Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-18 / 298. szám, szerda

Kiegyensúlyozott munkával — — ........................... K OMMENTÁLJUK ------------­Ér tékelték a pártcsoportokat A pártalapszervezetek tevé­kenységének eredményessége nem kis mértékben attól függ, mi­lyen munkát végeznek a pártcso­portok. Ezért már az is döntő té­nyező, hogy hol és hány pártcso­portot hoznak létre, s hova osztják be a szervezet egyes tagjait. To­vábbi fontos tényezők a csoportok vezetőinek a lehető legjobb kivá­lasztása és a pártbizottságok kap­csolatának elmélyítése a csopor­tokkal. Érthető, hogy sok szó esett ezekről a kérdésekről az évzáró taggyűlések előkészítése során, de mindnekelőtt magukon a ta­nácskozásokon. A tardoskeddi (Tvrdošovce) Jö­vő Efsz tardoskeddi részlegének két pártalapszervezete és öt-öt pártcsoportja van. Ozorák József­fel, a 2. alapszervezet elnökével a pártcsoportok munkájáról be­szélgettünk.- Szervezetünkbe, melynek 43 tagja és 8 tagjelöltje van, a műsza­ki szolgáltatásokban dolgozó vala­mennyi kommunista és az admi- nisztratívában dolgozók egy része tartozik.- Milyen meggondolás szerint hozták létre a pártcsoportokat?- Munkahelyek szerint. Az első csoportba a tardoskeddi javítómű­helyben dolgozó párttagokat, a másodikba a fuvarozásban dol­gozókat soroltuk be. A harmadik pártcsoport tagjai a szárítóban, il­letve a paradicsomtermesztésben és takarmánykeverőben dolgoz­nak, a negyedikben az itteni építke­zési munkacsoport, az ötödikben a már említett adminisztratív dol­gozók. Ez az elosztás bevált. Ezután az iránt érdeklődtem, mennyire kiegyensúlyozott az öt pártcsoport tevékenysége, bele­értve tanácskozásaik rendszeres­ségét, tagságuk aktivitását egy­aránt. Kérdésemre az alapszerve­zet elnöke így válaszolt:- Ez idén már kiegyensúlyozott munkát végeznek pártcsoportja­ink. Vagyis az építkezésiek is előbbre léptek. Ennek bizonyítéka, hogy tavaly még nem tudták befe­jezni a tervezett munkákat, ebben az évben pedig már túlteljesítették tervüket. Hogy ez minek köszön­hető? Mindenekelőtt a jó munka- szervezésnek. A munkafegyelem is javul. A fegyelem érdekében-Javításra szorul a pártcsoport tagjainak a munkafegyelme is?- Bizonyos értelemben igen, bár a párttagokkal szemben szigo­rúbban lépünk fel. Ha szükséges, pártvonalon elbeszélgetünk velük. Sőt, egy esetben javasoltuk a gaz­dasági vezetőségnek a párttag más munkaterületre való áthelye­zését. Az építkezési dolgozók csoportja munkájának a javításá­hoz a pártcsoportvezető nagyobb kezdeményezése is hozzájárul­hatna. A tanácskozások megtartá­sa terén egyformán aktív mind a tíz pártcsoport. Legalább kétha­vonta tartanak csoportgyűlést.- Ez minek köszönhető?- Szerintünk a két alapszerve­zet pártbizottsága munkájának ja­vulása is hozzájárul a pártcsopor­tok tevékenységének rendszeres­sé válásának. Fél évvel ezelőtt az eddigi egy alapszervezetből kettőt hoztunk létre, s ez azt is lehetővé tette, hogy a pártbizottságok szo­rosabb kapcsolatot tartsanak fenn a pártcsoportokkal. Szoros kapcsolat Ez a gyakorlatban egyebek közt úgy nyilvánul meg, hogy legalább egy pártbizottsági tag mindig jelen van a csoportok gyűlésén. Szep­temberben és októberben azon­ban minden csoportgyúlésen ket­ten is részt vettek a pártbizottság tagjai közül. Ennek az volt az oka, hogy akkor értékelték a pártcso- , portok és az egyes tagok konkrét feladatainak a teljesítését, illetve új feladatokkal bízták meg őket. Az új teendők természetesen az­zal függnek össze, milyen munka- területen tevékenykednek a párt­csoportok és az egyes tagok, (gy az első pártalapszervezet csoport­jai és tagjai például a termelé­kenység emelésével kapcsolatos feladatokat kaptak; a tartalékok feltárását, az önköltség csökken­tését az állattenyésztésben, a traktorok húzóerejének jobb ki­használását (a nagy traktorok so- ,se vontassanak olyat, amire egy kis traktor is elegendő.) A második alapszervezet pártcsoportjai és tagjai többek között az anyag- és energiatakarékoskodással kap­csolatos feladatokat kaptak, ör­vendetes a szeptemberi és októ­beri értékelés eredménye: senkit sem kellett azért elmarasztalni, mert a saját hibájából nem teljesí­tette volna a rá bízott feladatot. Bírálatok, észrevételek A pártbizottságok tagjainak azért is hasznos a részvételük a cso- portgyúléseken, mert ott számos elgondolkoztató észrevételt, jó szándékú bírálatot hallhatnak. Az építőcsoportban dolgozó kommu­nisták például joggal bírálták, hogy munkájuk nincs megfelelően gé­pesítve, illetve olyan gépeket vesznek, melyeknek a kihasználá­sára nincs lehetőség. Azt is szóvá tették, hogy nincsenek megfelelő gépek a használt alkatrészek fel­újításához - esztergagép, maró­gép. Megalapozott az a kritika is, mely a felvásárló szervezet címé­re hangzott el. Mivel nem képes idejében elszállítani a gabonát és a kukoricát, a szövetkezet számá­ra károk keletkeznek. Egyet lehet érteni az autópark felújítását szor­galmazó javaslattal is, hiszen húszévesnél öregebb gépkocsikat is használnak; ám az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy új autók vásárlására jelenleg nincs pénze a szövetkezetnek. A pártcsoportok tagjainak ész­revételei arról tanúskodnak, hogy az emberek keresik az egyre jobb megoldásokat. A töprengés olykor újítást is eredményez. Ilyen példá­ul a kommunista Bohumil Kocou- rek újítása, aki egyébként a szárí­tó vezetője. Kocourek elvtárs a daráló zúzókalapácsainak az ekevasakéhoz hasonló módon történő megedzésére jött rá. Újítá­sa nagy megtakarítást eredmé­nyezett. Az állandó pártesoportokon kí­vül tavasszal, nyáron és ősszel ideiglenes csoportokat is létrehoz­nak az alapszervezetek hatáskö­rében. Az idei őszi munkákban részt vevő kommunistákat három ideiglenes pártcsoportba osztották be. A Jövő Efsz pártalapszerveze- teiben tehát felismerték és kihasz­nálják azokat a lehetőségeket, melyek a pártcsoportok munkájá­nak állandó javításában rejle­nek FÜLÖP IMRE Jó gondozással Igazán szép őszünk volt. A száraz időjárásban földműve­seink kedvező körülmények között takaríthatták be a szemes kukoricát, amelynek szárításához kezdetben nem kellett túl sok fűtőanyag. A csapadékszegény időjárás nehézségeket is okozott. A talajművelő gépek több üzemanyagot fogyasztot­tak a tervezettnél. Most, a tél beköszöntésének időszakában levonhatjuk a tanulságokat a fogyatékosságokból. A gabonaprogramot Szlovákiában a mezőgazdasági válla­latok dolgozói sikeresen teljesítik. Szemes kukoricából is több termett a tervezettnél. A Nyugat-szlovákiai kerületben 5,94 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Terven felül több mint 30 ezer tonna szemes kukoricát adtak el a felvásárló szerveknek. Elégedettek lehetnénk, ha a mezőgazdasági vállalatok igyekezete nem járna tárolási gondokkal. A termés egy részét - mint az előző években - saját raktáraikban kell tárolniuk. A probléma még így sem oldódott meg teljesen. Egyes mezőgazdasági vállalatoknál fólia alatt kellett a termés egy részét ideiglenesen tárolni. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat üzemei nem készültek fel teljesen a bő termés rugalmas felvásárlására, szállítására és tárolására. Ezért részmegoldásként a kukorica egy részét más kerüle­tekbe kellett szállítani. Mostanában napirenden szerepel, hogy a piacon nincs elég hazai termelésből származó burgonya. Ez részben annak a következménye, hogy a Martini, a Liptovský Miku- láš-i, a Poprádi és a Žilinai járásban a túl későn ültetett burgonyát biológiai érés előtt takarították be. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma termelési bizottságának megállapítása szerint ez a burgonya gyorsan romlik, tehát hosszabb ideig nem tárolható. Egy részét máris gyorsan fel kellett etetni az állatokkal. Ezért étkezési burgo­nyából csak úgy biztosíthattuk az ellátást, hogy a tervezett­nél jóval többet hozattunk be külföldről. A cukorrépa tárolásához sem teremtették meg mindenütt a kedvező feltételeket. Emiatt a betakarításkor megsérült répa egy része a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban romlani kezd. Az ellenőr­zések alkalmával megállapították, hogy a prizmákban felhal­mozott cukérrépát megfelelő módon szellőztetni kell, hogy ne csökkenjen a cukortartalma. A termés tárolására a felvásárló vállalatok tehát csak részben készültek fel, mert nincs elég raktáruk. Ezen a terüle­ten csak a 8. ötéves tervidőszakban várható lényeges válto­zás. Meggyorsítják a lassan épülő gabonasilók és más raktárak építését. A feldolgozó üzemek nagyobb felelősséget vállalnak a termés gondozásáért, de a termelőüzemek is sokat tehetnek. A felvásárló szerveknek bérbe adott raktára­ikban gyakran kell átforgatni a gabonát, s az időjárás alakulá­sának megfelelően kell szellőztetni a burgonyatárolókat. Ilyen jellegű közös munkával, jó gondozással mérsékelhetők a tárolási veszteségek. BALLA JÓZSEF KORSZERŰ SZÁMÍTÁSTECHNIKÁVAL Információfeldolgozásról a prágai Állami Anyagkutató Intézetben A Chomutovi Csóhengerde és Vasműben a napokban fejezik be a gáz kéntelenítő berendezés komplex próbaüzemelteté­sét. A berendezések felszerelése 69 millió korona befektetést igényelt. Rövidesen tehát a munkakörülmények jelentős javulása várható az üzemben. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) A P-18-as állami tájékozta­táspolitikai programot, amely kitűzte a számítógépek adatkeresésben, -feldolgozásban és -továbbításban történő felhasz­nálásának fő irányait, húsz éve hagyták jóvá. Nemsokára befeje­ződik a prágai Tudományos, Mű­szaki és Gazdasági Tájékoztatási Központ próbaüzemeltetése. Szolgálatait ma csaknem kétszáz közület veszi igénybe. Annak a húsz szervezetnek, amelyek a leggyakrabban igényelnek infor­mációkat a központtól az egyike a prága-béchovicei Állami Anyag­kutató Intézet. A korrózió okozta népgazdasá­gi veszteségek évente 15 milliárd koronát tesznek ki. Az anyagok korrózióvédelme ma az ilyen veszteségek elleni harc leghato- kényabb módja, és sikere az Álla­mi Anyagkutató Intézet munkájá­nak minőségétől és hatékonysá­gától függ. Ennek fő feltétele, hogy az említett intézménynek áttekin­tése legyen a világ minden anyag­védelemmel foglalkozó jelentős intézményének tevékenységéről, a naprakész tájékozottság és, hogy gyorsan továbbítsa az ada­tokat. Az információk kikeresésével, feldolgozásával és továbbításával a béchovicei intézetben a tájékoz­tató központ öttagú gárdája foglal­kozik. Munkájukban korszerű szá­mítástechnikát alkalmaznak, s az egy információ kikereséséhez szükséges átlagidő 50-ról 3 órára csökkent. Új szabadalmak eseté­ben a bejegyzett szabalmakról a kivonatokat egy évvel előbb ké­szítik el, mint korábban. Zdena Rúžičková, az említett prága-béchovicei központ dolgo­zója a következőket mondja mun­kájáról:- Az információkeresés gyors fejlesztésére két dolog készteti in­tézetünket. Először is legkésőbb húsz év múlva minden jelentős tájékoztató központ megszűnik in­formációt papíron továbbítani, és kizárólag számítógépes adatfel­dolgozásra tér át. Másodszor: hosszú folyamat a kutatókat, va­gyis az információk felhasználóit megtanítani a számítógépes adat­keresésre. Az áttérés - mivel for­máját tekintve új dologról van szó - nem könnyű, és időre van szük­ség megtanulásához. Aki ezt még nem kezdte el, annak haladéktala­nul hozzá kell látnia. Az Állami Anyagkutató Intézet­ben ma külön számítógépes rész­leg működik, amely feldolgozza az intézet által mágneses tárcsákra rögzített információkat. A kompu­teres nyomda jól kezelhető átte­kintéseket bocsát ki. Ezek nagyon gyorsan a kutatók rendelkezésére állnak. A tájékoztató központ dol­gozóinak álma egy adatbankra kapcsolt számítóközpont. Létre­hozását egyelőre az gátolja, hogy Béchovícében kevés a telefonve­zeték, és a telekommunikációs hálózat túlterhelt. Ahhoz, hogy megfelelően fej­leszteni tudjuk az információsszol­gáltatást, feltétlenül szükség- van a vállalat vezetőségének sokolda­lú támogatására. Ezt mi megkap­tuk, azért mennek olyan jól a dol­gok. Azért kell a támogatás, mert a számítógépekre támaszkodó gazdag információbázis létreho­zása sok pénzbe kerül. Számos nehézséget kell leküzdeni, például a terminál részére külön telefon- vezetékre van szükség. De itt van egyúttal a tájékoztató központ dol­gozói és az információk felhasz­nálói, vagyis a kutatók továbbkép­zésének kérdése is: meg kell ta­nulniuk teljesen másként gondol­kodni, másként dolgozni. Ehhez viszont hosszú távú koncepció kell, a koncepció nélküli munka itt nem lehet sikeres. Az Állami Anyagkutató Intézet már 15 éve koncepciózusán dol­gozik korszerű információfeldolgo­zási eljárások megteremtésén. A következő ötéves időszakra szóló terve már most tartalmazza a további fejlesztéshez szükséges beruházásokat. Pénzeszközöket is előirányoz az adatbankok szol­gáltatásainak fedezésére. Számol azzal, hogy a modern információ- tárolásnak köszönhetően növek­szik a kutatók munkatermelékeny­sége. Ennek következtében a be­fektetések is gyorsan megté­rülnek. Végezetül még idézzük G. R. Gromov szavait, aki Információ- közvagyon című könyvében ezt írta: „A társadalom fejlettségét ma nem a darab- és tonnaszám adja meg, hanem az, mennyire tudja hasznosítani az információárada­tot. A XX. század utolsó negyedé­re az információk, forrásaik - s ter­mészetesen a tárolásukhoz és fel­dolgozásukhoz szükséges eszkö­zök is az iparilag fejlett országok számára az információ-közvagyon legértékesebb alkotóelemeivé s egyúttal stratégiai fontosságú erőforrásokká váltak.“ , MILAN ADÁMEK

Next

/
Thumbnails
Contents