Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-19 / 299. szám, csütörtök
Befejeződött az ENSZ-közgyűlés ülésszaka Mikor ad az USA konkrét választ a Szovjetunió konkrét javaslataira? A Rudé právo szerkesztőségi cikke Amikor Ronald Reagan amerikai elnök a genfi csúcstalálkozóról visszatért Washingtonba, a Kongresszusban kijelentette: ezek után azt kell figyelemmel kísérni, hogyan teljesítik azokat a megállapodásokat, amelyeket a Genfben elfogadott szovjet-amerikai nyilatkozat tartalmaz. Ezzel egyet lehet érteni. Valóban nem a szavak, hanem a tettek lesznek döntők. Az egyik legfontosabb és legszükségesebb tett az lenne, ha az Egyesült Államok egyértelmű és pozitív választ adna a jelenkor egyik legégetőbb kérdésére - ez az atomfegyver-kísérletek leállítása. Konkrétan kellene reagálnia a Szovjetunió olyan jelentős lépésére, amilyen a nukleáris robbantásokra elrendelt moratórium volt, s csatlakoznia kellene ehhez a moratóriumhoz. Ez azonban sem Genf előtt, sem Genf után nem történt meg. Felmerül a kérdés: miért? Talán nem elsőrendű problémáról van szó? Ez nem igaz. Olyan kulcskérdés ez, amely döntő hatással van a fegyverkezési verseny leállítására. Vagy talán az Egyesült Államoknak több időre van szüksége a szovjet javaslat megítélésére és több érv kell neki e javaslat komolyságáról? Ez is nehezen hihető. Hiszen épp elég ideje volt e kérdés mérlegelésére és maguk az amerikai tudósok is elegendő meggyőző érvet sorakoztattak fel egy ilyen lépés elkerülhetetlensége mellett. Az amerikai közvélemény is az atomfegyver-kísérletek betiltását követeli. Tehát úgy tűnik, Washingtonnak egyéb okai vannak arra, hogy miért nem reagált mindeddig a szovjet felhívásra. Kitörni az „ördögi körből“ Az egyre növekvő veszély ellenére a Szovjetunió 1985. augusztus 6-án - a hirosimai tragédia 40. évfordulójának napján - egyoldalú moratóriumot hirdetett minden atomrobbantásra. Ez 1986. január 1 -ig van érvényben. A Szovjetunió kifejtette, hogy kész meghosszabbítani a moratórium érvényét, ha az USA is csatlakozik hozzá. ' Szükséges és nagyon fontos lépés volt ez, amit a világ béke- szerető közvéleménye is támogat. Joggal .látja olyan jelentős kezdeményezésnek, amely a szilárd békéhez, s olyan világhoz vezet, amelyet nem fenyeget az atomháború tüzében való pusztulás. Ha az Egyesült Államok is csatlakozna a moratóriumhoz, az elősegítené a kitörést az „ördögi körből“, amikor az atomfegyver kifejlesztése után következik a kipróbálása, majd pedig a nukleáris arzenál felhalmozása. Hiszen a hirosimai és a nagaszaki bombázást megelőzte az új-mexikói sivatagban végzett kísérleti robbantás. A Bikini és Enywetok szigeteken végrehajtott robbantások utat nyitottak az atomfegyverek addig elképzelhetetlen mértékű felhalmozása előtt. A Szovjetunió nagyvonalúan meghirdette az egyoldalú moratóriumot, mégpedig nagyon bonyolult helyzetben, akkor, amikor az Egyesült Államok gyorsított ütemben fejleszti a fegyverek új nemzedékeit - az atom- és űrfegyvereket egyaránt, akkor, amikor a Pentagon leplezetlenül katonai fölény megszerzésére törekszik. Akkor tette ezt a történelmi lépést, amikor az Egyesült Államok a földalatti atomrobbantásokat nyilvánvalóan a röntgenlézerek fejlesztésére használja ki. Ez lenne a csapásméró úrfegyverrendszerek egyik fó eleme. A Szovjetunió az egyoldalú moratóriumot azon meggyőződés alapján hirdette meg, hogy a nukleáris kísérletek általános leállítása lehetetlenné tenné a nukleáris arzenálok korszerűsítését és megakadályozná e fegyverek ún. harmadik generációjának a kifejlesztését. Itt az ún. „szelektív hatású“ nukleáris eszközökről van szó, közéjük soroljuk mind a lézereket, mind pedig az elektromágneses sugárzást keltő harci eszközöket. Félrevezetési kísérletek A jelentős szovjet kezdeményezést a nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel és szimpátiával fogadta. Hogyan reagált viszont Washington? Először halogatta a hivatalos választ, majd negatív álláspontra helyezkedett. S mivel nem engedhette meg magának, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a közvéleményt, a félrevezető információk taktikájához folyamodott. Vagyis félremagyarázta a szovjet moratórium célját, a szovjet kezdeményezés jelentőségét. Ismét a régi állításokhoz folyamodott a Szovjetunió állítólagos fölényéről a nukleáris fegyverzet terén. Azt hangoztatta, hogy nem komoly nemzetközi politikai lépésről van szó, hanem csupán „trükk- ról“, s a Szovjetunió szerinte már végrehajtotta a szükséges kísérleteket. Sót, Washington nem szé- gyellte azt állítani, hogy a szovjet kezdeményezés csak a szovjet érdekeknek felel meg, ezek pedig ártanak az amerikai érdekeknek. Ezzel szemben Edward Ma- hley, a Kongresszus tagja washingtoni sajtókonferenciáján fején találta a szöget, amikor kijelentette. „Az amerikai kormány ezt a javaslatot azonnal elutasította. Szerinte ez a kezdeményezés állítólag csak a szovjet érdekeknek felel meg... Ez helytelen nézet... A szovjet javaslat elutasításával a kormány megmutatta, hogy az USA szembehelyezkedik minden olyan kezdeményezéssel, amelyet a Szovjetunió tesz. Nem ez a megállapodáshoz vezető út. Ezért sürgetően felszólítok arra, hogy a moratóriumhoz történő csatlakozásra való felhívással - ahogy a Szovjetunió ajánlotta - komolyan foglalkozzanak...“ Miért helyezkedett szembe az USA ezzel a jelentős javaslattal, amely kétségkívül pozitívan hatna az egész nemzetközi helyzetre? Az USA hadiipari komplexuma nem mond le azon igyekezetéről, melynek célja a katonai -stratégiai egyensúly megbontása és a fölény megszerzése. Ehhez még fenyegetőbb és pusztítóbb elsőcsapásmérő fegyverekre van szüksége, s folytatja a fegyverrendszerek új generációinak kifejlesztését és telepítését. Az amerikai fegyvertár naponta tíz új nukleáris töltettel gyarapodik. Új rakétákat, atom-tengeralattjá- rókat és hadászati bombázókat gyártanak tekintet nélkül arra, hogy Genfben az amerikai fél egyetértett azon kötelezettségvállalással, miszerint nem fog törekedni a katonai fölényre. Nemrégiben, közvetlenül a csúcstalálkozó után a Nevadai sivatagban atomfegyver-kísérletet hajtottak végre. Miként kell ezt érteni? Provokáció volt ez? A moratórium ellenőrizhető Az amerikai kormány szerint azért nem csatlakozhatnak a moratóriumhoz, mert nem valósítható meg a megbízható ellenőrzés. Mi a valóság? Az ilyen állításokat maguk az amerikai tudósok is megcáfolták. L. Sykes, a kolumbiai egyetem professzora, akadémikus, a szeizmográfja elismert szakértője az amerikai Kongresszusban elmondta: a moratórium megtartása megbízhatóan ellenőrizhető a nemzeti műszaki eszközökkel. K. Möttölá finn tudós, a nemzetközi kapcsolatok intézetének igazgatója úgy véli, hogy a tudomány rendelkezésére álló technikai eszközök teljes mértékben lehetővé teszik az atomrobbantások ellenőrzését. Sokan vallják még ezt a nézetet. Csak Washington tesz úgy, mintha nem hallaná meg őket. A világközvélemény nagy érdeklődéssel fogadta a hat államés kormányfő felhívását, amelyet Mihail Gorbacsovhoz és Ronald Reaganhez intéztek. Ez az üzenet nem kisebb visszhangot váltott ki, mint az 1985 elején közzétett delhi deklarációjuk. Ez felszólított az atomfegyverekkel végzett kísérleteknek, e fegyverek gyártásának és telepítésének - beleértve a hordozóeszközöket is valamint az úrfegyvereknek a betiltására. Mint ismert, az üzenet javasolja, hogy a Szovjetunió és az USA egyszer s mindenkorra, vagy legalább egy évre állítsa le a nukleáris kísérleteket. Nem véletlen, hogy a felhívás szerzői az atomfegyver-kísérletek ellenőrzésének kérdését is felvetették, leszögezve, a problémák nem megoldhatatlanok. Felajánlották segítségüket és területüket is azzal a céllal, hogy létrehozzák a hatékony ellenőrzési rendszert. Ezzel ők is cáfolták azt az amerikai állítást, hogy a moratórium ellenőrzése nem lehetséges. Szovjetunió: a nemzetközi ellenőrzés lehetősége Gyenge lábakon áll az a washingtoni mítosz is, miszerint a Szovjetunió nem kívánja az ellenőrzést. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 1985. november 28-i ülésén Mihail Gorbacsov kijelentette: „A Szovjetunió moratóriumot hirdetett minden atomrobbantásra 1986. január 1-ig, s hajlandó ezt meghosz- szabbítani, ha az USA is csatlakozik... Az Egyesült Államok kormányától konkrét és pozitív megoldásokat várunk, amelyek kedvezően hatnának az általános helyzetre. Ez szilárdítaná az országaink közötti bizalmat. A kérdést Genfben az amerikai elnök elé terjesztettük. Hallgatás volt a válasz.“ Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban rámutatott. esetenként az ellenőrzés nehézségére hivatkoznak. A Szovjetunió viszont egyértelműen bizonyította, hogy az ellenőrzés nemzeti eszközökkel lehetséges. Hajlandók vagyunk megítélni a nemzetközi ellenőrzés létrehozásának lehetőségét is. A Szovjetunió és az Egyesült Államok rendelkezik a szükséges nemzeti műszaki eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az atomrobbantásokra elrendelt moratóriumról szóló megállapodás ellenőrzését. Az ellenőrzés megoldható probléma, s a továbbiakban is lehet róla tárgyalni. Minden bizonynyal el lehetne bírálni azt a lehetőséget, hogy a két fél megfigyelői a helyszínre utazzanak azzal a céllal, hogy kiküszöböljék az esetleges félreértéseket és kétségeket. Célszerű lenne felújítani a Szovjetunió, az USA és Nagy- Britannia háromoldalú tárgyalásait az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról. Az 1986. január 1 -ig elrendelt egyoldalú szovjet moratórium két hét múlva lejár. Tehát már nincs sok idő arra, hogy az Egyesült Államok kormánya az egész emberiség jövője szempontjából oly fontos kérdésben felelősségteljes álláspontot foglaljon el. Egyre többen, tudósok, politikusok és sok millió egyszerű ember is elutasítja a nukleáris fegyverkezést. A Szovjetunió külpolitikája megtestesíti a békeszerető emberiség vágyait, s nem lehet kétséges, hogy a jövőben is mindent elkövet a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A világbéke érdekei szerint cselekszik, biztosítani kívánja a Szovjetunió és a többi szocialista ország népei számára a békés építömunkát. Ha a Szovjetuniót akarata ellenére az augusztus 6-a előtti helyzethez való visszatérésre kényszerítik, akkor Washingtont terheli teljes mértékben a felelősség a további veszélyes fegyverkezési versenyért. (Folytatás az 1. oldalról) Az ENSZ-közgyűlés hétfői napirendjén a politikai és biztonsági bizottság jelentése szerepelt, amely a leszerelés, a béke és a nemzetközi biztonság több fontos kérdését érintette. A közgyűlés 139 szavazattal, egy ellenszavazattal (Egyesült Államok), 7 tartózkodás mellett jelentést hagyott jóvá a fegyverkezési verseny gazdasági és szociális következményeiről. 127 szavazattal 26 távolmaradás mellett jelentést fogadott el a nemzetközi biztonság megerősítéséről szóló nyilatkozat teljesítéséről, amely felszólítja a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az erő alkalmazásától vagy az erővel való fenyegetéstől. Határozatot hagyott jóvá a világszervezet alapokmánya kollektív biztonsági intézkedéseinek teljesítéséről, amely mellett 114 ország szavazott, 16 tartózkodott, 21 pedig ellenvéleménnyel élt, az USA-val az élen. A közgyűlés állást foglalt az első bizottság jelentéséhez is a 12. rendkívüli ülésszak záródokumentumáról, amely összesen 9 határozati javaslatot tartalmazott. Először a leszerelésről és a nemzetközi biztonságról szóló határozatot hagyta jóvá 123 szavazattal, az Egyesült Államok egyetlen ellenszavazatával. 131 szavazattal fogadták el azt a határozatot, amely a Szovjetunió és az (ČSTK) - Montevideóban befejezték tanácskozásukat az ún. cartagenai csoport, vagyis a tizenegy legeladósodottabb latin-amerikai ország gazdasági és külügyminiszterei. Az ülésen 9 pontos szükségtervet fogadtak el az adósságok törlesztésére vonatkozóan. Ez előirányozza, hogy a törlesztésre csak az exportbevételek meghatározott részét fordítHondurasi tilalom (ČSTK) - A hondurasi kormány megtiltotta, hogy a Közép-Ameri- kán keresztül haladó nemzetközi békemenet résztvevői az ország területére lépjenek. Az intézkedést Tegucigalpában azzal indokolták, hogy Nicaragua érdekeit szolgáló propagandaakcióról van szó. A ni- caraguai-hondurasi határhoz p békemenet december 28-án érkezik meg. A menetben Nyugat- Európa, az USA és több más ország politikai és társadalmi szervezeteinek mintegy 300 képviselője vesz részt. A békemenet jelenleg Nicaraguában tartózkodik. Francia - nyugatnémet csúcstalálkozó (ČSTK) - Párizsban kedden az idei tizenkettedik francia-nyugatnémet csúcstalálkozó zajlott le. Mitterrand francia elnök és Kohl nyugatnémet kancellár elsősorban katonai kérdésekről tárgyalt, ezen belül a világűr militarizálására irányuló amerikai tervről. Ismeretes, Franciaország elutasítja a részvételt a programban, míg az NSZK hajlandó csatlakozni hozzá. Párizs és Bonn között véleménykülönbségek vannak az európai gazdasági kérdésekben is. A két fél azonban egyaránt törekszik a francia és a nyugatnémet hadsereg együttműködésének tökéletesítésére. Banditavezérek Straussnál (ČSTK) - Franz Josef Strauss, a nyugatnémet kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, bajor tartományi kormányfő Münchenben négy afgán ellenforradalmi vezetőt fogadott. A banditavezérek a bajor fővárosban a CSU-hoz közelálló Hans Seidel Alapítvány provokatív összejövetelén vesznek részt. Strauss arról biztosította az ellenforradalmárokat, hogy pártja „szolidáris“ velük és további támogatást ígért nekik. A banditák Straussnak megköszönték a „forró fogadtatást“ és azt az óhajukat fejezték ki, hogy a bajor politikus álláspontjával azonosuljon a bonni kormány is. USA atomfegyvereinek befagyasztásáról szól. A határozat ellen szavaztak a nyugati és egyes további országok. Hasonló volt a szavazási arány annak a határozatnak az esetében is, amely felszólítja az atomfegyverekkel nem rendelkező országokat, hogy támogassák ezeknek a fegyvereknek a befagyasztását. 126 szavazattal fogadták el azt a javaslatot, hogy kössenek egyezményt a nukleáris fegyverek alkalmazásának betiltásáról. 17 ország foglalt állást a határozat ellen, élén az USA-val. Hasonló volt a helyzet további 17 javaslatról való szavazáson is. Valamennyi a leszerelési kérdéseket és a nemzetközi biztonság megszilárdítását érintette. A közgyűlés hétfő esti ülésén 3 határozatot hagyott jóvá a közel- keleti helyzetről. Az első felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessék be mindennemű együttműködésüket Izraellel. A dokumentum ezenkívül až emberi jogok megsértéseként értékeli az izraeli politikát a megszállt arab területeken. Egy további javaslat elítéli Izrael és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködését, a harmadik pedig az 1949-ben elfogadott genfi konvenció súlyos megsértéseként értékeli Izrael politikáját az arab területeken. A világűr békés felhasználásáról szóló határozatot a közgyűlés szavazás nélkül fogadta el. ják, a többit a gazdasági fejlesztésre áldozzák. Követelik továbbá a kamatlábak csökkentését és szorgalmazzák a közös fellépést a külföldi eladósodás problémájának megoldása során. A 9 pontos terv válasz James Baker amerikai pénzügyminiszter tervére, amelyet a montevidói tanácskozás résztvevői hiányosnak minősítettek, mivel nem veszi figyelembe a latin-amerikai országok eladósodásának alapvető tényezőit. A Finn KP nyilatkozata (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi száma idézi azt a nyilatkozatot, amelyet a Finn Kommunista Párt alapszervezeteinek közelmúltban létrehozott országos bizottsága adott ki. A dokumentum szerint az országos bizottság feladata egyesíteni a párt szervezeteit és tagjait a Finn KP alapelveinek védelméért, az internacionalizmusért és a pártegységért vivott harcban. A bizottság és az általa képviselt erők a Finn KP elválaszthatatlan részének tartják magukat. A bizottság nem párhuzamos szerv, már elnevezése is jelzi, hogy ellenzi a pártszakadást. Tevékenységünkben az alapszabályzathoz és a párt kollektíván kidolgozott határozataihoz tartjuk magunkat - hangsúlyozza a nyilatkozat. A JUGOSZLÁV ÁLLAMELNOKSÉG FELHÍVÁSA (ČSTK) - A jugoszláv államelnökség az egyes köztársaságok és autondm területek legfelsőbb végrehajtó szerveit határozottan felszólította arra, nagyobb aktivitást fejtsenek ki a következő öt évre szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési terv megvitatása és a jövő évre vonatkozó gazdasági határozat elfogadása érdekében. Az államfői testület rámutatott, az említett szervek hosszan húzódó és meddő vitákat folytatnak a kulcsfontosságú gazdasági dokumentumok jóváhagyásakor. Az • ilyen magatartás komoly politikai és gazdasági következményekkel járhat - hangsúlyozza felhívásában a jugoszláv államelnökség. Shultz befejezte belgrádi tárgyalásait (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán befejezte egynapos jugoszláviai látogatását. Belgrádban a jugoszláv vezetőkkel folytatott tárgyalásokat a kétoldalú gazdasági együttműködésről. A jugoszláv fél javaslatokat terjesztett elő az USA- ba irányuló export növelésére A nemzetközi terrorizmus és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet helyzete kérdésében a két külügyminiszter belgrádi közös sajtóértekezletén nyílt ellentétek mutatkoztak. Räif Dizdarevics azt hangsúlyozta, Jugoszlávia a PFSZ-t a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjének tartja. A cartagenai csoport szükségterve
