Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-14 / 269. szám, csütörtök
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 3. oldalról) megszilárdításához, a felnövekvő nemzedék neveléséhez szükséges kedvezőbb feltételek létrehozásához, az anyaság és a nők munka- és társadalmi aktivitásának összehangolásához. Bővíteni és tökéletesíteni kell a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott állami támogatást. Emelni kell a háború egykori résztvevői és az érdemes dolgozók, az idősebb állampolgárok és rokkantak anyagi biztosításának és a számukra nyújtott szociális szolgáltatásoknak a szintjét. Azoknak a nyugdíjkorú személyeknek, akik dolgozni kívánnak, kedvezőbb feltételeket kell biztosítani a társadalmi termelésben való részvételhez. Tökéletesíteni kell a nyugdíjbiztosítás rendszerét, mégpedig a legalacsonyabb nyugdíjak emelésével, valamint a kolhozparasztok, a munkások és más dolgozók szociális biztosítása feltételeinek és szintjének fokozatos közelítésével. Intézkedések rendszerét kell megvalósítani a szovjet emberek egészségének megerősítésére. Következetesen kell javítani az orvosi ellátás minőségét, és át kell térni a lakosságnak nyújtott díjmentes orvosi tanácsadásra. Bővíteni kell az anyák és gyermekek egészségvédelmét célzó intézkedéseket. Gyors ütemben kell fejleszteni az egészségügyi intézmények, így a szanatóriumok, üdülőközpontok, vendéglátó vállalatok és turistaszervezetek hálózátát is, s emelni kell szolgáltatásaik színvonalát. Emelni kell a lakosság műveltségének és kultúrájának szintjét, és teljesebben kell kielégíteni szellemi szükségleteit. El kell mélyíteni a szovjet emberek, főleg az ifjúság hazafias nevelését. Aktívabban kell törekedni a nemzeti kulturális hagyományok megőrzésére és bővítésére, a szovjet és az egyetemes kulturális és történelmi emlékek megőrzésére. Tökéletesíteni kell az alapiskolák tevékenységét, a szakoktatás rendszerét, és fejleszteni kell a középfokú szak- és főiskolai oktatást. Minőségileg javítani kell a szakemberek felkészítését és növelni a káderek szakképzettségét, főleg a tudo- mányos-müszaki haladással összefonódó új szakterületeken. Javítani kell a lakosság minden kategóriája szabad idejének formáit és szervezését. Meg kell hosszabbítani a fizetett szabadságot, figyelembe véve az egyes dolgozók munkaeredményeinek a növekedését. Széles körben fejleszteni kell a kollektív kertészkedést. Támogatni kell a testnevelés és a tömegsport fejlesztését és elő kell segíteni, hogy mindenütt a mindennapi élet részévé váljon. Folyamatosan kell gondoskodni a környezet védelméről. A termelésnek túlnyomórészt az intenzív fejlesztésre kell áttérnie, el kell érni a társadalmi munka termelékenységének alapvető növelését, és ennek alapján gyorsítani kell a gazdasági növekedés ütemét. Az ország nemzeti jövedelmét csaknem kétszeresére kell növelni. A nemzeti jövedelem és az anyagi termelés valamennyi ágazata termelésének növekményét kizárólag a munkatermelékenység növelésével kell biztosítani. A társadalmi munka termelékenységét 2,3-2,5-szeresére kell növelni, döntő lépést kell tenni e programfeladat teljesítésében - e mutatót illetően a világszínvonalat kell elérni. Következetesen kell erősíteni a gazdaságosságot, amely a termelés intenzívebbé tételének egyik legfontosabb tényezője. A források megtakarításából kell döntő mértékben kielégíteni a népgazdaság növekvő igényeit. El kell érni, hogy a fűtőanyag, az energia, a nyersanyag és az alapanyag fogyasztásának növekményét 75-80 százalékban a megtakarítások fedezzék. A nemzeti jövedelem energiaigényességét legkevesebb 1,4-szeresével, fémigényességét csaknem a felére kell csökkenteni. Komplex módon kell kihasználni a természeti és anyagi forrásokat,és teljesen fel kell számolni a veszteségeket és az ésszerűtlen kiadásokat. A gazdasági körforgásban széleskörűen kell kihasználni a másodlagos forrásokat s ugyancsak a melléktermékeket. Növelni kell a beruházások hatékonyságát, azokat a kiemelt irányokra, mindenekelőtt a termelési állóalapok felújítására kell összpontosítani, lényegesen kell növelni a vállalatok műszaki korszerűsítésére és felújítására fordított eszközök arányát, s le kell rövidíteni a beruházások megtérülésének idejét. Javítani kell a termelési állóalapok kihasználását, biztosítani kell a kapacitások és berendezések teljes kihasználtságát, törekedni kell az alapok hatékonyságának növelésére. Biztosítani kell a tudományos- műszaki haladás sokoldalú meggyorsítását és eredményeinek a termelésben és az irányításban, a szolgáltatások szférájában és a mindennapi életben történő komplex kihasználását. A népgazdaságot a tudomány, a technika és a technológia magas szintjére kell emelni. Hatékonyabban kell kihasználni a tudományos-műszaki haladás megvalósításának formáit és módszereit, amelyek a szocializmus sajátjai. Erősíteni kell a tudomány és a termelés integrációját, javítani kell a tudományos felfedezések, műszaki újdonságok és találmányok megvalósításának és népgazdasági hasznosításának megszervezését, és le kell rövidíteni ennek idejét. A termékek és szolgáltatások minőségét az élenjáró hazai és külföldi paraméterek színvonalára kell emelni. Biztosítani kell az ország egységes népgazdasági komplexumának dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztését, s valamennyi láncszemének hatékony együttműködését. Progresszív változásokat kell végrehajtani a népgazdaság szerkezetében. Megkülönböztetett ütemben kell fejleszteni a tudományos-műszaki haladást és a szociális feladatok teljesítését meghatározó ágazatokat és a termelést. Az ipari termelést legalább a kétszeresére kell növelni. Folyamatosan kell erősíteni a nehézipart, amely az ország gazdaságának, a népgazdaság termelőeszközökkel való ellátásának az alapja. Lényegesen kell gyorsítani a gépipar fejlesztését. Hangsúlyozottan kell növelni a termelés műszaki színvonalát. Biztosítani kell olyan új technika bevezetését, amely lehetővé teszi a munkatermelékenység többszörös növelését és az anyagi ráfordítások lényeges csökkentését. Erősíteni kell a gépipari termelés anyagi és tudományos-műszaki bázisát. Hatékonyabban kell fejleszteni a tüzelőanyag-energetikai komplexumot és megvalósítani a Szovjetunió energetikai programját. A tüzelőanyag-energetikai mérleg javítása érdekében az atomerőművekben előállított elektromos energia mennyiségét legkevesebb 5-7-szeresére, a földgázkitermelést 1,6-1,8-szeresével kell növelni. Nagyobb mértékben kell kihasználni a nem hagyományos, felújítható energiaforrásokat. Mélyreható minőségi változásokat kell végrehajtani a kohóiparban, a vegyiparban és a szerkezeti anyagokat gyártó más ágazatokban. Bővíteni kell a leggazdaságosabb fémárufajták, a teljesen új vegyipari, építőipari és más progresszív anyagok választékát és növelni kell termelésüket. Következetesen kell érvényesíteni a Szovjetunió élelmiszerprogramja által meghatározott irányvonalat, amely országunk mezőgazdasági termékek iránti szükségletének teljesebb kielégítését, a mező- gazdaság anyagi-műszaki bázisának további erősítését és a vidék szociális átépítését célozza. Gyorsított ütemben és kiegyensúlyozottan kell fejleszteni az agráripari komplexum ágazatait, fokozni kell az ezekre a célokra fordított források valamennyi fajtájának hatékonyságát. Be kell fejezni a mezőgazdaság ipari alapokra helyezését, mégpedig a komplex gépesítés, a kemizálás, a villamosítás, a talajjavítás és az intenzív technológiák széles körű kihasználása útján. Valamennyi mezőgazdasági termény hozamának és az állatok termelőképességének lényeges növekedését kell elérni, biztosítani kell a mezőgazdasági termelés stabilitását, és a minimumra kell korlátozni a természeti és éghajlati feltételektől való függést. Teljesíteni kell a fogyasztási cikkek gyártására és a szolgáltatások szférájára vonatkozó komplex fejlesztési programot. A nem élelmiszeripari termékek gyártását legkevesebb 1,8-1,9-szeresével és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások volumenét 2,1-2,3-szeresével kell növelni. Minőségileg új szintre kell emelni a beruházási tevékenységet. Alapvető javulást kell elérni az építőipari termelésben, lényegesen javítani kell a munka minőségét és csökkenteni a költségeket, rugalmasabban kell érvényesíteni a haladó módszereket, tökéletesíteni az építőipar szervezését és hatékonyabbá tenni a tervezési megoldásokat. A következő tíz év folyamán egy negyedével, sőt felével kell lerövidíteni a létesítmények építésének és rekonstrukciójának időtartamát. A közlekedést, az áramellátást, a kóolaj- és gázellátást, a távközlést, az anyagiműszaki ellátás rendszerét és a termelési infrastruktúra további ágazatait új műszaki bázison, gyorsított ütemben kell fejleszteni. Biztosítani kell valamennyi szövetségi köztársaság harmonikus gazdasági és szociális fejlesztését. Erősíteni kell a fejlesztés komplex jellegét és a köztársaságok és gazdasági területek gazdaságának szakosítását, növelni kell hozzájárulásukat az ország egységes nép- gazdasági komplexumának megszilárdításához és a szociális feladatok teljesítéséhez. Tökéletesíteni kell a termelőerők széthe- Jyezését. A kölcsönös előnyök alapján fejleszteni kell a külfölddel való kereskedelmi, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatokat. Jobban ki kell használni a nemzetközi munkamegosztás, mindenekelőtt a szocialista közösség országaival való munkamegosztás előnyeit. Sokoldalúan tovább kell fejleszteni az együttműködést a KGST tagállamaival és a többi szocialista országgal. Magasabb szintre kell emelni a szocialista gazdasági integrációt, fejleszteni kell a gyártásszakosítást és a termelési kooperációt s az együttműködés új hatékony formáit. Számolni kell a KGST-országokkal kötött, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése 2000-ig terjedő programjának következetes megvalósításával, mégpedig kétoldalú és többoldalú alapon egyaránt. Folyamatosan teljesíteni kell a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlődésének a 2000-ig szóló közös komplex programját. Bővíteni kell a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést a fejlődő országokkal. A kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat azokkal a tőkés államokkal, amelyek érdeklődést mutatnak ez iránt. Komplex módon kell tökéletesíteni az irányítást és jobban ki kell használni a szocialista tervezési rendszer előnyeit és lehetőségeit. Következetesen kell teljesíteni és fejleszteni a szocialista irányítás alapvető lenini elveit, mindenekelőtt a demokratikus centralizmust. A központi szervek erőfeszítéseit a társadalmi termelés országos, ágazatközi és területközi problémáinak megoldására kell összpontosítani. A Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok népgazdasági ágazatai irányításának szervezeti struktúráját tökéletesíteni kell. Fokozni kell az irányítás gazdasági módszereinek jelentőségét, a társulások és vállalatok gazdasági önállóságát és gazdasági felelősségét. Biztosítani kell az önelszámolás további fejlesztését, és erősíteni kell a pénzügyi és hitelpolitika, valamint az árrendszer befolyását a termelés hatékonyságára. Növelni kell a rubel stabilitását és tökéletesíteni az országban a pénzforgalmat. Növelni kell a népi képviselők tanácsainak - a szocialista néphatalom legfontosabb formájának - a szerepét a gazdasági, szociális és kulturális építésben. Növelni kell a dolgozók részvételét az irányításban. A kitűzött feladatok teljesítése lehetővé teszi, hogy a szovjet társadalom a gazdasági és társadalmi haladás magasabb fokát érje el. A Szovjetunió úgy lép a harmadik évezredbe, mint még erősebb fejlett hatalom, és eredményeivel mind progresz- szívebben fogja befolyásolni az egyetemes fejlődést. III. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatai az 1986 -1990-es évekre A következő 15 esztendő stratégiai feladatainak teljesítésében a 12. ötéves terv játssza a legfontosabb szerepet. Fordulatot kell eredményeznie az ország gazdasági és szociális fejlesztésének minden területén. A tizenkettedik ötéves tervidőszak legfőbb feladata a gazdaság- fejlesztés ütemének és hatékonyságának a fokozása a tudományos-műszaki haladás, a termelés műszaki korszerűsítése és rekonstrukciója, a kiépített termelési potenciál intenzív kihasználása, az irányítás rendszerének tökéletesítése alapján, s ezáltal a szovjet nép életszínvonala további emelkedésének elérése. A 12. ötéves tervidőszakban párhuzamosan kell teljesíteni a feladatok széles körét, amely érinti az emberek életének javítását, a népgazdaság minden ágazata dinamikus fejlesztésének elérését és az ország védelmi képességének kellő szinten tartását. A 12. ötéves tervidőszak fő feladata keretében: A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált részét 19-22 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelem összes növekményét a társadalmi munkatermelékenységének növelésével kell elérni. Anyagigényességét 4-5 százalékkal, energiaigényességét 7-9 százalékkal és fémigényességét 13-15 százalékkal kell csökkenteni. Az ipari termelést 21-24 százalékkal, ezen belül a termelőeszközök gyártását (,,A‘‘ szektor) 20-23 százalékkal és a fogyasztási cikkekét (,tB‘‘ szektor) 22-25 százalékkal kell növelni. Megkülönböztetett ütemben kell fejleszteni az ipar feldolgozó ágazatait. Ezekben az ágazatokban a termelés volumenét 25-28 százalékkal kell növelni a fűtőanyag- és nyersanyagtermelő ágazatok termelésének 11-13 százalékos növelése mellett. Az ország növekvő fűtőanyag- és energiaigényét túlnyomórészt a fűtőanyag- energetikai forrásokkal való sokoldalú takarékosság, az atomenergia-ipar, a gázki- termelő-ipar és a külszíni szénbányászat gyorsított fejlesztése útján kell kielégíteni. Lényegesen meg kell gyorsítani a gépipar fejlesztését és növelni kell műszaki színvonalát. Teljesíteni kell a kohóipar rekonstrukciójának és korszerűsítésének meghatározott programját. Gyorsítani kell a népgazdaság kemizálását és villamosítását. Biztosítani kell a Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósítását, az agráripari komplexum ágazatainak kiegyensúlyozott fejlesztését és a rendelkezésre álló erőforrások lényegesen hatékonyabb kihasználását. A beruházásokat elsősorban a meglevő vállalatok felújítására és műszaki korszerűsítésére kell fordítani, és az ipari építkezések területén 50 százalékra kell növelni ezen beruházások részarányát. Következetesen törekedni kell az építőipari termelés további iparosítására. Komplex módon kell fejleszteni a termelési infrastruktúra ágazatait. Jobban kell biztosítani a népgazdaság és a lakosság szükségleteit a szállítás és a szolgáltatás más területein. Fordulatot kell elérni a termelés in- tenzifikálásában a tudomány és atech- nika eredményeinek, a termelés szerkezete és szervezése haladó változásainak széles körű kihasználása alapján, a munka-, a technológiai és állami fegyelem növelésével. Meg kell gyorsítani a termelőeszközök innovációját, mindenekelőtt a kevésbé hatékony berendezéseket kell gyorsabban progresszív és különösen termelékeny berendezésekkel helyettesíteni. Végre kell hajtani a termelési állóalapok átfogó leltárba vételét. Aktív részüknek több mint egy- harmadát fel kell újítani. A 11. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva legkevesebb a felével csökkenteni kell az elhasználódott termelési állóalappkat. Minden ágazatban ki kell dolgozni és végre kell hajtani a termelésnek a korszerű technika és a haladó technológia bázisán történő műszaki fejlesztési és innovációs komplex programját. A társulásoknál és a vállalatoknál ki kell dolgozni és teljesíteni kell a termelés műszaki korszerűsítésének és rekonstrukciójának a terveit. Növelni kell a társulások és vállalatok műszaki korszerűsítése mellett a termék- fejlesztésre szánt alapok szerepét, és biztosítani kell, hogy az említett alapokból előnyben részesítsék az e célra fordított eszközöket. Intenzívebben kell kihasználni a már meglevő termelési és tudományos-műszaki potenciált. Törekedni kell a berendezések maximális kihasználtságára, műszakszámuk lényeges növelésére. Az egész népgazdaságban a munka termelékenységét 20-23 százalékkal, ezen belül az iparban 23-25 százalékkal kell növelni. Az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a vasúti szállítás és az építőipari munkák volumene egész növekményét a munkatermelékenység növekedésével kell elérni. Előnyben kell részesíteni a munkatermelékenység növekedését a béremelésekkel szemben. (Folytatás az 5. oldalon) DJ SZÓ 1985. XI. 14.
