Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-29 / 306. szám, vasárnap

Gustáv Husák fogadta Josef Ŕímant Létfontosságú számunkra a szocialista gazdasági integráció (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Josef Rimán akadémikust, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia újonnan kinevezett elnökét Jelen volt Ľubomír štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke is. A baráti beszélgetés során Ri­mán akadémikus tájékoztatta Hu­sák elvtársat a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia munkájának eredményeiről és feladatairól. A csehszlovák tudósok tudatában vannak, hogy társadalmunk egyre nagyobb hozzájárulást vár tőlük a tudományos-műszaki fejlődés időszerű kérdéseinek megoldásá­hoz. Ez megköveteli, hogy a tudo­mányos kutató munkában is igé­nyesek legyenek, felszámolják az átlagos és átlagon aluli eredmé­nyeket produkálók iránti elnéző magatartást. A tudomány fejlődé­se megfelelő változásokat feltéte­lez a tudomány területén dolgozók gondolkodásában, megköveteli, hogy hatékonyabban egyesítsék az erőket a tudományos kutatás­ban és szorosabbra fűzzék a tudo­mány kapcsolatát a gyakorlattal. A nemzetközi tudományos-mű- szaki együttműködésben, főleg a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal folytatott együttmű­ködésben magasabb szintet kell elérni. Rimán akadémikus biztosí­totta Husák elvtársat, hogy a Csehszlovák Tudományos Aka­démia mindent megtesz azért, hogy becsülettel teljesítse a CSKP XVII. kongresszusa által a tudo­mány és kutatás számára megha­tározandó feladatokat. Husák elvtárs hangsúlyozta: A legfelsőbb párt- és állami szer­vek a tudomány és a technika fejlesztését és sokoldalú érvénye­sítését a termelőerők fejlődése legígéretesebb előmozdítójának, a fejlett szocialista társadalom to­vábbi előrehaladása alapvető je­lentőségű tényezőjének tekintik. Ezért az elmúlt időszakban sok minden történt, tudományos kuta­tási bázisunk megszilárdítása, a szakemberképzés, a tudomá­nyos-műszaki haladás érdekében. Csehszlovákia azon országok kö­zé tartozik, amelyek nagyon sok pénzt fordítanak a tudományra és a kutatásra. A ma és a holnap szükségletei szempontjából azonban józanul értékeljük az elért eredményeket - mondotta Husák elvtárs. - A tu- dományos-múszaki haladás még mindig nem vált kellőképpen ter­veink kiindulópontjává és gerincé­vé, az irányítómunka fő láncsze­mévé, az intenzifikáció meghatá­rozó tényezőjévé és a munka tár­sadalmi termelékenysége növeke­désének meghatározó forrásává. Belső szükségleteink és a világ­ban végbemenő gyökeres válto­zások, amelyeket az ismeretek nagy mértékű elszaporodása, a mélyreható tudományos-műsza- ki és technológiai változások jelle­meznek, megkövetelik, hogy dön­tő fordulat történjék ebben az irányban. Nálunk is abból kell kiin­dulni, hogy a tudományos-műsza­ki forradalom gyors üteme alapve­tő jellegű gazdasági és szociális következményeket von maga után. A tudomány termelőerővé válik, és a tudományos-műszaki haladás jelentős mértékben befo­lyásolja minden ország gazdasági és kulturális előrehaladását, s a két világrendszer gazdasági versengésének fő területét alkotja. E tények fényében feladatunk, hogy meggyorsítsuk a tudomá­nyos-műszaki fejlődés ütemét, az eddigieknél sokkal jobban. Ha­zánk további sikeres fejlődésének alapvető kérdéséről van szó. Meg­oldásához sokkal hatékonyabban és sokoldalúbban kell érvényesí­teni a szocialista rendszer előnyeit és a rendelkezésünkre álló szak­embereket és erőforrásokat. Ezért helyezünk nagyobb hangsúlyt erre a feladatra. Végrehajtása új és nagyobb igényeket támaszt a poli­tikai, a szervező-, az ideológiai és a kádermunkával, oktatási rend­szerünkkel és egész közművelő­désünkkel szemben. Megköveteli, hogy olyan gazdasági mechaniz­mussal rendelkezzünk, amely összehangolja a tudomány és a technika eredményeinek gyors gyakorlati alkalmazását, de a ku­tatók, a műszakiak és a gazdasági vezetők gondolkodásmódjában bekövetkezett változást is. Arról van szó, hogy ezen a területen leküzdjük az igénytelenséget, visszaszorítsuk a rutinmunkát és a felületességet. A CSKP ezért a XVII. kongresszusra való előké­szület során elsőrendű figyelmet szentel e probléma megoldása hatékonyabb útjai keresésének. A tapasztalatok igazolták- mondotta Husák elvtárs -, hogy olyan kisebb országok esetében, mint amilyen Csehszlovákia, a tu­domány és a technika fejlesztésé­nek jelenlegi igényei meghaladják lehetőségeiket. Más szóval: tudo­mányos kutatási bázisunk nem- és nem is lehet - képes saját erőből megoldani mindent, és a legmagasabb műszaki színvo­nalon tartani a gyártott termékek egész skáláját. Ezért számunkra létfontosságú a nemzetközi szo­cialista integráció további fokozá­sa. Különösen jelentősek mind Csehszlovákia, mind pedig az egész szocialista közösség szá­mára a KGST közelmúltban meg­tartott rendkívüli ülésszakának eredményei. A KGST-tagállamok által elfogadott 2000-ig szóló tu­dományos-műszaki fejlesztési komplex program minőségileg új lépést jelent, megsokszorozza erőinket, és új lehetőségeket te­remt Csehszlovákia és a többi szocialista ország tudományos­műszaki, gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Rendkívül jelentős nemzetközi pozíciónk megszilár­dítása - szocialista és iparilag fej­lett ország vagyunk - a tagállamok ipari és tudományos-műszaki po­tenciáljának hatékonyabb kihasz­nálása, a tudomány és gazdaság terén a függetlenség megszilárdí­tása, valamint a szocialista közös­ség békepolitikája bázisának megszilárdítása szempontjából. Őszintén örülünk ennek a prog­ramnak. Nagy hangsúlyt fogunk helyezni arra, hogy az együttmű­ködés céljai tükröződjenek terve­inkben, s hogy megvalósításukból minden ágazat, termelési-gazda- sági egység és vállalat, valamint Végső búcsú Jaroslav Srbtől (ČSTK) - A prága-strašnicei krematórium nagy szertartáster­mében tegnap végső búcsút vet­tek Jaroslav Srbtől, a Szövetségi Gyűlés elhunyt alelnökétől. A búcsúztatáson részt vett az a küldöttség, amelyet Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke veze­tett. A ravatalnál elhelyezték a Szö­vetségi Gyűlés, a szövetségi kor­mány, a CSSZK NF KB, a CSNT, az SZNT, a Csehszlovák Néppárt Központi Bizottsága, valamint más szervek és szervezetek koszo­rúját. Gyászbeszédet Václav David, a Szövetségi Gyűlés alelnöke mondott. Emlékeztetett Jaroslav Srb életútjára és arra a munkára, amelyet a szocialista társadalom és a nép javára végzett. egész tudományos kutatási bázi­sunk kivegye részét. E szemszögből kell tekintenünk a Csehszlovák Tudományos Aka­démia tevékenységére és további feladataira - mondotta Husák elv­társ. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia az elméleti kérdések megválaszolása mellett egész tu­dományos potenciáljával az elkö­vetkező években még inkább részt fog venni a hazánk tudomá- nyos-műszaki fejlődésével kap­csolatos problémák megoldásá­ban, s eredményeivel, javaslatai­val és ötleteivel hozzá fog járulni a népgazdaságunk hatékonysága és termelékenysége fokozásával kapcsolatos feladatok megoldásá­hoz, a társadalmi fejlődést elő­mozdító minden tényező hatékony kihasználásával. A csehszlovák tudomány fejlődése szepontjából rendkívül jelentős lesz főleg a Csehszlovák Tudományos Aka­démia és fóiskoláink-egyetemeink együttműködésének fokozása a szocialista országok tudomá­nyos intézeteivel, valamint részvé­telük a komplex program legfon­tosabb céljainak közös elérésé­ben. Ezen a téren is gyorsabban és hatékonyabban kell egyesíteni erőinket, és jelentős mértékben fokozni kell kutatásunk hatékony­ságát. Husák elvtárs a találkozó végén Josef Rimán akadémikusnak, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia elnökének és az Akadémia minden dolgozójának sok sikert kívánt a párt és az állam tudomá­nyos-műszaki politikájának meg­valósításához. A fogadáson jelen volt Josef Havlín, a CSKP KB titkára és František Šalda, a köztársasági elnöki iroda vezetője is. Washingtoni válasz híján két nap múlva lejár a szovjet moratórium hatálya (ČSTK) - Január elsejéig, amikor lejár az egyoldalú szovjet moratórium érvényessége, már csupán néhány nap van hátra, s a béke hívei világszerte növekvő aggodalommal várják: hogyan lesz tovább. A Szovjetunió nem nézheti tétlenül a végtelenségig azt, hogy az USA kísérletek útján tökéletesíti atomeszközeit és űrfegy­vereket fejleszt ki, jóllehet a szovjet kísérleteket több hónappal ezelőtt leállították. A békevédők szovjet bizottsága most számos levelet kap szovjet állampolgároktól, akik joggal em­lékeztetnek arra, hogy tekintettel a fegyverkezési hajsza fokozá­sára az USA-ban, a Szovjetunió nem áldozhatja fel biztonsági érdekeit, hangsúlyozta Jurij Zsu­kov, a bizottság elnöke a Novosz- tyi Hírügynökségnek adott interjú­jában. Rámutatott: a Szovjetunió abban a reményben szüntette be egyoldalúan atomkísérleteit, hogy az USA követni fogja példáját. Ak­Gus Hall nyilatkozata (ČSTK) - Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára a közelgő új év alkalmá­ból New Yorkban találkozott az amerikai haladó közvélemény képviselőivel. A találkozón az 1985-ös esztendő legfontosabb eseményének a genfi szovjet­amerikai csúcstalálkozót nevez­te. Kifejtette: az esemény „repe­dést okozott a hidegháború jegén“. Gus Hall hangsúlyozta, tovább kell szilárdítani az amerikai béke­mozgalmat, amelynek tevékeny­sége is hozzájárul ahhoz, hogy Washington kénytelen volt bele­egyezni a csúcstalálkozóba. Em­lékeztetett rá, az USA-ban 1,2 millióan írták alá a lázas nukleáris fegyverkezés azonnali megszün­tetését követelő petíciót. A főtitkár az atomrobbantásokra elrendelt szovjet moratóriumot jelentős lé­pésnek nevezte, s felszólította a kormányt, az USA is kövesse a szovjet példát. A Mali és Bourkina Fasso közötti konfliktus fejleményei Az újabb tűzszünet ellenére folytatódnak a harcok (ČSTK) - A határháborúban ál­ló Mali és Bourkina Fasso (korábbi nevén: Felső Volta) között péntek éjféltől kezdődő hatállyal fegyver- szünetet hirdettek ki. Ezt a hírt Dakarban közölte a szenegáli rá­dió. Rámutatott, hogy a két nyu­gat-afrikai állam eleget tett az Afri­kai Egységszervezet, valamint a nyugat-afrikai államfők felhívá­sának. E szervezet elnöke jelen­leg a szenegáli elnök. Az új fegyverszünet megköté­séről érkezett hírek ellenére teg­nap folytatódtak a fegyveres harcok Mali és Bourkina Fasso hadseregei között. A két nyugat­afrikai ország rádióállomásainak egyike sem erősítette meg a Sze­negálból érkezett hírt, miszerint a harcoló felek megállapodtak a tűzszünetben. Ehelyett a hírek­ben ismét túlsúlyban voltak a kato­nai helyzetről szóló jelentések. Bourkina Fasso fővárosában, Ouagadogou-ban a rádió csupán azt jelentette, hogy Thomas San­kara elnök találkozott a nigériai külügyminiszterrel, aki a Nyugat­afrikai Gazdasági Közösség (CEAO) megbízásából vállalta a közvetítő szerepét. Mali főváro­sában, Bamakóban a rádió arról tájékoztatott, hogy a kormány elő­terjesztette az esetleges tűzszü­net feltételeit. A Bamakóból érkezett katonai közlemény szerint a mali csapatok eddig Bourkina Fasso hadseregé­nek 35 katonáját ölték meg. Oua­gadogou-ban a rádió azt jelentet­te, hogy Bourkina Fasso katonái kiszorították az ellenfelet Koloko városkából és megszállták Bene- na várost. kor a Szovjetunió azt is javasolta, hogy újítsák fel a háromoldalú tár­gyalásokat a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia között. E tár­gyalások célja - amelyeket az Egyesült Államok 1980-ban meg­hiúsított - az volt, hogy örökre tiltsák be az atomkísérleteket. A Szovjetunió elhatározása, hogy moratóriumot hirdet vala­mennyi atomrobbantásra, nagy tá­mogatásra talált a világ valameny- nyi országában, az Egyesült Álla­mokban is. A békevédók szovjet bizottsága az egyetértő levelek és táviratok ezreit kapta a világ vala­mennyi részéről, valamint a Fehér Házhoz intézett levelek másolatait is, amelyeknek írói felszólították az USA képviselőit, hogy csatla­koznak a szovjet moratóriumhoz. Margaret Beresford, az atom­fegyverkezés elleni kampány, (SND) a legnagyobb brit háborúel­lenes szervezet főtitkára London­ban rámutatott a Szovjetunió egyoldalú moratóriumának törté­nelmi és politikai fontosságára. Hangsúlyozta: a moratórium szemléltető példája annak, hogy a Szovjetunió tettekkel és nem szavakkal száll síkra a fegyverze­tek reális és hatékony csökkenté­séért. Gandhi beszéde a kormányzó párt kongresszusán (CSTK) - India továbbra is követke­zetesen harcolni fog a békéért, a le­szerelésért és az atomkatasztrófa ve­szélye ellen. Ezt jelentette ki Radzsiv Gandhi, az Indiai Nemzeti Kongresz- szus (I) párt elnöke, indiai kormányfő a kormányzó párt jubileumi kongresz- szusának megnyitásakor Bombayben. Radzsiv Gandhi foglalkozott a párt történetének legjelentősebb esemé­nyeivel, a gyarmatosítás ellen vívott sikeres harccal, az új független India megteremtéséért folytatott küzdelem­mel és nagyra értékelte Mahatma Gandhi szerepét az antikolonialista mozgalom aktivizálásában a brit ura­lom ellen. Rámutatott továbbá, hogy a függet­len India fejlődéséhez jelentősen hoz­zájárult az ország első miniszterelnö­ke, Dzsavaharlal Nehru, aki megfo­galmazta az ország bel- és külpolitiká­jának alapjait. India egyik fő problémája tovább­ra is az éhség elleni küzdelem, foly­tatta Radzsiv Gandhi. Nem maradha­tunk közömbösek mindaddig, amíg va­lóban nem szabadulnak fel az éhezők és nyomorgók milliói, míg nem vetünk véget a nyomornak országunkban, hangsúlyozta. Radzsiv Gandhi továbbá harcra hívott fel az ország egységé­ért a kasztok közötti viszályok, a társa­dalmi ellentétek, a korrupció, és az írástudatlanság ellen. Új évtől tizenkét tagú a Közös Piac Brüsszelben már felvonták a spanyol és a portugál zászlót (ČSTK) - Az Európai Közössé­gek Bizottságának brüsszeli szék­háza előtt már felvonták Spanyol- ország és Portugália nemzeti lo­bogóját. Ezzel megtették az utolsó formalitást is azt megelőzően, hogy 1986. január 1-től a Közös Josef Rimán akadémikus a Csehszlovák Tudományos Akadémia új elnöke (Folytatás az 1. oldalról) 1979-80-ban a CSTA vezetősé­gében tudományügyi titkárként dolgozott. 