Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-21 / 301. szám, szombat
A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja Alapvető intézkedesek A KGST-tagországok 1984. évi felső szintű gazdasági értekezletének és a KGST 38. rendkívüli ülésszakának döntése alapján kidolgozták a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának komplex programját. A programot a 41. (rendkívüli) ülésszakon fogadták el. I. Célok, feladatok, elvek 1 A KGST-tagországok népei a kom- . munista és munkáspártok vezetésével, áldozatkész alkotómunkájuk és az egyes országok erőforrásainak mozgósítása révén, a sokoldalú kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció kiszélesítése és elmélyítése eredményeként nagy sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében, a gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében. A társadalmi élet minden területén fejlődésük és együttműködésük új, magasabb szakaszába léptek. A KGST-tagországok úgy vélik, hogy az előttük álló feladatok megoldásában a fő láncszem a termelés intenzifikálása a tudo- mányos-múszaki haladás meggyorsítása alapján, ami csak békés feltételek között lehetséges. Síkra szállnak azért, hogy a mai tudományos-technikai forradalom eredményei a béke ügyét szolgálják. A KGST-tagországok ezért megállapodtak abban, hogy törekvéseik összpontosításával és a KGST keretében megvalósuló szoros komplex együttműködéssel koordinált módon járnak el az elvileg új típusú technika és technológia kifejlesztésében és alkalmazásában a következő öt kiemelt irányban:- a népgazdaság elektronizálása,- komplex automatizálás,- atomenergetika,- új anyagok, ezek gyártási és feldolgozási eljárásai,- biotechnológia. Mindezek az irányok, amelyek a tudomány, a technika és a termelés mai forradalmi változásainak alapját képezik, egyben kiindulópontot jelentenek ahhoz, hogy a KGST-tagországok a kölcsönös érdekű, a gazdasági fejlődéssel és az együttműködéssel összefüggő területeken egyeztetett- az érdekelt országok pedig egységes- tudomány- és műszaki politikát dolgozzanak ki és érvényesítsenek. E megállapodás rögzítéseként és a megvalósítását célzó közös akciók szervezése érdekében a nemzeti programok alapján kidolgozásra került a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja (a továbbiakban: program). 2 A program megalkotásával ■ a KGST-tagországok valóban forradalmi feladatot tűznek ki: a tudományos- műszaki haladás legfőbb irányaiban a tudomány, a technika és a termelés legmagasabb szintjének elérését. E feladat megoldása elő fogja segíteni, hogy 2000-re a KGST-tagországok összességében a társadalmi munka termelékenysége legalább megkétszereződjék és az egységnyi nemzeti jövedelemre vetített fajlagos energia- és nyersanyagfelhasználás jelentősen csökkenjen. Ez végeredményben jelentősen erősíteni fogja a szocializmus pozícióit a kapitalizmussal való békés versenyben. A KGST-tagországok a saját erőforrásaikat a jövőben is maximálisan mozgósítva, egyre koordináltabban, a kölcsönös együttműködés alapján fogják fejleszteni és kihasználni ipari és tudományos-műszaki potenciáljukat. A KGST-tagországokban a termelési eszközök társadalmi tulajdonán, a dolgozók érdekében folytatott tervszerű gazdálkodáson, a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás elvein alapuló szocialista termelési viszonyok objektíve szabad teret adnak a tudományos-technikai haladás gyorsításához. Jelentősen aktivizálni fogják az emberi tényezőt - minden változás döntő tényezőjét. A szocializmus előnyeinek és a mai tudományostechnikai forradalom vívmányainak tényleges összekapcsolása megteremti a feltételeket az egyes emberek képességeinek egyre teljesebb érvényesítéséhez, az anyagi és szellemi kultúra felvirágzásához, a szocialista életmód fejlesztéséhez. A kapitalizmustól eltérően a szocializmus feltételei között a nagy termelékenységű technika és technológia új generációira való széles körű áttérés nem jár együtt az ember ember általi kizsákmányolásával, a konkurenciával, a munkanélküliséggel, a szakképezettség értékvesztésével, a néptömegek anyagi nélkülözésével, a szociális és nemzeti egyenlőtlenséggel. 3 A KGST-tagországok az együtt- ■ működést a tudomány, a technika és a technológia fejlesztésének fő irányában szervezve elsősorban arra törekednek, hogy megoldják a társadalmi-gazdasági haladás gyorsításának, állampolgáraik életszínvonala emelésének és életminősége javításának, a kultúra, az oktatás, az egészségügy további fejlesztésének, a lakosság szükségletei minél teljesebb kielégítésének feladatait. 4 A szocialista közösség országai- . ban a tudomány és a technika forradalmi fejlődése elő fogja segíteni, hogy gazdasági fejlettségi szintjük fokozatos kiegyenlítésének folyamata felgyorsuljon, s fokozódjék az európai KGST-tagországok részéről a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság számára történő tudományos-műszaki és gazdasági segítségnyújtás hatékonysága. 5 A jelen program végső soron meg- . felel az egész emberiség alapvető érdekeinek, mivel valóraváltása révén tá- gabb teret kap a KGST-n kívüli szocialista országokkal, a fejlődő országokkal, a világ más államaival való sokrétű, kölcsönösen előnyös együttműködés. A KGST-tagországok elkerülhetetlennek tartják, hogy a jövőben is következetesen fejlessszék a tudományos-műszaki együttműködést a KGST-n kívüli valameny- nyi többi szocialista országgal. Továbbra is tudományos és műszaki segítséget fognak nyújtani a fejlődő országok számára, nemzetgazdaságuk fellendítése, gazdasági függetlenségük erősítése céljából. A KGST-tagországok egyenjogú és kölcsönösen elfogadható alapon készek arra, hogy más érdekelt országokkal koordinálják a jelen program megvalósítását célzó akciókat, többek között humánus, a békét erősítő és az Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak megfelelő, általuk elfogadható nemzetközi tudományos-műszaki együttműködési programjuk keretében. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködésnek globális jellegűnek kell lennie, és megerősítik azon készségüket, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak e területen az egységes globális program kidolgozásához és valóraváltásához. 6 A programot valóra váltva, és ezzel ■ tudományos-műszaki potenciáljukat, gazdasági biztonságukat és műszaki gazdasági függetlenségüket erősítve, a KGST-tagországok aktívan részt kívánnak venni a világméretű munkamegosztásban és a tudományos-műszaki együttműködésben. Határozottan elutasítják a technikai és technológiai téren az Amerikai Egyesült Államok és egyes más tőkés országok imperialista körei által alkalmazott tilalmak és a diszkrimináció politikáját. Ez a politika kárt okoz a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egészének, ellentmond a globális méreteket öltött tudományos- műszaki haladás lényegének. A KGST-tagországok határozottan sík- raszállnak a gazdaság, a tudomány és a technika területén a nemzetközi kapcsolatok normalizálásáért, mindennemű mesterséges akadály és korlátozás kiküszöböléséért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a bizalom erősítését szolgáló intézkedésekért, a gazdasági agresszió bármely formájának és válfajának felszámolásáért, többek között a technológia területén, a nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok egész rendszerének igazságos és demokratikus alapokra helyezéséért és az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért, s az égető globális problémát képező elmaradottság felszámolásáért. 