Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)
1985-12-18 / 298. szám, szerda
A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása és távlatai (Folytatás az 1. oldalról) gokban a tudományos-műszaki laladás meggyorsításának távlatait. Ezt a dokumentumot kidolgoztuk és most a KGST-ülésszak résztvevői tanácskozásának napirendjén szerepel. A mostani ülésszak komoly időszakban zajlik, amikor népeink életében kiemelkedő események történnek, s amikor a nemzetközi helyzet új hozzáállásokat és alapvető változásokat követel. A Szovjetunió, akárcsak a szocialista országok többsége, a párt közelgő kongresszusára készül. Az SZKP Központi Bizottságának 1985. októberi ülése össznépi vitára terjesztette az új szerkesztésű pártprogram javaslatát, s a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztése fő irányainak tervezetét. Ezek a dokumentumok kitűzik az ország gyors ütemű társadalmi és gazdasági fejlesztésének stratégiáját, amelynek alapja a tudományos-műszaki haladás eredményeinek széles körű kihasználása, s amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa hagy jóvá. A szocialista közösség országai a komplex program kidolgozásától és teljesítésétől kulcsfontosságú népgazdasági problémáik megoldását várják, vagyis a társadalmi termelés intenzívebbé válását, hatékonyságának lényeges növelését, a tudomány és a technika kimagasló színvonalúvá tételét. A programban foglalt munkák iránya megfelel a tudományos-technikai forradalom új szakasza követelményeinek, amikor is gyors ütemben fejlődik a tudomány és a technika, s amikor a fejlődés jellemző sajátosságává válik a tudomány és a termelés közvetlen együttműködése és amikor az ember az irányítás új területeire hatol be. Komplex programunk mindezeket a mai tendenciákat tükrözi és magában foglalja. Szeretném nagyra értékelni azt a munkát, amelyet a szocialista országok vezető tudósainak és szakembereinek kollektívái végeztek ezen a dokumentumon. A komplex program jóváhagyása mindannyiunk számára kiemelkedő esemény. A jóváhagyás azonban csak az első lépés. Ülésszakunknak a program megvalósítása irányába tett első lépéssé is kell válnia. Kitűzzük azokat az elsőrendű intézkedéseket, amelyek célja az lesz, hogy a gyakorlatban érvényesüljön a dokumentum minden egyes pontja. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a komplex program előkészítésének és jóváhagyásának a meggyorsítására vonatkozó javaslatával tekintetbe vette a konkrét helyzetet, azt, hogy közeledik az új ötéves tervidőszak, amelynek minden egyes ország számára a lényegbevágó előrelépés időszakává kell válnia. Úgy véljük, hogy a komplex program intézkedéseit be kell foglalni az ötéves tervekbe és a társadalmi és gazdasági távlati fejlesztési programok irányelveibe. Hálásak vagyunk a testvéri országoknak azért, hogy gyorsan és kedvezően reagáltak a szovjet javaslatokra és aktívan vettek részt a komplex program kidolgozásában. Nyilvánvaló, hogy ez nem volt egyszerű munka, hiszen rendkívül felelősségteljes és bonyolult döntésekről volt szó. Ezért teljes joggal elmondhatjuk, hogy a komplex program előkészítésében tükröződik a szocialista közösség országainak jó elvtársi együttműködése. Nyikolaj Rizskov végezetül meggyőződését fejezte ki, hogy az ülésszak a konstruktív együttműködés, a teljes kölcsönös megértés és a valódi szocialista internacionalizmus szellemében zajlik le. Gurij Marcsuk beszámolója A KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjáról a szovjet kormányfő megnyitó beszédét követően Gurij Marcsuk, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának elnöke terjesztette elő beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy a komplex program kidolgozása és megvalósítása a gazdasági és tudományos-műszaki politika egyeztetésének fontos szakasza, és jelentős lépés a szocialista gazdasági integráció további elmélyítése felé. A program a nemzetközi irányzatokból indul ki, a tudomány és a technika fejlesztésének nemzeti programjaira támaszkodik, és a közös erőfeszítéseket a tudományos-műszaki haladás kulcsfontosságú irányaira összpontosítja, öt fő irányban határozza meg az intenzív tudományos-termelési kooperációt. A programban foglalt feladatok igényesek, de teljesen reálisak, mondotta Gurij Marcsuk. Meggyőződésünk, hogy a program célkitűzéseinek megvalósítása fellendíti az együttműködést egy minőségileg magasabb szintre és hozzájárul az egyes tagországok és az egész közösség sikeres fejlesztéséhez, a szocializmus nemzetközi pozícióinak megszilárdításához. Nyikolaj Rizskov beszéde Az ülésen ezt követően beszédet mondott Nyikolaj Rizskov, a szovjet küldöttség vezetője. Mint ismeretes - mondotta - a tavaly júniusban megtartott legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozás döntést hozott a tagállamok tudo- mányos-múszaki fejlődése 2000- ig szóló komplex programjának kidolgozásáról. Ez a szocialista közösség országai egyeztetett akcióinak alapja kell hogy legyen az alapvetően új technika és technológia bevezetésénél és felhasználásánál a népgazdaságban. Ennek a politikai döntésnek az időszerűsége ma különösen nyilvánvaló. Valamennyi tagország most fejezi be a munkát az ötéves terveken, amelyek a szocialista gazdasági integráció lehetőségeire úgy tekintenek, mint a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsításának fő tényezőire. Figyelembe veszik azt is, hogy közösségünk a gazdasági és társadalmi fejlesztés fontos időszakába lépett. A jelenlegi időszak legfontosabb jellemzője, hogy országaink többsége gyakorlatilag kimerítette az extenzív növekedés lehetőségeit és ott, ahol ezek még megvannak, hatékonyabban és a lehető legjövedelmezőbben kell azokat kihasználni. A szocialista közösség országai elé maga az élet állítja a közös feladatot - a társadalmi termelés lényeges intenzifi- kálását. E feladat teljesítésének meghatározó útja a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek kihasználása. A jelenlegi körülmények között ez az irányvonal nemcsak gazdasági, hanem nagy politikai jelentőséggel is bír. Más szóval. nálunk a tudományos-műszaki haladásnak nincs alternatívája. A gyors ütemű társadalmi és gazdasági fejlesztés - a tudományos-műszaki haladás alapján - szükségességét a Szovjetunió Kommunista Pártja teljes mértékben figyelembe vette a párt új szerkesztésű programjáról, valamint a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztése fő irányairól szóló javaslatának kidolgozásakor, amely a 12. ötéves tervidőszakra és a távolabbi jövőre vonatkozik. Éppen ezt figyelembe véve tűzzük ki a feladatot, hogy meg kell kétszerezni a Szovjetunió termelési potenciálját és egyúttal minőségileg alapvetően fel kell azt újítani, s a munka termelékenységét 130-150 százalékkal kell növelni. A felvetett kérdést a belső és a külső, a gazdasági és a szociális tényezők figyelembe vételével közelítjük meg. Eközben abból indulunk ki, hogy a világ mindinkább a tudományos-műszaki haladás új ,,technológiai“ szakaszába lép, amelyre a termelés komplex átépítése, a káderek műveltségével és szakképzettségével szembeni, valamint az irányítás formáival és módszereivel kapcsolatos igények növekedése jellemző. Ebben a szakaszban valósul meg az átmenet az egyes progresszív technológiáktól és műszaki eszközöktől az új generációjú, egységes technológiai rendszerekhez. A tudományos-technikai forradalom új szakaszának jellemző vonása a technológiai piac fejlődésének gyors üteme. Az utóbbi tíz év alatt ez a piac csaknem négyszeresére nőtt és a licencke- reskedelem forgalma meghaladja a 28 milliárd dollárt. Az imperializmus fő „központjai“ - az USA, Nyugat-Európa és Japán - ennek nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az elengedhetetlen változások terjedelmére és összetettségére való tekintettel ezek a országok olyan formákra tértek át, amelyek a kapitalizmus számára szokatlanok, és amelyeket lényegében a szocializmustól vettek át. a tudományos-műszaki fejlesztés állami és államközi programjainak kidolgozásához láttak hozzá. Nyikolaj Rizskov a továbbiakban rámutatott, az USA és néhány szövetségese programjaik megvalósítása során embargók, tilalmak és a COCOM-listákhoz hasonló különböző korlátozások segítségével technológiai háborút vív a szocialista országok ellen. Végső céljuk az, hogy elszigeteljék a szocialista országokat a korszerű technológiáktól, fékezzék gazdasági fejlődésüket és megbontsák a katonai-stratégiai egyensúlyt. A jelenlegi politikai helyzetet figyelembe véve szükséges, hogy a szocialista közösség országai közös erőfeszítésekkel hatékonyan használják ki a tudományostechnikai forradalom adta lehetőségeket - a szocialista rendszer előnyei alapján. Az új és bonyolultabb feladatok teljesítéséhez minden a rendelkezésünkre áll: a terv- gazdálkodás, a magasan fejlett tu- dományos-müszaki potenciál, s a szakképzett munkások, szakemberek és tudósok is. Nyíltan be kell viszont ismerni - mondotta Rizskov hogy a szocialista országok távolról sem használják ki a tudományos-műszaki haladás és a felmerülő tudo- mányos-műszaki problémák közös megoldásának lehetőségeit. Ezért a tudományos-műszaki fejlesztés komplex programja mindannyiunk számára stratégiai jelentőségű. Mint ismeretes, célszerűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítéseket az együttműködés öt fő irányának a lehető leggyorsabb megvalósítására összpontosítsuk, s ezek pedig: az elektronizálás; a komplex automatizáció, beleértve a rugalmas termelési renszereket; az atomenergetika; az új anyagok és technológiák, valamint a biotechnológia fejlesztése. A közös munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy a fenti irányok prioritását helyesen választottuk meg. Kiválasztásuk során elsősorban a jelenlegi tudományos-technikai forradalom fő tendenciáit é^ a tudományos gondolkodás fejlődésének tehetséges irányait vettük figyelembe. Az utóbbi 10 év kiemelkedő tudományos felfedezéseinek és műszaki ismereteinek kezdődő tömeges kihasználása lehetővé tette az áttérést a gépi nagyüzemi termelés minőségileg magasabb szintjére, nevezetesen a termelési alapfolyamatok automatizálására. Ez a kérdés államaink számára különösen fontos. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztése fő irányainak tervezete meghatározza a kézzel végzett és nehéz fizikai munka következetes korlátozásának a feladatát. Megköny- nyíteni az emberek munkáját és ennek a munkának alkotó jelleget adni - ez a szocialista társadalom egyik legfőbb szociális célja. Szó van arról is, hogy a népgazdaság valamennyi ágazatában szervesen összekapcsoljuk a mai elektronika eredményeit az ipari technológiával, továbbá arról, hogy jelentős mértékben növeljük a szocialista országok energiamérlegében az atomerőművek részarányát, valamint arról, hogy előre meghatározott tulajdonságokkal rendelkező új műanyagokat állítsunk elő. Vitathatatlanul forradalmi ugrást jelent a biotechnológia fejlesztése. Valamennyi említett irányban a szocialista közösség minden egyes országa bizonyos munkát végez. A következő öt évben szükségszerűen alapvetően meg kell változtatnunk ezt a munkát, hogy fordulatot érjünk el a műszaki újdonságok gyakorlati kihasználásában, s vonatkozik ez a programba foglalt érvényes megállapodások alapján létrejött újdonságokra is. A számítástechnika és a mikroprocesszoros technika, a robot- technika, a mikroelektronika és a korszerű távközlési eszközök területén kötött megállapodások szerint például számos új dologgal rendelkezünk, azonban ezek gyártása még nem futott fel a megfelelő színre és nem született megállapodás a szakosításról, a kooperációról vagy a kölcsönös szállításokról sem. A komplex programfeladatait a KGST-tagországok következő öt évre vonatkozó gazdasági és társadalmi-fejlesztési terveibe be kell foglalni - hangsúlyozta a szovjet kormányfő, s tájékoztatta az ülés résztvevőit arról, hogy a program valamennyi fó témáját már tartalmazzák a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai, s hogy az 1986-1990-es évekre szóló ötéves terv irányelveinek átdolgozása során a programmal összhangban számolnak több újfajta termék szakosított gyártásának fejlesztésével. Az atomenergetika fejlesztésével kapcsolatban Nyikolaj Rizskov elmondta, hogy a gazdasági és szociális fejlesztés fő irányainak javaslata szerint 2000-ig a gyors reaktorú atomerőművekben növekszik az elektromos energia termelése. Ezeknek a reaktoroknak a megtervezésében és megépítésében a Szovjetunió ma már vezető helyen áll a világon, s nem marad el a legfejlettebb tőkés országok mögött sem. A szocialista integráció fejlődésének köszönhetően épp az atomenergetikában értünk el nagy eredményeket. A szovjet miniszterelnök a továbbiakban tájékoztatta az ülésszak résztvevőit a Szovjetunióban folyó, a biotechnológiával kapcsolatos munkálatokról. Emlékeztetett rá, hogy a 12. ötéves tervidőszakban a biotechnológia bázisán 250 teljesen újfajta gyártmányt fejlesztenek ki és vezetnek be a termelésbe. Együttműködésünk bizonyára hozzájárul ennek a progresszív irányzatnak a fejlődéséhez - mondotta. A program feladatai sikeres teljesítésének garanciáját abban látjuk, hogy az egyes tagországok ezeket beépítik ötéves és éves népgazdasági tervükbe - hangsúlyozta Rizskov, s meggyőződését fejezte ki, hogy valamennyi KGST-ország meghatározza, ki kapcsolódik be az ó részéről a programba, továbbá biztosítja számukra a szükséges forrásokat és bevezeti a feladatok teljesítésének a megfelelő, magas állami szintű ellenőrzését is. A komplex programon végzett munka súlypontját most a gyakorlati végrehajtás megszervezésére kell áthelyezni. A Szovjetunióban a tudomány, a technika és a termelés irányításának és tervezésének egész rendszerét bekapcsoltuk e program megvalósításába és külön rendszert hoztunk létre a feladatok teljesítése eredményeinek statisztikai felmérésére. Nyikolaj Rizskov ezután a komplex program végrehajtása során kifejtett közös tevékenység néhány távlati szervezeti formájáról beszélt és hangsúlyozta, hogy a programfeladatok teljesítésébe mintegy 700 tudományos szervezet kapcsolódik be. Koncentrálni kell az erőket, meg kell akadályozni szétforgácsolódásukat és a szakemberek kollektíváit kezdettől fogva a végső termelési eredményekre, a KGST keretében folyó legszorosabb kooperációra kell orientálni. A program által meghatározott munkák végrehajtásával a Szovjetunió a legnagyobb és legtekintélyesebb kutató, tervező és tudo- mányos-termelési kollektívákat bízta meg. Annak érdekében, hogy együttműködésük más szocialista országok szervezeteivel pontos és hatékony legyen, közösen előterjesztettük a központi szervezés koncepcióját. Ennek a formának segítenie kell a fő kérdés megoldását, vagyis a program gyakorlati végrehajtói közötti kapcsolatok felvételét. A szocialista integráció szempontjából a közvetlen kapcsolatok felvétele különösen jelentős. Az együttműködésnek ezt a formáját maximálisan bővíteni kell. Az SZKP KB Politikai Bizottságának döntése értelmében a Szovjetunióban jelenleg teljesen új típusú szervezetek alakulnak, az ágazatközi tudományos-műszaki komplexumok. Csaknem mindegyik ilyen komplexum a KGST komplex programja egyes problémáinak központi szervezetévé válik. A több vezető tudományos intézményből alakult hasonló komplexumok a fó irányokban jönnek létre, például a személyi számítógépek, a fényvezetők, a porkohászat, az új szerkezeti és speciális anyagok szintézise, valamint az orvostudomány és az mezőgazdaság céljait szolgáló biotechnológiák területén. Amikor azt vesszük fontolóra, hogyan biztosítsuk a komplex program erőforrásait és milyen szervezési intézkedéseket hozzunk teljesítésére, nálunk sokmindent átértékelünk. A szovjet kormány feljogosítja a központi szervezeteket arra, hogy szerződéseket kössenek más KGST-országok szervezeteivel és kicseréljék munkájuk eredményeit. Nyikolaj Rizskov rámutatott a KGST-tagországok együttműködése más távlati formáinak a fejlesztésére, s ezzel kapcsolatban kiemelte a közös tudományos-termelési egyesüléseket, amelyek egységes tervek alapján dolgoznak. A szerszámgépek gyártása terén már két szovjet-bolgár egyesülés működik - mondotta. A sor most az Interroboton, az elsó ilyen típusú többoldalú szervezeten van. A létrehozásáról szóló megállapodást az ülésszak folyamán írjuk alá. További szervezeti formát jelentenek a közös vállalatok. Ebben az irányban is konkrét munka folyik. Figyelmünket ráirányíthatjuk a közös tervezőirodák és próbaüzemek szélesebb körű létrehozására is. Nyikolaj Rizskov beszédében nagy figyelmet szentelt a komplex program alapján végzett munkák eredményei termelésébe való széles körű bevezetésére. Ezzel kapcsolatosan rámutatott: a programba sorolt 92 feladat több mint a felének a kidolgozása már a kővetkező három évben azt eredményezi, hogy a termelésbe bevezetik az új típusú gyártmányokat és technológiákat. Az ezt követő időszakban a termelésben való alkalmazásuk még nagyobb mértékben növekszik. A program végrehajtása hozzájárul a KGST-tagországok népgazdaságainak mélyreható szerkezeti változásaihoz, termelési bázisuk innoválásához. Ezt elősegítendő egyebek között szélesebb körben kell bevezetni az egész ciklusra vonatkozó komplex megállapodások megkötésének gyakorlatát, tehát ez magában foglalná a tudományos kutatásoktól a gyártáson keresztül egészen az értékesítésig terjedő folyamatot. A komplex program teljesítése próbára teszi a KGST keretében folyó együttmüködés kollektív irányításának rendszerét - mondotta Rizskov. Amint azt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésén hangsúlyozták, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkáját a nemzetközi gyártásszakosítás és termelési kooperáció alapján a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására kell orientálni, s ezzel összefüggésben jelentős változásokat kell eszközölni ÚJ SZÚ 2 (Folytatás a 3. oldalon) 1985. XII. 18.