Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-14 / 269. szám, csütörtök
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 4. oldalról) Elsőrendű feladat a termelés és a szolgáltatások minőségének alapvető javítása - mint a gazdaság intenzifikálásának igen jelentős tényezője - s a népgazdaság és a lakosság növekvő igényeinek jobb kielégítése. Erősíteni kell a gazdaságosság rendszerét. Kitartóan kell törekedni minden erőforrás ésszerű és gazdaságos kihasználására, a veszteségek csökkentésére, s gyors ütemben kell áttérni a gazdaságos és a hulladékmentes technológiákra. Lényegesen javítani kell a másodlagos erőforrások és a termelés során keletkezett hulladékok felhasználását, fejleszteni kell a feldolgozásukra létrehozott termelési kapacitásokat, javítani kell egyebek között a lakosság körében a másodlagos nyersanyagok gyűjtésének szervezését és meg kell szilárdítani a felvásárló szervezetek anyagi-műszaki bázisát. Gazdaságosan kell kihasználni a mindennapi életben az energia- és más erőforrásokat. 1990-ben az 1985-ös évhez viszonyítva biztosítani kell: az egész népgazdaságban a szerves tüzelőanyag megtakarítását 200-300 millió tonna fajlagos tüzelőanyagnak megfelelő mennyiségben, ebből 75-90 millió tonnát az atomenergia-ipar fejlesztésével; a vastartalmú fémek hengerlése során 12-14 millió tonnányi megtakarítást; az építőiparban - a vastartalmú hengerelt fémek fajlagos felhasználását 13-15 százalékkal, a cementét 8-10 százalékkal és a fáét 10-12 százalékkal kell csökkenteni. A termelési és munkaköltségeket az iparban 4-5 százalékkal, az építőiparban 2-3 százalékkal és a mezőgazdaságban (a szovhozokban) 5-7 százalékkal kell csökkenteni. Meg kell gyorsítani a népgazdasági erőforrások körforgását. Fejleszteni és tökéletesíteni kell az anyagi-műszaki ellátás országos rendszerét, a szállítók és a fogyasztók közötti közvetlen és hosszú távú gazdasági kapcsolatokat és a nagykereskedelem ellátását alapanyagokkal és berendezésekkel. Intézkedések egész sorát kell hozni a népgazdaság csomagolóanyag-szükségletének teljes kielégítésére, elsősorban a gazdaságosabb fajták termelésének fokozásával, egységesítésük, szabványosításuk és újrafelhasználásuk útján. Kedvezőbb feltételeket kell teremteni a magasan hatékony munkához, javítani kell az egészségügyi és higiéniai feltételeket és a biztonsági technika minőségét, fokozni kell a termelés kultúráját. Aktívabban kell érvényesíteni a munka tudományos szervezését és ésszerűbben ki kell használni a munkaidőt. Létre kell hozni a munkahelyek tervezésének, nyilvántartásának, felmérésének és ésszerűsítésének egységes országos rendszerét. Következetesen kell csökkenteni a kétkezi és nehéz fizikai munka arányát, főleg az anyag- mozgatás és más segédmunkák esetében. Szélesebb körben kell fejleszteni az ágazaton és területen belüli szakosítást és termelési kooperációt, illetve ezek kombinációját. Intézkedések sorát kell hozni a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelésére. Biztosítani kell, hogy az egy lakosra számított reáljövedelem 13-15 százalékkal növekedjen. Jelentős mértékben javítani kell a lakosság szükségleteinek kielégítését az olyan árucikkeket és szolgáltatásokat illetően, amelyek a növekvő vásárlóképes kereslet szerkezetében beállt progresszív változásokat tükrözik. Komplex módon kell fejleszteni a szociális infrastruktúra ágazatát. Bővíteni kell a lakásépítést, javítani kell a városi és vidéki lakosság komfortos lakásokkal és kommunális szolgáltatásokkal való ellátását. Meg kell gyorsítani a vidék szociális átépítését. A kitűzött szociális program megvalósításának változatlanul feltétele, hogy minden dolgozó fokozott mértékben .járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztésének közös feladatához. IV. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a tudomány fejlődése ÚJ SZÚ 1985. XI. 14. Biztosítani kell a kulcsfontosságú politikai és gazdasági feladat teljesítését - a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladást. Lényegesen fokozni kell a tudomány és a technika szerepét a termelőerők minőségi átépítésében, a gazdaságnak a sokoldalú intenzifikálás, a társadalmi termelés hatékonysága növelése útjára történő áttérésében. A tudományos-műszaki fejlesztést a szociális feladatok megoldására kell orientálni. Alapvetően növelni kell a termelés műszaki színvonalát, elsősorban a beruházás- és strukturális politikai átépítése alapján s úgy, hogy az erőforrásokat a tudományos-műszaki haladás legfontosabb területeire - az elektronika, az atomenergiaipar, a komplexläutomatizálás, a termelési technológia és az új anyagok feldolgozása fejlesztésére összpontosítjuk. Az ötéves tervidőszakban a társadalmi munka termelékenysége növekményének legkevesebb kétharmadát a tudományos és technikai ismeretek kihasználásával kell elérni. Intézkedések egész sorát kell megvalósítani a termelési technológia tökéletesítésére. A 12. ötéves tervidőszakban 50-100 százalékkal kell növelni a progresszív alaptechnológiák alkalmazását. Biztosítani kell az olyan alapvetően új technológiák széles körű bevezetését a népgazdaságban, amelyek elektronsugár-nyalábokat használnak ki, továbbá a munkatermelékenység többszörös növelését lehetővé tevő plazma-, impulzus-, biológiai, radiációs, membrán-, vegyi és más technológiák bevezetését, hatékonyabbá kell tenni az erőforrások kihasználását és csökkenteni kell a termelés anyagigényességét. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben át kell térni az ipari, intenzív technológiai eljárásokra, széleskörűen ki kell használni a biotechnológiai módszereket és a génsebészetet. Következetesen növelni kell a termelés szervezési és technológiai rugalmasságát. Automatizált rendszereket kell bevezetni a különböző termelési szférákban, mindenekelőtt a tervezésben, a berendezések és technológiai eljárások irányításában. Hozzávetőleg kétszeresére kell növelni a termelés automatizálásának szintjét. Olyan komplex automatizált termelési rendszereket kell létrehozni, amelyeket gyorsan és hatékonyan lehet rekonstruálni. Meg kell gyorsítani a különösen gazdaságos technika új generációinak fejlesztését és a termelésbe való bevezetését. Át kell térni a technológiai berendezések rendszereinek és komplexumainak gyártására. Legalább 13 százalékkal kell növelni a gépipari össztermelésen belül az újonnan gyártott technika részarányát. Be kell vezetni a személyi számítógépek tömeges gyártását. A számítástechnika gyártásának volumenét 100-130 százalékkal kell növelni. Gyors ütemben kell elterjeszteni a korszerű nagy teljesítményű számítógépek minden családjának alkalmazását. Folytatni kell az integrált adatbankok tömeges kihasználását szolgáló számítás- technikai központok, illetve az információk feldolgozására és továbbítására szolgáló hálózatok megépítését és növelni kell munkájuk hatékonyságát. Az új technika és technológiai eljárások kifejlesztése során jobban ki kell használni az előre meghatározott tulajdonságú anyagok - főleg a progresszív szerkezeti anyagok, így a szintetikus, összetett, szupertiszta és a népgazdaságban a nagyfokú hatékonyságot elősegítő más anyagok - adta lehetőségeket. A legjobb minőségű ipari termelés részarányát 90-110 százalékkal kell növelni, fokozni kell a technika megbízhatóságát és meg kell hosszabbítani élettartamát, s lényegében be kell fejezni a minőségirányítás komplex rendszereinek a bevezetését. Meg kell gyorsítani a termelés normáinak és műszaki feltételeinek felülvizsgálatát, s ezeket világszínvonalra kell emelni. Növelni kell az ipari termékek minősítési munkálatainak színvonalát úgy, hogy biztosítva legyen a termelés minőségének objektív értékelése. A távlati tudományos-műszaki eredmények alapján fejleszteni kell a technológiák tipizálását, el kell mélyíteni a gépek, és alkatrészek ágazaton belüli és ágazatközi szabványosítását. Tökéletesíteni kell a találmányi, a szabadalmi és licenctevékenységet. Létre kell hozni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a találmányokat és újítási javaslatokat minél hamarabb alkalmazni lehessen a népgazdaságban. Fejleszteni kell a tudományos-műszaki információk állami rendszerét. Tökéletesíteni kell a tudományos-műszaki ismeretek cseréjét. Alapvető feladat a tudomány és a termelés összekapcsolásának megszilárdítása, a tudomány, a technika és a termelés integrációja olyan szervezeti formáinak a létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy a tudományos ötletek pontosan és gyorsan érvényesüljenek a gyakorlatban. Növelni kell a tudományos szervezetek felelősségét a kutatás és a fejlesztés színvonaláért és a lehető legteljesebb alkalmazásukért. A tudományos-műszaki haladás kiemelt irányainak meghatározásában, az alapvetően új technika és technológia fejlesztésének szervezésében, az ágazatok tudományos-műszaki szintjének és a termelés világszínvonalú paramétereinek ellenőrzésében, valamint a tudományos-kutató, és tervező szervezetek hálózatának kiépítésében növelni kell a Szovjetunió tudományos és technikai állami bizottságának szerepét és felelősségét. Növelni kell a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának, mint az országban folyó tudományos kutatás koordinátorának a szerepét, és fokozni kell az alapvetően új technika és technológia elméleti alapjainak kimunkálásáért viselt felelősségét. Elsőrendű jelentőséget kell tulajdonítani az alaptudomány fejlesztésének, amely annak előfeltétele, hogy a társadalmi termelés minőségileg magasabb szintre jusson. Erősíteni kell az akadémiai intézetek tevékenységének műszaki orientációját. Növelni kell az ágazati és köztársasági akadémiák szerepét. Lényegesen növelni kell az ágazati tudomány színvonalát és termelékenységét, és meg kell szilárdítani összetevőit vállalati szinten. Bővíteni kell a'tudományos-terme- lési társulások hálózatát, tevékenységüket a berendezések és technológiai komplexumok új generációinak létrehozására és széles körű alkalmazására, a technika és a termelési technológia szüntelen tökéletesítésére kell orientálni. A tudományos-termelési és termelési társulásokba és vállalatokba be kell kapcsolni az ágazati tudományos kutató, tervező és technológiai szervezeteket, és a minisztériumok és központi intézmények közvetlen illetékességében általában csak azokat a fő szervezeteket kell meghagyni, amelyek tevékenysége összágazati jellegű kutatásra összpontosul. A tudományos-műszaki haladás biztosítása, a tudomány és a technika eredményeinek időben történő kihasználása során növelni kell a vállalatok tervező, technológiai és más mérnöki szolgáltatásainak szerepét. Lépéseket kell tenni a főiskolák tudományos potenciálja kihasználásának lényeges javítására, jelentősen bővíteni kell a tudományos kutatás és fejlesztés volumenét, s jelentősen növelni kell népgazdasági hasznát. Széles körben be kell vezetni a tudományos tevékenység szervezésének azon új haladó formáit, amelyek lehetővé teszik a jelentős ágazati, tudományos-műszaki problémák rövid időn belüli megoldását. Az alapvetően új technika és technológia kifejlesztése és széles körű alkalmazása érdekében ágazatközi tudományos-műszaki komplexumokat és központokat kell létrehozni. Javítani kell az akadémiai, ágazati és a főiskolai tudományos intézetek együttműködését. A társadalmi, természet- és műszaki tudományok erőfeszítéseit a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítását biztosító legfontosabb stratégiai területekre kell összpontosítani. A társadalomtudományok területén intenzívebbé kell tenni a fejlett szocializmus tökéletesítése kérdéseinek kutatását, növelni kell a tudományos kutatás eszmei-elméleti színvonalát és gyakorlati jelentőségét. Részletesebben kell tanulmányozni a dialektikus és történelmi materializmus, a tudományos kommunizmus, a politikai gazdaságtan időszerű problémáit, az SZKP vezető szerepe növelésének kérdéseit, a nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalom tapasztalatait. Növelni kell a szocialista gazdaság, a tervezés, az irányítás, a munka díjazása, a pénzügyek és az árképzés elméleti kutatásának színvonalát. Alaposabban kell vizsgálni a politikai rendszer, a szocialista demokrácia, az államiság és a szocialista önigazgatás fejlesztésének, a Szovjetunió nemzetei és nemzetiségei további közeledésének a folyamatait. Ki kell szélesíteni a tudományos-műszaki haladás társadalmi-gazdasági problémáinak kutatását. Folytatni kell a szocialista közösség tapasztalatainak és fejlődése objektív törvényszerűségeinek, a KGST-tagálla- mok gazdasági integrációja megszilárdítása módjainak, a kapitalizmus általános válsága elmélyülése folyamatainak, a népek békéért és a társadalmi haladásért vívott harca növekedésének a tanulmányozását. A természet- és műszaki tudományok területén azokat a kutatásokat kell bővíteni, amelyek eredményei mélyreható minőségi változásokat hoznak a termelőerőkben és biztosítják az alapvetően új technika és technológia létrehozását. Fejleszteni kell az elméleti és alkalmazott matematikát, informatikát és kibernetikát, az elemi részecskék, az atommag és a szilárd testek fizikáját, a mikroelektronikát, a kvantumelektronikát és optikát, a rádiófizikát, s ugyancsak a nukleáris és termonukleáris energia, az elektromos energia átváltozása és átvitele, valamint a nem hagyományos energiaforrások kihasználása terén folytatott kutatásokat. Szélesebb körben kell vizsgálni a mechanika problémáit és a termelés automatizálásának elméleti kérdéseit. Ki kell dolgozni a katalízis, a vegyi technológia, a biotechnológia és az új szerkezeti anyagok létrehozásának tudományos alapjait. Fejleszteni kell a fizikai-kémiai biológiát, az orvostudomány és a mezőgazdasági termelés céljait szolgáló fiziológiailag aktív anyagok előállításának tudományos alapjait; foglalkozni kell az immunológia és a virológia, a genetika és a nemesítés problémáival, a legelterjedtebb betegségek megelőzésének, diagnosztizálásának és gyógyításának módszereivel és eszközeivel. Komplex módon kell vizsgálni a földkéreg, a bioszféra, a világóceánok és a légkör, valamint a világűr szerkezetét és fejlődését. Tökéletesíteni kell a tudományos és tudományos-pedagógiai káderek felkészítését és növelni kell szakképzettségüket. Lépéseket kell tenni a tudomány anyagi- műszaki biztosításának javítására. Szilárdítani kell a tudomány vizsgálati és kísérleti bázisát, a tudományos létesítmények építésére szánt beruházásoknak legalább a felét ennek fejlesztésére kell fordítani. Lényegesen javítani kell a tudományos szervezetek felszereltségét korszerű műszerekkel, berendezésekkel, automatizált eszközökkel, a tudományos kutatás céljait szolgáló anyagokkal és preparátumokkal. V. A nehézipar fejlesztése A nehézipar fő feladata a népgazdaság tüzelő- és nyersanyagokkal, gépekkel, berendezésekkel és más korszerű termelőeszközökkel való ellátásának biztosítása, a lakosság számára készülő kiváló minőségű árucikkek gyártásának növelése és az egyes ágazatok munkájának hatékonyabbá tétele. A felsorolt feladatok alapján biztosítani kell: az olyan nagy hatékonyságú termékek gyártására való széles körű áttérést, amelyek műszaki-gazdasági paramétereiket tekintve világszínvonalúak és melyek képesek felvenni a versenyt a külföldi piacokon. Lényegesen le kell rövidíteni az új technika és technológia bevezetésének időtartamát; a nehézipar szerkezetének tökéletesítését, az ágazatközi és ágazaton belüli arányok javítását, a gépipar, az atomenergetika, a gáz-, a vegy- és a petrolkémiai ipar, a progresszív szerkezeti anyagok gyártása gyors ütemű fejlesztését, a szakosítás és a kooperáció bővítését; a termelés innovációját, elsősorban a műszaki korszerűsítés és rekonstrukció útján a gépesítés és az automatizálás színvonalának növelését; az anyagmozgatási munkákra szolgáló gépesítési és automatizálási eszközök gyártásának lényeges növelését, annak érdekében, hogy lényegesen csökkenjen a kétkezi, a szakképzettséget kevésbé igénylő és a nehéz fizikai munka alkalmazásának területe; a gazdaságos technika és technológia általános bevezetését, a nyersanyagok komplex kihasználását, a termelésben a természetes anyagok széles körű helyettesítését műanyagokkal, a nyersanyag- és anyagveszteség csökkentését és a másodlagos nyersanyagok jobb kihasználását. A nehézipari ágazatok fejlesztésének a következő fő irányait kell kitűzni. Gépipari komplexum Mindenekelőtt a gépipari komplexum, ezen belül főleg a szerszámgépek, a számítástechnika, az elektrotechnikai és elekt- (Folytatás a 6. oldalon)