7 A program humánus, békeszeretó ■ célokat tűz ki és nem irányul egyetlen nép, egyetlen állam érdekei ellen sem. A tudomány, a technika és a technológia mai vívmányai minden eddiginél jobban igénylik a társadalmi szabályozást és ellenőrzést. A KGST-tagországok felhívják a figyelmet arra, hogy az egész emberiség, minden egyes ember számára különösen súlyos és beláthatatlan következményekkel jár a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny, az űrfegyverkezés, azok a törekvések, hogy a legújabb fizikai, biológiai felfedezéseket katonai célokra használják fel, ami a civilizációnak és a földön magának az életnek a pusztulásához vezethet. Ezért a KGST-tagországok határozottan síkraszállnak az űrfegyverekezés megakadályozásáért és a földön folyó fegyverkezési verseny beszüntetéséért, a leszerelésért, a legszélesebb nemzetközi együttműködésért, azért, hogy a tudomány, a technika és a technológia terén elért forradalmi eredményeket kizárólag békés célokra használják fel. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy a korunkban zajló tudomá- nyos-technikai forradalom eredményeit gyorsabban és nagyobb mértékben használják fel valamennyi nép javára, azek az eredmények segítsék elő az olyan, még ma is létező jelenségek felszámolását, mint az éhezés és a betegségek, a szegénység és az írástudatlanság. 8 A program és a KGST Alapokmá- • nyában, az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó komplex program és a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete dokumentumaiban rögzített elvek alapján, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában, illetve az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában foglaltak alapján fog megvalósulni. 9 A program, amelyből az egymással . összefüggő egyezmények és szerződések széles körű rendszere alakul ki, a KGST keretében folyó tudományos-műszaki kooperáció alapja, az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének és elmélyítésének egyik fő szervező elve lesz, elő fogja segíteni a tudomány, a technika és a termelés területén folyó szakosítás és kooperáció széles körű fejlesztését és a külkereskedelem gyorsabb növekedését. ■4 A A KGST-tagországok a megfe- I U. lelő dokumentumaikban figyelembe fogják venni és társadalmi-gazdasági fejlesztési terveikben szerepeltetni fogják a program teljesítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket. A program teljesítése során a nemzeti érdekekből és a szocialista világrendszer közös érdekeiből, a béke megőrzése és a népek biztonságának garantálása feladataiból fognak kiindulni. II. A tudományos-technikai haladás fő irányvonalai E komplex jellegű program meghatározza, milyen konkrét közös utakon érhető el a KGST-tagországok erőinek és eszközeinek összpontosítása azokra a fő területekre, amelyek gyorsabb ütemű fejlesztése döntő tényezője az egész gazdaság inten- zifikálásának, a tudományos-műszaki haladás valamennyi frontján a legmagasabb színvonal elérésének és annak, hogy a XXI. század új technológiai korszakába lépjünk. A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának gyorsítása elsősorban a mai tudományos-technikai forradalom öt kiemelt irányának fejlesztésén fog alapulni. Ezeken belül is megjelölik a tudományosműszaki haladásnak azokat a fő irányvonalait, amelyeknek az elérése a program elsőrendű célja. A fő irányvonalakat mind a saját, mind a világméretű tapasztalatok összegezése, mind pedig a közös tudományos-műszaki prognóziskészítés eredményei alapján jelölték ki. Figyelembe véve a tudomány, a technika, a technológia fejlődésének gyors ütemét és sok vonatkozásban váratlan fejleményeit, a most kijelölt mutatókat a program végrehajtása során pontosítani lehet. A tudományos-műszaki haladás kijelölt irányvonalainak elérését elsősorban a KGST-tagországok saját, egyeztetett erőfeszítéseivel fogják biztosítani. Az ehhez szükséges előfeltételek adottak, illetve megteremthetők, ha a tudomány általánosan magas fejlettségi szintje mellett felhasználják az alaptudományok kimagasló eredményeit, a modern technika és technológia számos területén már rendelkezésre álló modelleket, az egyedi berendezések megalakotásában, a kutatásigényes termékfajták egységes műszaki politika alapján való tömeggyártásában szerzett gazdag tapasztalatokat. A KGST-tagor- szágok rövid időn belül közösen létrehozták és továbbfejlesztették a korszerű számítástechnikai eszközök gyártását, beleértve az egységes számítógéprendszert és elembázist, az atomeróművi berendezések, a világűr békés célú közös felhasználására szolgáló űrtechnikai eszközök teljes választékát. A KGST-tagországok ma a tudományos-műszaki haladás bármely kiemelt területén képesek a legbonyolultabb problémák megoldására is. Az elméleti elősietés biztosítása érdekében ezen irányokban intézkedéseket fognak tenni az alapkutatások terén való együttműködés továbbfejlesztésére és elmélyítésére. 1. A NÉPGAZDASÁG ELEKTRONIZÁLÁSA A testvéri országok e területen való együttműködésének fő célja a termelés és a társadalmi élet valamennyi területének széles körű ellátása a legkorszerűbb számítástechnikai eszközökkel - ez az alapja a munkatermelékenység lényeges növelésének, az erőforrások, anyagok és energia takarékosabb felhasználásának, a népgazdaságban a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a tudományos kutatások időtartama jelentős lerövidítésének, a nem termelői szféra minőségi átszervezésének. E célok érdekében a következőket kell létrehozni:- másodpercenként több mint tízmilliárd művelet végrehajtására alkalmas új generációs szuperszámítógépet a mesterséges intelligencia elveinek felhasználásával. Az ember-gép dialógus korszerű eszközeit különösen bonyolult tudományos feladatok megoldására, a gazdasági irányításban és adatbankok létrehozásában való felhasználásra,- számítástechnikai eszközöket tömeges alkalmazásra, fejlett programkészlettel ellátott személyi számítógépeket és nép- gazdasági ágzatok, a tudományos-kutató intézetek és tervezőirodák széles körű ellátására, az okatás számítógépesítésére és háztartási használatra,- egységes digitális információátviteli rendszert a hírközlő rendszerek átbocsátó képességének és megbízhatóságának ugrásszerű fokozására és az alkalmazott műszaki eszközök egységesítésére,- nagy sebességű száloptikai hírközlési eszközöket a KGST-tagországok nemzeti rendszereiben történő alkalmazásra,- a műholdas hírközlő és a televíziós műsorszóró rendszerek új generációját, amelyek a hírek és a televíziós programok átvitelét nagy távolságra biztosítják, vala-_ mint jó minőségű digitális tv- és sztereo rádióműsorszóró rendszerek, digitális kép- és hangrögzítő eszközök új generációját,- különféle műszerek, érzékelők, ellenőrző és mérőeszközök széles skáláját, amelyek a mikroelektronika élenjáró vívmányai alapján készülnek és a gépalkatrészek és épületszerkezetek roncsolásmentes vizságlatára, az anyagok összetételének és szerkezetének mérésére, a környezet- ellenőrzés automatizálására és a termelés hatékonyságának, a termékek megbízhatóságának és minőségének javítására lehetőséget nyújtó tudományos kutatások gyorsított végrehajtására szolgálnak,- az elektrotechnikai termékek egységes, szabványosított rendszerét, mindenekelőtt az új anyagok és új fizikai elvek felhasználásával készülő igen megbízható, erősen miniatürizált, nagy kapacitású, nagy sebességű integrált áramkörök új generációját, valamint a gyártásukhoz szükséges különleges technológiai berendezéseket. A program megvalósítása alapján feltételezhető a nemzeti jövedelem, a munkatermelékenység évi átlagos növekedésütemének jelentős fokozása valamennyi tevékenységi területen - beleértve az ipart, az építőipart, a mezőgazdaságot, a közlekedést, az egészségügyet, az oktatásügyet, a keresedelmet és a szolgáltató szférát, valamint a termelés anyag- és energiaigényességének mintegy harmadával-felével való csökkentését. A számítástechnikai eszközökkel kombinált hírközlési technika fejlesztése a termelésben beruházási megtakarításokhoz, a termelési költségek és az irányítási dolgozók létszámának csökkentéséhez vezet. A tudományos, tervezési és fejlesztési tevékenységben az információs számítógép-rendszerek alkalmazása lehetővé teszi a tudományos programok és mérnöki(Folytatás a 4. oldalon)
