Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-13 / 268. szám, szerda
ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA _________________TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT Kö nyveink és az olvasó Az olvasóról az olvasóhoz szólunk ismét, ahhoz az olvasóhoz, akit bár nem mindig ismerünk, mégis mindent érte és miatta teszünk. Az írónak, az irodalomnak és a könyvkiadásnak az olvasó az a megfoghatatlan és mégis mindenütt jelenlevő partnere, aki nélkül munkája és eredményei érvénytelenek és feleslegesek. A Madách Könyv- és Lapkiadó gondja e téren annál élőbb és jelenvalóbb, hogy tudjuk: lehetséges olvasóközönségünk számbelileg is erősen körülhatárolt, bázisa a valamivel több mint félmilliós csehszlovákiai magyar nemzetiség. Ezért nemcsak társadalmi felelősségünk és kötelességünk, hanem a szó szoros értelmében létkérdésünk is, hogy rendszeresen keressük és építsük az olvasóinkhoz vezető utakat. Szerkesztőségeinkben ez az útkeresés már a kiadói munka elején, a tervezéskor és a kiadandó művek megválasztásakor kezdődik. Az eredeti magyar irodalom szerkesztőségének célkitűzése az, hogy lehetőségei szerint gazdag tematikai és műfaji változatosságban próbálja kielégíteni az olvasók igényeit. Ezen a téren munkája kétoldalú, egyrészt inspirálja és a válogatás értékrendjével irányítja, vagy legalábbis befolyásolja az irodalmi alkotófolyamatot, másrészt a különféle szintű és mondanivalójú könyvekkel hat az olvasókra, fejleszti, műveli gondolkodásukat, életérzésüket. A nemzetiségi irodalom terméséből mindenekelőtt a költészet és a széppróza eredményeit kínáljuk az olvasóknak. Sokszor és sok helyen elmondtuk már, hogy a hazai magyar könyvkiadás alapja és biztosítéka a szlovákiai magyar vers, elbeszélés, novella és regény, amely a csehszlovák társadalom kontextusában különös figyelemmel foglalkozik a magyar nemzetiség életével, múltjával, jelenével és jövőjével. Harminc év termése legjavának a kiválogatása és mintegy „klasszicizálása“ céljából évekkel ezelőtt elindítottuk a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatot, amely napjainkban legjelentősebb költőink életművét mutatja be. A szépirodalmi művek törvényszerűen és óhatatlanul előhívják kritikai visszhangjukat, tehát az elméleti-kritikai irodalmat, melynek évente megjelenő három-négy kötete az olvasók tudatát és öntudatát, kritikai érzékét és értékrendjét is hivatott pallérozni. Irodalmat szervezünk tehát, de közben az olvasók érdekeit tartjuk szem előtt, a legkisebbekről sem feledkezve meg. Az utóbbi évtizedben örvendetesen megerősödött a hazai gyermekirodalom, amely újabban évente háromnégy művet is produkál. Értékes eredmény ez, mert ezek a gyermekeinkhez szóló könyvek a hazai valóságból, a magyar nyelv és a képzelet világából táplálkoznak és így ez az egyre fejlődő hazai irodalmi műfaj mintegy a szülő és gyermek viszonylatában érintke-' zik kis olvasóival. Az olvasói igény örvendetes növekedésével kapcsolatban pedig elmondhatjuk azt a jóleső tényt, hogy például a gyermekirodalmi sorozatunkban, az Elsőosztályosok Ajándék- könyve sorozatban megjelenő kötetek ma már jóval tízezren felüli példányszámban kerülnek - a hazai piacra. Irodalmi törekvés és olvasói érdek még egy fontos területen találkoznak, ez pedig a helytörténeti, néprajzi és munkásmozgalmi irodalom. Ezeknek a könyveknek a kiadásával a Madách Kiadó lehetőséget nyújt a vidéken élő szakembereknek, kulturális dolgozóknak és jó szándékú amatőröknek, hogy munkáikkal érvényesüljenek, s egyben mintegy bekapcsolódjanak az országos szellemi építómunkába és a valóságfeltárás folyamatába. Ugyanakkor könyveikkel olyan olvasmányt adunk olvasóink kezébe, amely közvetlenül róluk és hozzájuk szól, szülőföldjüket, falujukat, népi közösségeiket fedezi fel. Olvasónk azonban, bár nemzetiségi létformában él, ugyanakkor alkotó része egy sokkal nagyobb, változatosabb és gazdagabb népi egységnek, a csehszlovák szocialista társadalomnak. Ebből következik, hogy amiként a hazai magyar irodalom szellemi közösségben és intézményes egységben él a szlovák és a cseh nemzeti, valamint a többi nemzetiségi irodalmakkal, ugyanúgy olvasónk is egy szélesebb körű kulturális közegben mozog és napról napra találkozik annak értékeivel. Ami az irodalmat illeti, ezeket az értékeket, a nyelvi különbözőségek okán, közvetíteni kell olvasóinknak. Ezt a közvetítómunkát végzik a Madách Kiadó szlovák és cseh fordításirodalom szerkesztőségei, melyek a két nemzeti irodalom legjobb kortárs és klasszikus műveinek kiadását valósítják meg. Ez a fordítói és kiadói tevékenység több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Könyvkiadásunk kezdeteitől fogva hivatásként vállalta a szlovák és a cseh irodalom magyar nyelvű tolmácsolását. Eredményei ezen a téren kézzelfoghatóak és jelentősek: a magyar nemzetiségi fordításirodalom és könyvkiadás következetes munkájának eredményeképpen ma a cseh és a szlovák irodalom jelentős műveinek döntő többsége olvasható magyar nyelven. Némelyek több kiadást is megértek. Ezen irodalmak legjobb, klasszikus műveinek újrakiadását szolgálja két sorozatunk, a Szlovák Irodalom Könyvtára és a Cseh Irodalom Könyvtára. A Kiskönyvtár sorozat pedig ezeknek az irodalmaknak a kisebb terjedelmű prózai gyöngyszemeit - regényeit- teszi az olvasók asztalára. Ez a kiadói tevékenység - mint más tevékenységünk is - más irányban is hat, nevezetesen, élő kapcsolatokat létesít a szlovák és cseh irodalommal, ezen irodalmak felé közvetíti nemzetiségi irodalmunk és létünk tényét és mélyíti együttélésünk humánus kereteit. Tevékenységünk harmadik fontos területéről sem feledkezhetünk meg, amely szinte teljes egészében az olvasók érdekeit szolgálja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti közös könyvkiadási egyezményről van szó, melynek keretében a Madách-könyvek figyelemreméltó példányszámokban jutnak el Magyarországra, cserében pedig évente behozzuk a magyar irodalom színe-javát jelentő legjobb kortárs és klasszikus műveket. A behozott könyvmennyiség jelentős, évente átlag 180-200 könyv - illetve címszó tekintélyesnek mondható, 500-tól 5000- ig terjedő példányszámban. így jutnak el olvasóinkhoz nemzeti klasszikusaink: Balassi, Csoko- nay, Petőfi, Vörösmarty, Ady, Babits, József Attila és mások, így a nyugatosok, a népi írók, a legjobb kortárs írók, továbbá közérdekű történelmi és ismeretterjesztő művek, a szórakoztató irodalom, az ifjúsági és gyermekirodalom. A szlovákiai magyar olvasó- közönség igényeinek kielégítésében kiadónk behozatali tevékenységének döntő szerepe van. Nem ismerjük hát az olvasót- olvasónkat de tudjuk, hogy van, figyel ránk és értékeli munkánkat, mert könyveink elfogynak. DUBA GYULA, érdemes művész, a Madách Kiadó főszerkesztője CÉLTUDATOSABB MUNKÁVAL ÚJ SZÚ 1985. XI. 13. Somorján (Šamorin) négy éve adták át a minden tekintetben korszerű városi művelődési otthont. Természetes, hogy az elsó évben szinte minden rendezvényen telt ház volt, mindenki gyönyörködni akart az új létesítményben, s örült annak, hogy városunk és környéke lakosságának egyik régi álma valóra vált. Az új művelődési otthonban számos vonatkozásban köny- nyebb, bizonyos értelemben pedig nehezebb lett a hivatásos népművelő munkája. Könnyebb, mert összehasonlíthatatlanul jobb feltételek között dolgozhattak, egyszersmind nehezebb is, hiszen a korábbinál sokkal céltudatosabb munkával kellett eleget tenni a növekvő társadalmi igényeknek és a lakosság sokrétű igényeinek. Mindez napjainkban nem egyszerű feladat, s ezt bizonyítja a mi esetünk is. Az elsó esztendő után rendezvényeinkről bizony el-el- maradoztak a nézők, különösen a színházi előadások iránti érdeklődés csappant meg. Mi azonban nem kerestünk kibúvót, az itt-ott megnyilvánuló érdektelenséget nem fogtuk a televízió elszívó hatására, hanem a városi párt- és állami szervek segítségével mélyrehatóan elemeztük a helyzetet. A városi nemzeti bizottság tanácsában és más szervek ülésein is arra a megállapításra jutottak, hogy a városi művelődési otthonban is céltudatosabb szervező, irányító és propagációs munkára van szükség. A hivatásos művészegyüttesek repertoárját természetesen nem tudjuk befolyásolni, de szeretnénk a jövőben jelezni nekik, hogy a közönség miként fogadta műsoraikat. Ezért például a Magyar Területi Színház művészeti vezetőségével megegyezve, januártól megalakítjuk a színházbarátok klubját, s egy-egy előadás után a rendező és a színészek jelenlétében kerekasztal-beszélgetést rendezünk a látottakról. Ez a beszélgetés meggyőződésünk szerint jól szolgálja majd a dolgozók esztétikai nevelését, és közelebb hozhatja az alkotókat, a művészeket a közönséghez. Az idei színházi évadban egyébként bérletet hirdettünk a Magyar Területi Színház hat somorjai előadására. Tovább szeretnénk javítani kapcsolatainkat a Slovkoncert ügynökséggel is. Városi művelődési otthonunkban néhány társadalmi szervezet és a Csemadok helyi szervezetének aktív munkájának eredményeképpen rendszerint hetente többször is van kulturális rendezvény. Példaként az elmúlt hetet említem. Megemlékeztünk a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójáról, megnyitottuk Lórincz Zsuzsa grafikai tárlatát. A Csemadok művelődési klubjának vendége az egyik Kodály-tanítvány volt. A hét végén a szovjet kulturális napok alkalmából városunkban lépett föl a szovjet Iveria-együttes. Próbált a Híd vegyeskar, a Csalló Népművészeti Együttes, a Csali gyermektánc-csoport, folytatódott a német nyelvtanfolyam, a gép- és gyorsírás oktatása, két estét töltöttek itt a sakkozók és az asztaliteni- szezök is. Az író-olvasó találkozó vendége pedig ezúttal Ordódy Katalin volt. Mindez azt jelenti, hogy több százan az elmúlt héten is valóban hasznosan töltötték el szabad idejük egy részét. Mi azonban még ennél is több embert iparkodunk aktivizálni. Ezért újra szerveztük a városi művelődési otthon tanácsát. A tagok a helyi iskolák és társadalmi Egy-egy tanévben sok gyermekszínházi előadás készül iskoláinkban is, gyerekek ezreinek a közreműködésével, akikben a közös alkotómunka során erősödik a közösségi érzület; formálódik ízlésük, esztétikai érzékük többek között. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Duna Menti Tavasz gyermek- fesztiválon - ahová a legjobb csehszlovákiai magyar gyermek színjátszócsoportok, klsszínpadok, bábegyüttesek, vers- és prózamondók jutnak el - évről évre nagy érdeklődés kíséri az eseményeket, még, mint Gyökeres György felvétele Is bizonyítja, a szüneteket kitöltő más jellegű produkcióknak Is van közönségük. A mozilátogatás ma már lakosságunk természetes kulturális igényei közé tartozik. Szlovákiában jelenleg 800 mozi működik, s a Szlovák Filmkölcsönző Vállalat feladata az, hogy eszmei és művészi szempontból egyaránt megfelelő, témájában, műfajában pedig változatos filmekkel keltse föl s elégítse ki a látogatók érdeklődését. Vállalatunk évente körülbelül 200 egész estét betöltő játékfilmet és háromszor ennyi rövidfilmet forgalmaz. Ezenkívül lehetőség nyílik mintegy 1700 játékfilm és több ezer rövidfilm újbóli vetítésére, ha az érdeklődés úgy kívánja. örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a szocialista országok filmjei, s ezen belül a hazai produkciók iránti érdeklődés is. A Betonon legeltetett lovak című szlovák filmet Szlovákiában 456 ezren, Az ezeréves méhet pedig 1 millió 346 ezren tekintették meg, s főleg ez az utóbbi adat a mi körülményeink között szinte csillagászati számnak számít. A cseh filmek közül a legnagyobb látogatottsága a Stopos lányok halála című produkciónak volt, amelyet a szlovákiai országrészben 337 ezren nézték meg. Több cseh film nézőszáma is megközelítette az átlagon felülinek mondható 300 ezret. Nagy érdeklődés kísérte a Moszkva nem hisz a könnyeknek (230 ezren tekintették meg), és a Katasztrófa égen, földön című szovjet (232 ezer néző), a Szexmisszió (eddig 372 ezer néző), valamint A kuruzsló című lengyel filmet (282 ezer néző). A kapitalista országok produkcióinak vetítésénél meglehetősen egészségtelen jelenség ütötte fel a fejét. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy különösen a fiatalok csupán a szórakoztató filmeket tekintik meg. A film színvonalához, szervek képviselői, akik a tervek szerint havonta értékelik a rendezvényeket, s javaslatokat terjesztenek elő, hogy miképpen lehetne pezsgőbb, változatosabb kulturális műsorokat szervezni. Tudjuk azt is, hogy a rendezvények látogatottsága, sikere milyen nagy mértékben függ a kellő propagálástól. Éppen ezért havonta kiadjuk A hónap kulturális és társadalmi rendezvényeinek műsorát, s ezt a füzetet megküldjük a város és környéke minden intézményének, üzemének. Rövidesen a délutáni vásárlási csúcsidőben az áruházban hangos híradóban hívjuk fel a lakosság figyelmét rendezvényeinkre. Városunk és környéke forgalmasabb helyein pedig esztétikusabb, vonzóbb falragaszokkal is iparkodunk majd több nézőt szerezni műsorainkra. Reméljük, hogy erőfeszítéseink eredményeképpen nemcsak tartalmasabbak és változatosabbak, hanem az eddiginél is látogatottab- bak lesznek intézményünk rendezvényei, s így jobban szolgáljuk majd a lakosság tartalmas művelődését és szórakozását. BÁRDOS GÁBOR, a Somorjai Városi Művelődési Otthon igazgatója mondanivalójának értékéhez képest aránytalanul nagy az érdeklődés például Bud Spencer és Terence Hill filmjei iránt, mint például a Xanadu vagy a Te majom! volt. Ugyanakkor több városban és más helyen félig üres, vagy csaknem üres nézőtér előtt vetítünk olyan kiemelkedő filmeket, mint a Ligabue, Vándormozi, A feltaláló, Bolwieser. E jelenség fölött nem hunyhatunk szemet, s valamennyiünknek - szülőnek, pedagógusnak, népművelőnek - céltudatosabb munkával kell formálnunk a fiatal nemzedék ízlését, érdeklődési körét, amelyben természetesen helye van a szórakoztató filmeknek is, de nemcsak azoknak. A mozilátogatottságot nagy mértékben növelik a különböző nagyszabású rendezvények, melyek közül kiemelkedik a dolgozók filmfesztiválja. Nyáron főleg szórakoztató filmeket, vígjátékokat, kalandfilmeket, krimiket vetítünk, a téli időszakban pedig a magvas gondolatokat tartalmazó, nemzetközi sikereket elért alkotásokat mutatjuk be. Az elmúlt években nálunk is nagy sikerrel vetítették a Vassza, a Szerelmi varázs, a Mefisto, a Veronika Voss vágya és az Egyszerű emberek című alkotásokat. A jövő év elején a dolgozók filmfesztiválján is több érdekes és tartalmas produkciót mutatunk be: többek között a Kérem a szikét és az Utolért az éjszaka című cseh, a Láss és nézz című szovjet, valamint az ismert svéd alkotást, a Fanny és Alexandert, s az amerikai ítéletet. Növekszik az érdeklődés a Filmtavasz elnevezésű rendezvényünk iránt, melynek során elsősorban a falusi nézők érdeklődését szeretnénk fölkelteni, hozzájuk közel álló tematikájú, vagyis falusi környezetben játszódó alkotások vetítésével. Hagyományos rendezvényünk év vége felé a gyermekfilmek fesztiválja. Műsorát évről évre nagy körültekintéssel állítjuk össze, hiszen ezen a fesztiválon gyermekeink ízlését formáljuk, a jövő potenciális mozilátogatóit neveljük. Vállalatunk tekintettel van arra is, hogy Szlovákiában viszonylag sok magyar nemzetiségű lakos él és dolgozik, s ezért a magyar játékfilmeket nem szinkronizáljuk, csupán szlovák feliratokkal látjuk el. Az elkövetkező időszakban ránk is nagy feladatok várnak. Mi is készülünk a CSKP XVII. kongresszusára, pártunk megalakulása 65. évfordulójának méltó megünneplésére és más fontos társadalmi eseményre. Mozijainkban olyan filmeket vetítünk, amelyek méltóak az említett és egyéb fontos politikai, társadalmi események jelentőségéhez. Napjainkban minden dolgozó, minden vállalat és intézmény munkájával szemben nőnek a követelmények. Ezek a mind nagyobb elvárások ránk is teljes mértékben érvényesek. Mi is iparkodunk jobban dolgozni, tartalmasabb és változatosabb filmeket vetíteni, hogy bátran nézhessünk azok szemébe, akikért dolgozunk, s tovább növekedjék az érdelődés a magvas gondolatokat tartalmazó, a bókéért és a társadalmi haladásért a művészet eszközeivel síkraszálló filmek iránt. MARTIN FILÍPEK, a Szlovák Filmkölcsönzö Vállalat igazgatója Többet a mozi nézőért
