyarapításának döntő fontos­ságú tényezőiről van szó. Ugyan­ez vonatkozik néhány prágai vál­lalat arra irányuló kezdeményezé­sének elterjesztésére, hogy a ter­melésben és a kutatásban gyor­sabbá váljon a tudományos-mű­szaki fejlesztés. Ez a kezdemé­nyezés nagy visszhangra talált Szlovákiában is. Kifejezésre jut az Intenzifikáció 90 elnevezésű prog­ramban, valamint abban a felhí­vásban, hogy a Nyugat-szlovákiai kerületben érjék el a gabonane- műek 7 tonnás hektárhozamát. Ki­fejezésre jut továbbá Bratislavá­ban, Szlovákia fővárosában a kije­vi és a prágai tapasztalatok hasz­nosításában. A Közép-szlovákiai kerületben a prágai felhívás vissz­hangja kifejezésre jutott a hidrauli­kai programban, a Kelet-szlováki- ai kerületben pedig az automatizá­lásra, a robotizálásra és az e terü­letek kádereinek felkészítésére orientáló programban. A kezdeményezés kibontako­zását cselekvóen támogatnunk kell. A minőségi mutatókra és arra (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents