Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-23 / 302. szám, hétfő
ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT ÚJ szú 1985. XII. 23. Amióta megjelent a tudományos-műszaki haladás fogalma életünkben, soha annyit nem foglalkoztak vele a társadalomban, mint éppen napjainkban. Ennek egyik törvényszerű velejárója a gazdasági élet fejlődésének intenzívebbé válása. Ha nem is volt túl gyors eddig ez a folyamat az építőiparban, napjainkban azzá válik, és ez a tény jelentősen megváltoztatja az építőgépgyártás termelési-szervezési struktúráját. Az egyre növekvő igények mindinkább megkövetelik az építőgép- gyártásban is a termelés intenzívebbé tételét, s az pedig elképzelhetetlen fejlett gépipari tudományos-kutatási háttérbázis nélkül. Ugyancsak a szerkezeti változások hatására - amelyek a beruházási politika új vonásaiból következnek - az építőiparban az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell majd foglalkozni a rekonstrukció kérdéseivel, az pedig elképzelhetetlen új szerkezetű géppark, építőipari kisgépek nélkül. Ennek az igénynek a teljesítése az építőgépgyártásra vár, s nem képzelhető el az eddigit messze meghaladó fejlődési dinamika nélkül, aminek meg kell mutatkoznia a termékfelújítás folyamatában éppúgy, mint a termelési alapbázisban. Ez a követelmény pedig a termelési folyamatok me- chanizált és automatizált gócaiban magas szintű szabványosítást és egyesítést tételez fel, s ugyanez vonatkozik a gyártmányokra- ezúttal az építőipari gépekre- is. Jelenleg azonban még az építőipar kutatási-fejlesztési bázisa nem egységes, ráadásul szétszórt az egyes építőipari vállalatoknál és termelési-gazdasági egységeken belül, megfelelően összehangolt együttműködés hiányában. Ezen kívül nincs meg a kapcsolata az építőgépgyártással sem, ez pedig azt eredményezi, hogy a gyártott - gépiparban használatos- gépi berendezés sok esetben nem éri el a kívánt színvonalat. Ezért ez idáig az a nézet az uralkodó, hogy az építőgépgyártás tulajdonképpen az építőipar szolgáltató ágazata. Ez a nézet pedig a jelenlegi időszakban helytelen, hiszen eme szemlélet érvényesítésével nem lehet olyan építőipari berendezéseket gyártani, amelyek napjainkban szükségesek. Mivelhogy a gépgyártás és termékei jellegüknél fogva is a termelőerők leghaladóbb alkotóelemei kellene hogy legyenek. Az ipari fejlődésre jelenleg az a jellemző, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében a fokozott integráció irányába halad. Ez a magasabb társadalmi célok megvalósításának szándéka nélkül elképzelhetetlen, mint ahogy az sem, hogy az eddiginél sokkal jobban ki kell használnunk a rendelkezésünkre álló alapeszközöket. Mindezt a gépek legújabb generációjától várjuk, s ezek viszont 6-10- szer drágábbak a korábbiaknál, igaz, hogy gyakran ennél többszörösen nagyobb hatékonysággal, s a minőségi követelmények fokozottabb megtartásával dolgoznak. Ha viszont csak a gépipar egészét nézzük, akkor láthatjuk, hogy a sorozatgyártást lehetővé tevő termékek jelentik számára a célt a termékszerkezet kialakításakor. Azt viszont le kell szögeznünk, hogy az építógépgyártásban ez az irányvonal ma még nem lehet a meghatározó még akkor sem, ha itt is döntő szempont az integráció. Ez az integrációs követelmény az építőgépgyártásban a jövőben még inkább meghatározó lesz, s ebből következik, hogy olyan termékek előállítására kell összpontosítanunk, amelyekkel rugalmasan alkalmazkodhatunk az építőipar igényeihez. Már az alábbiakból is kitűnik, hogy az építőgépgyártás a jellegét tekintve tulajdonképpen más (gép- és elektrotechnikai) iparágak termékeiből teremt sajátos céljainak megfelelő gépegységeket, amelyek minősége és paraméterei nemcsak az új önálló termék szerkezetétől függnek, hanem annak valamennyi részegysége minőségétől. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben még inkább el kell mélyülnie ezen a területen is a nemzetközi munkamegosztásnak. Bármennyire is érvényesek az eddig elmondottak, és bármennyire is elmélyüljön a nemzetközi munkamegosztás, azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy a termelési alapegységnek továbbra is az üzemnek kell maradnia. Annak azonban rugalmasnak kell lennie! A Montostroj nemzeti vállalat szenei (Senec) üzeméből munkálkodunk, egyúttal felnő az új szakembergárda is, s közülük többen máris vezető beosztásban dolgoznak. Elmondhatjuk, hogy a gépesítés és az automatizáció szintjének emelésével, bizonyos munkafolyamatok robotizálásával a termelési folyamat már most is attraktívvá kezd válni, még ha a termelés hatékonysága nem is éri el azt a szintet, amely felé törekszünk. Az elért eredmények alapján azonban már most meglehetősen pontosan látjuk az 1989- ben elkezdődő második szakasz követelményeit, amely elsősorban az automatizáció jegyében zajlik majd. Tudatosítanunk kell ugyanis, hogy az előrejelzések alapján az ezredfordulón minden munkafolyamat 30 százaléka automatizált lesz, s mintegy ötven év múlva száz százalékos automatizáltságot feltételeznek. Erre pedig már ilyen rugalmasan alkalmaszkodó termelési alapegységet akarunk kialakítani. Az ilyen üzemnek a termelési feladatai adottak. Mégpedig az építőipar számára kell különböző gépeket, gépi berendezéseket gyártania a jövőben és az egyes beruházási egységek rekonstrukciójánál kell hatékony segítséget nyújtania a lehető legrövidebb gyártási illetve szerelési idó alatt, magas műszaki színvonalon, elfogadható költségek mellett. Ennek megvalósítását két szakaszban akarjuk a szenei Montostrojban megoldani. Az első szakasz tulajdonképpen nem beruházási jellegű: megtalálni a célszerűbb és leggazdaságosabb anyagellátási módot és azt számítógépes módszerrel irányítani. Ennek a szakasznak a közepén vagyunk. Ami a második szakaszt illeti, az jelentős beruházást igényel. Abban a szakaszban kell kialakítanunk a rugalmasan alkalmazkodó gyártási egység műszaki feltételeit. Ezt a jelenleg ismert maximális szintű gépi ellátottság és az automatizált-robotizált termelés jellemzi majd. Célja: biztosítani a munkaerő és a termelőeszközök lehető legjobb kihasználásának lehetőségét. Közben azonban nem szabad megfeledkezni olyan tényezőkről sem, mint a munkakörülmények magas fokú kulturáltsági szintjének biztosítása. S az által, hogy a dolgozókat így fokozatosan megkíméljük a munkatárgy- gyal való közvetlen érintkezéstől, tulajdonképpen a fizikai és szellemi munka közeledéséről szóló marxi tézisnek is eleget teszünk. Egyúttal megoldjuk, magasabb szintre emeljük a termelési folyamat irányítását, a kiszolgáló termelési tevékenység irányítását a számítástechnika segítségével. Ez a szakasz jelentősen befolyásolja a munka termelékenységét, csökkenti az anyagmozgatási és raktározási igényeket, egyszerűsíti az egyes technológiai csomópontok anyagellátását. Miközben ennek a megoldásán ma készülnünk kell, lehetőleg késedelem nélkül. Nagyjából tehát itt tartunk. Egy rekonstrukciós szakasz közepén, az elméleti ismeretek fokozatos érvényesítésének folyamatában. Azonban számunkra is adott a jelen feladata, amelyet manapság úgy szoktunk jellemezni: biztosítani az idei terv feladatainak teljesítését, hogy az elkövetkező ötéves tervidőszak rajtjához megfelelő indulási alapot biztosítsunk. Nem tévesztve szem elől a még távolabbi jövőt. JURAJ KOVAČIČ, a bratislavai Montostroj szenei (Senec) üzennének igazgatója nával növelik majd a termelést. A geszteteiek vállalásuknak az idei - a termesztés szempontjából nem túl kedvező esztendőben - is eleget tettek. Az említett pénzalapból a jövőben akár több gazdaságot is segíthetnénk, ám ennek fejében megköveteljük a nagyobb produkciót. A mennyiségi követelmények mellett természetesen az alapanyag jó minőségét is elvárjuk. Néhány nap múlva üzemünkben is értékeljük az idei gazdasági évet, sőt az egész ötéves tervidőszakot. Munkánk eredményességét a feladatok határidő előtti teljesítése is bizonyítja, persze tudatában vagyunk, hogy a jövőben ennél is többre lesz szükség. A következő tervidőszakban a gyár körzetében 750 hektáron foglalkoznak majd a dohánytermesztéssel, évi 1015 tonnás átlagtermésre számítva. A korábbi tervidőszakhoz viszonyítva ez 25 százalékos növekedésnek felel meg. A Rimaszombati járás nagyüzemeiben már elfogadták a következő időszak fejlesztési programját, a Losonci (Lučenec) járásban még egyeztetnünk kell elképzeléseinket. A feladat - különösen ha figyelembe vesszük a 7. ötéves tervidőszak 13 százalékos növekedési tempóját - rendkívüli, ám teljesíthető, s teljes mértékben összhangban van pártunk és az iparág önellátási törekvéseivel. Jelenleg mezőgazdaságunk a szükséges (a különböző dohányáruk formjában eladott) meny- nyiségnek csupán mintegy 38-40 százalékát állítja elő, s több mint 60 százaléka importból, nem kevés tőkés behozatalból származik. A hazai termesztés fokozása mellett szólnak mezőgazdasági üzemeink természeti adottságai és a gazdaságossági tényezők is. Közép-Szlovákiában máris jó eredménnyel termesztik a virginiai fajtát, melyből a legkeresettebb, legjobb minőségű cigaretták készülnek. A termelés fokozásával nemcsak a behozatalt csökkent- hetnénk, hanem - a hazai fogyasztás kívánatos csökkentése esetén - kivitelre is gondolhatnánk. VITÁRIUS LAJOS mérnök, a dohánygyár igazgatója A rimaszombati (Rimavská Sobota) dohánygyár dolgozói a hetedik ötéves terv első négy esztendejének valamennyi fontos tervmutatóját teljesítették, s adottak a feltételek az egész ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez is. S nem csupán a mennyiségi előirányzatnak teszünk eleget, hanem az egyre szigorúbb minőségi követelményeknek is. A dohánytermesztésnek és -fel- dolgozásnak hazánkban immár egyre inkább importkiváltó szerepe van, s a jövőben ez az irányzat várhatóan tovább erősödik. Ezért van rendkívüli jelentősége a termelőkkel való szoros együttműködésnek. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a dohányipart bízta meg egy korszerű termesztési rendszer kidolgozásával és ennek gyakorlati alkalmazásával, felügyeletével. Mint a rendszer gazdái immár második éve tekintjük szívügyünknek nemcsak a felvásárlást és a feldolgozást, hanem a termesztést is. Tapasztalataink nagy' általánosságban kedvezőek, ám sok még a megoldásra váró probléma. A legelső helyen a munkaerőkérdést kell megemlítenem. Mezőgazdasági üzemeinkben egyre kevesebb a munkáskéz, márpedig a dohánytermesztés köztudottan sok élőmunkát, törődést és hozzáértést követel. A kialakult helyzetből kiindulva kutatóintézetünkkel karöltve a haladó termelési módszerek mielőbbi bevezetésére, gyakorlati alkalmazására törekszünk. Már az idén öt termelőüzembe juttattuk el a legújabb bolgár gépsorokat. A korszerű technika alkalmazását az érintett gazdaságok egyelőre csak az ültetésnél vezették be, ám jövőre már a többi munkafolyamat végzésében is kihasználják a műszaki haladás nyújtotta lehetőségeket Az elmúlt két esztendőben jelentősen javult a vegyszer és műtrágyaellátás is. Ebben az evDen a dohányipar integrált fejlesztési béralapjából félmillió koronát nyújtottunk a gesztetei (Hostice) egységes földműves-szövetkezetnek annak reményében, hogy a következő ötéves tervidőszakban a korábbihoz viszonyítva évenként 10 tonTapasztalatcsere - országos találkozón Milyen úton halad tovább a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás? Nemrégiben tartották meg a bratislavai Technika Házában azt az országos találkozót, amelyen a szakemberek a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás fejlesztésében szerzett tapasztalataikat összegezték. A különböző járásokból szerzett ismereteink arról tanúskodnak, hogy a brigádrendszerben dolgozók száma és az általuk elvégzett munka minősége különböző szinten mozog. Bratislavában 280 dolgozókollektíva alkalmazza, a Považská Bystrica-i járásban 250, valószínű azonban, hogy Bratislavában kevesebb brigád működik csak formálisan. A Bratislavai Szakszervezeti Tanács is megállapította: javult a brigádok tevékenysége, jobbak az elért eredmények, főleg a munkaszervezés területén. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének jelenlegi időszakában szinte elkerülhetetlen a tapasztalat- csere. Ott tartunk, hogy a brigádok alapvető szükségletei üzemen- ként-vállalatonként megoldottak, így van alapszabályzatuk, szerződésük, kidolgozták a jutalmazás és a kollektív kereset differenciált elosztásának feltételeit. Több brigádban már továbbléptek, s a munkaszervezés folyamán az eredmények tudatos befolyásolásán töprengenek. Sajátos gond például a géppark elhasználódott- sága és műszaki állapota, amely módosítja a brigád gazdasági eredményeit. Minél öregebb a berendezés, annál nehezebb üzemelési megbízhatóságának megállapítása. Ha a meghibásodást nem a brigád okozza, emiatt nem rövidíthetik tagjainak kollektív prémiumát. Gondot okoz a normázás színvonala is. Eddig minden brigád megoldotta a prémiumelosztás formáit, felszámolta az egyen- lósdit, viszont elvétve dolgoznak csak - száz közül egy-kettő - új feltételek között. Mondogatják, hogy a brigádok üvegházi feltételek között tevékenykednek. Lehetséges, hogy némelyek igen. A felmérések azonban azt mutatják: egyre kevesebb az ilyen brigád, a dolgozókollektívákban egyre inkább meghonosodik az önálló elszámolás. Ugyanis az elvégzett munka mennyisége az igazságos jutalmazás alapvető követelménye és feltétele. A dolgozókollektívákban javul a szervezési és műszaki kérdésekhez való hozzáállás, a brigád tagjai arra kérik a gazdasági vezetést, hogy hozzon intézkedéseket az ellátás javítására, a kooperáció leegyszerűsítésére, az éves terv pontosítására. A brigádokat egyre inkább érdekli eredményeik pontos összegezése. Kedvező tapasztalataink vannak e téren a ružomberoki Liptona ipari szövetkezetben. A CSSZSZK és az SZKT 1985. márciusában közzétett idevonatkozó alapelvei javasolták az önelszámolási rendszer következetesebb kihasználását. Egy felmérés ugyanis azt bizonyítja, hogy Bratislavában a brigádrendszerben tevékenykedő dolgozókollektíváknak mindössze 18 százaléka önelszámoló. Más járásokban ez az arány még alacsonyabb. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének további programját a kormány és az SZKT alapelvei irányozzák elő. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják: a legközelebbi időszakban a hangsúlyt az önelszámolás alkalmazásának kibővítésére és a termelés szervezési kérdéseire kell helyezni. IVAN KLAČANSKÝ, a bratislavai Szociális és Munkaügyi Kutatóintézet munkatársa Változtatni kell az építőiparban is Import helyett hazait A dohánytermesztés és -feldolgozás kedvező lehetőségei Az üzem termelőcsarnoka (Gyökeres György felvétele)