Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-21 / 301. szám, szombat
A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja (Folytatás a 3. oldalról) műszaki tervek kidolgozási és megvalósítási idejének felére, harmadára csökkentését, a minőség egyidejű javítása és a végrehajtásukhoz szükséges ráfordítások jelentős csökkentése mellett. Hatékonyabbá válik az oktatás, a szakképzés, az orvosi ellátás, javulnak a lakossági szolgáltatások. Az elektronikát széles körben fogják alkalmazni a termelésben és a mindennapi életben. Igy a lakosság jelentős része mentesül a fizikai és a nem alkotó jellegű munka alól, javulnak a KGST-tagországok dolgozóinak szociális körülményei. 2. KOMPLEX AUTOMATIZÁLÁS E tekintetben a KGST-tagországok együttműködésének fő célja a népgazdasági ágzatok széles körű komplex automatizálása, beleértve a rugalmas automata gépsorok, görgős szállítópályák, az ipari robotok, a saját vezérlőrendszerekkel ellátott automatizált berendezések, a precíziós berendezések, nagy pontosságú mérés- technikai, a technológiai folyamatok és a technológiai, különösen a precíziós berendezések ellenőrzésére szolgáló automatizált eszközök létrehozását és bevezetését, valamint a integrált rendszerek széles körű alkalmazását. A cél eléréséhez elsősorban a következőket kell létrehozni:- különböző rendeltetésű, gyorsan átállítható és rugalmas többcélú gyártórendszereket, valamint teljesen automatizált műhelyeket és üzemeket,- a termelés automatizált tervezésére és technológiai előkészítésére, a kutatások és kísérletek automatizálására és gyorsítására szolgáló rendszereket, termelési és technológiai folyamatokat irányító automatizált rendszereket, valamint integrált vezérlőberendezéseket,- ipari robotokat és manipulátorokat a népgazdasági ágazatok számára, többek között mesterséges látással rendelkező, beszédutasításokra reagáló, programozható és a változó munkafeltételekhez gyorsan alkalmazkodó robotokat és manipulátorokat,- szuperprecíziós készülékek és berendezések gyártására szolgáló automatizált technológiákat,- egységesített tartozéktermékeket: mechanikai, hidraulikai, pneumatikái, elektrotechnikai, elektronikai és egyéb tartozékokat, számos korszerű vezérlő és diagnosztikai készüléket az automatizált gépekhez és technológiai berendezésekhez, az aktív ellenőrzés eszközeit, hosszú élettartamú szerszámokat és felszereléseket, minőségellenőrzési rendszereket,- műszaki eszközök egységesített sorozatait szállítási, emelési, rakodási és anyagmozgatási munkák automatizálására, hulladékhasznosítási eszközöket, az ipari robotok és rugalmas gyártómodulok különböző rendeltetésű érzékelőit. A program teljesítése alapján csaknem harmadával csökkennek a termékek tervezéséhez és gyártásához szükséges ráfordítások, biztosítható lesz a KGST-tagor- szágokban gyártott aggregátok és modulok széles körű kölcsönös cserélhetősége, gyártásuk munkaigényessége a felére fog csökkenni, s az anyagmozgatási és raktározási munkák területén a munka termelékenysége legalább négyszeresére fog növekedni. A műszaki tervezés, valamint a technológiai folyamatok és a termelés automati- zációs rendszereinek kifejlesztése, valamint széles körű alkalmazása lehetővé teszi a termelés minőségileg magasabb szintű tervezését, elszámolását, ellenőrzését és szervezését, a technológiai előkészítésre fordított idő harmadával-felével való csökkentését. A rugalmas automatizált gyártó rendszerek létrehozása és a KGST-tagországok népgazdaságában való széles körű gyakorlati alkalmazásuk jelentősen növeli a termelés hatékonyságát, lehetővé teszi az új termékfajták meghonosításához szükséges idó és ráfordítások harmadával- felével való csökkentését, a munkatermelékenység 2-5-szörösére, a berendezések kihasználtsági múszakszámának 2,8-ra való emelését, a kezelő személyzet létszámának csökkentését, olyan körülmények megteremtését, amelyek az alkotó és vonzó munka feltételei. A kiemelt irányok közé tartozó „komplex automatizálás“ említett és további feladatainak valóraváltása mély hatást gyakorol a társadalom életének és tevékenységének minden szférájára, lényegesen emeli a munka termelékenységét a népgazdaság alapvető ágazataiban, elsősorban a gépiparban, javítja a termékek megbízhatóságát, minőségét és versenyképességét, növeli az alaphatékonyságot, jelentősen csökkenti a fizikai és az alacsony szakképzettséget igénylő munka mennyiségét, nagymértékben emeli a termelés általános technológiai színvonalát és fokozza a hatékonyságát. 3. AZ ATOMENERGETIKA GYORSÍTOTT FEJLESZTÉSE Ezen a területen a testvéri országok együttműködésének fő célja a KGST-tagországok energiagazdálkodásának mélyreható minőségi átalakítása, a villamose- nergia-ellátás hatékonyságának és üzem- biztonságának fokozása, a szerves fűtőanyag felhasználásának csökkentése, a városok hőellátásának javítása, a környezet védelme és az energia ésszerű felhasználása. E cél elérése érdekében közös erőfeszítéssel az alábbi feladatokat kell megoldani:- fokozott műszaki-gazdasági hatékonyságú, magas fokon szabványosított és egységesített berendezésekkel, valamint a technológiai eljárások vezérlésére, ellenőrzésére és automatizálására szolgáló, minőségileg új, magas fokon üzembiztos rendszerekkel felszerelt VVER-440 és WER-1000 típusú nyomott vizes reakto- ros atomerőművek tökéletesítése és további építése,- a természetes urán kihasználásának javítása, a radioaktív hulladék kezelésére, szállítására és tárolására, valamint a normatív üzemidőt letöltött atomenergetikai berendezések biztonságos felszámolására szolgáló új, hatékony módszerek és eszközök létrehozása,- a lakossági és ipari hő- és villamose- nergia-ellátást biztosító atomhóközpontok létesítése a hő nagy távolságra történő szállításával,- berendezések fejlesztése olyan gyorsreaktorok részére, amelyek az üzemeltetés során újratermelik a nukleáris tüzelőanyagot, valamint nagy hőmérsékleten üzemeltetett többcélú nukleáris technológiai berendezések fejlesztése, s olyan kutatási munka végzése, amely megteremti az új energiaforrás - az irányított termonukleáris szintézis - tudományos alapjait. A program megvalósítása nagymértékben megoldja a KGST-tagországok energetikai potenciálja növelésének problémáját, csökkenti a beruházásokat a fútóa- nyag-kitermeló iparágazatokban, a hiánycikk jellegű szerves fűtőanyagokból jelentős mennyiségeket szabadít fel egyéb szükségletek kielégítésére, bővíti az atom- energetika erőforrás-bázisát, megteremti az alapot az új, nagyvolumenú termelési ágak szervezéséhez, fokozza az atomerőművek gazdaságosságát, üzembiztonságát és megbízhatóságát, és fontos feltételeket teremt az irányítható termonukleáris rakción alapuló, gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás létrehozásához. 4. ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK, EZEK GYÁRTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA E területen a KGST-tagországok együttműködésének fő célja az, hogy olyan, elvileg új típusú anyagokat vezessenek be széles körben a népgazdaságba és mindenekelőtt az iparba, amelyek a hagyományos anyagokhoz viszonyítva olyan értékes tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a korrozióállóság és a sugárzással szembeni ellenállás, a hóállóság, a kopásállóság stb., valamint az, hogy megteremtsék a gyártásuk és feldolgozásuk ipari technológiáját és ezen az alapon meggyorsítsák a gépipar és az egész népgazdaság vezető ágazatainak fejlesztését, biztosítsák a KGST-tagországok termékeinek versenyképességét a világpiacon. Elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy az elsődleges és másodlagos nyersanyagforrások hatékony felhasználása mellett e területen a fő erőket olyan termékek új gyártástechnológiájának a kifejlesztésére és meghonosítására, illetve a meglevők tökéletesítésére irányítsák, amelyekhez minimális energiát, nyersanyagot, anyagot és speciális technológiai berendezést kell felhasználni a következő kiemelt feladatok megoldásának biztosítása céljából:-új, nagy szilárdságú, korrózióálló és hóálló kompozit anyagok és kerámiák széles választékú ipari gyártásának bevezetése és ezek széles körű alkalmazása az elektrotechnikában és az elektronikában, a kohászatban, a vegyiparban