Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-29 / 306. szám, vasárnap
Szíriai védnökség alatt Damaszkuszban megállapodás jött létre a libanoni háború befejezéséről (ČSTK) - Libanon három vezető katonai-politikai pártjának képviselői szíriai patronálás mellett Damaszkuszban aláírták a régóta halogatott megállapodást a több mint 10 éve tartó libanoni háború befejezéséről. A drúz Haladó Szocialista Párt képviseletében a párt elnöke, Valid Dzsumblatt írta alá a megállapodást, a vele együttműködő síita Amal mozgalom nevében elnöke, Nabih Berri és a keresztény politikai tábor képviseletében Elie Hobeika, a Libanoni Erők Végrehajtó Bizottságának elnöke. A három vezető tegnap találkozott először személyesen. A megállapodás három hónapig tartó bonyolult tárgyalások után született meg, amihez döntő mértékben járult hozzá Abdel Halim Khaddan szíriai alelnök. A dokumentum meghatározza a libanoni politikai rendszer reformját, amelynek célja a konfliktusok egyik okának, a vallási ellentéteknek a felszámolása. Washington a jövőben is támogatja az afgán ellenforradalmárokat (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök Afganisztánnal kapcsolatos nyilatkozatát péntek este hozták nyilvánosságra Washingtonban. Ebből kitűnik, az amerikai kormány továbbra is támogatni fogja az afgán ellenforradalmárok terrorbandáit. Az USA 1980-tól az ún. afgán menekülteknek több mint 430 millió dollár „humanitárius segélyt" adott. Köztudott azonban, hogy valójában ez az összeg a Pakisztán területén lévő különleges táborokban meghúzódó banditáknak szánt fegyverekre és hadianyagra ment el. E tények alapján Reagan elnök nyilatkozata arról, hogy az USA továbbra is támogatja az ellenforradalmárok „történelmi harcát“, komolyan megkérdőjelezi az elnöknek azt az állítását, miszerint Washington már rég az Afganisztán körüli helyzet „politikai rendezésére“ törekszik. Honduras nem engedi területére a békemenet résztvevőit (ČSTK) - A hondurasi kormány véglegesen megtiltotta, hogy a kö- zép-amerikai nemzetközi békemenet résztvevői Honduras területére lépjenek. A menet szervezőbizottságának képviselője ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a hondurasi hatóságok eredetileg megígérték a békement átvonulásának emgedélyezését, amit néhány nappal ezelőtt Ed- gardo Paz hondurasi külügyminiszter is megerősített. A közép-amerikai békemenetben 25 európai, észak-amerikai ország és Japán háborúellenes tervezeteinek tagjai vesznek részt. E jelentős nemzetközi akcióval akarják mozgósítani a világközvéleményt az ellen, hogy az Egyesült Államok fokozza beavatkozását a közép-amerikai országok belügyeibe. Hangsúlyozzák, hogy a térség konfliktusos helyzetét békés eszközökkel kell megoldani. A menet december közepén indult el Panamából, útját Costa Ricán keresztül folytatta és jelenleg résztvevői Nicaraguában tartózkodnak. Salvador Megszegték a tűzszünetet (ČSTK) - A salvadori hadsereg 8 alkalommal sértette meg a karácsonyi ünnepek alatt azt a 10- napos tűzszünetet, amelyet a Farabundo Marti Nemzeti Felszaba- dítási Front rendelt el. A hazafiak Perui lépés (ČSTK) - Alan Garcia perui elnök bejelentette, az ország átveszi a Belco Petroleum Corporation amerikai köo- lajtársaság vezetését. A cég a perui part menti vizekben termel kőolajat, s beruházásainak értékét 400 millió dollárra becsülik. A Belco Petroleum azon külföldi kőolajtársaságok egyike amelyekkel a limai kormány felbontotta szerződését, s adócsalással vádolta meg őket. rádióadója beszámolt róla, hogy a rezsim egységei kiterjedt akciókat hajtottak végre a partizánok állásai ellen Morazán, San Vicente, Cuscatlan és Chalatenango tartományokban. A harcokba a légierőt és a nehéztüzérséget is bevetették. A katonák egy esetben tüzet nyitottak egy istentisztelet résztvevőire. Annak ellenére, hogy a hadsereg illetékese ígéretet tett a tűzszünet tiszteletben tartására, a karácsonyi katonai akciókat irányító néhány tiszt kijelentette, „nem érezte magára nézve kötelezőnek a tűzszünetet, mivel azt nem írásban kötötték meg“. A PFSZ elítélte a bécsi és római terrorista akciókat (ČSTK) - A Palesztinái Felszabad ítási Szervezet politikai osztálya nyilatkozatában - amelyet a szervezet székhelyén, Tuniszban tettek közzé - határozottan elítélte a Róma és Bécs repülőterén végrehajtott terrorista akciókat. A dokumentum egyben kategorikusan elutasítja a megalapozatlan vádakat, hogy a terrortámadásokban a PFSZ-hez tartozó szervezetek vettek részt. Az Olasz Kommunista Párt is nyilatkozatban ítélte el a római terrortámadást. A baloldali pártok, szakszervezetek és haladó társadalmi szervezetek kezdeményezésére Milánóban tiltakozó nagygyűlést tartottak, amelynek résztvevői elítélték a terroristák tevékenységét. Rau bírálja a sztrájkjog korlátozását (ČSTK) - A bonni kormánynak a sztrájkjog korlátozására vonatkozó terveit élesen bírálta Johannes Rau, a Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje. Az Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a tervezett törvénymódosítás provokáció a dolgozókkal szemben. Célja az, hogy megfossza a munkásokat a munkáltatókkal szembeni harcuk legfontosabb eszközétől. Az SPD becslése szerint jövőre is több mint 2 millió hivatalosan bejegyzett munkanélküli lesz az NSZK-ban. A szociáldemokraták ígéretek és mesterségesen szított derűlátás helyett konkrét intézkedéseket követelnek a bonni kormánytól a gazdasági helyzet javítására - mondotta Rau. Emléktábla Dmitrij Usztyinovnak (ČSTK) - Moszkvában a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma székházának falán ünnepélyes külsőségek között leleplezték Dmitrij Usztyinov emléktábláját. Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió kétszeres hőse 1976-tól haláláig, 1984-ig volt a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A spanyol parlament a NATO-tagság mellett (ČSTK) - A spanyol parlament péntek este szavazattöbbséggel amellett foglalt állást, hogy az ország továbbra is tagja maradjon az észak-atlanti szövetségnek. A döntés ellen szavaztak a Spanyol Kommunista Párt és a baloldal további képviselői. Az ország NATO-tagsága mellett foglalt állást többek között a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt, összhangban azzal a dokumentummal, amelyet néhány nappal korábban a párt elnöksége hagyott jóvá. A kormánypárt képviselőinek álláspontja teljesen figyelmen kívül hagyja a kormány ígéretét, hogy erről a fontos kérdésről 1986 márciusában népszavazást rendeznek. JAPÁN HÍREK Változások a kormányban - lényeges személycserék nélkül (ČSTK) - A japán kormány tegnap formálisan benyújtotta lemondását, hogy Nakaszone Jaszuhi- ro miniszterelnöknek lehetővé tegye a már korábban bejelentett változtatásokat a kabinet összetételében. Nakaszone tegnap átalakította kormányát, de a kulcsfontosságú külügy-, pénzügy- és hadügyminisztériumok élén meghagyta az eddigi minisztereket. Gotoda Maszaharu a kormány újonnan kinevezett főtitkára, aki egyúttal a kormány szóvivője is, újságíróknak elmondta, hogy Nakaszone miniszterelnök új - 1982 novembere óta sorrendben már 4. kormányának - összesen 17 új minisztere van. A jelenlegi kormány húsztagú lesz. A fő változtatások közé tartozik Vatanabe Micsionak, a kormányzó Liberális Demokrata Párt főtitkárhelyettesének, volt pénzügyminiszternek külkereskedelmi és ipari miniszterré történt kinevezése. Ebben a tisztségben Murato Keidzsiro helyébe lép és kinevezését a japán belpolitikai szakértők összefüggésbe hozzák azzal a törekvéssel, hogy a japán piacokat nagyobb mértékben megnyissák a külföldi árucikkek előtt. Az új belügyminiszter Ozava Icsiro lett, aki 43 évével az új kormány legfiatalabb tagja. Sem a kül-, sem a belpolitikában nem várhatók lényegesebb változások az új kormánytól, amint Gotoda Maszaharu kijelentette: Nakaszone- kabinetjének jelenlegi átalakítása a miniszterelnök azon törekvését tükrözi, hogy megoldja a mély- és hosszas ellentéteket Japán fő nyugati kereskedelmi partnereivel, hogy megvalósítsa az iskolareformot és az állami vasutakat ismét magánkézbe adja. A japán kormány tegnapi rendkívüli ülésén jóváhagyta a jövő évi ún. takarékos állami költségvetést. Ennek jellemzője, hogy gyakorlatilag korlátoz valamennyi kiadási tételt, természetesen - a fejlődő országoknak nyújtott gazdasági segítség mellett - ez nem vonatkozik a katonai kiadásokra. Japán fegyverkezésre 6,38 százalékkal többet költ jövőre, mint az idén, vagyis 3,34 billió jent (16,5 millió dollár). A költségvetést a jövő hónapban a japán parlament hagyja jóvá. Az USA és Japán hivatalos képviselői Tokióban jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy a szigetország katonai technológiák dokumentációjának első részét átadja az Egyesült Államoknak. A dokumentum szerint Japán a jövő év nyarán a legkorszerűbb célba juttató rendszerek gyártásának dokumentációját bocsátja az USA rendelkezésére. A jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy a fegyvergyártásban kihasználható valamennyi japán technológiai újdonságot az USA is megkapja. A japán pénzügyminisztérium jóváhagyta a jövő évi fegyvervásárlások összegét. A japán hadsereg többek között négy Patriot- típusú rakétakomplexumot, 56 harckocsit és 12 korszerű amerikai F 15-ös vadászbombázót kap. V alószínű, hogy az OPEC, az olajexportáló országok szervezetének 13 tagja szerencsétlen számnak tartja a tizenhármast. A hajdan büszke olajár-fejedelem ugyanis ezekben a hetekben a trónfosztás kísértetével kénytelen szembenézni. A szervezet tagjai egyre-másra szegik meg azokat a megállapodásokat, amelyek lényegében az OPEC gerincét alkotják, vagyis a termelési kvótákat és az árát. Erre a két utóbbi tényezőre épül az olajexportálók különös, ma már talán alkalminak látszó társulása a „fekete arany“ világpiacának monopo- lizálására. Tulajdonképpen már az OPEC felvirágzása - az 1970- es évek két olajárrobbanása - magában hordozta a bomlás, az esetleges bukás időzített bombáját. Az olajárak 1973- as, majd 1979-es nagyarányú emelése ugyanis politikai, nem pedig gazdasági alapú döntés tói megszabaduljanak, azokat áttestálják a fejlődőkre, a közepesen fejlett országokra. Egészében véve azok az országok úszták meg a legkisebb veszteségekkel az olajár által is diktált világgazdasági átrendeződést, amelyek rugalmas gazdaságszerkezetük, gyors reagálásuk révén helyzeti és időelőnybe jutottak más államokkal szemben. Viszont az energiaszegény, emellett még rugalmatlan gazdaságú országok a külkereskedelmi cserearány romlása folytán tartósan veszíteni kezdtek, egyre több árut kellett adniuk egységnyi behozatalért. A fejlődők rendkívüli méretű eladósodásáért azonan az olajáremelés csak részben felelős. Ez az eladósodás valószínűleg akkor is bekövetkezett volna, ha az olajárak nem nőnek az ismert mértékben. volt. Az áremelkedésben vajmi kevéssé játszottak közre a kitermelés költségei, mi több, az