Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-29 / 306. szám, vasárnap

Ahol tegnap már a holnap feladatain dolgoztak . KO MMENTÁLJUK --------­No vember vé­gén rövid sajtóhír jelent meg arról, hogy a prágai Sigma kivitelező konszernvállalat teljesítette a he­tedik ötéves ter­vét. Ennek ered­ményeiről, felté­teleiről, valamit a vállalat munka­helyein folyó munkakezdeménye­zésekről Karéi Drápal vállalati igazgatóval decemberben beszél­gettünk.- Egyike vagyunk a tizenöt Sig- ma-vállalatnak, s tevékenységünk előterében a különféle ipari beru­házásokban való részvétel áll. Szinte nincs az országban jelentő­sebb ipari építkezés, ahol a Sigma ne lenne jelen, s már most el­mondhatom, hogy az előttünk álló években több szovjetunióbeli' nagybet uházás kivitelezésében is részt veszünk, például a Krivoj Rog-i ércdúsító kombinát és a Progressz gázvezeték építésé­lési tervét, s az év végéig 26 millió koronával múlja felül tervezett tel­jesítményét. A határidő előtti terv­teljesítés és az iménti többlettelje­sítmény mögött céltudatos szerve­zőmül iKa, a termelési kapacitások maximális kihasználása és - nem utolsósorban - a gazdasági ösz­tönzőrendszer átgondolt alkalma­zása húzódik meg.- De ne gondolja, hogy a prágai Sigmának nincsenek gondjai. Al­kalmazottaink mintegy 250 hazai és külföldi munkahelyen dolgoz­nak. Ez rendkívüli feladatok elé állít bennünket például az anyag- ellátásban, a tervezőmunkában, az építkezések előkészítő munká­latai során és természetesen a szerződéses kapcsolatok terén. Ha azonban eredményeink okait keresem - fejti ki véleményét Ka­rel Drápal - kiemelt helyen kell említenem a munkaszervezés ja­vulását, a beruházásokon vállalt kötelezettségeink egybehangolá­sát és anyagi feltételeinek időbeni megteremtését. Ahhoz, hogy alvál­lalkozóink megtarthassák kötele­Az atomerőmű-program a 8. ötéves tervben is nagy feladatok elé állítja a Sigma-vállalatokat. Képünk a Sigma modfanyi gépgyárában készülő atomerőmű-alkatrész megmunkálását örökíti meg. Ilyeneket és ehhez hasonlókat szerelnek a prágai Sigma dolgozói (Václav Jirsa felvétele) ben - mondja eligazításként, majd így folytatja:- A hetedik ötéves terv teljesí­tésével kapcsolatban elmondha­tom, hogy beruházási szállításaink terén feladatainkat már szeptem­ber 30-án teljesítettük, s az év végéig közel 100 millió korona értékben teljesítjük túl a tervet. A szocialista országokba irányuló exporttervünket 23 millió koroná­val, a tőkés országokba irányuló kivitelt pedig 8 millió koronával szárnyaljuk túl. Egyébként a vállalat december 12-re teljesítette ötéves áruterme­zettségeiket, a mi szerelő- és épí- tókollektíváinknak is hozzá kell já­rulniuk. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a prágai Sigma sehol se legyen az oka valamilyen lema­radásnak. A kiegyensúlyozott tar­talékgazdálkodásra is állandóan ügyelünk. Az év elejéhez mérten 18 százalékkal sikerült csökkente- nünk központi raktárainkban és építkezéseinkben a tartalék-kész­letet. A vállalatvezetés nagy gondot fordít a nehézgépjárművek, az egész géppark leggazdaságosabb kihasználására. A műszaki igaz­gatóhelyettes hetente kétszer ellenőrzi a nehéz munkagépek üzemképességét. Arról van szó, hogy például a drága autódaruk ne vesztegeljenek kihasználatla­nul, vagy más esetben, hogy a tá­volibb munkahelyekre csak akkor küldjenek nehéz munkagépet, ha más, közeli vállalattól nem bérel­hetnek - olcsóbban. Kiveszik részüket a hazai atom­erőmű-program megvalósításából is. A prágai Sigma egyedüli szállí­tója a nagy átmérőjű csövekből készült hűtőberendezéseknek. 1986-ban tőlük is függ, hogy adu- kovanyi atomerőmű negyedik blokkján a határidőn belül kezdőd­jön el és hibátlanul sikerüljön a próbaüzemelés. Ezzel egyidejű­leg be kell fejezniük a mochovcei atomerőmű építésén vállalt mun­kájukat, s meg kell kezdeniük a te- melíni atomerőmű építkezésén is a nagy átmérőjű csővezeték sze­relését. A 8. ötéves tervidőszak­ban a vállalat más területeken, például a környezetvédelemben is kap új feladatokat, nevezetesen a szennyvíztisztító-berendezések gyártása és új szennyvízderítók építése terén. Már az elmondottak alapján sem meglepő, hogy a prágai Sig­ma az elsők közt csatlakozott a prágai fővárosi pártbizottságnak a CSKP*XVII. kongresszusa tisz­teletére tett felhívásához. A felhí­vás követelményeit megvitatták a termelési értekezleteken, a párt- szervezetek, a szakszervezet és a SZISZ-alapszervezetek taggyű­lésein. A lehetőségek és erőforrá­saik számbavétele alapján hét pontba foglalták azokat a teendő­ket, amelyek döntően kihatnak a 8. ötéves tervidőszak sikeres megvalósítására a vállalat vala­mennyi munkahelyén. A vállalá­sok összhangban vannak a nép­gazdaság intenzív fejlesztésére irányuló törekvésekkel. Nagy hangsúlyt helyeznek egyebek közt az irányító- és szervezőmunka to­vábbi tökéletesítésére, a döntő fontosságú energetikai, kohászati és vegyipari megrendelések határ­időn belüli leszállítására, a mo­dern technológia és a számítás- technika szélesebb körű alkalma­zására. Célul tűzték ki az ipari robottechnika kihasználását a ter­melékenység emelésére, s a ne­héz fizikai munka arányának csök­kentésére. Mindez azt is jelzi, hogy a prá­gai Sigma dolgozói és vezetői megértették és magukévá tették pártunknak a termelőmunka inten- zifikálására irányuló elképzelése­it. SOMOGYI MÁTYÁS Tettel és szóval Mi a véleménye a szocialista munkabrigád agitátorának? A „Példás üzlet“ címet már évekkel korábban megkapta Ko­máromban (Komárno) a JEDNO­TA fogyasztási szövetkezet 11-053-as számú fűszerüzlete. Később, Duchon Ernő üzletvezető kezdeményezésére a szocialista munkaversenybe is benevezett az üzlet 21 fős kollektívája. Két éve a bronzjelvényt is megkapták. Itt dolgozik február óta Szabó Katalin, a drogéria-részleg eláru­sítója, és mivel a munkabrigádban csak a brigádvezető és ő kommu­nista, megbízatást, pártfeladatot kapott, legyen a szocialista mun­kabrigád agitátora.- Ez számomra természetes mondja. Megmagyarázza persze, hogy eredetileg tanult szakmája a cipő- felsőrészek varrása, leánykorában a cipőgyárban dolgozott, férjhez- menetele és két kislányának meg­születése után tanult új szakmát.- Ide, ebbe a kollektívába kerül­ve - tájékoztat gyorsan meg­szoktam és megszerettem új mun­kahelyemet, munkatársaimat. Ami talán azzal magyarázható, hogy ez nem akármilyen, hanem való­ban kiváló kollektíva. Annyi bizonyos, hogy a forga­lom, a bevétel tervének teljesítése terén kiváló, mert évenként, rend­szeresen növelik számukra a muta­tószámok nagyságát, de ők az előre meghatározott feladatokat mindig túlteljesítik. Az év első felé­ben 103,8, a múlt hónapban 102 százalékra teljesítették a forgalom és a bevétel tervét.- Véleményem szerint - han­goztatja Szabó Katalin -, ennek az a magyarázata, hogy munkabrigá­dunk mindegyik tagja érti a kü­lönbséget az áru elosztása, szét­osztása és a szocialista kereske­delem között. Mi nemcsak szavak­kal valljuk, de tettekkel is bizonyít­juk, hogy a szocialista kereskede­lem dolgozói vagyunk. Példaként megmutatja saját fel­jegyzéseit a keresett szépségápo­lási cikkekről, bizonyos tisztítósze­rek fogyásának alakulásáról. El­mondja, hogy tud a csokoládéból készített figurák árusításának idei sikeréről, ami csak azért nem volt általános, mert a nagyra mérete­zett csokoládé labdákat csak aján-j dékcsomagokban tudták eladni, különben raktáron maradtak volna.