és az egészségügy területén,- belső égésű kerámiamotor és kerámia-gázturbina kifejlesztése gépjárművekhez,- számos területen alkalmazható olyan új műanyagok létrehozása és bevezetése, amelyek lehetővé teszik az erősen hiány- cikk-jellegű természetes anyagok, a vas, az acél és a színesfémek és ötvözetek pótlását, és nagymértékben javítják a gépek és berendezések üzemeltetési tulajdonságait, minőségét és élettartamát,- új kopásálló és egyéb anyagok létrehozása, vas, acél és színesfémek, valamint nagy olvadáspontú vegyületek alapján a porkohászati módszerek alkalmazásával,- amorf és mikrokristályos anyagok ki- fejlesztése és bevezetése a technikai, elektrotechnikai, korrozóállósági és egyéb tulajdonságok kiváló kombinációjával,- új mikroelektronikai félvezető anyagok, különleges fizikai tulajdonságú nagy tisztaságú fémek és fémvegyületek létrehozása,- a folyamatos acélöntési technológia tökéletesítése és az acélkohón kívüli megmunkálási technológiájának kifejlesztése javított tulajdonságú és különösen kiváló minőségű fém előállítása, valamint az öntéstechnológia tökéletesítése céljából,- a technológiai lézerek sorozatának létrehozása és ezek alkalmazása vágási, hegesztési, méretre-megmunkálási és hőkezelési műveletekhez,- plazma- és vákuumtechnológiák, valamint robbantásos alakítás alkalmazása tar- tósságnöveló, kopásálló és korróziógátló bevonatok készítésére,- nagy nyomást, vákuumot, impulzushatásokat és robbantási energiát alkalmazó technológiák kifejlesztése új szuperkemény anyagok szintézisére, termékek és idom-profilok pneumatikus és hidraulikus sajtolására, bonyolult alakú, nagy méretű termékek alakítására és kalibralására. A program megvalósítása elősegíti a termelés műszaki és technológiai színvonalának jelentős emelését a gépiparban, a kohászatban, a rádióelektronikában, az elektrotechnikában, a vegyiparban és a népgazdaság más döntő ágazataiban lehetővé teszi a gépek és berendezések megbízhatóságának és élettartamának nagymértékű javítását, az anyag-, energia- és munkaigényesség, az önköltség csökkentését, olyan értékes anyagok, mint a platina, nikkel, kobalt, króm, molibdén, wolfrám, nióbium stb. helyettesítésének biztosítását és más szükségletekre való ésszerű fel- használását, a vas, az acél és a színesfémek, az energiaforrások, a munkaerőforrások és más egyéb források jelentős megtakarítását, az új generációs technika kifejlesztéséhez szükséges legfontosabb alapok megteremtését. 5. A BIOTECHNOLÓGIA GYORSÍTOTT FEJLESZTÉSE A KGST-tagországok e területen való együttműködésének fő célja: a súlyos emberi betegségek megelőzése és hatékony gyógyítása, az élelmiszerforrások jelentős növelése, a népgazdaság nyersanyagellátásának javítása, további megújítható energiaforrások meghonosítása, a hulladékmentes termelés további fejlesztése és a környezetet károsító hatások mérséklése. E cél elérését a testvéri országok élenjáró biotechnológiai kutatási eredményeinek az egészségügybe, agráripari ágazatokba és iparba való gyorsított bevezetése révén kell biztosítani, a biotechnológiai tudományok és az életfolyamatok fizikai-kémiai alapjainak tanulmányozásához közvetlenül kapcsolódó más természettudományi területek egész komplexumát átfogó alapkutatások továbbfejlesztésével, valamint a szükséges technológiai berendezések létrehozásának és gyártásának megszervezésével. Kiemelt feladat a következők létrehozása és széles körű meghonosítása a népgazdaságban:- új biológiailag aktív anyagok és gyógyszerkészítmények (interferon, inzulin, emberi növekedéshormon, monoklon antitestek stb.), amelyek lehetővé teszik az egészségügy terén a súlyos betegségek - a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rosszindulatú daganatok, az örökletes, a fertőző, többek között a vírus okozta megbetegedések - korai diagnosztizálását és gyógyítását,- betegségek és kártevők elleni mikrobiológiai növényvédószerek, bakteriális trágyák és növényi növekedésszabályozók,- mezőgazdasági növények nagy terméshozamú és a kedvezőtlen környezeti tényezőkkel szemben ellenálló fajtái és hibridjei, amelyeket gén- és sejttechnológiai módszerekkel állítanak elő,- értékes takarmányadalékok és biológiailag aktív anyagok (takarmárfyfehérje, aminosavak, fermentumok, vitaminok, ál- latgyógyászati készítmények stb.) az állat- tenyésztésben a szaporulat növelésére, új biotechnológiai módszerek a haszonállatok főbb betegségeinek hatásos megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére,- gazdaságilag értékes termékek előállítására szolgáló új biotechnológiai eljárások az élelmiszeriparban, a vegyiparban, a mikrobiológiai és más iparágazatokban való felhasználásra,- a mezőgazdasági, az ipari és a városi hulladékok alapos és hatékony feldolgozására szolgáló biotechnológiai eljárások, a szennyvizek és a hulladékgázok felhasználása biogáz és jó minőségű trágyák készítésére. A program valóra váltása lehetővé teszi a megújítható biológiai erőforrások mind ésszerűbb felhasználását a népgazdaságban, fokozza a lakosság jólétét és javítja egészségét, biztosítja a lakosság jobb élelmiszer- és gyógyszerellátását, valamint az energiatakarékos és hulladékmentes technológiák alkalmazása révén javítja a környezet állapotát, minőségileg új szintre emeli az egészségügyet, az orvostudományt, az agrártudományt és az állatorvosi tudományt. III. A megvalósítás útjai 1 A KGST-tagországok a program ■ együttes, következetes megválósí- tását kiemelkedő fontosságú gazdasági és politikai feladatnak tekintik. Abból indulnak ki, hogy a gazdasági tervezést a tudományos-műszaki haladás vívmányai alapján kell megvalósítani, ami a népgazdasági tervek koordinációja és a tervezési együttműködés egyéb formái további tökéletesítését, a szoros termelési és tudományos-műszaki együttműködés biztosítását igényli. 2 A KGST-tagországok elhatározták, ■ hogy a program kiemelt irányait haladéktalanul konkrét egyezményekbe és szerződésekbe foglalják, amelyek a tudo- mány-technika-termelés-értékesítés folyamatának minden stádiumát komplexen átfogják, s szükség esetén pontosítják a hatályban levő egyezményeket. A felek vállalt kötelezettségeit figyelembe fogják venni a KGST-tagországok népgazdasági terveinek koordinációja során, valamint az egyes országok gazdasági és társadalmi fejlesztési terveiben. Az együttműködési, többek között a gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények kidolgozása és pontosítása során figyelembe fogják venni a kiemelt programokat, valamint a KGST-tagországok jelenlegi termelési és tudományosműszaki potenciáljának hatékony kihasználását. Az országok egyetértettek abban, hogy kölcsönösen széles körben tájékoztatják egymást a tudományos-kutatási munkák eredményeiről és a jelenlegi technológiákról, azzal a céllal, hogy valamennyi érdekelt KGST-tagország mihamarabb alkalmazza azokat. 3 A KGST-tagországok megállapod- ■ tak abban, hogy a program teljesítésével kapcsolatban a következő ötéves tervre vállalt kötelezettségeiket felveszik az 1986-1990. évi terveikbe. A továbbiakban az országok javaslatai alapján a programot rendszeresen pontosítják és kiegészítik az elért társadalmi-gazdasági és tudományos-műszaki eredmények, a világban elért új tudományos-technikai és termelési eredmények, valamint a KGST-tagországok aktuális együttműködési feladatainak figyelembe vételével. A program fejlesztéséről és idószerúsítéséról úgy kell gondoskodni, hogy az egyes országok a megfelelő egyeztetett népgazdasági tervkoordináció folyamán a megfelelő egyeztetett együttműködési intézkedéseket kellő időben figyelembe vegyék ötéves állami terveikben. 4 A KGST-tagországok nagy figyel- . met fordítanak a programban előirányzott együttműködési intézkedések megvalósításához szükséges anyagi és pénzügyi eszközök megteremtésére. A program valóra váltása során a KGST-tagországok aktívan fel fogják használni a kölcsönös együttműködés, a szocialista gazdasági integráció előnyeit, mégpedig a tudomány, a technika és a termelés területén a szakosítás és a kooperáció továbbfejlesztése és elmélyítése, az egyes országok mai tudományos-műszaki eredményeinek teljesebb és hatékonyabb felhasználása útján, valamint biztosítani ÚJ SZÚ 4 (Folytatás az 5. oldalon) 1985. XII. 21
