Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-20 / 300. szám, péntek
Tiltsák be a nukleáris robbantásokat A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE Ľubomír Štrougal nyilatkozata a KGST-ülésszak eredményeiről Csehszlovák-szovjet kormányfői megbeszélések „Tiltsák be a nukleáris robbantásokat“ címmel közöl szerkesztőségi cikket a moszkvai Pravda december 19-i számában: Attól kezdve, hogy 1945 nyarán az atomfegyver, gonosz szellemként, testet öltött a Manhattan- tervból, az emberiség kemény harcot vív e tömegpusztító eszköz korlátozásáért, végeredményben pedig felszámolásáért. Az atomfegyver elleni küzdelem nemzetközi méretűvé, a szó szoros értelmében vett világmozgalommá vált, amely a legkülönbözőbb osztályok, ideológiák és szakmák képviselőit egyesíti. És ez érthető is. Hiszen arról van szó, hogy magát az emberi létet fenyegető veszélyt hárítsák el a földön, s biztosítsák a békés jövőt a jelenlegi és a felnövekvő nemzedékek számára. A bizalmatlanság forrása A probléma lényeges összetevője a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének ügye. Közis- merL hogy a kísérletek, egyfajta motorként, maguk is előreviszik a nukleáris fegyverkezési hajszát. A kísérletek eredményeként folyik az új, mind tökéletesebb és fenyegetőbb, ilyen típusú fegyverek ki- fejlesztése, javul - úgymond - „minőségük“. Ez pedig ösztönzi a nukleáris robbanóanyagok további mennyiségi, felhalmozásának folyamatát, például a manőverező robotrepülógépek, az interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjáróról indítható rakéták robbanófejei formájában. A legutóbbi időben felszínre kerül az atomkísérletek még egy, rendkívül veszélyes vetülete: az Egyesült Államok nevadai lóterének furataiban és tárnáiban nukleáris robbantásokkal indukált lézereket fejlesztenek ki azzal a céllal, hogy ezeket a berendezéseket a „csillagháborúban“ (ilyen tervek kidolgozásán munkálkodik jelenleg az amerikai stratégiai elmélet) használják fel. Egyszóval, a nukleáris kísérletek folytatása a feszültség és a háborús veszély növekedésének, a népek közötti bizalmatlanság elmélyülésének forrása. A Szovjetunió éppen emiatt már az atomkorszak kezdetétől, a múltban síkraszállt és jelenleg is következetésen síkraszáll a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséért. Meg kell említeni, hogy a szovjet fél, valamennyi békesze- retó erő ez irányú erőfeszítései nem vesztek kárba. A hatvanas évek elején többoldalú, ma is érvényben lévő szerződést kötöttek, amely három közegben tiltja be a nukleáris kísérleteket. Az 1974- es megállapodás értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezett, hogy 150 kilo- tonnára korlátozzák a föld alatti atomfegyver-robbantások maximális erejét. Az 1976-os szovjet-amerikai megállapodás szigorú szabályozást vezetett be a békés célú föld alatti nukleáris robbantásokra vonatkozóan is. Lényeges haladást sikerült elérni annak idején a háromoldalú (a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével folyt) tárgyalásokon az atomfegyver-kísérletek teljes és általános (vagyis valamennyi közegben: a légkörben, a világűrben, a víz alatt és a föld alatt való) betiltásáról. Sajnos az 1974-es és az 1976- os megállapodásokat mind ez ideig nem ratifikálták, s nem a Szovjetunió hibájából. Minél tovább megyünk, annál inkább sürgetőbbé válik a nukleáris kísérletek beszüntetésének ügye - jelentette ki Mihail Gorbacsov. Mindenekelőtt azért, mert ezzel véget lehetne vetni az új atomfegyverfajták kifejlesztésének és a meglévők tökéletesítésének. Továbbá azért, mert a kísérletek nélkül, a megújulás nélkül fokozatosan megindulna a nukleáris fegyvertárak elhalásának folyamata, az atomfegyverzet kihalása. Végül pedig azért, mert nem szabad tovább hagyni, hogy a nukleáris robbantások - számuk pedig százas nagyságrendű- megnyomorítsák Földünket, növeljék az eljövendő nemzedékek sorsa fölötti nyugtalanságot. A világ közvéleményének a folytatódó nukleáris kísérletek miatti aggodalma cseng ki abból az ismert felhívásból, amelyben különböző kontinensek hat államának - Argentína, Görögország, Mexikó, India, Tanzánia és Svédország - vezetője felszólította a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy állapodjanak meg a nukleáris kísérletek kölcsönös beszüntetéséről és mielőbb kössenek megállapodást a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról. A közelmúltban hasonló felhívást tett közzé ismét az ENSZ-közgyűlés is. Széles nemzetközi visszhangot váltott ki neves Nobel-díjas tudósok egy csoportjának ugyanilyen értelmű, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőihez címzett felhívása. A Szovjetunió - arra törekedve, hogy kimozdítsa a holtpontról a kísérletek beszüntetésének ügyét- ez év nyarán nagy jelentőségű kezdeményezést tett: augusztus 6-tól egyoldalúan beszüntette mindenfajta nukleáris kísérletét és felhívta az Egyesült Államok kormányát, hogy tegyen hasonló lépést. Mint azt bejelentették, a szovjet moratórium 1986. január 1 -ig marad érvényben, de tovább is meghosszabbíthatják, amennyiben az Egyesült Államok a maga részéről csatlakozik a moratóriumhoz. A szovjet kormányt, amikor megtette ezt a lépést, az a szándék vezérelte, hogy megállítsa a nukleáris fegyvertárak további feltöltését és tökéletesítését, ami immár több mint 40 esztendeje tart. Más szavakkal, a mindenfajta nukleáris robbantásra vonatkozó közös szovjet-amerikai moratórium jelentős mérföldkő lehetne a nukleáris veszély felszámolásának útján. Még van idő a megfontolt döntésre A Szovjetunió döntése az egész világon pozitív visszhangra és széles körű támogatásra talált. Ugyanakkor — legalábbis a mai napig - másként fogadták Washingtonban. Mindenfajta ürügy- gyel, sőt néha minden magyarázat nélkül megpróbálták a közös moratóriumra vonatkozó javaslatunkat érdemi válasz nélkül hagyni. Az Egyesült Államokban intenzíven folytatódik a nukleáris fegyverekkel végzett föld alatti robbantások programja. Mindez természetesen jogos nyugtalanságot okoz. Ha az Egyesült Államok kormánya a továbbiakban is elutasítja a nukleáris robbantásokról való lemondást, ez oda vezet, hogy a Szovjetunió által vállalt egyoldalú moratórium a meghirdetett időpont után- ameddig már igencsak kevés idő maradt - érvényét veszti. S ez érthető okok miatt, az óceánon túli katonai készülődés láttán a Szovjetunió nem áldozhatja fel sajátmaga és szövetségesei, valamint barátai biztonsági érdekeit. A szovjet emberek ugyanakkor egyáltalán nem akarják, hogy a nukleáris téren folytatódjék a vetélkedés. Mindent meg kell tenni azért, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetésére tett kedvező szovjet lépés ne váljon hiábavalóvá. Idő még van, habár nagyon kevés, de arra elegendő, hogy helyes és megfontolt döntést hozzanak. Világosan látni kell: ha valóban az a szándék, hogy megfékezzük a nukleáris fegyverkezési hajszát, akkor a kölcsönös moratóriummal szemben nem lehet fenntartás; haszna annál nagyobb lehetne. A nukleáris robbantások beszüntetése olyan kérdés, amelyben már most konkrét, ráadásul jelentős és kézzelfogható eredményre lehet jutni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ilyen együttes lépésének nagyon nagy lenne a politikai jelentősége - határozott jelzést adna a többi nukleáris hatalomnak, minőségileg új, sokkal kedvezőbb helyzetet teremtene a genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozón megindult folyamat kedvező fejlődése számára, a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló hatékony, gyakorlati intézkedések meghozatalára. Ebből a szempontból kétségtelenül jelentős lépés lenne a nukleáris fegyverekkel történő kísérletek általános és teljes megtiltásáról folytatott háromoldalú tárgyalások felújítása. A szovjet fél azonnal - már 1986 legelején - kész erre. A Szovjetunió kész helyszíni ellenőrzési intézkedésekre Nyugaton, s mindenekelőtt az Egyesült Államokban, a nukleáris robbantásokra vonatkozó moratórium kérdésében az ellenőrzés nehézségeire hivatkoznak. Ugyanakkor jól ismert, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok olyan rendkívül korszerű saját eszközökkel rendelkezik, amelyekkel a felek megbízhatóan ellenőrizni tudják, hogy a moratóriumot betartják-e. Az ellenőrzés hatékonyságát kiegészítené az, hogy - miként most a Szovjetunió tette - lemondanának bármiféle, úgy katonai, mint békés célú nukleáris robbantás végrehajtásáról. Ha csend lenne a kísérleti telepeken, ha békés célú nukleáris robbantásokat sem végeznének, a felek egyike sem szegné meg a moratóriumot, nem kockáztatná meg egy ilyen lépés súlyos politikai felelősségének vállalását a világ közvéleménye előtt. Az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében - s ebben a Szovjetunió közvetlenül érdekelt - a szovjet fél támogatná azt is, hogy éljenek az ellenőrzés nemzetközi rendszerével is. Ebből a szempontból élni lehetne például annak a hat államnak a javaslatával, amelyek felajánlották, hogy a területükön különleges ellenőrző állomásokat hozhatnak létre a kísérletek beszüntetéséről elfogadott megállapodás felügyeletére. A Szovjetunió kész tovább is menni. A kölcsönös moratórium életbe léptetése esetén kész megegyezni az Egyesült Államokkal bizonyos helyszínen történő ellenőrzési intézkedésekről is, azzal a céllal, hogy kiküszöböljék azokat a nehézségeket, amelyek a moratórium betartásával kapcsolatban merülhetnek fel. Ily módon az ellenőrzés problémáját nem tekinthetjük a kölcsönös moratóriumról való megállapodás akadályának. A közösen vállalt moratórium teljes mértékben lehetséges, s a Szovjetunió konkrét utakat javasol a kérdés kölcsönösen elfogadható rendezésére. Annak érdekében, hogy a mindenfajta nukleáris robbantásra meghirdetett szovjet-amerikai közös moratórium valósággá váljon, még egy dologra van feltétlenül szükség: arra a politikai akaratra, hogy előrehaladás történjen a fegyverkezési hajsza megfékezését és a háborús veszély kiküszöbölését szolgáló konkrét intézkedések meghozatalában. Másként fogalmazva: arra van szükség, hogy előrelépés történjen a genfi találkozó pozitív eredményeinek valóra váltásában. Remélni szeretnénk, hogy Washingtonban konstruktív álláspontot foglalnak el a moratórium kérdését illetően. Minden nép, köztük az amerikai nép érdeke is azt kívánja, hogy vessenek véget a nukleáris kísérleteknek. (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának az elnöke Moszkvában szerdán fogadta a KGST 41. (rendkívüli) ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetőit, köztük Ľubomír Štrougalt, a szövetségi kormány elnökét. A szovjet és a csehszlovák miniszterelnök megbeszélésén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítésének kérdései szerepeltek napirenden. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták a KGST- ülésszakon elfogadott tudományos-múszaki fejlesztési program következetes teljesítésének jelentőségét. A két kormányfő áttekintette a csehszlovák-szovjet gyártásszakosítási és termelési kooperációs együttműködése bővítését elősegítő gyakorlati intézkedéseket is. Megállapították, hogy a kétoldalú együttműködés hatékonyságának növelése elősegíti mindkét ország társadalmi-gazda- sági fejlesztési terveiből eredő feladatok eredményes teljesítését. Ľubomír Štrougal a KGST- ülésszak befejeztével Moszkvában nyilatkozatot adott a csehszlovák sajtó képviselőinek. A tagállamok tudományos-múszaki fejlődése 2000-ig szóló komplex programjának megvalósításával kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta, hogy a program a tavalyi felső szintű gazdasági értekezleten kitűzött feladatokat konkretizálja. A programot a jövőben tovább kell tökéletesíteni. Ľubomír Štrougal elmondta, a tanácskozáson tárgyszerű vita folyt a tudományos-műszaki integrációs programok hatékony irányításáról. Egyes kérdéseket a jövő év elsó negyedében, vagy elsó hat hónapjában kell tovább konkretizálni, ám fontos, hogy az elfogadott programok minél előbb megvalósuljanak. A csehszlovák részvétel a komplex programban eléggé ambiciózus, ám alaposan fontolóra kell venni, mire vagyunk képesek, mivel a dolgokat minőségileg magas szinten és rövid időn belül kell végrehajtanunk - hangsúlyozta a szövetségi kormány elnöke, s kitért rá, hogy most új tényező került előtérbe, nevezetesen a kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítése. Aki erre nem képes, büntetve lesz - jelentette ki. Tehát, felelősségteljesen kell meggondolni, miben vehetünk részt, mire futja erőnkből, mit tudunk megoldani az adott időn belül, mégpedig világszínvonalon- hangsúlyozta Ľubomír štrougal. A továbbiakban a szövetségi kormány elnöke kitért rá, a tudo- mányos-múszaki haladás nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdés is. Szükség lesz a gazdaságirányítás módosítására is, s nyilvánvaló, hogy a KGST keretében folyó nemzetközi együttműködés stílusának és módszerének a változtatása is elengedhetetlen- hangsúlyozta Ľubomír Štrougal. Az ENSZ-főtitkár sajtóértekezlete a közgyűlés munkájáról (ČSTK) - Az 1986-1987-es kétéves időszakra szóló költségvetés elfogadása után szerdán este a világszervezet New York-i székházában befejeződött az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszaka. A tanácskozásokon részt vettek mind a 159 tagállam küldöttségei. Csehszlovákiát a Bohuslav Chňoupek külügyminiszter vezette küldöttség képviselte. A legmagasabb szintű genfi szovjet-amerikai találkozó megrendezésének híre és később annak lefolyása kétségtelenül pozitív hatással volt az ENSZ-közgyűlés egész idei ülésszakának és valamennyi fő bizottságának munkájára. A 40. ülésszakon a tárgyalások sikeréhez újból aktívan hozzájárultak a szocialista közösség országai, amelyek hagyományosan főként a leszerelést érintő konstruktív javaslatok érvényesítésére törekedtek. Ezt az igyekezetüket az idén is teljes mértékben támogatták az el nem kötelezett és más fejlődő országok. A szocialista országok konstruktív javaslatai közüi elfogadták például a Nicaragua elleni embargót elítélő határozatot és figyelmet keltett a CSSZSZK-nak és az NDK-nak az európai vegyi fegyvermentes övezet létesítésére tett javaslata is. Az ENSZ-közgyűlés 40. ülésKiújult harcok Ugandában (ČSTK) - Nem egészen 48 órával az ugandai kormányzó Katonai Tanács és a Nemzeti Ellenállási Hadsereg (NRA) között létrejött megállapodás után a fővárosban, Kampalában és környékén ismét lövöldözésekre került sor. Csütörtökre virradó éjszaka e harcokban legalább 15 ember vesztette életét. Diplomáciai forrásokból érkezett hírek szerint azonban a harcokat nem az NRA idézte elő, hanem egy más katonai-politikai szervezet, az Ugandai Nemzeti Hadsereg (FUNA), amelynek magvát Idi Amin volt diktátor egységeinek tagjai képezik. A harcok akkor törtek ki, amikor a FUNA tagjai nem voltak hajlandók leadni fegyvereiket. szaka másrészt megmutatta az USA küldöttségének elmélyülő elszigetelődését. E küldöttség sok esetben az idén is megkísérelt visszaélni az ENSZ fórumával, például az emberi jogok kérdésében. Ugyanakkor egyértelműen támogatta a Dél-afrikai Köztársaság, Chile és Salvador véres re- zsimjeit. Az ENSZ-közgyűlés idei jubileumi ülésszaka bebizonyította, hogy az ENSZ életképes és sikeres nemzetközi szervezet, amelynek a jelenlegi világban rendkívül fontos és elidegeníthetetlen küldetése van. A leszerelés, a fegyverkezési hajsza korlátozása és a világűr militarizálásának megakadályozása továbbra is vezető helyen áll majd az ENSZ tevékenységében. Ezt hangsúlyozta Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára a közgyűlés 40. ülésszaka eredményeinek szentelt sajtóértekezletén. A jövő évben, amelyet a világközösség a béke nemzetközi évévé nyilvánított, különösen fontos lesz megőrizni azokat a pozitívumokat a népek életében, amelyek a most végződő évet, a fasizmus és a nácizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának és az ENSZ megalapítása 40. évfordulójának évét jellemezték. Hangsúlyozta, hogy a nemrégi genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozó kedvezően befolyásolta a nemzetközi légkört. Guatemala elutasítja a katonai segélyt (ČSTK) - Vinicio Cerezo, az újonnan megválasztott guatemalai elnök, aki január 14-én lép hivatalába, az Egyesült Államokban tett látogatása folyamán kijelentette, hogy kormánya semmilyen esetben sem fogad el katonai segítséget az USA-tól. Hangsúlyozta, hogy Guatemala támogatni fogja a Contadora-csoportnak a középamerikai válság békés megoldására irányuló erőfeszítéseit. Amint az EFE hírügynökség rámutat, megfigyelők ezt a nyilatkozatot annak jeleként értékelik, hogy Cerezo szembeszáll az USA azon törekvésével, hogy tovább bővítse a felkelők támogatását, akik a sandinista kormány megdöntéséért harcolnak Nicaraguában.
