Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-20 / 300. szám, péntek

Tiltsák be a nukleáris robbantásokat A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE Ľubomír Štrougal nyilatkozata a KGST-ülésszak eredményeiről Csehszlovák-szovjet kormányfői megbeszélések „Tiltsák be a nukleáris rob­bantásokat“ címmel közöl szer­kesztőségi cikket a moszkvai Pravda december 19-i szá­mában: Attól kezdve, hogy 1945 nyarán az atomfegyver, gonosz szellem­ként, testet öltött a Manhattan- tervból, az emberiség kemény harcot vív e tömegpusztító eszköz korlátozásáért, végeredményben pedig felszámolásáért. Az atom­fegyver elleni küzdelem nemzet­közi méretűvé, a szó szoros értel­mében vett világmozgalommá vált, amely a legkülönbözőbb osz­tályok, ideológiák és szakmák képviselőit egyesíti. És ez érthető is. Hiszen arról van szó, hogy magát az emberi létet fenyegető veszélyt hárítsák el a földön, s biz­tosítsák a békés jövőt a jelenlegi és a felnövekvő nemzedékek szá­mára. A bizalmatlanság forrása A probléma lényeges összete­vője a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének ügye. Közis- merL hogy a kísérletek, egyfajta motorként, maguk is előreviszik a nukleáris fegyverkezési hajszát. A kísérletek eredményeként folyik az új, mind tökéletesebb és fenye­getőbb, ilyen típusú fegyverek ki- fejlesztése, javul - úgymond - „minőségük“. Ez pedig ösztönzi a nukleáris robbanóanyagok to­vábbi mennyiségi, felhalmozásá­nak folyamatát, például a manőve­rező robotrepülógépek, az inter­kontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjáróról indítható raké­ták robbanófejei formájában. A legutóbbi időben felszínre ke­rül az atomkísérletek még egy, rendkívül veszélyes vetülete: az Egyesült Államok nevadai lóteré­nek furataiban és tárnáiban nukle­áris robbantásokkal indukált léze­reket fejlesztenek ki azzal a céllal, hogy ezeket a berendezéseket a „csillagháborúban“ (ilyen tervek kidolgozásán munkálkodik jelen­leg az amerikai stratégiai elmélet) használják fel. Egyszóval, a nukleáris kísérle­tek folytatása a feszültség és a há­borús veszély növekedésének, a népek közötti bizalmatlanság el­mélyülésének forrása. A Szovjetunió éppen emiatt már az atomkorszak kezdetétől, a múltban síkraszállt és jelenleg is következetésen síkraszáll a nukle­áris fegyverkísérletek beszünteté­séért. Meg kell említeni, hogy a szovjet fél, valamennyi békesze- retó erő ez irányú erőfeszítései nem vesztek kárba. A hatvanas évek elején többoldalú, ma is ér­vényben lévő szerződést kötöttek, amely három közegben tiltja be a nukleáris kísérleteket. Az 1974- es megállapodás értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok megegyezett, hogy 150 kilo- tonnára korlátozzák a föld alatti atomfegyver-robbantások maxi­mális erejét. Az 1976-os szovjet-amerikai megállapodás szigorú szabályo­zást vezetett be a békés célú föld alatti nukleáris robbantásokra vo­natkozóan is. Lényeges haladást sikerült elérni annak idején a három­oldalú (a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia részvételével folyt) tárgyalásokon az atomfegyver-kísérletek teljes és általános (vagyis valamennyi közegben: a légkörben, a világűr­ben, a víz alatt és a föld alatt való) betiltásáról. Sajnos az 1974-es és az 1976- os megállapodásokat mind ez ide­ig nem ratifikálták, s nem a Szov­jetunió hibájából. Minél tovább megyünk, annál inkább sürgetőb­bé válik a nukleáris kísérletek be­szüntetésének ügye - jelentette ki Mihail Gorbacsov. Mindenekelőtt azért, mert ezzel véget lehetne vetni az új atomfegyverfajták kifej­lesztésének és a meglévők tökéle­tesítésének. Továbbá azért, mert a kísérletek nélkül, a megújulás nélkül fokozatosan megindulna a nukleáris fegyvertárak elhalásá­nak folyamata, az atomfegyverzet kihalása. Végül pedig azért, mert nem szabad tovább hagyni, hogy a nukleáris robbantások - számuk pedig százas nagyságrendű- megnyomorítsák Földünket, nö­veljék az eljövendő nemzedékek sorsa fölötti nyugtalanságot. A világ közvéleményének a folytatódó nukleáris kísérletek miatti aggodalma cseng ki abból az ismert felhívásból, amelyben különböző kontinensek hat álla­mának - Argentína, Görögország, Mexikó, India, Tanzánia és Svéd­ország - vezetője felszólította a Szovjetuniót és az Egyesült Álla­mokat, hogy állapodjanak meg a nukleáris kísérletek kölcsönös beszüntetéséről és mielőbb kös­senek megállapodást a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általá­nos betiltásáról. A közelmúltban hasonló felhívást tett közzé ismét az ENSZ-közgyűlés is. Széles nemzetközi visszhangot váltott ki neves Nobel-díjas tudósok egy csoportjának ugyanilyen értelmű, a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok vezetőihez címzett felhívása. A Szovjetunió - arra törekedve, hogy kimozdítsa a holtpontról a kí­sérletek beszüntetésének ügyét- ez év nyarán nagy jelentőségű kezdeményezést tett: augusztus 6-tól egyoldalúan beszüntette mindenfajta nukleáris kísérletét és felhívta az Egyesült Államok kor­mányát, hogy tegyen hasonló lé­pést. Mint azt bejelentették, a szovjet moratórium 1986. január 1 -ig marad érvényben, de tovább is meghosszabbíthatják, amennyi­ben az Egyesült Államok a maga részéről csatlakozik a moratóri­umhoz. A szovjet kormányt, amikor megtette ezt a lépést, az a szán­dék vezérelte, hogy megállítsa a nukleáris fegyvertárak további feltöltését és tökéletesítését, ami immár több mint 40 esztendeje tart. Más szavakkal, a mindenfajta nukleáris robbantásra vonatkozó közös szovjet-amerikai moratóri­um jelentős mérföldkő lehetne a nukleáris veszély felszámolásá­nak útján. Még van idő a megfontolt döntésre A Szovjetunió döntése az egész világon pozitív visszhangra és széles körű támogatásra talált. Ugyanakkor — legalábbis a mai napig - másként fogadták Wa­shingtonban. Mindenfajta ürügy- gyel, sőt néha minden magyarázat nélkül megpróbálták a közös mo­ratóriumra vonatkozó javaslatunkat érdemi válasz nélkül hagyni. Az Egyesült Államokban intenzíven folytatódik a nukleáris fegyverek­kel végzett föld alatti robbantások programja. Mindez természetesen jogos nyugtalanságot okoz. Ha az Egye­sült Államok kormánya a továb­biakban is elutasítja a nukleáris robbantásokról való lemondást, ez oda vezet, hogy a Szovjetunió ál­tal vállalt egyoldalú moratórium a meghirdetett időpont után- ameddig már igencsak kevés idő maradt - érvényét veszti. S ez érthető okok miatt, az óceánon túli katonai készülődés láttán a Szov­jetunió nem áldozhatja fel saját­maga és szövetségesei, valamint barátai biztonsági érdekeit. A szovjet emberek ugyanakkor egyáltalán nem akarják, hogy a nukleáris téren folytatódjék a ve­télkedés. Mindent meg kell tenni azért, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetésére tett kedvező szov­jet lépés ne váljon hiábavalóvá. Idő még van, habár nagyon kevés, de arra elegendő, hogy helyes és megfontolt döntést hozzanak. Világosan látni kell: ha valóban az a szándék, hogy megfékezzük a nukleáris fegyverkezési hajszát, akkor a kölcsönös moratóriummal szemben nem lehet fenntartás; haszna annál nagyobb lehetne. A nukleáris robbantások beszün­tetése olyan kérdés, amelyben már most konkrét, ráadásul jelen­tős és kézzelfogható eredményre lehet jutni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ilyen együttes lépésének nagyon nagy lenne a politikai jelentősége - határozott jelzést adna a többi nukleáris ha­talomnak, minőségileg új, sokkal kedvezőbb helyzetet teremtene a genfi szovjet-amerikai csúcsta­lálkozón megindult folyamat ked­vező fejlődése számára, a fegy­verkezési hajsza megfékezését szolgáló hatékony, gyakorlati in­tézkedések meghozatalára. Ebből a szempontból kétségte­lenül jelentős lépés lenne a nukle­áris fegyverekkel történő kísérle­tek általános és teljes megtiltásá­ról folytatott háromoldalú tárgyalá­sok felújítása. A szovjet fél azon­nal - már 1986 legelején - kész erre. A Szovjetunió kész helyszíni ellenőrzési intézkedésekre Nyugaton, s mindenekelőtt az Egyesült Államokban, a nukleáris robbantásokra vonatkozó morató­rium kérdésében az ellenőrzés nehézségeire hivatkoznak. Ugyanakkor jól ismert, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok olyan rendkívül korszerű saját eszközökkel ren­delkezik, amelyekkel a felek meg­bízhatóan ellenőrizni tudják, hogy a moratóriumot betartják-e. Az ellenőrzés hatékonyságát ki­egészítené az, hogy - miként most a Szovjetunió tette - lemon­danának bármiféle, úgy katonai, mint békés célú nukleáris robban­tás végrehajtásáról. Ha csend len­ne a kísérleti telepeken, ha békés célú nukleáris robbantásokat sem végeznének, a felek egyike sem szegné meg a moratóriumot, nem kockáztatná meg egy ilyen lépés súlyos politikai felelősségének vállalását a világ közvéleménye előtt. Az ellenőrzés hatékonyságá­nak növelése érdekében - s eb­ben a Szovjetunió közvetlenül ér­dekelt - a szovjet fél támogatná azt is, hogy éljenek az ellenőrzés nemzetközi rendszerével is. Ebből a szempontból élni lehet­ne például annak a hat államnak a javaslatával, amelyek felajánlot­ták, hogy a területükön különleges ellenőrző állomásokat hozhatnak létre a kísérletek beszüntetéséről elfogadott megállapodás felügye­letére. A Szovjetunió kész tovább is menni. A kölcsönös moratórium életbe léptetése esetén kész meg­egyezni az Egyesült Államokkal bizonyos helyszínen történő ellen­őrzési intézkedésekről is, azzal a céllal, hogy kiküszöböljék azokat a nehézségeket, amelyek a mora­tórium betartásával kapcsolatban merülhetnek fel. Ily módon az ellenőrzés problé­máját nem tekinthetjük a kölcsö­nös moratóriumról való megálla­podás akadályának. A közösen vállalt moratórium teljes mérték­ben lehetséges, s a Szovjetunió konkrét utakat javasol a kérdés kölcsönösen elfogadható rende­zésére. Annak érdekében, hogy a mindenfajta nukleáris robban­tásra meghirdetett szovjet-ameri­kai közös moratórium valósággá váljon, még egy dologra van feltét­lenül szükség: arra a politikai aka­ratra, hogy előrehaladás történjen a fegyverkezési hajsza megféke­zését és a háborús veszély kikü­szöbölését szolgáló konkrét intéz­kedések meghozatalában. Más­ként fogalmazva: arra van szük­ség, hogy előrelépés történjen a genfi találkozó pozitív eredmé­nyeinek valóra váltásában. Remélni szeretnénk, hogy Wa­shingtonban konstruktív álláspon­tot foglalnak el a moratórium kér­dését illetően. Minden nép, köztük az amerikai nép érdeke is azt kívánja, hogy vessenek véget a nukleáris kísérleteknek. (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának az elnöke Moszkvában szerdán fogadta a KGST 41. (rendkívüli) ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetőit, köztük Ľu­bomír Štrougalt, a szövetségi kormány elnökét. A szovjet és a csehszlovák mi­niszterelnök megbeszélésén a két­oldalú gazdasági kapcsolatok el­mélyítésének kérdései szerepel­tek napirenden. Ezzel összefüg­gésben hangsúlyozták a KGST- ülésszakon elfogadott tudomá­nyos-múszaki fejlesztési program következetes teljesítésének jelen­tőségét. A két kormányfő áttekin­tette a csehszlovák-szovjet gyár­tásszakosítási és termelési koo­perációs együttműködése bővíté­sét elősegítő gyakorlati intézkedé­seket is. Megállapították, hogy a kétoldalú együttműködés haté­konyságának növelése elősegíti mindkét ország társadalmi-gazda- sági fejlesztési terveiből eredő fel­adatok eredményes teljesítését. Ľubomír Štrougal a KGST- ülésszak befejeztével Moszkvá­ban nyilatkozatot adott a cseh­szlovák sajtó képviselőinek. A tag­államok tudományos-múszaki fej­lődése 2000-ig szóló komplex programjának megvalósításával kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta, hogy a program a tavalyi felső szintű gazdasági értekezleten kitűzött feladatokat konkretizálja. A programot a jövő­ben tovább kell tökéletesíteni. Ľubomír Štrougal elmondta, a tanácskozáson tárgyszerű vita folyt a tudományos-műszaki integ­rációs programok hatékony irányí­tásáról. Egyes kérdéseket a jövő év elsó negyedében, vagy elsó hat hónapjában kell tovább konkreti­zálni, ám fontos, hogy az elfoga­dott programok minél előbb meg­valósuljanak. A csehszlovák részvétel a komplex programban eléggé ambiciózus, ám alaposan fontoló­ra kell venni, mire vagyunk képe­sek, mivel a dolgokat minőségileg magas szinten és rövid időn belül kell végrehajtanunk - hangsúlyoz­ta a szövetségi kormány elnöke, s kitért rá, hogy most új tényező került előtérbe, nevezetesen a kö­telezettségvállalások maradékta­lan teljesítése. Aki erre nem ké­pes, büntetve lesz - jelentette ki. Tehát, felelősségteljesen kell meggondolni, miben vehetünk részt, mire futja erőnkből, mit tu­dunk megoldani az adott időn be­lül, mégpedig világszínvonalon- hangsúlyozta Ľubomír štrougal. A továbbiakban a szövetségi kormány elnöke kitért rá, a tudo- mányos-múszaki haladás nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdés is. Szükség lesz a gazda­ságirányítás módosítására is, s nyilvánvaló, hogy a KGST kere­tében folyó nemzetközi együttmű­ködés stílusának és módszerének a változtatása is elengedhetetlen- hangsúlyozta Ľubomír Štrougal. Az ENSZ-főtitkár sajtóértekezlete a közgyűlés munkájáról (ČSTK) - Az 1986-1987-es két­éves időszakra szóló költségvetés elfogadása után szerdán este a vi­lágszervezet New York-i székhá­zában befejeződött az ENSZ-köz­gyűlés 40. ülésszaka. A tanácsko­zásokon részt vettek mind a 159 tagállam küldöttségei. Csehszlo­vákiát a Bohuslav Chňoupek kül­ügyminiszter vezette küldöttség képviselte. A legmagasabb szintű genfi szovjet-amerikai találkozó meg­rendezésének híre és később an­nak lefolyása kétségtelenül pozitív hatással volt az ENSZ-közgyűlés egész idei ülésszakának és vala­mennyi fő bizottságának munká­jára. A 40. ülésszakon a tárgyalások sikeréhez újból aktívan hozzájá­rultak a szocialista közösség or­szágai, amelyek hagyományosan főként a leszerelést érintő konst­ruktív javaslatok érvényesítésére törekedtek. Ezt az igyekezetüket az idén is teljes mértékben támo­gatták az el nem kötelezett és más fejlődő országok. A szocialista országok konst­ruktív javaslatai közüi elfogadták például a Nicaragua elleni embar­gót elítélő határozatot és figyelmet keltett a CSSZSZK-nak és az NDK-nak az európai vegyi fegy­vermentes övezet létesítésére tett javaslata is. Az ENSZ-közgyűlés 40. ülés­Kiújult harcok Ugandában (ČSTK) - Nem egészen 48 órá­val az ugandai kormányzó Katonai Tanács és a Nemzeti Ellenállási Hadsereg (NRA) között létrejött megállapodás után a fővárosban, Kampalában és környékén ismét lövöldözésekre került sor. Csütör­tökre virradó éjszaka e harcokban legalább 15 ember vesztette életét. Diplomáciai forrásokból érke­zett hírek szerint azonban a har­cokat nem az NRA idézte elő, hanem egy más katonai-politikai szervezet, az Ugandai Nemzeti Hadsereg (FUNA), amelynek magvát Idi Amin volt diktátor egy­ségeinek tagjai képezik. A harcok akkor törtek ki, amikor a FUNA tagjai nem voltak hajlandók leadni fegyvereiket. szaka másrészt megmutatta az USA küldöttségének elmélyülő el­szigetelődését. E küldöttség sok esetben az idén is megkísérelt visszaélni az ENSZ fórumával, például az emberi jogok kérdésé­ben. Ugyanakkor egyértelműen támogatta a Dél-afrikai Köztársa­ság, Chile és Salvador véres re- zsimjeit. Az ENSZ-közgyűlés idei jubile­umi ülésszaka bebizonyította, hogy az ENSZ életképes és sike­res nemzetközi szervezet, amely­nek a jelenlegi világban rendkívül fontos és elidegeníthetetlen külde­tése van. A leszerelés, a fegyverkezési hajsza korlátozása és a világűr militarizálásának megakadályozá­sa továbbra is vezető helyen áll majd az ENSZ tevékenységében. Ezt hangsúlyozta Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára a köz­gyűlés 40. ülésszaka eredményei­nek szentelt sajtóértekezletén. A jövő évben, amelyet a világ­közösség a béke nemzetközi évé­vé nyilvánított, különösen fontos lesz megőrizni azokat a pozitívu­mokat a népek életében, amelyek a most végződő évet, a fasizmus és a nácizmus felett aratott győze­lem 40. évfordulójának és az ENSZ megalapítása 40. évfordu­lójának évét jellemezték. Hangsú­lyozta, hogy a nemrégi genfi szov­jet-amerikai csúcstalálkozó ked­vezően befolyásolta a nemzetközi légkört. Guatemala elutasítja a katonai segélyt (ČSTK) - Vinicio Cerezo, az újonnan megválasztott guatemalai elnök, aki január 14-én lép hivata­lába, az Egyesült Államokban tett látogatása folyamán kijelentette, hogy kormánya semmilyen eset­ben sem fogad el katonai segítsé­get az USA-tól. Hangsúlyozta, hogy Guatemala támogatni fogja a Contadora-csoportnak a közép­amerikai válság békés megoldá­sára irányuló erőfeszítéseit. Amint az EFE hírügynökség rá­mutat, megfigyelők ezt a nyilatko­zatot annak jeleként értékelik, hogy Cerezo szembeszáll az USA azon törekvésével, hogy tovább bővítse a felkelők támogatását, akik a sandinista kormány meg­döntéséért harcolnak Nicara­guában.

Next

/
Thumbnails
Contents