1981-tól a CSTA alel­nöke, valamint a biológiai és a ve­gyészeti osztály vezetője. Jelen­tős érdemeket szerzett itt az emlí­tett tudományágak fejlesztésében, s ő kezdeményezte az alapkutatás és a biotechnológia fejlesztési irá­nyait kitűző országos célterv kidol­gozását. Több mint száz tudomá­nyos munkát írt, s világviszonylat­ban is felfedezéseket tett. 1981 óta a CSKP KB póttagja és a CSKP KB ideológiai bizottsá­gának tagja. Josef Rimán akadé­mikus sokoldalú alkotó tevékeny­ségét egymás után két Klement Gottwald Államdíj, Az Építésben Szerzett Érdemekért kitüntetés, a Munka Érdemrend, valamint a CSTA számos kitüntetése - kö­zöttük A Tudományért és az Em­beriségért Végzett Munkában Szerzett Érdemekért aranyplakett­je - fémjelzi. A KGST-országok közti tudományos együttműködés fejlesztéséhez való személyes hozzájárulásáért, a Szovjetunió Állami Díját (1979) és a Georgi Dimitrov születésének 100. évfor­dulója alkalmából kiadott emlékér­met kapta. Tagja az NDK és a Bol­gár Népköztársaság Tudományos Akadémiájának is. Piac két új tagállammal bővül. Annak ellenére, hogy Spanyol- ország és Portugália tagfelvételé­ről csaknem 9-évi bonyolult és vitákkal tarkított tárgyalások foly­tak, távolról sincsenek , megoldva a lépéssel összefüggő problémák. Már a márciusi brüsszeli közöspi­aci csúcsértekezlet idején (ekkor dolgozták ki a két ibériai ország be­lépésével kapcsolatos keret meg­állapodást), a helyi sajtó megje­gyezte, hogy Spanyolország és Portugália csak a „hátsó ajtón“ lép be az EGK-be. Ez alatt a lapok azt értették, hogy több gazdasági ágazat beépülése a nyugat-euró­pai közösség mechanizmusába eltarthat 7-9 évig is. A közöspiaci tagság következ­ményei főleg Spanyolország dol­gozói számára igen kemények lesznek. Az Európai Közösségek Bizottsága e hónapban egyik kiad­ványában a spanyol ipar, főleg az acélipar, a hajógyártás és a textili­par „átépítésének“ szükségessé­gét hangoztatta. Ettől a lépéstől a munkanélküliség további növe­kedését lehet várni. A spanyol és a portugál ipar szempontjából negatív következ­ményekkel járhat a helyi ipart a többi EGK-tagország kemény konkurrenciájától védő nemzeti vámtarifák fokozatos megszünte­tése. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fejlettebb nyugat-európai orszá­gok munkatermelékenységének csupán a 40 százalékát elérő helyi termelés nem fogja bírni a ver­senyt. Felmerül tehát a kérdés, miért tákolták össze ilyen felületesen a két ország csatlakozására vo­natkozó megállapodást. Az ok el­sősorban politikai, a cél pedig az, hogy Spanyolországot szilárdab­ban hozzákapcsolják a NATO- hoz. Ismeretes, a spanyol szocia­listák 1982-ben, a választások előtt azt ígérték, az országot kive­zetik a tömbből. González minisz­terelnök azóta álláspontját fokoza­tosan módosította, s jelenleg már a NATO-tagság híve. A közöspiaci belépést érvként kívánja kihasz­nálni ahhoz, hogy egyidejűleg nem lehet belépni a nyugat-euró­pai gazdasági közösségbe és ki­lépni az észak-atlanti tömbből. ÚJ SZÚ 2 1985. XII. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents