Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-14 / 269. szám, csütörtök
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 9. oldalról) a pénzügyi és a munkaerőforrásokat mindenekelőtt a már meglevő vállalatok műszaki korszerűsítésére és rekonstrukciójára, valamint az olyan létesítmények építésére kell összpontosítani, amelyektől a tu- dományos-múszaki haladás, valamint a szociális feladatok teljesítése függ. Biztosítani kell, hogy a 12. ötéves tervidőszaktól az objekutmokat határidőben építsék fel és helyezzék üzembe. Lényegesen csökkenteni kell a párhuzamosan épülő létesítmények számát, a megszabott szintre kell korlátozni a megkezdett és befejezetlen építkezéseket. Lényegesen csökkenteni kell a be nem szerelt berendezések készleteit. A termelőkapacitások építését csak a régi vállalatok termelési lehetőségeinek teljes kihasználása mellett lehet megkezdeni, s ha elengendő munkaerő áll rendelkezésre a feltételezett építés körzetében. Ugyanez vonatkozik az új területek iparosítására és azokra az esetekre, amikor elengedhetetlen követelmény az alapvetően új technológiák bevezetése. Csökkenteni kell az üzembe helyezett kapacitások egységére jutó fajlagos építési költségeket, az építés minőségét pedig lényegesen javítani kell. Meg kell valósítani a termelési objektumok komplex építését, gondosan ügyelni kell arra, hogy idejében építsék fel és adják át a lakóházakat, a járulékos és kulturális létesítményeket, amelyeket a tervek tartalmaznak. Tovább kell gépesíteni az építőipari termelést, s ezt az elóregyártott elemek felhasználása útján egységes ipari-építési folyamattá változtatni. Át kell térni a közmúvesítési és technológiai berendezések komplex szállítására a nagy blokkokból álló létesítmények esetében. Meg kell gyorsítani az olyan haladó technológiák, gépek és gépesítési eszközök fejlesztését és bevezetését, amelyek az építési és szerelómukálatok komplex gépesítését biztosítják, főleg a már meglevő vállalatok rekonstrukciója során. Az építkezések befejező munkáinál a hagyományos munka- folyamatokat korszerű ipari módszerekkel kell felváltani. Hozzávetőleg 15 százalékkal szükséges csökkenteni a kétkezi munkafeladatok mennyiségét, s lényegesen növelni az építőipari minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatoknál a speciális építőipari technika gyártását. Javítani kell a felhasznált építőanyagok összetételét, jobban kihasználni a hengerelt anyagok, a műanyagok, a gyanták, polimerek, a farostos anyagok, a kerámiák és más nem fémes anyagok hatékony fajtáit. Az építőipari termelés szervezését javítani kell. Folytatni kell az építő- és szerelóvállalatok összekapcsolását, az irányítás fölösleges láncszemeinek felszámolását, az építő- és szerelő trösztök önállóságának bővítését, növelni kell felelősségüket az új kapcitások és objektumok idejében történő átadásáért, a gazdasági tevékenység eredményeinek javításáért. Jobban kell érvényesíteni a korszerű munkaszervezési formákat és módszereket, fejleszteni a brigádrendszerű szerződéses kivitelezésű formákat, összevonni a brigádokat és tökéletesíteni tevékenységük megszervezését. Növelni kell az építőipari szervezetek mobilitását, hogy képesek legyenek a lakatlan és távoli vidékeken rövi- debb határidőn belül felépíteni az objektumokat. Növelni kell a tervező és épitóvállalatok felelősségét az építkezések tudományosműszaki színvonaláért. A meglevő vállalatok rekonstrukciójának elvégzésében és a műszaki korszerűsítésben érdekeltté kell tenni őket. Folytatni kell a tervezés és a költségvetés tökéletesítését. Színvonalasabbá kell tenni az építés műszaki-gazdasági megindoklását, a tervdokumentációt, növelni azon tervező szervezetek és -szervek felelősségét e feladat teljesítéséért, amelyek biztosítják a szakmai elbírálást. A tervekben számolni kell a haladó tudományos-múszaki ismeretek, az anyag- és energiatakarékos technológiák és berendezések, a területkímélő megoldások, szerkezetek és anyagok, valamint a termelés és a munka progresszív módszereinek széles korú alkalmazásával, s mindemellett következstesen csökkenteni kell a termékegységre jutó fajlagos alap- anyag-, tüzelőanyag-energetikai és munkaerő-ráfordítást. Ezen az alapon kell csökkenteni a 12. ötéves tervidőszak beruházási terveiben az építőipari költségvetés fajlagos mutatóit, ebből az építő- és szerelőmunkákét országos átlagban 4-5 százalékkal. Tökéletesíteni kell az építőművészeti és városrendezési megoldásokat. Fejleszteni kell a tervező és kutatóintézetek szakosítását, fokozni a szerzői felügyeletet. Az ipari és járulékos létesítmények esetében szélesebb körben kell alkalmazni a tervezés automatizált rendszerét. Az építőiparban 15-16 százalékkal kell emelni a munkatermelékenységet. X. Szociális fejlesztés, a nép életszínvonalának növekedése Biztosítani kelTa nép életszínvonalának további emelkedését, mind teljesebb mértékben kielégíteni a szovjet emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteit. El kell mélyíteni a szociális intézkedések hatását a termelés fejlesztésére, hatékonyságának növelésére. Következetesen növelni kell a fogyasztás szintjét, tökéletesíteni struktúráját, s javítani a lakosság élelmiszerekkel és nem élelmiszeripari áruval való ellátását. Az ötéves tervidőszakban 18-22 százalékkal kell emelni a kiskereskedelmi forgalom volumenét. A munkások és a többi dolgozó átlagos havi bérét 13-15 százalékkal, vagyis 215-220 rubelre kell emelni. Hatékonyabbá kell tenni a jutalmazási rendszert, szorosabban összekapcsolni a dolgozók javadalmazását és a munkaeredményeket, határozottan felszámolni az egyenlósdiséget, s fokozni kell az anyagi és erkölcsi felelős- ségrevonást a munkában jelentkező fogyatékosságokért és hanyagságért. A népgazdaság egyes ágazataiban és a dolgozók különböző kategóriáiban javítani kell a bérrelációkat, tekintettel a munka bonyolultságára és körülményeire. Javítani kell a mérnökök munkájának társadalmi megbecsülését és tekintélyét. Ugyancsak növelni kell a művezetők, konstruktőrök és technológusok szerepét és tekintélyét, erősíteni kell munkájuk, a munkához való viszonyuk anyagi és erkölcsi ösztönzését. A népgazdaság termelő ágazataiban fokozatosan, a szükséges feltételek kialakítása és források megteremtése szerint kell végrehajtani a munkások és dolgozók alapbéreinek és bértarifáinak növelését. Be kell fejezni a pedagógusok és más oktatásügyi dolgozók már megkezdett béremelését, s meg kell kezdeni az egészség- ügyi dolgozók fizetésének emelését. A tudományos kutatóintézetek, konstrukciós, technológiai és tervező szervezetek dolgozóinak javadalmazását tökéletesíteni kell, bérüket az új technika és haladó technológia fejlesztésétől és gyakorlatban való alkalmazásától kell függővé tenni. Tökéletesíteni kell a bérek területi irányítását. A két és három műszakban dolgozó munkások és más dolgozók anyagi ösztönzését javítani kell, s a vállalatok és szervezetek eszközeiből szélesíteni kedvezményeik és előnyeik rendszerét. Jelentős mértékben tökéletesíteni kell a munka normázását, s ezt szoros Összhangba hozni a munkaszervezés formáinak tökéletesítésével, a munkáért való jutalmazással és a munkahelyeken történő felmérésekkel. Szélesebb körben kell alkalmazni a műszakilag megindokolt normákat és normatívákat, állandóan felülvizsgálni ezeket, tekintetbe véve az új technika, a korszerű technológia és munkaszervezés bevezetését. A kolhoztagok átlagos havi munkadíját 18-20 százalékkal kell emelni, s ezt összekapcsolni a mezőgazdasági termelés növekedésével, javításával és hatékonyságának fokozásával. A társadalmi fogyasztási alapokat 20-23 százalékkal kell növelni, ésszerűen kihasználni ezeket a szociális és gazdasági feladatok megoldására. Tökéletesíteni kell a társadalmi fogyasztási alapok elosztását. Azon kollektívákat, amelyek kiváló eredményeket érnek el a termelés hatékonyabbá tételében, előnyben kell részesíteni a lakások elosztásakor, pihenésük feltételeinek javítása során, a gyermek- intézményekbe való felvétel során és egyéb szociális vívmányok érvényesítésekor. Nagyobb támogatásban kell részesíteni a gyermekes családokat, javítani a nők élet- és munkakörülményeit. Fokozatosan, területek szerint meg kell hosszabbítani a gyermekükről gondoskodó anyák részlegesen fizetett szabadságát. Fejleszteni kell a szakosított terhességi tanácsadók hálózatát. A lakásszövetkezetekbe való felvétel és a családiház-építés során több kedvezményben kell részesíteni a fiatal családokat. Minden gyermek számára helyet kell teremteni az elkövetkező években az óvodákban, a bölcsődékben, s javítani kell ezen intézményekben a gyermeknevelés körülményeit. Hozzávetőleg három millió gyerek számára kell óvodát és bölcsődét építeni. Folytatni kell a napközi otthonnal ellátott iskolák, pionírtáborok, pionírpaloták (-házak), sportiskolák és más gyermekintézmények hálózatának fejlesztését. Hatékonyabban kell gondoskodni a háborús veteránokról, az érdemes dolgozókról, a munkaképtelen polgárokról és az elesett katonák családjairól. Tökéletesíteni kell a nyugdíjbiztosítás rendszerét. Tovább kell emelni a munkások és a többi dolgozó legalacsonyabb öregségi és rokkantnyugdíjait, valamint a kolhoztagok korábban megállapított nyugdíjait. Tökéletesíteni kell a nyugdíjasoknak nyújtott szociális szolgáltatásokat, bővíteni azokat, amelyeket a kereskedelmi, a közétkeztetési és szolgáltató vállalatok, valamint az egészségügy nyújt a magányos és munka- képtelen polgároknak közvetlenül otthonukban. Bővíteni kell a nyugdíjas és rokkantotthonok hálózatát, javítani ezek felszereltségét, s az étkeztetés terén, a gyógyszerellátásban és egyéb szükségletek kielégítésében növelni a fogyasztási normákat. Lényegesen javítani kell ezen intézmények munkáját. Folytatni kell az állami kölcsönök törlesztését. Következetesen kell megvalósítani a kiskereskedelmi árpolitikát, összhangba hozva a lakosság reáljövedelmei emelésére vonatkozó feladatokkal. Tökéletesíteni kell az állami kiskereskedelmi árak és díjszabások rendszerét, ezekben jobban kifejezni a társadalmilag szükséges költségeket, a minőséget, a termékek és szolgáltatások használati tulajdonságait. A különböző árucsoportoknál biztosítani kell a gazdaságilag és társadalmilag indokolt árrelációkat. Egyes termékek árait olyan arányban kell csökkenteni, amilyen mértékben nő előállításuk hatékonysága, csökken az önköltség, s nem utolsósorban aszerint, amilyen mértékben a szükséges áru- és pénzügyi források felhalmozódnak. Az árfegyelem megtartását szigorú állami és társadalmi ellenőrzés alá kell vonni. Javítani kell a szovjet emberek lakás- körülményeit. összesen 565-570 millió négyzetméter alapterületű lakóházakat kell építeni. Több lakóházat kell építeni az új, gazdaságos típustervek alapján, a lakások belső területi kiképzésének tökéletesítésével. Komplexen kell fejleszteni a városokat és más településeket. < Jelentős mértékben bővíteni kell annak lehetőségét, hogy a dolgozók lakás- és életkörülményeinek javítására felhasználják a lakásépítési és szociális-kulturális alapokat, amelyek az egyesülések, vállalatok és szervezetek kollektíváinak munkaeredményei alapján jönnek létre. Hozzá kell járulni a szövetkezeti és egyéni lakásépítés fejlesztésének meggyorsításához. Több lehetőséget kell biztosítani a dolgozóknak a lakásépítő szövetkezetekbe való belépésre, a saját eszközökből, a kölcsönökből és vállalati alapokból történő egyéni lakásépítésre. A vállalatoknak és szervezeteknek ehhez segítséget kell nyújtaniuk. Az újonnan épülő területeken, főleg Szibériában, Északon és a Távol-Keleten el kell érni, hogy az állami beruházási alapokból előnyben részesítsék a lakásépítést. Intézkedéseket kell hozni a lakásépítés fejlesztésére a vidéken. Létre kell hozni vidéken az ifjúság és a szakképzett káderek stabilizálásához elkerülhetetlenül szükséges feltételeket. Fejleszteni kell a kommunális gazdaságot. Bővíteni a gázellátást, tökéletesíteni a központi fűtés és központi vízellátás rendszerét a városokban és más településeken, javítani az ellátottságot, növelni a zöldövezeteket és tökéletesíteni a higiéniát. A lakosságot nagyobb mértékben kell bekapcsolni a környezetszépítésbe. Állandóan tökéletesíteni kell az egészségügyi ellátás és a pihenés feltételeit. Nagyobb szerepet kell kapnia az egészségügyben a megelőzésnek. Javítani kell az orvosi ellátást, s fokozatosan bevezetni, hogy minden lakos évente szűrővizsgálaton vegyen részt. Fejleszteni kell a gyógyító-megelőző intézmények hálózatát a több célt szolgáló és a szakosított kórházak, rendelőintézetek és gyógydiagnosztikai pavilonok építésével. A vidéki járások lakosságáról való egészségügyi gondoskodás tökéletesítése érdekében folytatni kell a járási kórházak és egészségügyi központok építését. Előnyben kell részesíteni az egészségügyi központok és rendelőintézetek hálózatának fejlesztését. Az ötéves tervidőszak folyamán új kórházakat kell építeni összesen 350 ezer ággyal, s annyi egészségügyi központot és rendelőintézetet, hogy ezek naponta 900 ezer beteget legyenek képesek ellátni. Fel kell újítani a régebbi egészségügyi létesítményeket. Javítani kell a gyógyszerellátást, az egészségügyi intézményeket korszerű diagnosztikai és gyógyítást szolgáló technikával ellátni. A vállalatok és szervezetek azon alapjait, amelyek a kollektívák munkaerófeszítései- nek köszönhetően jöttek létre, jobban ki kell használni e vállalatok és szervezetek munkásainak, dolgozóinak egészségvédelmét szolgáló létesítmények építésére és fejlesztésére. Következetesen kell küzdeni az italozás és alkoholizmus, valamint az egészségre káros szenvedélyek ellen. Tovább kell építeni a szanatóriumok és gyógyfürdők hálózatát, beleértve a gyermekes családok számára épülő szanatóriumokat és a vállalatok profilaktikus szanatóriumait. Elő kell segíteni a testnevelés és sport tömegjellegének elmélyülését. Fejleszteni kell a testnevelést és a sporttevékenységet, javítani ennek szervezését a la- kó- és munkahelyeken, az iskolákban. Meg kell szilárdítani a sportszervezetek anyagi alapjait. Tökéletesíteni kell az oktatási rendszert, javítani a szakemberek oktatásának és felkészítésének minőségét, az ifjú nemzedék eszmei, politikai, erkölcsi, esztétikai és munkára nevelését, felkészítését a társadalmilag hasznos munkavégzésre. Meg kell valósítani az általános és szakiskolák oktatási reformjában meghatározott feladatokat. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket a diákok politechnikai neveléséhez és ahhoz, hogy minden középiskolát végzett tanuló elsajátítson egyet a legelterjedtebb szakmák közül. Tökéletesíteni kell a fiatalok pályaválasztásával kapcsolatos nevelő tevékenységet. Fejleszteni kell a műszaki képzést, tökéletesíteni a szakmunkások felkészítését közvetlenül a termelésben, összhangban a tudományos-műszaki fejlődés követelményeivel. A főiskolai és középiskolai végzettségű szakemberek felkészítésében az oktatás hatékony módjait és célirányos formáit kell alkalmazni. A főiskolákon több szakmához értő szakemberek képzésére kell orientálódni. A népgazdaságban lényegesen tökéletesíteni kell a szakemberek, főleg a mérnökök és műszaki káderek kihasználását. Minden ágazatban fejleszteni kell a munkások, szakemberek továbbképzését, szakképesítésének növelését szolgáló rendszert, tekintettel a tudományos-műszaki fejlődés követelményeire. Szilárdítani kell az általános műveltséget nyújtó, a műszaki, a szakiskolák, a szakközépiskolák és főiskolák anyagi alapjait. Javítani kell a szertárak, műhelyek és laboratóriumok korszerű berendezésekkel, műszerekkel, szerszámokkal és segédeszközökkel való ellátását. Az informatikát és a számítástechnikát aktívabban kell alkalmazni az oktatási folyamatban. Az ötéves tervidőszak alatt összesen 7 millió tanuló számára kell építeni általános műveltséget nyújtó és legkevesebb 810 ezer tanuló számára műszaki szakiskolákat. Növelni kell a szocialista kultúra, a művészet és a tömegtájékoztató eszközök szerepét az eszmei-politikai, erkölcsi, jogi, képművészeti és esztétikai nevelésben, a szovjet emberek szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítésében, a kommunista világnézet kialakításában. Fejleszteni és szilárdítani kell a kultúra és művészet anyagi bázisát. Bővíteni kell a járási kulturális központok és létesítmények hálózatát, főleg a városok új negyedeiben és vidéken. Tökéletesíteni kell a lakosságnak nyújtott filmszolgáltatást, növelni a filmek eszmei és művészi színvonalát, főleg az ifjúsági és gyermekfilmekét, s ugyanez vonatkozik a színházi előadásokra, a koncertprogramokra és a képzőművészeti tárlatokra. Nagyobb mértékben be kell vonni a lakosságot, mindenekelőtt az ifjúságot a népművészeti alkotásba. Jobban ki kell elégíteni a lakosságnak a sajtó, a társadalompolitikai müvek, a szakirodalom, valamint a szép- és gyermekirodalom iránti érdeklődését. A kiadói tevékenység anyagi-műszaki alapjának megszilárdítása érdekében is intézkedéseket kell hozni. Tökéletesíteni kell a levéltárak munkáját. (Folytatás a 11. oldalon) ÚJ SZÚ 10 1985. XI. 14.
