Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-14 / 269. szám, csütörtök
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra XI. Környezetvédelem, a természeti források ésszerű kihasználása Növelni kell a természetvédelmi intézkedések hatékonyságát. Szélesebb körben kell alkalmazni a haladó technológiai módszereket. Fejleszteni kell az olyan kombinált termelési módokat, amelyek szavatolják a természeti erőforrások, nyersanyagok és alapanyagok teljes és átfogó kihasználását és teljesen kizárják vagy lényegesen korlátozzák a környezetre kifejtett káros hatásokat. Következetesen javítani kell az ország víztartalékainak védelmét. Be kell fejezni a Balti-, a Kaszpi-, a Fekete- és az Azovi- tenger vizeinek védelmére hozott fö intézkedések megvalósítását. Folytatni kell Kö- zép-Ázsia és Kazahsztán arktikus területei vizeinek védelmére hozott komplex intézkedések megvalósítását, a kisebb folyók és víztározók állapotának javítását. Növelni kell a víztisztító-állomások és berendezések hatékonyságát, valamint a már tisztított víz és a bányavizek újbóli hasznosítását öntözésre, valamint a népgazdaság egyéb szükségleteinek kielégítésére. Intenzívebbé tenni a levegőszennyezés elleni védelmet. E célból tökéletesíteni kell a technológiai eljárásokat, berendezéseket és közlekedési eszközöket, javítani a nyersanyagok és a tüzelőanyagok minőségét, hatékony tisztítóberendezésekkel kell elejét venni az ipari és más szennyezésnek. Biztosítani kell a földalap racionális kihasználását, meg kell védeni az eróziótól, az elszikesedéstól, biztosítani kell védelmét a földomlással, földcsuszamlással, az el- mocsarasodással, a kiszáradással és a szennyezéssel szemben. Intenzívebbé kell tenni a mezőgazdasági terület jobb kezelését és az erdősávok létesítését. Hozzávetőleg 660 ezer hektár területen kell elvégezni a rekultivációt. Bővíteni kell a mezőgazdasági kultúrák és erdők olyan módszerekkel történő védelmét a károkozók ellen, amelyek nem ártalmasak az emberre. Javítani kell az ásványi források védelmét és átfogó kihasználását. A kitermelés, a dúsítás és a feldolgozás során csökkenteni kell a hasznosásványok veszteségeit, s biztosítani a Szovjetunió kontinentális talapzata és gazdasági övezete életkörnyezetének megőrzését. A városokban, községekben folytatni kell a zöldövezetek létesítését és a róluk való gondoskodást, bővíteni a rezervátumok, nemzeti parkok és egyéb természet- védelmi területek hálózatát. A növény- és állatvilág ésszerű kihasználása, reprodukciója és védelme érdekében kifejtett munkát erőteljesebbé kell tenni. Hatékony állami ellenőrzés szükséges az életkörnyezet védelme, a szennyezés forrásainak feltárása során, automata műszerekkel és berendezésekkel javítani kell ennek a szolgáltatásnak a műszaki ellátottságát. Bővíteni kell azokat a formákat és módszereket, amelyek a társadalmi szervezetek és a lakosság e munkába történő szélesebb körű bevonását szolgálják. A szovjet embereket a természeti gazdagság megőrzése, gyarapítása, körültekintő kihasználása iránti felelősségre kell nevelni. Tökéletesíteni kell az országban a környezetvédelem irányítását. XII. A termelőerők telepítése és a szövetségi köztársaságok gazdasági fejlesztése ÚJ SZÚ 11 1985. XI. 14. Tökéletesíteni kell a társadalmi termelés területi struktúráját, minden szövetségi köztársaságban és minden gazdasági körzetben biztosítani a gazdasági és a társadalmi fejlesztés ésszerű