- Ügyelünk, figyelünk a vásár­lók kívánságára, a kereslet alaku­lására - közli. - Ugyanakkor a kí­nálat lehetőségét is maximálisan kihasználjuk. Utal a náluk már hagyományos, máshol, más fűszerüzletben azon­ban még szokatlan könyvárusítá­si akciókra.- Legutóbb - jegyzi meg - az orosz és szovjet írók műveiből rendeztünk árusítással egybekö­tött könyvkiállítást a barátsági hó­napban. Ami persze nem volt terv­feladat. Az utóbbi mondatot azért hang­súlyozza, mert véleménye szerint helytelen amikor a munkabrigádok a tervfeladatok teljesítéséről di- cséróleg nyilatkoznak. Ez szerinte mindenki számára alapvető köte­lesség. Dicsérni csak azt illik és kell is, amit azon felül végzünk. Figyelmet érdemlő vélemény, amire valóban érdemes odafigyel­ni HAJDÚ ANDRÁS Elmélyülő munkamegosztás Rendkívüli KGST-ülést tartottak a múlt héten. Ilyenkor a szokottnál jobban előtérbe kerül a tagországok többoldalú együttműködése, munkamegosztása. Ennek alapjául mind ez idáig egy hosszú távú program szolgál, amely 1990-ig irá­nyozza elő a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tevékenykedő államok közös törekvéseit a nemzetközi gyár­tásszakosításban és termelési kooperációban, valamint a szakosított termékek kölcsönös cseréjének növelésében: A programban negyven feladatot rögzítettek, s Csehszlová­kia egy híján valamennyi teljesítésébe bekapcsolódik. Erre a példák egész sorát lehetne felhozni. Maradjunk azonban csak a nehézgépiparban. Ebben eddig 33 több- és 70 kétoldalú gyártásszakosítási egyezményt írtak alá, ami bizonyítja, hogy még mindig egy-egy ország gazdasági szervezeteinek közvetlen kapcsolatai vannak túlsúlyban, s csak lassan válik az együttműködés szerteágazóbbá, egy­szerre több partner számára fontossá. Némi előrelépésről, a munkamegosztás elmélyüléséről azonban már így is beszél­hetünk. Napjainkban és a jövőre nézve viszont kulcskérdés, hogy a jelenlegi dinamika felgyorsuljon, s kézzelfoghatóbb gyakorlati eredményeket hozzon mindegyik szakosodási program a KGST-n belül. Hol tartunk mi? A KGST-n belüli munkamegosztás lehe­tővé tette Csehszlovákia gépiparának, hogy korlátozza, vagy leállítsa például a kőolaj és földgázkitermelő berendezések, a papírgyári gépek, a nagy teherbírású vasúti daruk gyártá­sát. Egyúttal lemondhattunk a lánctalpas traktorok, a buldó­zerek, a metrókocsik és néhány fajta mezőgazdasági gép előállításáról. Másfelől a világon egyedülálló sorozatban gyárthatjuk a tagországok - de főleg a Szovjetunió - piacára a villamosokat, motoros és villanymozdonyokat, szerszám­gépeket és más termékeinket. Gépiparunk nemzetközi munkamegosztásba való bekap­csolódásának alappillére a Szovjetunióval több mint másfél évtizedre kötött gyártásszakosítási és termelési kooperációs program. Ennek keretében például az általános gépipar ágazatai szovjet partnereikkel részfeladatot oldanak meg, s ezek leginkább a gyártmányfejlesztés fő irányzataira, az új gépek kifejlesztésére, a tudomány és technika összehango­lására irányulnak. A kiválasztott területek között találjuk az autóipart, a traktor- és mezőgépgyártást, a szerszámgépek előállítását, s a hajóépítést is. De milyen gépiparunk munkamegosztása a többi KGST- országgal? Röviden mondva: mindinkább elmélyülő. A gazda­sági és műszaki téren egyaránt stabilnak számító NDK-val az ágazat árucsere-forgalmának egyharmadára kívánjuk emelni a szakosított és kooperált termékek arányát. Lengyelország­gal bányaipari és kohászati gépek, berendezések, valamint sínpályás közlekedési eszközök kölcsönös szállításait bővít­jük majd. Kormányközi egyezmény szabja meg a csehszlo­vák-magyar autóipari, mező- és építőgépgyártási együttmü­ködést. Ennek alapján hazánk késztermékeket szállít déli szomszédainknak, míg onnan autóbusz-, teherautó-, építő­gép- és trolibusz-hajtóműveket, mezőgép-adaptereket s más gépegységeket kapunk. Bulgária bekapcsolódik a hazai LIAZ teherautó-programba: hátsó hajtóműveket szállít hozzá, Csehszlovákia pedig összeszerelhető alkatrészkészlettel látja el a balkáni baráti államot. Várhatóan a legutóbbi KGST-ülés tovább lendít a tagor­szágok gépipari együttműködésén. Főként az új technoló­giák, a számítás- és robottechnika, s az automatizáció terén lenne erre nagy szükség. De nem mellőzhető a célgépek, az automata gépsorok és rugalmas termelési rendszerek, a por­kohászat, a hatékony gázolajmotorok és hajtóművek előállí­tásának területe sem. Mindehhez azonban elkerülhetetlen a tagállamok vállalatai közti közvetlen kapcsolatok meg­erősítése, s a további közös termelési egyesülések, vállala­tok és szakintézetek létrehozása is a munkamegosztás foko­zottabb elmélyítését szolgálná. J. MÉSZÁROS KÁROLY MEGJEGYEZZÜK összehangolatlan kezdeményezések A nyolcvanas évek elején, ami­kor gazdaságirányítási rendsze­rünk tökéletesítésével kapcsolat­ban felmerült a kezdeményező tervezés kérdése, úgy éreztük, ez az új tervezési forma majd hozzá­segít tartalékaink feltárásához és hatékonyabb kihasználásához, sőt nagy teret biztosít dolgozóink kezdeményezésének. Most, amikor az év, s egyúttal a hetedik ötéves tervidőszak vé­géhez közeledünk, nem árt ha utánanézünk, hogy a reményekből vajon mi is vált valóra. Nem olyan nehéz rájönnünk, hogy minden és majdnem semmi. Mert a vállalatok ugyan megvalósítottak mindent;' feltárták a tartalékokat és sok esetben ki is használták, s támo­gatták a munkakezdeményezést, de sajnos kicsit félreértették a dol­got. Ugyanis - a gyakorlattal ellen­tétben - ezúttal nem pusztán a tervfeladatok túlteljesítéséről van szó, hanem arról is, hogy a vállalat ezt a többlettermelést összhangba hozza más gazdasá­gi szervezetek munkájával. Csak­hogy ez az összehangolás gyak­ran kimaradt a tervezésből. Akkor pedig mi értelme az egésznek? Igaz, az értékelések, a statisztikai kimutatások hűen igazolják, hogy egyik vagy másik vállalat többet termelt a népgazdasági tervben meghatározottnál, amiért persze megfelelő pénzjutalomban része­sült. De arról már nem készülnek elemzések, hogy mennyi termék hever parlagon a vállalatok nem éppen összehangolt kezdemé­nyező tervezése miatt. Arról sem tesznek említést, hogy az ugyan­ezen okból (is) megnövekedett nyersanyag-, félkész- és készter­mékkészletek mennyi pénzt kötöt­tek le, amelyet okosabban is fel lehetett volna használni. S ezért már senkit sem ér anyagi kár. Tévedés ne essék, nem a kez­deményező tervezés felett aka­runk pálcát törni, sót még arról sincs szó, hogy jutalmazzuk vagy büntessük azt, aki jól vagy kevés­bé jól tervez. A hangsúly inkább azon van, hogy most, amikor öt esztendőre szóló terv készül, a vállalatok ne éljenek vissza a kezdeményező tervezéssel. Ne csupán a statisztikai kimutatások, elemzések kedvéért alkalmazzák ezt a tervezési formát, hanem a hi­bákból, fogyatékosságokból okul­va, s a kedvező tapasztalatokat felhasználva arra törekedjenek, hogy a kezdeményező tervezés­hez fűzött remények mindenütt valóra is váljanak. KOVÁCS EDIT ÚJ SZÚ 4 1985. XII. 2S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents