Új Szó, 1985. december (38. évfolyam, 284-307. szám)

1985-12-03 / 285. szám, kedd

..KOTÓ TETTEKKEL ÉS FELELŐSSÉGGEL

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának alapelvei a dolgozóknak a gazdasági és társadalmi fejlődés ötéves terve és évi végrehajtási tervei kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében való részvételéről

A népgazdaság hatékony fejlesztésének, s ezzel a szükségletek jobb kielégítésének is egyik legfontosabb feltétele az emberek gazdag tapasztalatainak, alkotó aktivitásának, képességeinek és tehetségének a kihasználása. Csak így érhetjük el azt, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés tervezett feladatainak teljesítése során növekvő mértékben legyenek kihasználva a tudományos-műszaki ismeretek, beleértve a magas színvonalú irányítási módszereket, s gyorsabban megvalósuljanak a termelésben a szükséges szerkezeti változások. Ennek eredményeként tovább javul a termékek minősége, választékuk összetétele, csökken a termelés nyersanyag-, energetikai, anyag-, beruházási és szállítási igényessége, s a dolgozók tudata a szocialista társadalom igényeivel összhangban formálódik.

Az emberek képességeinek és kezdeményezésének teljesebb mértékű kihasználásához elsősorban meg kell szervezni aktív részvételüket a gazdasági és társadalmi fejlődés terveinek kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében, amelyek a CSKP gazdasági és szociális politikájának fő eszközét képezik. E részvétel szervezésének különösen hatékony formája a kezdeményező tervezés módszere, amely szervesen összefügg a vállalaton belüli önálló elszámolás alapelveinek

érvényesítésével, amikor a tervezett feladatokat és kereteket megfelelő módon bontják le a dolgozókollektívákra, s ezek teljesítésétől függ a javadalmazás. Ez fokozza a dolgozók felelősségérzetét a kollektívák társadalmi küldetésének teljesítésében elért gazdasági és szociális eredményekért. A jól kidolgozott vállalaton belüli önálló elszámolás annak is alapvető feltétele, hogy elmélyüljön a brigádrend- szerú munkaszervezés és javadalmazás, amely összekapcsolja a tervezett feladatokat, kereteket és feltételeket az egyes dolgozók munkájával, s ösztönzően hat a teljesítésükre.

Annak érdekében, hogy az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervek egységesen járjanak el a dolgozók részvételének szervezésénél a terv kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa a népgazdasági tervezésről szóló 145/1970 számú törvény 15. §-ának 4. bekezdése, valamint a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedések továbbfejlesztésének fő irányzataira vonatkozó 243/198 A számú szövetségi kormányhatározat alapján a következő alapelveket határozta meg:

I. A dolgozók részvétele az ötéves és az évi végrehajtási tervjavaslatok kidolgozásában

1. A központi szervek (ezek alatt az alapelvekkel összefüggésben az ágazati központi szerveket, a kerületi nemzeti bizottságokat, a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottságot és a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottságot kell érteni) az illetékes szakszervezeti szervekkel együtt gondoskodnak arról, hogy az állami, a gazdasági és a szakszervezeti szervek egységesen járjanak el a gazdasági és szociális fejlődés tervjavaslatainak kidolgozásánál. Erre közös politikai-szervezési intézkedéseket és kötelező ütemtervet dolgoznak ki, amely meghatározza a terv kidolgozására irányuló munkák időtervét, hogy kialakuljanak a tárgyi és időbeli feltételek a dolgozók és a szakszervezeti szervek aktív részvételéhez az irányítás minden szintjén. Ennél abból kell kiindulniuk, hogy elegendő idő, vagyis legalább nyolc hét álljon rendelkezésre a szervezetekben a gazdasági terv- javaslatok kidolgozására és értékelésére a dolgozókollektívák közvetlen részvételével. Egyúttal feltételeket alakítanak ki a kollektív szerződések javaslatainak párhuzamos előkészítéséhez is (a szövetségi kormány és az SZKT alapelveit a kollektív szerződések kötésére, tartalmára és ellenőrzésére a 255/1985 számú szövetségi kormányhatározat hagyta jóvá.)

2. A központi szervek a kitűzött határidőkben kidolgozzák a népgazdaság fejlesztése ötéves tervének feladatait és kereteit, illetve a gazdasági és társadalmi fejlődés évi állami tervjavaslatának kidolgozására vonatkozó irányelveket, s ezeket lebontják a termelési-gazdasági egységekre és a közvetlenül irányított szervezetekre. Egyúttal az illetékes szakszervezeti szervekkel együtt kihirdetik a kezdeményezés és a szocialista munkaverseny fejlesztésének fő irányait, s ezeket az egyes ágazatok konkrét feltételei között kell érvényesíteni.

3. Az irányítás középszintű szervei megkülönböztetett módon bontják le a feladatokat és a kereteket az alájuk rendelt szocialista szervezetekre (a továbbiakban csak szervezetekre) a gazdasági tervjavaslatok kidolgozásához. Egyúttal az illetékes szak- szervezeti szervvel együtt az előirányzott határidőkkel összhangban meghatározzák a tervezési munkák konkrét menetét, valamint azt, hogy a dolgozók miként ismerkednek meg a gazdasági tervjavaslatok kidolgozásával kapcsolatos feladatokkal. A kezdeményezés és a szocialista munkaverseny központi szervek által kihirdetett fő irányait lebontják saját feltételeikre.

4. A szervezetek az előirányzott feladatokat lebontják a vállalaton belüli alakulatokra és az egyes munkahelyekre, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságával (vállalati bizottságával) együttműködve megismertetik velük a dolgozókat. A gazdasági tervjavaslat jó minőségi színvonala érdekében közüsen szerveznek termelési (üzemi) értekezleteket, amelyeken megtárgyalják a gazdasági tervjavaslat konkrét feladatait, hogy olyan ésszerű javaslatokat és hozzászólásokat szerezzenek a dolgozóktól, amelyek minden területen a tartalékok feltárására irányulnak. Eközben gondot fordítanak a munkafeltételek javítására, a dolgozók egészségét károsító hatások megszüntetésére, a szociális ellátottság normáinak megtartására, valamint a kollektívák további jogos szükségleteinek biztosítására. Egyúttal szintén kihirdetik a munkakezdeményezés fejlesztésének fő irányait, hogy a kollektívákat konkréten a minőségi tervmutatók elfogadására és túlteljesítésére irányítsák, főleg olyan értelemben, hogy tovább növekedjen a munka termelékenysége, javuljon a termelés minőségi színvonala, csökkenjenek a termelési költségek, takarékosabb legyen a tüzelőanyagok, az energia és a fémek felhasználása, s csökkenjen a termelés és a szolgáltatások munkaigényessége. Emellett a kollektívák igyekezetét a tudományos és műszaki haladás eredményeinek gyorsabb gyakorlati felhasználásával a termelés korszerűsítésének maximális meggyorsítására irányítják. Erre a célra kihasználják a dolgozók kezdeményezésének bevált formáit, a kötelezettségvállalási mozgalmat, a szocialista munkabrigádok, a komplex racio- nalizációs brigádok, az újítók és a feltalálók mozgalmát, a ZENIT mozgalmat a személyi és a kollektív alkotóterveket stb.

5. A szakszervezeti szervek a gazdasági irányítás minden szintjén állást foglalnak a kidolgozott gazdasági tervjavaslatokhoz, s ebben a dolgozók és saját tisztségviselőik javaslataiból és hozzászólásaiból indulnak ki. Ezért a gazdasági irányítás illetékes szervei a szakszervezeti szerv véleményezése céljából kötelesek idejében előterjeszteni a komplex módon kidolgozott gazdasági tervjavaslatot, mielőtt még átadnák azt a felsőbb szervnek. A szakszervezeti szerv állásfoglalása a gazdasági tervjavaslat elválaszthatatlan részét képezi. A szak- szervezeti szervek az állásfoglalásban értékelik a dolgozók aktív részvételének a feltételeit a terv kidolgozásában, véleményezik az állami célprogramok teljesítésére vonatkozó javaslatokat, az előterjesztett tervjavaslat általános hatékonyságát, valamint annak egyes részleteit, főleg a teljesítmények tervére, a tudományos-műszaki fejlesztésre, az állóeszközök újratermelésére, a munkabérezésre, a szociális ellátásra, a környezetvédelemre, a személyi és szociális fejlesztés tervére, valamint a pénzügyi tervre vonatkozó javaslatokat. Eközben megkülönböztetett figyelmet fordítanak az anyagi költségek csökkentésére és a munkatermelékenység növelésére.

6. A központi szervek, az irányítás középszintű szervei, valamint a szervezetek a tervjavaslatok kidolgozása során kihasználják az illetékes szakszervezeti szervek állásfoglalásaiban szereplő ésszerű javaslatokat és hozzászólásokat. Az állami és gazdasági szervek kötelesek 30 napon belül írásos választ adni a szintjüknek megfelelő szakszervezeti szervnek. (Az állami és gazdasági szervek a következő szinteken válaszolnak az állásfoglalásokra: az üzem - az FSZM üzemi bizottságának; a szervezet - az FSZM üzemi (vállalati) bizottságának; a kerületi nemzeti bizottság, a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság, a Bratislavai Nemzeti Bizottság - a kerületi szakszervezeti tanácsnak, a Prágai Szakszervezeti Tanácsnak, a Bratislavai Szak- szervezeti Tanácsnak; a CSSZK és az SZSZK központi szervei - a Cseh Szak- szervezeti Bizottságnak, a Szlovák Szak- szervezeti Bizottságnak; a szövetségi központi szervek - a Szakszervezetek Központi Tanácsának.)

A kölcsönös megegyezés után a dolgozók javaslatainak kihasználásáról és hozzászólásaik megoldásáról a magasabb szintű szakszervezeti szervek plenáris ülései, a szakszervezeti konferenciák és taggyűlések nyújtanak tájékoztatást. Ha a szakszervezeti szervnek a tervjavaslatra vonatkozó nézete eltérő, vagy nem ért egyet annak egyes részeivel, akkor az alapelvek 29. pontjának az értelmében kell eljárni.

7. A központi szervek, az irányítás középszintű szervei és a szervezetek a gazdasági tervjavaslatok felterjesztését követő időszakban folyamatosan tájékoztatják az illetékes szakszervezeti szerveket a tervjavaslatokban eszközölt alapvető változásokról, s véleményt kérnek tőlük.

8. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek a részvételét a szociális fejlesztés terveinek a megtárgyalásában a káderügyi, személyzeti és szociális fejlesztés tervszerű irányításának a szövetségi kormány által jóváhagyott alapelvei szabályozzák.

II. A dolgozók részvétele a kezdeményező tervezés érvényesítésében

9. A dolgozók irányításban való részvételének egyik alapvető formája a kezdeményező tervezés módszere, amely a terv minőségi feladatainak progresszív jellegét növeli. Célja a dolgozók képességeinek, ismereteinek és tapasztalatainak mozgósítása és kihasználása a belső tartalékok feltárásában, az össztársadalmi célok elérése érdekében. Minden ágazatban érvényesül, súlypontja a szervezetekben és azok belső alakulataiban van.

10. A kezdeményező tervezés a terv által meghatározott eszközök, keretek és korlátok között érvényesül, ezek ésszerű kihasználása és az újratermelési folyamat hatékonyságának növelése céljából; ezért elsősorban a fejlesztés minőségi oldalaira, főleg a termelés anyag-, energia- és behozatali igényességének csökkentésére, a termékek minőségének és használati értékének javítására, a hatékony kül- és belkereskedelmi termelés növelésére, s a munkatermelékenység állandó növelésére összpontosul. A minőségi mutatók ilyen jellegű javulását összesítve fejezi ki a módosított saját termelési érték növekedése, vagy valamilyen más mutató, amely bérfejlesztés kiindulási alapjául szolgál. Ha a saját termelési érték az anyagráfordítási költségek csökkenése következtében növekszik, kezdeményező tervnek csak olyan növekedést lehet tekinteni, amely arányosan megnyilvánul a nyereség növekedésében is. Ha a saját termelési érték növekedése a termelés vagy a teljesítmények növekedéséből következik, ezt csak akkor lehet a kezdeményező tervezés eredményének elismerni, ha egyúttal a következő területekre vonatkozik:

a) az ipari ágazatokban a Szovjetunióba és a nem szocialista országokba irányuló szállítások megfelelő növelésére, a belkereskedelmi árualapok, vagy a lakosságtól származó bevételek növelésére (a helyi iparban és az ipari szövetkezetekben); az olyan teljesítmények növekedését, amelyek termelői fogyasztásra, vagy közvetlenül értékesíthető árukészletek képzésére szolgálnak, e pont utolsó szakaszának az értelmében kell elbírálni (a készletek esetében a Csehszlovák Állami Bankkal együttműködve), s a kezdeményező tervben való elismerés feltétele az ilyen termékek értékesítésének szerződéses biztosítása; a feltételek teljesítését a gazdálkodás évi elemzésében kell értékelni;

b) a mezőgazdaságban az élelmiszer- iparba, az árualapokba és kivitelre irányuló szerződéses szállítások szükséges növelésére;

c) az építőiparban a befejezetlen építkezések terjedelmét szabályozó mutatók megtartására vagy javítására;

d) a többi ágazatban a teljesítmények olyan szükséges növelésére, ahogy azt a felső szervek meghatározzák.

Ezért a szervezetek, az irányítás középszintű szervei és a központi szervek pontosan meghatározzák azokat az utakat, amelyek a progresszivitás előirányzott fokozásához vezetnek.

11. A kezdeményező tervezést a következő módon kell szervezni:

a) az ötéves tervidőszak első két évében az évi végrehajtási állami terv progresszivitását növelve a szervezetek és az irányítás középszintű szerveinek évi terveiben, a felső szervek részéről való jóváhagyás előtti időszakban (többnyire a tervezett év februárja),

b) az ötéves tervidőszak további éveiben az ötéves állami tervből az adott évre vonatkozó feladatok progresszivitását növelve (esetleg az évi végrehajtási terv irányelveinek progresszivitását növelve) a szervezetek és az irányítás középszintű szerveinek évi tervjavaslataiban (többnyire az előző év szeptemberében). (Az időpontra vonatkozó eddigi kivételek - a mezőgazdaságban, az építőiparban és az élelmiszeriparban - továbbra is érvényben maradnak).

12. A bérfejlesztés alapját képező módosított saját termelési érték, vagy más ilyen mutató progresszivitásának növelése irányában ösztönzően hat a szervezetekre, hogy a meghatározott normatívumok szerint teljes mértékben elismerik a béreszközökre vonatkozó igényeiket. Ha az alapelvek 11. pontjában említett feltételek szerint a tervfeladatok növelésére vagy azok túlteljesítésére a jelzett határidő után kerül sor, akkor az igények elismerésére a korlátozott normatívum vonatkozik. A béreszközök növekménye és a módosított saját termelési érték növekménye közötti összefüggést kifejező normatívum a végrehajtás folyamán nem változik. A kezdeményező tervezés időszakára előnyösebb normatí- vumot lehet meghatározni.

13. A központi szervek az illetékes szak- szervezeti szervekkel való megegyezés

(Folytatás a 4. oldalon)