Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-14 / 269. szám, csütörtök

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 4. oldalról) Elsőrendű feladat a termelés és a szol­gáltatások minőségének alapvető javítása - mint a gazdaság intenzifikálásának igen jelentős tényezője - s a népgazdaság és a lakosság növekvő igényeinek jobb kielé­gítése. Erősíteni kell a gazdaságosság rend­szerét. Kitartóan kell törekedni minden erő­forrás ésszerű és gazdaságos kihasználá­sára, a veszteségek csökkentésére, s gyors ütemben kell áttérni a gazdaságos és a hulladékmentes technológiákra. Lé­nyegesen javítani kell a másodlagos erő­források és a termelés során keletkezett hulladékok felhasználását, fejleszteni kell a feldolgozásukra létrehozott termelési ka­pacitásokat, javítani kell egyebek között a lakosság körében a másodlagos nyers­anyagok gyűjtésének szervezését és meg kell szilárdítani a felvásárló szervezetek anyagi-műszaki bázisát. Gazdaságosan kell kihasználni a mindennapi életben az energia- és más erőforrásokat. 1990-ben az 1985-ös évhez viszonyítva biztosítani kell: az egész népgazdaságban a szerves tüzelőanyag megtakarítását 200-300 millió tonna fajlagos tüzelőanyagnak megfelelő mennyiségben, ebből 75-90 millió tonnát az atomenergia-ipar fejlesztésével; a vas­tartalmú fémek hengerlése során 12-14 millió tonnányi megtakarítást; az építőiparban - a vastartalmú henge­relt fémek fajlagos felhasználását 13-15 százalékkal, a cementét 8-10 százalékkal és a fáét 10-12 százalékkal kell csökken­teni. A termelési és munkaköltségeket az iparban 4-5 százalékkal, az építőiparban 2-3 százalékkal és a mezőgazdaságban (a szovhozokban) 5-7 százalékkal kell csökkenteni. Meg kell gyorsítani a népgazdasági erő­források körforgását. Fejleszteni és tökéle­tesíteni kell az anyagi-műszaki ellátás or­szágos rendszerét, a szállítók és a fo­gyasztók közötti közvetlen és hosszú távú gazdasági kapcsolatokat és a nagykeres­kedelem ellátását alapanyagokkal és be­rendezésekkel. Intézkedések egész sorát kell hozni a népgazdaság csomagolóanyag-szük­ségletének teljes kielégítésére, elsősorban a gazdaságosabb fajták termelésének fo­kozásával, egységesítésük, szabványosí­tásuk és újrafelhasználásuk útján. Kedvezőbb feltételeket kell teremteni a magasan hatékony munkához, javítani kell az egészségügyi és higiéniai feltétele­ket és a biztonsági technika minőségét, fokozni kell a termelés kultúráját. Aktívab­ban kell érvényesíteni a munka tudomá­nyos szervezését és ésszerűbben ki kell használni a munkaidőt. Létre kell hozni a munkahelyek tervezésének, nyilvántartá­sának, felmérésének és ésszerűsítésének egységes országos rendszerét. Követke­zetesen kell csökkenteni a kétkezi és ne­héz fizikai munka arányát, főleg az anyag- mozgatás és más segédmunkák esetében. Szélesebb körben kell fejleszteni az ágazaton és területen belüli szakosítást és termelési kooperációt, illetve ezek kombi­nációját. Intézkedések sorát kell hozni a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelésére. Biztosítani kell, hogy az egy lakosra számított reáljövede­lem 13-15 százalékkal növekedjen. Jelen­tős mértékben javítani kell a lakosság szükségleteinek kielégítését az olyan áru­cikkeket és szolgáltatásokat illetően, ame­lyek a növekvő vásárlóképes kereslet szer­kezetében beállt progresszív változásokat tükrözik. Komplex módon kell fejleszteni a szociá­lis infrastruktúra ágazatát. Bővíteni kell a lakásépítést, javítani kell a városi és vidéki lakosság komfortos lakásokkal és kommunális szolgáltatásokkal való ellátá­sát. Meg kell gyorsítani a vidék szociális átépítését. A kitűzött szociális program megvalósí­tásának változatlanul feltétele, hogy min­den dolgozó fokozott mértékben .járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztésének kö­zös feladatához. IV. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a tudomány fejlődése ÚJ SZÚ 1985. XI. 14. Biztosítani kell a kulcsfontossá­gú politikai és gazdasági feladat teljesítését - a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítani a tu­dományos-műszaki haladást. Lé­nyegesen fokozni kell a tudomány és a technika szerepét a termelő­erők minőségi átépítésében, a gaz­daságnak a sokoldalú intenzifiká­lás, a társadalmi termelés haté­konysága növelése útjára történő áttérésében. A tudományos-mű­szaki fejlesztést a szociális felada­tok megoldására kell orientálni. Alapvetően növelni kell a termelés mű­szaki színvonalát, elsősorban a beruházás- és strukturális politikai átépítése alapján s úgy, hogy az erőforrásokat a tudomá­nyos-műszaki haladás legfontosabb terü­leteire - az elektronika, az atomenergia­ipar, a komplexläutomatizálás, a termelési technológia és az új anyagok feldolgozása fejlesztésére összpontosítjuk. Az ötéves tervidőszakban a társadalmi munka terme­lékenysége növekményének legkevesebb kétharmadát a tudományos és technikai ismeretek kihasználásával kell elérni. Intézkedések egész sorát kell megvaló­sítani a termelési technológia tökéletesíté­sére. A 12. ötéves tervidőszakban 50-100 százalékkal kell növelni a progresszív alaptechnológiák alkalmazását. Biztosítani kell az olyan alapvetően új technológiák széles körű bevezetését a népgazdaság­ban, amelyek elektronsugár-nyalábokat használnak ki, továbbá a munkatermelé­kenység többszörös növelését lehetővé te­vő plazma-, impulzus-, biológiai, radiá­ciós, membrán-, vegyi és más technológi­ák bevezetését, hatékonyabbá kell tenni az erőforrások kihasználását és csökkenteni kell a termelés anyagigényességét. A nö­vénytermesztésben és az állattenyésztés­ben át kell térni az ipari, intenzív technoló­giai eljárásokra, széleskörűen ki kell hasz­nálni a biotechnológiai módszereket és a génsebészetet. Következetesen növelni kell a termelés szervezési és technológiai rugalmasságát. Automatizált rendszereket kell bevezetni a különböző termelési szférákban, minde­nekelőtt a tervezésben, a berendezések és technológiai eljárások irányításában. Hoz­závetőleg kétszeresére kell növelni a ter­melés automatizálásának szintjét. Olyan komplex automatizált termelési rendszere­ket kell létrehozni, amelyeket gyorsan és hatékonyan lehet rekonstruálni. Meg kell gyorsítani a különösen gazda­ságos technika új generációinak fejleszté­sét és a termelésbe való bevezetését. Át kell térni a technológiai berendezések rendszereinek és komplexumainak gyártá­sára. Legalább 13 százalékkal kell növelni a gépipari össztermelésen belül az újon­nan gyártott technika részarányát. Be kell vezetni a személyi számítógépek tömeges gyártását. A számítástechnika gyártásának volumenét 100-130 százalék­kal kell növelni. Gyors ütemben kell elter­jeszteni a korszerű nagy teljesítményű szá­mítógépek minden családjának alkalmazá­sát. Folytatni kell az integrált adatbankok tömeges kihasználását szolgáló számítás- technikai központok, illetve az információk feldolgozására és továbbítására szolgáló hálózatok megépítését és növelni kell munkájuk hatékonyságát. Az új technika és technológiai eljárások kifejlesztése során jobban ki kell használni az előre meghatározott tulajdonságú anya­gok - főleg a progresszív szerkezeti anya­gok, így a szintetikus, összetett, szuper­tiszta és a népgazdaságban a nagyfokú hatékonyságot elősegítő más anyagok - adta lehetőségeket. A legjobb minőségű ipari termelés rész­arányát 90-110 százalékkal kell növelni, fokozni kell a technika megbízhatóságát és meg kell hosszabbítani élettartamát, s lé­nyegében be kell fejezni a minőségirányí­tás komplex rendszereinek a bevezetését. Meg kell gyorsítani a termelés normáinak és műszaki feltételeinek felülvizsgálatát, s ezeket világszínvonalra kell emelni. Nö­velni kell az ipari termékek minősítési mun­kálatainak színvonalát úgy, hogy biztosítva legyen a termelés minőségének objektív értékelése. A távlati tudományos-műszaki eredmények alapján fejleszteni kell a tech­nológiák tipizálását, el kell mélyíteni a gé­pek, és alkatrészek ágazaton belüli és ágazatközi szabványosítását. Tökéletesíteni kell a találmányi, a szaba­dalmi és licenctevékenységet. Létre kell hozni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a találmányokat és újítási javaslatokat mi­nél hamarabb alkalmazni lehessen a nép­gazdaságban. Fejleszteni kell a tudományos-műszaki információk állami rendszerét. Tökéletesí­teni kell a tudományos-műszaki ismeretek cseréjét. Alapvető feladat a tudomány és a terme­lés összekapcsolásának megszilárdítása, a tudomány, a technika és a termelés integrációja olyan szervezeti formáinak a létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy a tudományos ötletek pontosan és gyorsan érvényesüljenek a gyakorlatban. Növelni kell a tudományos szervezetek felelősségét a kutatás és a fejlesztés szín­vonaláért és a lehető legteljesebb alkalma­zásukért. A tudományos-műszaki haladás kiemelt irányainak meghatározásában, az alapve­tően új technika és technológia fejlesztésé­nek szervezésében, az ágazatok tudomá­nyos-műszaki szintjének és a termelés világszínvonalú paramétereinek ellenőrzé­sében, valamint a tudományos-kutató, és tervező szervezetek hálózatának kiépíté­sében növelni kell a Szovjetunió tudomá­nyos és technikai állami bizottságának szerepét és felelősségét. Növelni kell a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának, mint az országban folyó tudományos kutatás koordinátorának a szerepét, és fokozni kell az alapvetően új technika és technológia elméleti alapjainak kimunkálásáért viselt felelősségét. Első­rendű jelentőséget kell tulajdonítani az alaptudomány fejlesztésének, amely an­nak előfeltétele, hogy a társadalmi terme­lés minőségileg magasabb szintre jusson. Erősíteni kell az akadémiai intézetek tevé­kenységének műszaki orientációját. Növel­ni kell az ágazati és köztársasági akadé­miák szerepét. Lényegesen növelni kell az ágazati tu­domány színvonalát és termelékenységét, és meg kell szilárdítani összetevőit vállalati szinten. Bővíteni kell a'tudományos-terme- lési társulások hálózatát, tevékenységüket a berendezések és technológiai komplexu­mok új generációinak létrehozására és széles körű alkalmazására, a technika és a termelési technológia szüntelen tökélete­sítésére kell orientálni. A tudományos-ter­melési és termelési társulásokba és válla­latokba be kell kapcsolni az ágazati tudo­mányos kutató, tervező és technológiai szervezeteket, és a minisztériumok és köz­ponti intézmények közvetlen illetékességé­ben általában csak azokat a fő szervezete­ket kell meghagyni, amelyek tevékenysége összágazati jellegű kutatásra összponto­sul. A tudományos-műszaki haladás bizto­sítása, a tudomány és a technika eredmé­nyeinek időben történő kihasználása során növelni kell a vállalatok tervező, technoló­giai és más mérnöki szolgáltatásainak sze­repét. Lépéseket kell tenni a főiskolák tudomá­nyos potenciálja kihasználásának lénye­ges javítására, jelentősen bővíteni kell a tu­dományos kutatás és fejlesztés volumenét, s jelentősen növelni kell népgazdasági hasznát. Széles körben be kell vezetni a tudomá­nyos tevékenység szervezésének azon új haladó formáit, amelyek lehetővé teszik a jelentős ágazati, tudományos-műszaki problémák rövid időn belüli megoldását. Az alapvetően új technika és technológia kifej­lesztése és széles körű alkalmazása érde­kében ágazatközi tudományos-műszaki komplexumokat és központokat kell létre­hozni. Javítani kell az akadémiai, ágazati és a főiskolai tudományos intézetek együtt­működését. A társadalmi, természet- és műszaki tudományok erőfeszítéseit a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítását biztosí­tó legfontosabb stratégiai területekre kell összpontosítani. A társadalomtudományok terüle­tén intenzívebbé kell tenni a fejlett szocia­lizmus tökéletesítése kérdéseinek kutatá­sát, növelni kell a tudományos kutatás eszmei-elméleti színvonalát és gyakorlati jelentőségét. Részletesebben kell tanul­mányozni a dialektikus és történelmi mate­rializmus, a tudományos kommunizmus, a politikai gazdaságtan időszerű problémá­it, az SZKP vezető szerepe növelésének kérdéseit, a nemzetközi kommunista, mun­kás- és nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatait. Növelni kell a szocialista gazdaság, a tervezés, az irányítás, a mun­ka díjazása, a pénzügyek és az árképzés elméleti kutatásának színvonalát. Alapo­sabban kell vizsgálni a politikai rendszer, a szocialista demokrácia, az államiság és a szocialista önigazgatás fejlesztésének, a Szovjetunió nemzetei és nemzetiségei további közeledésének a folyamatait. Ki kell szélesíteni a tudományos-műszaki ha­ladás társadalmi-gazdasági problémáinak kutatását. Folytatni kell a szocialista közös­ség tapasztalatainak és fejlődése objektív törvényszerűségeinek, a KGST-tagálla- mok gazdasági integrációja megszilárdítá­sa módjainak, a kapitalizmus általános vál­sága elmélyülése folyamatainak, a népek békéért és a társadalmi haladásért vívott harca növekedésének a tanulmányozását. A természet- és műszaki tudomá­nyok területén azokat a kutatásokat kell bővíteni, amelyek eredményei mélyreható minőségi változásokat hoznak a termelő­erőkben és biztosítják az alapvetően új technika és technológia létrehozását. Fej­leszteni kell az elméleti és alkalmazott matematikát, informatikát és kiberneti­kát, az elemi részecskék, az atommag és a szilárd testek fizikáját, a mikroelektroni­kát, a kvantumelektronikát és optikát, a rá­diófizikát, s ugyancsak a nukleáris és ter­monukleáris energia, az elektromos ener­gia átváltozása és átvitele, valamint a nem hagyományos energiaforrások kihasználá­sa terén folytatott kutatásokat. Szélesebb körben kell vizsgálni a me­chanika problémáit és a termelés automati­zálásának elméleti kérdéseit. Ki kell dol­gozni a katalízis, a vegyi technológia, a biotechnológia és az új szerkezeti anya­gok létrehozásának tudományos alapjait. Fejleszteni kell a fizikai-kémiai biológiát, az orvostudomány és a mezőgazdasági ter­melés céljait szolgáló fiziológiailag aktív anyagok előállításának tudományos alap­jait; foglalkozni kell az immunológia és a virológia, a genetika és a nemesítés problémáival, a legelterjedtebb betegségek megelőzésének, diagnosztizálásának és gyógyításának módszereivel és eszközei­vel. Komplex módon kell vizsgálni a földké­reg, a bioszféra, a világóceánok és a lég­kör, valamint a világűr szerkezetét és fejlő­dését. Tökéletesíteni kell a tudományos és tu­dományos-pedagógiai káderek felkészíté­sét és növelni kell szakképzettségüket. Lépéseket kell tenni a tudomány anyagi- műszaki biztosításának javítására. Szilár­dítani kell a tudomány vizsgálati és kísérleti bázisát, a tudományos létesítmények épí­tésére szánt beruházásoknak legalább a felét ennek fejlesztésére kell fordítani. Lényegesen javítani kell a tudományos szervezetek felszereltségét korszerű mű­szerekkel, berendezésekkel, automatizált eszközökkel, a tudományos kutatás céljait szolgáló anyagokkal és preparátumokkal. V. A nehézipar fejlesztése A nehézipar fő feladata a nép­gazdaság tüzelő- és nyersanya­gokkal, gépekkel, berendezésekkel és más korszerű termelőeszközök­kel való ellátásának biztosítása, a lakosság számára készülő kiváló minőségű árucikkek gyártásának növelése és az egyes ágazatok munkájának hatékonyabbá tétele. A felsorolt feladatok alapján biztosítani kell: az olyan nagy hatékonyságú termékek gyártására való széles körű áttérést, ame­lyek műszaki-gazdasági paramétereiket tekintve világszínvonalúak és melyek ké­pesek felvenni a versenyt a külföldi piaco­kon. Lényegesen le kell rövidíteni az új technika és technológia bevezetésének időtartamát; a nehézipar szerkezetének tökéletesíté­sét, az ágazatközi és ágazaton belüli ará­nyok javítását, a gépipar, az atomenergeti­ka, a gáz-, a vegy- és a petrolkémiai ipar, a progresszív szerkezeti anyagok gyártása gyors ütemű fejlesztését, a szakosítás és a kooperáció bővítését; a termelés innovációját, elsősorban a műszaki korszerűsítés és rekonstrukció útján a gépesítés és az automatizálás színvonalának növelését; az anyagmozgatási munkákra szolgáló gépesítési és automatizálási eszközök gyártásának lényeges növelését, annak ér­dekében, hogy lényegesen csökkenjen a kétkezi, a szakképzettséget kevésbé igénylő és a nehéz fizikai munka alkalma­zásának területe; a gazdaságos technika és technológia általános bevezetését, a nyersanyagok komplex kihasználását, a termelésben a természetes anyagok széles körű helyet­tesítését műanyagokkal, a nyersanyag- és anyagveszteség csökkentését és a má­sodlagos nyersanyagok jobb kihaszná­lását. A nehézipari ágazatok fejlesztésének a következő fő irányait kell kitűzni. Gépipari komplexum Mindenekelőtt a gépipari komplexum, ezen belül főleg a szerszámgépek, a szá­mítástechnika, az elektrotechnikai és elekt- (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents