Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-14 / 269. szám, csütörtök
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 11. oldalról) százalékkal a kénsav előállítását. Az ang- reni szénbányákban, a novoangreni és talimardzsani területi erőművekben, valamint az üzbég kohómüben új kapacitásokat kell üzembe helyezni. Meg kell kezdeni a dzsizaki mezőgazdasági gépgyár építését. A mezőgazdaságban az átlagos évi bruttó termelést 14-16 százalékkal kell növelni. 1990-ig a gyapotfonalak gyártását 1.8-1,93 millió tonnára (a nyersgyapotét 5.8-6 millió tonnára, ebből a finomszálú fajtákét a legkevesebb 550 ezer tonnára), a gabonatermelést 3,2-3,5 millió tonnára, a takarmánytermelést 20 millió tonna takarmányozási egységre, a hústermelést (vágósúlyban) 540-560 ezer tonnára, a tejtermelést 3,3-3,5 millió tonnára, a tojástermelést 2,7-3 milliárd darabra kell növelni. Számítani kell a gyümölcs, a szőlő és a tökfélék termesztésének gyorsabb fejlesztésével. Jobban ki kell használni a meglevő öntözőrendszereket és elvégezni ezek rekonstrukcióját, az öt év alatt 410 ezer hektár öntözött területet kell átadni, 1,1 millió hektár legelőt kell vízzel elárasztani, s hozzávetőleg 4,8 millió hektáron kell elvégezni a legelők öntözőrendszereinek rekonstrukcióját. Be kell fejezni a karsinszki és dzsizaki sztyeppe komplex művelését. A Kazah SZSZK-ban 23-26 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Számolni kell a tüzelőanyag-energetikai komplexum, á vas- és színesfémkohászat, a gép-, ipar, a vegy-, és a petrolkémiai ipar további fejlesztésével. Folytatni kell a pavlodari-ekibasztuzi területi-termelési komplexum kialakítását. Az ekibasztuzi medencében jelentősen növelni kell a szénkitermelést és meg kell kezdeni a bányászást a majkjubenszki szénlelőhelyen. Üzembe kell helyezni az ekibasztuzi 2. számú területi villanyerőmű kapacitásait és felfuttatni a munkát a 3.,számú ekibasztuzi területi villanyerőmű és a délkazahsztáni területi villanyerőmű építésén. Be kell fejezni a sulbinszki vízierómű építését. Mielőbb meg kell kezdeni a tengizi olaj- mező és a karacsaganaki gázkondenzátu- mok lelőhelyének hasznosítását. A zsájre- mi ércdúsítóban és a dzsezkazgani bányászati és kohászati kombinátban növelni kell az ércbányászat és -feldolgozás kapacitásait és meg kell kezdeni a kitermelést a Salkija lelőhelyen. Gyorsítani kell a munkát a bakircsiki bányászati és kohászati kombinát, a kajraktinszki wolfrámdú- sító, a koktyenkoli molibdéndúsító és a boscsekulszki rézdúsító kombinát építkezésén. A bruttó mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét 13-15 százalékkal kell növelni. 1990-ig a gabonatermelést 30-31 millió tonnára, a hústermelést (vágósúlyban) 1,4-1,5 millió tonnára, a tejtermelést 5,4-5,5 millió tonnára, a tojástermelést 4,2- 4,3 millió darabra, a gyapjútermelést legkevesebb 120 ezer tonnára, a takarmánytermesztést pedig 55-58 millió tonna takarmányozási egységre kell növelni. Jelentősen bővíteni kell a kiváló minőségű acélos és keménymagvú búzafajták, továbbá a köles és a hajdina piaci termelését. Folytatni kell a vágóállatok, valamint a vékonyszálú és félvékony gyapjút adó birkák tenyésztésének fejlesztését. Javítani kell az öntözött földek minőségét és 670 ezer hektáron műszakilag tökéletesíteni a meglevő öntözőrendszereket, öt éven belül 400 ezer hektár öntözött földterületet kell használatba venni. A Grúz SZSZK-ban 22-25 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Kiemelten kell fejleszteni az elektrotechnikai és elektronikai ipart, valamint a műszer- gyártást. Üzembe kell helyezni a hudoni vízierőmű első aggregátorait, meg kell kezdeni a grúz atomerőmű, Marneuliban a nem normalizált berendezéseket és a hengerelt alkatrészeket gyártó üzem építését. Rekonstruálni kell a rusztavi kohászati üzemet és a tbiliszi területi villanyerőművet. Fel kell építeni a nehéz hegyi terepeken mozgó traktorokat és mezőgazdasági gépeket gyártó üzemet és a kutaiszi autógyár második részét. Üzembe kell helyezni a Marabda-Ahalkalaki vasútvonalat. Meg kell kezdeni a kaukázusi hágón átvezető vasútvonal építését. A bruttó mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét 14-16 százalékkal kell emelni. 1990-ig a nemesített fajtájú tealevelek termését 650 ezer tonnára, a szőlőét legkevesebb 1 millió tonnára, a gyümölcs, a bogyós növények és a citrusfélék termését 1,1-1,4 millió tonnára, a hústermelést (vágósúlyban) 230 ezer tonnára, a tejtermelést 850-900 ezer tonnára, a tojástermelést 2 milliárd darabra kell növelni, öt év alatt 60 ezer hektár öntözött földterületet kell termelés alá vonni, és lecsapolni 35 ezer hektár vizenyős és lápos talajt. A kol- hidai síkságon folytatni kell a talaj meliorá- lását és kultiválását, valamint felújítani az eddigi öntözőrendszereket. Biztosítani kell a fürdők és turisztikai létesítmények továbbfejlesztését. Az Azerbajdzsán SZSZK-ban 22-25 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Számolni kell az elektronikai és rádiótechnikai ipar, a műszergyártás kiemelt fejlesztésével, az elektroenergetika, a petrolkémiai és élelmiszeripar további fejlesztésével. A Kaszpi-tengeren, a köztársaság nyugati és központi területein bővíteni kell a köolajkutatást és kitermelést. 1990-ben 14-15 millió tonna kőolajat kell kitermelni. Be kell fejezni az azerbajdzsáni területi hőerőmű építését, meg kell kezdeni az atomerőmű, a novobakui hőerőmű és kiro- vobadban a tehergépkocsigyár építését. Üzembe kell helyezni az etilén és propiléngyártó és feldolgozó berendezéseket. Az átlagos évi bruttó mezőgazdasági termelést 14-16 százalékkal kell emelni. 1990-re el kell érni az 1,6 millió tonnás gabonatermést, gyapotszálból a 238 ezer tonnát (nyersgyapotból a 750 ezer tonnát), szőlőből a 2,5 millió tonnát, zöldségből és tökfélékból az 1,2 millió tonnát, takarmányokból a 7,2-7,4 millió tonna takarmányozási egységet, húsból (vágósúlyban) a 220-225 ezer tonnát, tejből az 1,2-1,3 millió tonnát és tojásból a kb. 1,3 milliárd darabot. Az ötéves tervidőszak alatt 600 ezer hektáron kell javítani az öntözött földterületeket és gazdasági hasznosításra átadni 75 ezer hektár öntözött földterületet. A Kaszpi-tenger partján meg kell kezdeni egy országos üdülőterület kiépítését. A Litván SZSZK-ban 13-16 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Kiemelt ütemben kell fejleszteni a számítás- technikai berendezések, a műszerek és automatizációs eszközök, a kulturális és háztartási cikkek gyártását. Bővíteni kell a vegyi anyagok, a hús- és tejkonzervek, a bútor, a lenszövetek és a bórcipők gyártását. Üzembe kell helyezni a kajsadori átemelő szivattyús vízerőművet, a kedaj- naji vegyikombinátban a kénsavgyártó komplexumot, a mazsejkiaji olajfinomítóban a vákuumdesztillációs kóolajfeldolgo- zó berendezéseket, valamint az Szovjetunió és NDK közti vasúti kompszállítást. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 14-16 százalékkal kell növelni. 1990-ben el kell érni a gabonatermesztésben a 4 millió tonnát, burgonyatermesztésben a 2,5 millió tonnát, a takarmánytermelésben a legkevesebb 11 millió tonna takarmányozási egységet, a hústermelésben (vágósúlyban) a 600-620 ezer tonnát, a tejtermelésben a 3,2-3,3 millió tonnát. Ki kell építeni a tenyészállat-tartás bázisát, hogy más köztársaságokat el tudjanak látni. öt év alatt 450 ezer hektár lecsapolt földet kell termelés alá vonni. A Moldáviai SZSZK-ban 22-25 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Folytatni kell az agráripari komplexum fej^ lesztését és növelni hatékonyságát. Be kell fejezni a Plodszelhozmas és Moldszelhoz- mas üzemeinek építését és a benderi selyemkombinát rekonstrukcióját, Szorokiban fel kell építeni a geológiai fúrásokhoz szükséges műszereket gyártó üzemet és Je- gyinciben a hőmérőket és vízmérőket gyártó üzemet. Bővíteni kell a szövetek, a kötöttáruk és konzervek gyártását. Évi átlagban 15-17 százalékkal kell növelni a bruttó mezőgazdasági termelést. 1990-ig másfél millió tonnára kell növelni a zöldség, 1,8 millió tonnára a szőlő, 1,7 millió tonnára a gyümölcs és bogyósnövények termését, 1,4-1,5 millió tonnára a tejtermelést, 350-360 ezer tonnára a hústermelést (vágósúlyban), 70 ezer tonnára a hibrid szemeskukorica és 10 ezer tonnára a napraforgó hozamát, öt év alatt 150 ezer hektár öntözött földterületet kell használatba venni. A Lett SZSZK-ban 13-16 százalékkal kell növelni az ipari termelést, az elektronikai, elektrotechnikai és vegyipar, valamint a távközlési berendezéseket gyártó ipar gyorsabb ütemű fejlesztése mellett. Fejleszteni kell a kiváló minőségű fogyasztási cikkek gyártását és bővíteni a haltermékek választékát. Folytatni kell a könnyű- és építőipari üzemek új technikával való felszerelését és rekonstrukciójukat. Üzembe kell helyezni a dauqavpilszi vízerőmű első energiablokkjait, a rigai ipari robotokat gyártó üzem első részét és meg kell kezdeni a Szareonajsz Metallurgsz üzem rekonstrukcióját. Meg kell gyorsítani a köztársaság gazdaságának átállítását a gázfogyasztásra. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-1.4 százalékkal kell növelni. 1990-ig 2,3 millió tonnára kell növelni a gabonatermést, 1,8 millió tonnára a burgonyatermést, 360-370 ezer tonnára a hústermelést (vágósúlyban), 2,0-2,2 millió tonnára a tejtermelést, öt év alatt legkevesebb 260 ezer hektár vizenyős talajt kell lecsapolni. Folytatni kell a tengeri közlekedés és a halászflotta fejlesztését, bővíteni kell a kikötői gazdaságot. Meg kell gyorsítani a szanatóriumok és egészségházak, valamint Jurmala fürdőhelyen az infrastruktúra kiépítését. A Kirgiz SZSZK-ban 21-24 százalékkal kell növelni az ipari termelést az elektroenergetika, a színesfémkohászat, az elektronikai és könnyűipar gyorsított ütemű fejlesztése mellett. Üzembe kell helyezni Tas-Kumir-i és Samaldi-Szaj-i vízerőművet, Frunzeban a 2. számú hőerőmű és a Tas-Kumir-i félvezetőket gyártó üzem hőtermelő kapacitásait. Meg kell kezdeni a Kambar-Atin-i vízerőmű és a szaridzsaži ércdúsító építését, s be kell fejezni a kirgiz aranyérc-feldolgozó kombinát építését. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 13-15 százalékkal kell növelni. A legelők meliorálásával meg kell erősíteni az állattenyésztés takarmánybázisát. 1990-ig 220-230 ezer tonnára kell növelni a hústermelést (vágósúlyban), 850-860 ezer tonnára a tejtermelést, 640 millió darabra a tojástermelést, 40 ezer tonnára a gyapjútermelést, 15 ezer tonnára a cu- korrépa-vetömag, 6500-7000 tonnára a lucerna-vetőmag szállítását az országos alapba, öt év alatt 85 ezer hektár öntözött földterületet kell hasznosítani. Meg kell kezdeni a munkát a Szaridzsasz folyó víz- és energiaforrásainak komplex kihasználására. A Tadzsik SZSZK-ban 23-26százalékkal kell növelni az ipari termelést az elektroenergetika, a vegyipar, a könnyű- és élelmiszeripar és a gépgyártás gyorsabb ütemű fejlesztésével. Biztosítani kell a Dél- Tadzsik területi-termelési komplexum továbbfejlesztését. Üzembe kell helyezni a ro- huni vízerőművet, meg kell kezdeni a szeng- tugyini vízerőmű építését, folytatni kell a jaj- vani elektrovegyipari üzem. építését és be kell fejezni a tadzs'ik alumíniumgyárat. Meg kell kezdeni a tadzsik aranyérc-feldolgozó kombinát és Kulabban az akkumulátorgyár építését. Kanibadam és Kulab városokban, valamint a fajzabadi járásban fonó- és szövőgyárakat kell építeni. Meg kell kezdeni a pamíri vízerőmű és a Kurgan-Tyube-Ku- lab vasútvonal építését. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell növelni. 1990-re 290 ezer tonnára kell emelni gya- potfonal-termelést (910 ezer tonnára a nyersgyapot, ezen belül 320 ezer tonnára a finomszálú fajták termelését), 140-143 ezer tonnára (vágósúlyban) a hústermelést, 630-640 ezer tonnára a tejtermelést és 710-720 millió darabra a tojástermelést. Bővíteni kell a gyümölcsösök és szőlők telepítését és befejezni a városok körüli zöldségtermesztő-tejtermelő övezetek kiépítését. A hegyvidéki és hegyaljai területeken ki kell építeni az élelmezési burgonya termesztésének stabil bázisát. Az ötéves tervidőszak alatt 55 ezer hektárt kell öntözni és folytatni kell a talaj kultiválását a dangali sztyeppén és a beskenti völgyben. Az örmény SZSZK-ban 24-26 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Több régebbi gépipari, vegyipari, könnyűipari, színesfémkohászati és építőanyag-ipari üzemet kell rekonstruálni, műszakilag korszerűsíteni és bővíteni. Meg kell kezdeni az örmény atomerőmű második blokkjának és a Vardenisz-Dzser- muk vasútvonal építését, fel kell építeni a programozható irányító elemeket, az automata manipulátorok hidraulikus berendezéseit, a speciális technológiai berendezéseket, valamint Kafarne városban a kötöttárukat gyártó üzemet. Bővíteni kell a kötöttárut és a bórlábbelit előállító kapacitásokat. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell növelni. 1990-re 330 ezer tonnára kell emelni agabo- natermést, 500 ezer tonnára a zöldség, 350 ezer tonnára a szőlő, 240 ezer tonnára a gyümölcs és bogyósnövények termését, 130 ezer tonnára (vágósúlyban) a hús, 625 ezer tonnára a tej és 680 millió darabra a tojás termelését. Fel kell újítani az öntözőrendszereket és az ötéves időszak alatt 35 ezer hektár öntözött földterületet kell bevonni a termelésbe. A Türkmén SZSZK-ban 20-23 százalékkal kell bővíteni az ipari termelést, 2,6- szeresére növelni a műtrágyák gyártását és 86 milliárd köbméterre a gázkitermelést. Intenzívebbé kell tenni a kőolaj- és földgázlelőhelyek geológiai kutatását. Gyorsított ütemben kell fejleszteni az elektroenergeti- kát, a könnyű- és élelmiszeripart és a gépgyártást. Be kell fejezni a mari vízerőmű építését, Csardzsouban mielőbb üzembe kell helyezni a kőolajfeldolgozót, Tasauzban meg kell kezdeni a grafitelektródokat gyártó üzem első részének, a tapadószén-termékek türkmén üzemének és a káliumtartalmú műtrágyák közép-ázsiai üzemének építését. A kelet-türkméniai területi-termelési komplexum kialakítása érdekében folytatni kell a kutató és tervezőmunkát. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell növelni. 1990-re 398 ezer tonnára kell emelni a gya- potszáltermelést (1 300 ezer tonnára a nyersgyapot, ezen belül 370 ezer tonnára a finomszálú gyapotfajták termelését), 900 ezer tonnára a zöldség és tökfélék termését, 120 ezer tonnára (vágósúlyban) a hús, 380 ezer tonnára a tej, 390 millió darabra a tojástermelést, 14-15 ezer tonnára a gyapjú és 5,3 millió tona takarmányozási egységre a takarmánytermelést. öt év alatt 106 ezer hektár öntözött területet kell bevonni a termelésbe. Folytatni kell a vízgazdálkodási építkezéseket és a Kara-Kum-csatorna övezetében a földterületek komplex kihasználását. Az Észt SZSZK-ban 13-16 százalékkal kell bővíteni az ipari termelést a pa- lakőfeldolgozó ipar, az elektronikai ipar és a műszergyártás gyorsabb növekedésével. Bővíteni kell a kulturális és háztartási cikkek termelését. Kuremjajában meg kell kezdeni a palakőbánya kiépítését. Be kell fejezni a novotallini tengeri kikötő építését. Meg kell építeni a Viresi-Tallin gázvezetéket. A bruttó mezőgazdasági termelést évi átlagban 12-14 százalékkal kell emelni. 1990-re 4,4 millió tonna takarmányozási egységre kell növelni a takarmánytermelést, 245-250 ezer tonnára (vágósúlyban) a hús, és 1,4 millió-tonnára a tej termelését. Fejleszteni kell az alacsony vágósúlyú sertések tenyésztését, öt év alatt le kell csapolni 85 ezer hektár, az átlagosnál ingoványosabb mezőgazdasági földterületet. XIII. A külgazdasági kapcsolatok fejlesztése Sokoldalúan tökéletesíteni és gazdagítani kell a gazdasági együttműködést a testvéri szocialista országokkal, a KGST- tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozása határozatainak következetes megvalósítása alapján. Biztosítani kell a szocialista gazdasági integráció lehetőségeinek jobb kihasználását a legfontosabb gazdasági feladatok teljesítése, a szocialista közösség országai egységének és összeforrottságának, s a világban elfoglalt helyük megszilárdítása során. A testvéri országokkal a KGST keretében és kétoldalú alapon is egyeztetni kell a gazdasági és tudományos-műszaki politikát a döntő problémák közös hatékony megoldása érdekében a tudomány, a technika, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a beruházások terén, s úgyszintén a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztése új formáinak és lehetőségeinek felkutatása, a kölcsönös kereskedelem és az együttműködés más formáinak bevezetése érdekében. Nagyobb mértékben kell egyeztetni a gazdasági és szociális fejlesztési terveket. A KGST többi tagországával együtt továbbra is internacionalista segítséget kell nyújtani a Vietnami Szocialista Köztársaságnak, a Kubai Köztársaságnak és a Mongol Népköztársaságnak, a társadalmi termelés fejlesztésének meggyorsítása és hatékonyságának növelése érdekében, hogy nagyobb mértékben vehessenek részt a nemzetközi munkamegosztásban. Szélesebb körben kell fejleszteni a KGST-tagországok kooperációját a korszerű technika, technológiák és anyagok kifejlesztése és felhasználása terén, figyelembe véve az együttesen kidolgozott megoldásokat. Ebbe a tevékenységbe jobban be kell vonni az egyesüléseket és vállalatokat, többek között a testvérországok vállalatai közvetlen termelési kapcsolatainak fejlesztése, s úgyszintén közös vállalatok építése útján. Sokoldalúan kell (Folytatás a 13. oldalon) ÚJ SZÓ 12 1985. XI. 14.
