Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-19 / 299. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG .......................- i KOMMENTÁLJUK — — - á Lengyel gazdasági elképzelések 1986-ra November közepén a minisztertanács első ülésén hagyták jóvá a jövö évi lengyel népgazdasági tervet. Az 1986-os terv egyik jellemző vonása, hogy csak a legfontosabb irányvonalakat jelöli ki, mozgásteret engedve ilyenformán - a reform szellemében - a vállalatoknak. A következő évben a kormány azzal számol, hogy a nemzeti jövedelem az ideihez képest 3,2-3,5 százalékkal nő. A tervelőirányzat azonban leszögezi, hogy messzemenően figyelembe kell venni az ország helyzetét. Azt nevezetesen, hogy a különböző nyers- és alapanyagok csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, s ezért a növekedést kivált a munka hatékonyságának emelésével kell elérni. Ennek megfelelően az anyagigényes ágazatok termelését 1,8, az energiaigényes gyártást három százalékkal kell csökkenteni, miközben a munka hatékonyságának 3,5 százalékos növelésére van szükség. A nemzeti jövedelem tervezett emelkedése lehetővé teszi, hogy 1986- ban az egy főre jutó fogyasztás 1,6 százalékkal emelkedjék. A gazdasági realitások messzemenő figyelembevételével készült a költségvetési tervezet is. Miközben a koncepció azzal számol, hogy fokozatosan javul a költség- vetés helyzete, s az ország fizetési mérlege is kedvezően változik, a deficitet 1986-ban sem sikerül felszámolni. Ami a hitelpolitikát illeti, kölcsönöket azok a vállalatok kapnak, ahol a fejlesztési elképzelések összhangban állnak a központi tervvel, beruházásaik a kedvezőbb gazdasági szerkezet kialakítását, a nagyobb exportképességet szolgálják, s ezzel egyszersmind garantálják is a határidőre történő visszafizetést. Ezenkívül a kormány több olyan tervezetet is megtárgyalt és elfogadott, amelyre majd a parlamentnek, a szejmnek kell a végső igent kimondania. Ilyen például az a tervezet, hogy január elsejétől csökkentik az államilag támogatott vagy kötött áras termékek és szolgáltatások körét. Mindezt főképp az teszi lehetővé, hogy az ide tartozó árucikkekből növekszik a termelés, s ezáltal javul az ellátás is. A vasúti személyszállítás, a tömegközlekedés, a posta és a távközlés díjai változatlanul a kötött árkategóriába tartoznak. Tervezik viszont, hogy - főként egyes könnyűipari termékek esetében - csökkentik azoknak az áruknak a számát, amelyeknek árát eddig az állam szabályozta. A parlament jóváhagyására váró elképzelés az is, hogy Lengyel- országban különböző pénzügyi alapokat hoznak létre. Egyet például a külföldi adósságok törlesztésére. Ebbe az alapba elsősorban az állami vállalatok fizetnek be összegeket, zlotyban. A másik tervezet kulturális alap létehozá- sát irányozza elő; ez lehetővé tenné, hogy a következő időszakban az eddiginél mintegy hat százalékkal többet költhessenek ilyen célokra. Hasonlóan e két alaphoz, létrehoznának egy harmadikat is, Közismert, hogy Japán jóval többet exportál a Közös Piac országaiba és az USA-ba, mint amennyit ezekből az államokból importál. Grafikonunk baloldalt a Közös Piac tagállamaiba irányuló japán kivitel (szaggatott vonallal jelölve), illetve az innen származó japán behozatal alakulását (folytonos vonal) mutatja. Jobboldalt: ugyanez japán-amerikai viszonylatban. A satírozott rész a japán exporttöbletet szemlélteti. Az adatok millió dollárban értendők. ennek feladata a tudományos és technikai fejlesztések támogatása, illetve az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, ennek finanszírozása lenne. -ny. j.INNEN - ONNAN • A SZOVJETUNIÓBAN 1995-ig vasútvonalat építenek a Bajkál-Amúr fővonala és Jakutszk között. A vonal biztos közlekedési kapcsolatot teremt a Jakut ASZSZK számára, lehetővé teszi az adott térségekben a népgazdasági ágazatok fejlesztéséhez szükséges rakományok szállítását és módot ad az ottani természeti kincsek hasznosítására. Az Ekonomicseszkaja Gazeta gazdasági hetilap szerint Dél- Jakutiában szerencsésen találkoznak a természeti erőforrások. A Bajkál -Amur vasútvonal menti övezet több mint egyharmadát alkotó területi termelési komplexumon belül van elegendő faanyag, szén-, vasérc-, színes- és ritkafém-, valamint apatit- és csillámkészlet. • KÍNA ÉS JAPÁN közösen fog kifejleszteni egy közepes méretű személyszállító repülőgépet. A gép, amely harminc-hetven utast szállíthat, várhatóan 1990-re készül el. A repülőt rövid távolságokra fogják használni. Ugyancsak Kína külföldi gazdasági kapcsolatainak erősödéséről tanúskodik az a hír, amely szerint az Italtel olasz állami vállalat bejelentette, hogy 17 millió dolláros szerződést kötött kínai partnerével egy telefongyár felépítésére. Kínának ez a második ilyen szerződése egy külföldi céggel, az elsőt két évvel ezelőtt az amerikai ITT belgiumi leányvállalatával, a Bell Telephone-nal írta alá. • A LATIN-AMERIKAI országok idei exportbevételeinek harminc százalékát a kamatfizetések emésztik fel. Ezen országok importja az utóbbi négy év során negyven százalékkal csökkent, miközben exportjuk mindössze tizennégy százalékkal bővült. A régió exportjának értéke az idén visszaesik, mivel az ipari országok gazdasági növekedésének lelassulása miatt csökkent a fejlődők termékei iránti kereslet, és azok exporttermékeinek ára is süly- lyedt. • Az EGK-TAGÁLLAMOK pénzügyminiszterei beleegyeztek, hogy a közösség 1,75 milliárd ECU (1,47 milliárd dollárnak megfelelő összeg) hitelt folyósítson Görögországnak. A cél: fedezni a dél-európai ország fizetési mérleghiányát. A kölcsönt két részletben kapja Görögország; az elsőt azonnal, a másodikat pedig egy év múlva azzal a feltétellel, hogy változtat az importelőírásokon és a bérskálán. • NAGY-BRITANNIA szabadpiaci elveivel ellentétben együttmüködik az OPEC-kel a világpiaci olajárak szinten- tartásáért - írja a The Sunday Times című brit hetilap. A brit kormány hivatalosan az olajtermelésben való be nem avatkozás politikáját vallja, ám az ország olajtársaságai arról panaszkodnak, hogy az utóbbi időben az állam részéről közvetett, a kitermelés visszafogását célzó nyomás nehezedik rájuk. A brit energiaügyi minisztérium tisztségviselői ezt tagadják. Ugyanakkor a jelenlegi napi kitermelési szint százezer hordóval elmarad az év elejeitől, pedig az utóbbi hetekben a tél közelsége miatt élénkült a kereslet. A Toyota az USA-ban A japán Toyota Motor Társaság 1988-ban előreláthatólag legalább 300 ezer gépkocsit gyárt az észak-ameri- kai kontinensen - tudatja a Business Week. Az elkövetkezendő hetekben várható a döntés, hogy a japán cég hol telepíti gyárait az Egyesült Államokban és Kanadában. A Toyota a világ harmadik legnagyobb gépkocsigyártó társasága, amely valamivel nagyobb, mint a Ford és körülbelül egyharmada a General Motors-nak (GM). A japán gépkocsigyártó társaság agresszív piacpolitikáját jól jellemzi, hogy a tőkés világ gépkocsipiacából való részesedését a jelenlegi nyolcról 10 százalékra kívánja növelni. A Business Week értesülése szerint azonban a Toyota belső használatra szánt stratégiája a 12 százalékos piaci részesedést célozza meg. E stratégia megvalósítása azonban azt feltételezi, hogy a Toyota sikeres kimenetelű harcot vívjon a GM és más amerikai gépkocsigyártó társaságokkal szemben. A japán cég abból indul ki, hogy még egy lassan növekvő gépkocsipiacon is növelheti piaci részesedését, mégpedig olyan arányban, hogy idővel átveheti a vezetést a GM-töl. A Toyota a GM-el ellentétben nem a diverzifikáció stratégiáját alkalmazza, hanem a gépkocsigyártásban igyekszik maximálni viszonylagos előnyeit. Például amerikai gyárait olyan rugalmas gyártósorokkal szereli fel, amelyeket percek alatt át lehetne állítani a négyhengeres motorok gyártásáról a hathengeres motorok gyártására. A japán autógyártó a legkorszerűbb technika (hightech) elemeit is beépíti gépkocsijaiba. Egyebek között például a négykerékkor- mányzást és a komputer vezérelte adagolót. A Toyota azt tervezi, hogy a gyártás egész folyamatának ritmusát a gyártósor sebessége vezérli majd, beleértve a részegységszállítást is. Gyakorlatilag készlet nélkül működik majd a gyár, mert a felhasználásra kerülő részegységeket és alkatrészeket a felhasználás előtt mindössze néhány órával szállítják az alvállalkozók. Érdemes megjegyezni, hogy a Toyota Japánban működő vállalatai 300 részegységgyártó alvállalkozóval működnek együtt. Ezeknek az alvállalkozóknak a kalkulációit a Toyota rendszeresen ellenőrzi és az árakat is ő diktálja. Ha valamelyik alvállalkozó csökkenti költségeit, úgy az rendszerint kötelezővé válik a többi alvállalkozó számára is. Az 1979. évi olajárrobbanást követő rövid időszak kivételével a részegységek árai minden évben csökkentek. Az ár- és költségversenyt az alvállalkozók csak úgy képesek túlélni, ha ők maguk is mintegy ötezer alvállalkozóval vannak kapcsolatban, akiknek ők diktálják a költség- és árfeltételeket. A piramis alján azonban az a mintegy 20 ezer családi vállalkozás található, amelyeket az alvállalkozók foglalkoztatnak. Az USA 20 állama verseng a Toyota kegyeiért abban a reményben, hogy elnyerjék az új gyár telepítési jogát. A beruházás költsége mintegy félmilliárd dollár. Az egyesült államokbeli és a kanadai új gyárakban, valamint a GM-mel létesített közös vállalatnál gyártott és a Japánból exportált mintegy 600 ezer gépkocsival együtt a 80-as évek végén a Toyota észak-amerikai gépkocsi- eladása meghaladhatja az évi egymillió darabot. És az ellentétel? Nos, a GM-nek nincs gyára Japánban és az évente ott eladott gépkocsik száma még az 1000 darabot sem éri el. Közösen jobban megy A napok múlásával egyre közelebb kerülünk a 7. ötéves tervidőszak és egyben a választási időszak végéhez. Ebből az alkalomból mindenütt mérlegkészítésre készülnek. Nincs ez másképpen a nemzeti bizottságok vonalán sem, amelyek kidolgozzák a Nemzeti Front új választási programjavaslatát, értékelik a képviselők munkáját is. Az eredmények soráról számolhatunk be, hiszen csupán a múlt évben Szlovákiában társadalmi hozzájárulással tizenhét bölcsőde, hetvenhat óvoda, tizenhét egészségügyi központ stb. került átadásra, de csaknem ötven hektárral gyarapodott a zöldterület is. Az idei év is biztató. A Martini járásban például terven felül, a Z-akció beruházási részében, huszonhét építkezést adnak át rendeltetésének, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) az eszközösszevonás eredményeként több óvodát és tantermet avathattak fel, mint ahogy a választási program meghatározta. Mindez