összehangolását, javítani a köztársaságok és gazdasági körzetek összhangját az egységes népgazdasági komplexum keretein belül. A termelőerők széthelyezésében további haladó változásokra van szükség, amelyek jobban figyelembe veszik az egyes területek gazdasági, szociális és természeti jellegzetességeit, valamint azt a szükségszerűséget, hogy az energiaigényes termelést Szibéria és Észak-Kazahsztán energetikai központjaihoz kell közelebb vinni. Közép-Ázsia, Dél-Kazahsztán és a Kaukázuson túli terület körzeteiben jobban ki kell használni a természeti és munkaerőforrásokat. Az ország európai körzeteinek gazdaságát mindenekelőtt műszaki korszerűsítéssel és a már meglevő vállalatok rekonstrukciójával kell fejleszteni, s egyidejűleg csökkenteni az anyagi termelésben dolgozók számát. A területi-termelési komplexumok és ipari csomópontok létesítését tökéletesíteni és bővíteni kell. Ágazati és területi szempontból egyaránt biztosítani kell a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerőforrások közötti összhangot. Az ország keleti körzeteiben továbbra is gyorsított ütemben kell növelni a termelési potenciált és a természeti erőforrások kihasználását. Ezek gazdaságát átfogó módon kell fejleszteni, s arra törekedni, hogy a termelési és szociális infrastruktúra ágazatait előnyben részesítsék a fejlesztés során. Be kell kapcsolni a gazdasági körforgásba az északi területek leghatékonyabb természeti erőforrásait. A nagy városokban korlátozni kell az új ipari vállalatok létesítését, a lakossági szolgáltatásokat biztosító objektumok kivételével. Jobban ki kell használni a kis- és a közepes városok, a munkástelepülések gazdasági fejlesztésének lehetőségeit, ezekben nem nagy, szakosított vállalatokat, üzemrészlegeket, a gyárak és üzemek kihelyezett műhelyeit kell létrehozni, továbbá olyan vállalatokat, amelyek a mezőgazdaság számára végeznek szolgáltatásokat, feldolgozzák a mezőgazdasági termékeket vagy a helyi nyersanyagokat. Ki kell tűzni a szövetségi köztársaságok gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatait. Az Oroszországi Szovjet Szövetségi - Szocialista Köztársaságban 20-23 százalékkal kell növekednie az ipari termelésnek. Gyorsabban kell fejleszteni a gép-, a gáz-, a vegy- és a mikrobiológiai ipart. 1990-ig 1120-1160 milliárd kilowattórára kell emelni a villamosenergia-terme- lést, a kőolaj- és a gázkondenzátum kitermelését 580-585 millió tonnára, a gázkitermelést 640-650 milliárd köbméterre, a szénjövesztést pedig 440-445 millió tonnára. A mezőgazdaságban az évi bruttó termelést 13-15 százalékkal kell emelni. 1990-ig a gabonatermelést 140-142 millió tonnára, a cukorrépatermelést 31-32 millió tonnára, a burgonyánál 45-47 millió tonnára, a zöldségnél 14,5-15 millió tonnára, a hústermelést (vágósúlyban) 10-10,2 millió tonnára, a tejtermelést 54-55 millió tonnára, a tojástermelést 45-46 milliárd darabra kell emelni. Az ötéves tervidőszak alatt 1 millió 410 ezer hektárt kell öntözés alá vonni, s 1 640 000 hektár mocsaras és vizenyős területen kell elvégezni a lecsa- polást. Hatmillió hektár lecsapolást nem igénylő területen kell elvégezni a talajjavítást. Erősíteni kell az OSZSZSZK európai részének energetikai bázisát. Be kell fejezni a kalinyini atomerőműnek és a szmo- lenszki atomerőmű második részének az építését, üzembe kell helyezni a balakovói, a tatárországi és rosztovi atomerőmű, valamint a gorkiji és voronyezsi nukleáris fűtőerőmű kapacitásait, fokozni kell a munkát a kosztromai atomerőmű és a volgo- grádi nukleáris hőerőmű építésén. Meg kell gyorsítani az irganajszki vízerőmű építését, üzembe helyezni a zagorszki átemelő szivattyús vízerőművet, fokozni a munkát a leningrádi és megkezdeni a központi átemelő szivattyús vízerőmű építésén. Az OSZSZSZK nem fekete földű övezetében hatékonyabbá kell tenni és bővíteni az agráripari komplexumot. Folytatni kell a vidéki lakosság munka- és életkörnyezetének javítását, a lakás- és útépítést, a szolgáltató objektumok létesítését. Moszkvában és Leningrádban, a moszkvai és leningrádi területen a tudományosműszaki haladás meggyorsítása, a népgazdaság hatékonyságának növelése érdekében jobban ki kell használni a meglevő tudományos és termelési potenciált. A termelést kizárólag a meglevő üzemek műszaki rekonstrukciója és korszerűsítése útján kell növelni, a modern technológiák, rugalmas automata gyártási rendszerek és robotika bevezetésével, a szakosítás elmélyítésével, az ágazatközi termelés fejlesztésével, valamint a munkatermelékenység növelésével oly módon, hogy ezzel párhuzamosan korlátozzák a munkahelyek számát. Moszkvában és Leningrádban mielőbb fel kell számolni az olyan termelést és vállalatokat, amelyek további fejlesztése nem lenne gazdaságos. Racionálisan, a környezetvédelmi szükségletek figyelembe vételével kell kihasználni a moszkvai területét és erdősített, parkosított övezetét. Biztosítani kell Moszkva és a moszkvai terület, Leningrád és a leningrádi terület összefüggő és komplex fejlesztését. Folytatni kell Leningrád árvízvédelmi rendszerének építését. Tovább kell alakítani a tyimani-pecsorai területi-termelési komplexum alakítását, s átfogó módon kihasználni a Kola-félszi- get haszonásványait. A kurszki mágneses anomália területitermelési komplexumában a vasérc kitermelésére és feldolgozására, az elektroacél és hengerelt anyagok gyártására új kapacitásokat kell üzembe helyezni, s jobban kihasználni az eltávolított földréteget és az ércdúsítás során keletkezett hulladékot. Az orlovi acélhengerműben a hideghengeres pléhgyártásra új részleget kell építeni. A központi fekete földű területen ésszerűen össze kell hangolni a nehézipar és a mezőgazdasági-ipari komplexum fejlesztését. A Mari ASZSZK-ban, Volzsszk városban kell felépíteni az élelmiszeripar, a kereskedelem és a közétkeztetés számára berendezéseket gyártó ipari komplexum alapvető objektumait. Ugyanitt kell kiépíteni a kőolajipar számára rozsdamentes csöveket gyártó üzemet a már meglevő csőhenger- dében. A gáz, a gázkondenzátum kitermelésére és feldolgozására, valamint a kéngyártásra szolgáló újabb kapacitásokat kell üzembe helyezni ebben az ipari csomópontban, az asztrahányi földgázkodenzá- tum-lelóhely kitermelésére alapozva. A volgai-aktyubinszki partvidéki síkságon hatékonyabban kell végezni a talajjavítást. A magnyitogorszki kohóipari kombinát acélöntődéjének első részét, valamint az Ural-vidéki kis kohókat fel kell újítani. Gyorsított ütemben kell fejleszteni Szibéria gazdaságát. Ebben a térségben nagyobb mértékben kell bővíteni a tüzelőanyag-energetikai kapacitásokat. Intézkedéseket kell hozni az ásványi nyersanyagok és erdők komplex hasznosítására, növelni e térség részvételét az energiaigényes ipari ágazatok termelésének fejlesztésében, a feldolgozóipar kiegyensúlyozott fejlesztésében, s főleg a gépipari termelés növelésében. Erősíteni kell a helyi élelmiszerforrásokat. Gyorsított ütemben kell fejleszteni az építőipart, az építőanyag ipart és a közlekedést. Folytatni kell a nyugat-szibériai területitermelési komplexum kiépítését. Bővíteni kell a kőolaj- és földgázlelóhelyek feltárását, javítani műszaki előkészítésüket és hasznosításukat. Távolsági gázvezetékeket kell kiépíteni az európai területek és Szibéria déli körzetei felé. Be kell fejezni a 2. számú szurguti területi erőmű építését, s üzembe kell helyezni a nyizsnyevartovsz- ki és urengoji területi villanyerőmű új kapacitásait. Meg kell gyorsítani a kuzbaszi szénipari vállalatok rekonstrukcióját és építését. A katuni vízerőmű, valamint a nyugatszibériai és altáji műtrágyagyártó üzemek építését meg kell gyorsítani. El kell végezni a kuznyecki kohóipari kombinát rekonstrukcióját. Folytatni kell Nyugat-Szibéria déli körzeteiben a talaj meliorációját és az altáji határterületen befejezni az ólai öntözőrendszer építését. Üzembe kell helyezni az egyes számú berezovói területi villanyerómü energiablokkjait, az 1-es számú berezovói szénbánya új tárnáit, megkezdeni a 2-es számú borogyinói szénbánya építését, folytatni a 2-es számú berezovói területi erömú építését, s ugyancsak folytatni kell a munkálatokat a kansz-acsinszki területi-termelési komplexum létrehozásán. Üzembe kell helyezni a szajáni területitermelési komplexum most épülő vállalatainak termelő kapacitásait és meggyorsítani a szajáni alumíniumgyár építését. Az Angara alsó folyásánál található források kihasználásával kapcsolatos munkákat fokozni kell, folytatni a bogucsanszki vízerőmű építését, megkezdeni a Jenyiszej középső folyásánál egy erőmű építésének előkészületeit és a gorevszki ólom- és cinklelőhelyek feltárását. Meg kell kezdeni az ozerni többféle fémet tartalmazó lelőhely kiaknázását, s folytatni a tugnuji szénbányák építését. Be kell fejezni a guszino- ozerszki területi hőerőmű második szakaszának építését és üzembe helyezni a 2. számú Ulan-Ude-i hőerőmű egységeit. Tartós üzemelés alá kell helyezni a Baj- kál-Amúr vasútvonalat egész hosszában és meg kell kezdeni a szomszédos területek széles körű gazdasági kihasználását. Folytatni kell a dél-jakutföldi területi-termelési komplexum építését. Fel kell építeni a nyerjungrini területi erőmű második részét, megkezdeni a Gyenyiszovszkaja szénbánya, valamint az szeligdarszki apa- titlelőhely és dúsítómű kiépítését, hozzá kell látni a Távol-Kelet kohóipari alapjának megteremtéséhez nélkülözhetetlen előkészítő munkákhoz számolva azzal, hogy a helyi kokszolható szenet és vasércet kell kihasználni. Meg kell gyorsítani a Berkakit -Tommot-Jakutszk vasútvonal építését. A Távol-Keleten növelni kell a színes és nemesfémek kitermelését. Előnyben kell részesíteni a tüzelőanyag- és villamosenergetika ipar fejlesztését. Üzembe kell helyezni az Ohe-Komszomolszk gázvezetéket az Amuron, valamint a 3. számú viliujszki vízerőmű első aggregátjait, továbbá a bureji vízerőművet, meg kell kezdeni az usty-szrednyekanszki vízerőmű és a 2-es számú jakutföldi területi erőmű építését. A Jakut ASZSZK-ban be kell fejezni a gyeputatszkji dúsítómű első szakaszának az építését. Növelni kell a tengeri halászatot, az egyéb tengeri termékek előállítását, valamint a kiváló minőségű halkészítmények gyártását. Fokozni kell a szója- és rizstermelést, valamint más mezőgazdasági termékek gyártását. Szibériában és a Távol-Keleten a káderek stabilizálása érdekében biztosítani kell a lakosság életszínvonalának gyorsabb növekedését. Új műszaki alapok létrehozásával kell tökéletesíteni az északon élő nemzetek hagyományos-gazdasági tevékenységét. Az Ukrán SZSZK-ban 18-21 százalékkal kell növelni az ipari termelést. 1990-ig 320 milliárd kilowattórára kell emelni a villamosenergia előállítását. Be kell fejezni a krími, csernobilszki és zapo- rozsjei atomerőmű, valamint az ogyesszai nukleáris fűtőmű építését. Üzembe kell helyezni a hmelnyicki, rovenszki és délukrajnai atomerőmű, valamint a dnyeszt- rovszki átemelő szivattyús vízerőmű új egységeit, gyorsítani a munkát a harkovi nukleáris fűtőerőmű és a kanyevi átemelő szivattyús vízerőmű építését. Folytatni kell a szénipar és a vaskohászat vállalataiban a műszaki korszerűsítést és a rekonstrukciót. Üzembe kell helyezni a Krivoj Rog-i dúsítómű oxidált vasérc feldolgozására szolgáló új egységeit, valamint a mangánérc feldolgozására szolgáló tavricsi kombinát új kapacitásait. A vegy- és a gépipar termelését hozzávetőleg 30 százalékkal kell növelni. Jelentős mértékben kell bővíteni a könnyűipari termelést, főleg a lenszövetek és kötöttáruk gyártását. A mezőgazdaságban az átlagos évi bruttó termelést 13-15 százalékkal kell növelni. 1990-ig a gabonatermelést 52-54 millió tonnára, cukorrépánál 53-55 millió tonnára, a napraforgónál 3,3 millió tonnára, a zöldségfélékből 8,6 millió tonnára, gyümölcsből és a bogyósnövényekből 4,5 millió tor nára, szőlőből 1,3 millió tonnára, a húsból (vágósúlyban) 4,9-5 millió tonnára, tejből 24,5-25 millió tonnára, tojásból pedig 16-17 milliárd darabra kell növelni a termelést. Az öntözött területeken ki kell alakítani a szemes kukorica termesztésének hozambiztos övezeteit. Az ötéves időszak alatt 500 ezer hektár öntözött és 640 ezer hektár lecsapolt területet kell átadni. A Belorusz SZSZK-ban 22-25 százalékkal kell hogy nőjön az ipari termelés. A műszerek gyártása, a rádiótechnikai, elektronikai és elektrotechnikai ipar fejlesztése előnyt élvez, s úgyszintén az állattenyésztést és a takarmánygyártást szolgáló gépipar fejlesztése is. Üzembe kell helyezni a minszki nukleáris fűtőmű első energiablokkját, a Novopo- locknyeftyeorgszintyez egyesülés új kapacitásait a kőolajipari termékek és vegyipari alapanyagok gyártására. A moziri olajfeldolgozó üzem, valamint a zslobini Belorusz Kohóipari Üzem acélkordot gyártó új kapacitásait is be kell indítani. Folytatni kell a minszki V. I. Lenin Traktorgyár egyesülés vállalatainak rekonstrukcióját és bővítését. Az átlagos bruttó mezőgazdasági termelést évi 12-14 százalékkal kell növelni, 1990-ig gabonából el kell érni a 8-8,2 millió tonnát, burgonyából minimálisan a 13 millió tonnát, takarmányból a 27-28 millió tonna takarmányozási egységet, húsból (vágósúlyban) az 1,2-1,3 millió tonnát, tejből a 7,1-7,3 millió tonnát és tojásból a 3.4-3,5 milliárd darabot. öt év alatt 480 ezer hektár vizenyős, mocsaras területről kell elvezetni a vizet, ebből 390 ezer hektáron fedett talajvízelvezető berendezéssel. Be kell fejezni a Po- leszki síkság termőföldjének védelmét szolgáló árvízvédelmi objektumainak építését. Az Üzbég SZSZK-ban 24-27 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Gyorsított ütemben fejleszteni a vegy-, az elektrotechnikai és a könnyűipart, valamint a műszergyártást és a mezőgazdasági termékek feldolgozását. 25-27 százalékkal kell növelni a villamos energia és 34-36 (Folytatás a 12. oldalon)