árak „felrobbantásával“ az OPEC éppen kartellen kívüli versenytársait hozta előnyösebb pozícióba. Amíg az árak az 1970-es évek elejéig néni érték el a hordónkénti (egy hordó - 160 liter) háromdolláros árat, szóba sem kerülhetett, hogy kitermeljék például az Északi-tenger ismert olaj- tartalékait. Ezek bányászatát - tekintve, hogy ott a kitermelés hordónkénti költsége 10-15 dollár - csak az olaj világpiaci árának legalább 15 dollárra való emelkedése tette gazdaságossá. De nemcsak az északi-tengeri olaj, hanem a világ más részein fellelhető - magas kitermelési költségeik miatt addig nem hasznosított - olajkészletek bányászata is egy csapásra rentábilissá vált. Olyan folyamat indult el, amely napjainkban is tart, a fenti okok miatt mind több nem OPEC- olaj jelenik meg a világpiacon, a növekvő kínálat pedig lejjebb, a valós értékarányhoz közelebb nyomja a fekete arany árát. Ma az OPEC a világkereskedelembe kerülő olaj alig több mint harmadát adja, míg a szervezet fénykorában részesedése megközelítette a 70 százalékot. De volt az árrobbanásnak egy másik, nem kevésbé fontos hatása is. Arra késztette a legfejlettebb iparú, legnagyobb olajfogyasztó országokat, hogy gazdaságszerkezetük nagyarányú átalakításával, az energiafaló ágazatok leépítésével, új, energiatakarékos technológiák bevezetésével csökkentsék az egy csapásra méregdrágává vált ásványolaj fogyasztását. A megdrágult benzin vált például az autóipari korszakváltás legfőbb ösztönzőjévé, így jelentek meg a kisebb, kis fogyasztású, elsóke- rék-meghajtású, műanyag elemekkel könnyített személy- gépkocsik. És erre az időszakra tehető a fejlett tőkés államokban annak az irányzatnak a felerősödése, hogy a sok energiát fogyasztó, emellett környezetszennyező iparágakA nagybankok és az amerikai gazdaság viszont előnyökhöz jutottak az olajárrobbanás kiváltotta világgazdasági mozgások révén. Az olajbevételek döntő része ugyanis visszaáramlott a fejlett tőkés országokba, akár mint közvetlen bankbetét, akár mint áruszállításra szóló megrendelés. A nagy fegyverszállítók is kivették a részüket a fellendülésből, mivel az olajpénzek tekintélyes részét az OPEC-en belül és kívül álló olajújgazdagok hadicélokra fordították. Mi lehet az OPEC válasza a tornyosuló problémákra? Korábbi taktikájuk, hogy a kitermelés korlátozásával minél magasabbra hajtsák föl az árakat, a nem OPEC-olajszállítók növekvő súlya miatt ma már nem célravezető. Marad a másik lehetséges út: az OPEC- kitermelés növelésével, egyúttal az árak csökkentésével megszerezni a vásárlók kegyeit és dollárjait. „Ez az, amit akartunk, de valahogy viszo- lyogtunk a kimondásától“- mondotta az OPEC-tag Nigéria kőolajipari minisztere. E z az irányzat hosszú távon valószínűleg azoknak az olajtermelőknek kedvez- legyenek OPEC-tagok vagy kívülállók -, amelyeknél a legalacsonyabbak a kitermelés költségei. (Például Szaúd-Ará- bia, Kuvait.) A nagyobb költséggel termelők (Anglia, Norvégia) a csökkenő árak mellett még épp hogy a pénzüknél lesznek, de az előbbiek még mindig több száz százalékos extraprofithoz jutnak. Szaúd- Arábia, amely korábban az OPEC-érdekek legfőbb őre volt, most maga állt a 180 fokos fordulatot végrehajtók élére. A napokban jött Londonból a hír, hogy hordónként 23-24 dollárért szállított olajat nyugat-európai vevőknek, holott az OPEC előirányzatai szerint nem adhatta volna olcsóbban 26-28 dollárnál. A sivatagi királyság lényegesen túllépte kitermelési kvótáit is. Megroppant tehát az olajexportáló tizenhármak társulásának mindkét alappillére. Hogy az OPEC mint szervezet, túléli-e ezt, az a jövő zenéje. (N) Új OPEC-stratégia?