dicséretes tény, de szólni kell arról is, hogy számos nemzeti bizottság nem fordít kellő gondot a választási program azon részének a teljesítésére, amely a politikai nevelő munka fontosságát emeli ki. Nem fordítanak megfelelő figyelmet arra, hogy a lakosságot egyre jobban bekapcsolják az igazgatásba. Erre a legjobb módszer - ezt a törvény is meghatározza hogy a nemzeti bizottságok nyilvánosan tartják meg plenáris üléseiket, amelyen a lakosok kérdéseket tehetnek fel, hozzászólhatnak a megoldásra váró problémákhoz. Sajnos, hogy a közügyek igazgatásában való cselekvő részvételnek ezt a lehetőségét a lakosok nem egészen egynegyede használja ki. Ez elgondolkodtató, annál is inkább, mivel már tavaly a nyilvános plenáris üléseken mintegy ötvenezerrel kevesebben vettek részt, mint 1981- ben. Pedig a CSKP KB 6. ülése határozata értelmében lényegesen növelni kell a nemzeti bizottságok szerepét az adott területi körzetek komplex gazdasági fejlesztésében, a városok és a falvak fejlesztésében. Ez pedig megköveteli, hogy növekedjen a választott szervek és a képviselők felelősségérzete, a tömegszervezetek és a lakosság az eddiginél nagyobb részt vállaljon a mindennapi gondok megoldásából, ügyének tekintse az elfogadott intézkedések, határozatok teljesítését. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha a választott szervek és a lakosság együttmüködése elmélyül, ha kikérik az emberek véleményét. Számos példa bizonyítja, hogy ott, ahol a feladatok megvalósításának módját a lakossággal is megvitatják, jobb eredmények érhetők el. Hegyéte (Kútniky) balázsfai (Blažovo) részén nyolc hónappal a határidő előtt adták át rendeltetésének az élelmiszerüzletet. A nyilvános üléseken való részvétel az említett településen meghaladja a kilencven százalékot. Minden bizonnyal azért, mert ezeken az üléseken az őket és a környezetüket érintő kérdéseket vitatják meg, nem csépelnek üres szalmát. A szocialista demokrácia fejlesztésére pártunk nagy figyelmet fordít s ezt programja egyik elsőrendű feladatának tekinti. A szocialista demokrácia szerves része nem csupán a jogos érdekek érvényesítése, hanem a lakossági kötelességek öntudatos teljesítése is. El kell érni tehát, hogy minden lakos felelősséget érezzen a társadalom fejlődéséért. Ezt főleg most kell tudatosítani, amikor mérleget készítünk, amikor a következő időszakra jelöljük ki a legfontosabb feladatokat. A nemzeti bizottságok munkájára és tevékenységére is érvényesek Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB 15. plenáris ülésén mondott szavai: „Nagyobb lehetőséget kell teremteni a véleménycserére, jobban figyelembe kell venni az észrevételeket és a javaslatokat, fejleszteni a konkrét, építő kritikát és nem szabad megengedni, hogy az ember könnyelműséggel és bürokráciával találkozzon. Az államigazgatásnak és a társadalmi szervek apparátusának annak tudatában kell dolgoznia, hogy mindent, amit teszünk, az emberekért tesszük, elégedett életükért, szocialista társadalmunk fejlesztéséért“. NÉMETH JÁNOS Sikeresen teljesítik a Nemzeti Front választási programját Tešedíkovóban (Galantai járás). A központi községben a mostani választási időszakban több mint tízmillió korona értékű művet alkotott a lakosság. Z akcióban új rendelőintézetet építenek. A képen: a hnb helyi üzemének alkalmazottai a rendelőintézethez tartozó gyógyszertár építkezésén dolgoznak (Vlastimil Andor felvétele-ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1985. XII. 1S VILÁGGAZDASÁG
