Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-13 / 268. szám, szerda
ORTEGA LEVELE A CONTADORA-ORSZÁGOK ÁLLAMFŐINEK Az USA fenyegetése miatt Nicaragua nem mondhat le az önvédelemről (ČSTK) - Daniel Ortega nicaraguai elnök Managuában hétfőn tartott sajtókonferenciáján tájékoztatta az újságírókat arról a levélről, amelyet a Contadora-or- szágok államfőinek küldött, s amelyben kifejti a nicaraguai álláspontot az idén szeptember 12-én előterjesztett, módosított békeokmánnyal kapcsolatban. Ortega hangsúlyozta, a katonai téren tett engedmények nem vezethetnek a közép-amerikai béke megteremtéséhez, ha folytatódik és tovább éleződik az USA agressziója Nicaragua ellen. Az államfő levelében rámutatott tekintettel a Nicaragua elleni agresz- szióra, elfogadhatatlan a sandinista vezetés számára a Conta- dora békeokmánya, amely a térségben a fegyverkezés csökkentését és ellenőrzését feltételezi. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha meglennének a normális életet biztosító alapvető feltételek, s mindenekelőtt az USA kötelezettséget vállalna arra, hogy nem fogja fenyegetni Nicaraguát. Az ország számára a jelenlegi körülmények között a túléléssel Pretoria másfél millió vendégmunkás kiutasítását vette fontolóra (ČSTK) - Johannesburgban a rendőrség szóvivője közölte, hogy az apartheid elleni tiltakozó akciók további 2 résztvevőjét ölte meg a karhatalom. Mind a két áldozat nő. Négy tüntető megsebesült és legkevesebb 25 személyt letartóztattak. Pietie du Plessis munkaerő- gazdálkodási miniszter bejelentette, a kormány kész kiutasítani az országból kb. másfél millió vendégmunkást. Az intézkedés elsősorban több százezer néger bányászt érintene a szomszédos országokból. A miniszter azzal próbálta igazolni ezt a diszkriminációs intézkedést, hogy a kormány így akarja kivédeni azokat a gazdasági nehézségeket, melyeket egyes országok Pretoriával szembeni gazdasági szankciói váltottak ki. Az új-zélandi kormány - több más országhoz hasonlóan - tegnap ugyancsak gazdasági szankciókat léptetett érvénybe a Délafrikai Köztársasággal szemben. David Lange kormányfő Christ- churchben, a nemzetközi politikai intézetben bejelentette: kormánya megtiltotta számítógépek és hadi- technika szállítását a Dél-afrikai Köztársaságba és a dél-afrikai Románia Változások a kormányban (ČSTK) - Bukarestben hétfőn elnöki rendelettel Ion Petrét, az ipari építkezések eddigi miniszterét kinevezték mi- niszterelnök-helyettessé. Egyúttal felmentették tisztségéből Stefan Andrei eddigi külügyminisztert, aki hamarosan más megbízatást kap. Helyébe Ilié Va- duvát, az Inerparlamentáris Unió román tagozatának elnökét, a közgazda- sági akadémia rektorát nevezték ki a román diplomácia vezetőjévé. Az ipari építkezések új minisztere loan Avram lett. aranyérmék árusítását Új-Zéland- ban. Felfüggesztették a kulturális és tudományos kapcsolatokat is. Ha Pretoria nem mond le az apartheidről, Új-Zéland tovább szigorítja a szankciókat. Ez főleg a dél-afrikai mezőgazdasági termékek importjának betiltására és a turisztikai kapcsolatok korlátozására vonatkozhat. egyenlő a védelmi eszközök birtoklása, amelyek szavatolják Nicaragua biztonságát és függetlenségét. Ortega levelében kifejtette azt a véleményét, hogy a regionális problémák megoldásának előfeltétele az amerikai kormánnyal való megértés elérése. Egyelőre azonban az USA nem szándékozik feladni eddigi politikáját. A nicaraguai elnök ismertette a leveléhez csatolt néhány melléklet tartalmát is, amelyek azt bizonyítják, hogy az amerikai agresz- szió Nicaragua ellen valós tény. Ortega végezetül rámutatott, hogy kormánya támogatja a középamerikai békeövezet létrehozását, ahogy azt a Contadora-csoport tavaly szeptember 7-i békeokmánya javasolta. Az elnök a nicaraguai televízióban is beszédet mondott, s visszautasította az USA tárgyalási javaslatát, mivel azt Washington az ellenforradalmárokkal folytatott párbeszédhez köti. Ilyen feltételt Managua sosem fogad el - hangsúlyozta Ortega. ENSZ A szocialista országok javaslatai (ČSTK) - Az ENSZ-ben képviselt szocialista országok delegátusai arra szólítottak fel minden államot, hogy az atomfegyverek teljes felszámolása céljából kössenek sokoldalú szerződést azok kísérleteinek betiltásáról. Ezt az indítványukat a politikai és biztonsági bizottság ülésén terjesztették elő, s ebben javasolták, hogy minden ország tegyen maximális erőfeszítéseket egy ilyen szerződés haladéktalan kidolgozása és megkötése érdekében. Bulgária, a Jemeni NDK, Laosz, az NDK, Lengyelország, Szíria és Vietnam ENSZ-képviselői sürgették, hogy mielőbb kezdődjenek tárgyalások a tengereken folyó lázas fegyverkezés leállításáról. A bizottságban előterjesztett határozattervezetükben aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a haditengerészeti flottákat erődemonstrációra vagy erő alkalmazására használják. A LEMP KB ülése Varsóban (ČSTK) - A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Varsóban hétfőn ülést tartott, amely a november 5-én lezajlott 22. plénum folytatása volt. Az ülésen a KB határozatot fogadott el az értelmiségről korábban hozott elvi döntések megvalósításáról. A testület emellett elfogadta Kazimierz Barcikowski lemondását a KB titkárának tisztségéről, mivel a parlament az államtanács elnökhelyettesévé választotta. A KB ugyancsak elfogadta Stefan Olszowski külügyminiszter lemondását politikai bizottsági tagságáról. Olszowski személyes okokkal indokolta visszavonulását, a jövőben publicisztikai és Hatalomátvétel Libériában? XI. 13. (ČSTK) - Thomas Quiwonkpa libériái tábornok a monroviai rádióban tegnap közölte, hogy vezetésével ,,a libériái hazafias erők az országban átvették a hatalmat“. Bejelentette: megdöntötték Samuel Kanyon Doe elnök kormányát, s az államfő ismeretlen hel yen rejtőzik. A Reuter hírügynökség jelentette, hogy a tábornok egységei körülzárták az elnöki palotát, s a fővárosban állandó a lövöldözés. Quiwonkpa tábornok a 80-as évek elején a fegyveres erők főparancsnoka volt. 1983 végén Doe elnök fosztotta meg ettől a tisztségétől és azzal vádolta, hogy hatalomátvételre készült. A Libériái Köztársaságban, a Doe tábornok által 1980-ban végrehajtott katonai hatalomátvétel óta nem működik a parlament, amelyet feloszlattak, s ugyancsak betiltották a politikai pártok tevékenységét. Az idén októberben választásokat tartottak az országban, s államfővé Doe tábornokot választották meg. Az eddigi libériái rezsim súlyos gazdasági válsággal küszködött, s jelentős mértékben függött az Egyesült Államok anyagi támogatásától. A lapzártakor érkezett jelentések viszont már arról tájékoztattak, hogy Libériában mégsem ilyen egyértelmű a helyzet. Doe csapatai állítólag visz- szafoglaltak két rádióállomást, s a felkelők elleni harcra szólították fel a lakosságot. Monroviai diplomáciai köröktől érkezett a hír: a fővárosban utcai harcok folynak, s egyelőre bizonytalan, hogy ki lesz a győztes. A helyzet óráról órára változhat. tudományos munkával kíván foglalkozni. A plénum Marian Wozni- akot, a PB tagját, a varsói vajdasági pártbizottság első titkárát választotta meg a KB titkárának. A testület visszahívta Wieslaw Beket, a Trybuna Ludu, a párt központi lapja főszerkesztőjét más, fontos állami megbízatása miatt. Egyúttal Jerzy Majkát, a LEMP információs osztályának eddigi vezetőjét nevezte ki a lap főszerkesztőjének. BERLIN A VSZ katonai tanácsának ülése Berlinben tegnap megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése. A tanácskozáson, amelyet Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka vezet, a szövetséges hadseregek képviselői vesznek részt. A résztvevők tegnap megkoszorúzták a fasizmus és a militarizmus áldozatainak, valamint az elesett szovjet katonák emlékművét. A namíbiai kérdésről India kérte a BT összehívását (ČSTK) - India állandó ENSZ-képvi- selője az el nem kötelezett országok csoportja nevében kérte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa vitassa meg a Namíbiában kialakult helyzetet. Krisnán Nakaradzsan, a Biztonsági Tanács elnökéhez intézet levelében hangsúlyozta, hogy ez összhangban van az el nem kötelezettek luandai külügyminiszteri konferenciáján hozott döntéssel. A BT összehívását az afrikai országok is támogatták. Az el nem kötelezett országok határozottan visszautasítják azt az „ideiglenes bábkormányt“, amelyet a délafrikai fajüldözők hoztak létre Namíbiában, s ez ellentétes a Biztonsági Tanács 1978-ból származó 435. számú határozatával. Ez a határozat többek között megában foglalja azt a tervet, hogy az ENSZ égisze alatt Namíbiában szabad választásokat kell tartani. Az el nem kötelezett országok kérésére tegnap a Biztonsági Tanács tagjai konzultációkra ültek össze. KOLUMBIA Vissza a violenciához? 1 /iolencia - milyen szépen V csengő spanyol szó, jelentése mégis: erőszak. Eredetileg a század negyvenes éveinek végén és az ötvenes évek elején dúló polgárháború időszakát jelölték ezzel a szóval, de a különböző előjelű erőszak lényegében Kolumbia történetének egész utóbbi negyven évét végigkíséri. Csak tavaly csillant fel a remény, hogy végre a megbékélés kerekedik felül a partizánszervezetek és a kormány között. Rövid, túl rövid volt azonban ez az időszak, s valószínűleg a múlt heti bogotai partizánakció, illetve az igazságügyi palota véres kimenetelű ostroma pontot is tett a végére. A latin-amerikai országok többségétől eltérően Kolumbiát túlnyomórészt polgári politikusok irányították, de a hadseregnek nagy befolyása volt a belső események alakulására. A múlt század közepétől lényegében két politikai párté az országban a hatalom. A föld- birtokosokat képviselő konzervatívok és a nagytőke érdekeit szolgáló liberálisok vetélkedése azonban sok kárt okozott az országnak, ennek eredményeképp véres polgárháborúk tizedelték meg a lakosságot (a század elején az ellenségeskedést kihasználva érhette el az USA, hogy - az épülő Panama-csatorna ellenőrzésére törekedve - támogatásával Panama kiváljon a Kolumbiai Köztársaságból). A szociális feszültségek 1948- ra elviselhetetlenné váltak és J. E. Gaitánónak, a Liberális Párt baloldali szárnya vezetőjének meggyilkolása volt az a szikra, amely a fővárosban spontán népi felkelést robbantott ki (ezt nevezik Bo- gotasónak). Ekkor kezdődött a „violencia“ időszaka. A felkelés polgárháborúba torkollott, amelyben több mint 200 ezren vesztették életüket. Parasztok milliói váltak földönfutóvá, a nagybirtokosok által szervezett fegyveres bandák kiűzték őket földjükről, egész falvakat gyújtottak föl. Az erőszak okozta mély sebek máig sem gyógyultak be. Válaszul a latifundisták önkényére akkor alakultak meg a paraszti fegyveres önvédelmi csoportok. Később ezekből lettek a különböző irányzatú partizánszervezetek, amelyek ugyancsak az erőszak eszközeit alkalmazták. A legnagyobb ilyen szervezet, a kommunistákhoz közel álló Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők(spanyol nevének rövidítése nyomán FARC), a létszámban kisebb, maoista szélső- baloldali EPL (Népi Felszabadító Hadsereg) és más partizánegységek többször csaptak össze a reguláris hadsereggel és a fegyveres erők védőszárnya alatt működő szélsőjobboldali militarista szervezet, a MAS kommandóival. A legnagyobb feltűnést azonban az M-19 nevű partizánszervezet akciói keltették. Nevében az M movi- mientót, azaz mozgalmat jelent, a 19-es szám pedig 1970. április 19-re utal (ekkor tartottak Kolumbiában elnökválasztást és a korábban a Konzervatív Pártból kivált ANAPO tömegszervezet által támogatott Pinilla tábornok, egykori diktátor állítólag csak csalás miatt nem győzött - válaszul létrehozták az ANAPO fegyveres szárnyát, az M-19-et). A szervezet nagykövetségeket, rádióállomásokat foglalt el, repülőgépeket térített el, s a múlt héten az ő partizánjai kerítették hatalmukba a legfelsőbb bíróság épületét is. A két nagy párt a hatvanas évek elején összefogott a partizánszervezetek ellen, s megállapodott abban, hogy képviselői egymást váltva irányítják az országot. Egyre erősödött azonban a belső feszültség, mind nagyobb tömegek követelték a rendkívüli állapot megszüntetését, a politikai foglyok szabadon bocsátását, az agrárreform bevezetését és a széles néptömegek számára is hasznos gazdaságpolitikát. A két párt tömbje szétesett, s a liberálisok és a konzervatívok a hetvenes években megkezdték a versengést a szavazatokért. Két alkalommal (1974- ben és 1978-ban) az előbbi párt adta az államfőt, legutóbb, 1982- ben viszont már Belisario Betan- cur, a Konzervatív Párt jelöltje szerezte meg négy évre az elnöki mandátumot. Már választási hadjáratának is a fő jelszava a párbeszéd és a megbékélés volt. Kétéves bonyolult és ellentmondásoktól sem mentes tárgyalások után 1984- ben létre is jött a tűzszüneti megállapodás először a FARC-cal, majd a partizánszervezetek többségével, így az M-19-cel is. A gerillaszervezetek vállalták, hogy megszüntetik a fegyveres akciókat, a kormány viszont azt ígérte, hogy hozzáfog a politikai és agrárreform végrehajtásához. Szó volt többek között a két nagy párt hatalmi monopóliumának a megszüntetéséről, sőt arról is, hogy a partizánszervezetek fokozatosan politikai szervezetekké alakulnak át, s legálisan kapcsolódhatnak be az ország politikai életébe. K étségkívül nagy esemény és eredmény volt a tűzszünet megkötése, hiszen az évtizedes ingatag állapotok felszámolásának folyamatát indíthatta volna el. A megbékélési folyamat ellenzőinek a tábora azonban rendkívül erősnek bizonyult: főleg a hadsereg nem nézte jó szemmel, s azzal az ürüggyel, hogy a partizánok a tüzszüneti megállapodások ellenére folytatják fegyveres akcióikat, megtorló hadműveleteket szorgalmazott ellenük. Betancur elnök végül nem tudott ellenállni a tábornokok nyomásának, s miután idén nyáron meggyilkolták Ivan Maria Ospinát, a fegyverszüneti megállapodást aláíró egyik partizánvezért, az M-19 főparancsnokát, végképp összeomlani látszott a megbékélési folyamat. A gerillaszervezetek sorra felmondták a kormánnyal kötött megállapodást (kivétel a FARC, amely azt reméli, hogy legalitást nyerhet, és indulhat a következő választásokon). Egyrészt a fegyveres erők szüntelen támadásai miatt, másrészt amiatt döntöttek így a partizánok, hogy az elnök reformtervei csak papíron maradtak. A tábornokok tehát most már - úgy tűnik - szabad kezet kaptak ismét, s hogy ezzel hogyan kívánnak élni, azt jelzi a bogotai igazságügyi palota elleni kegyetlen, véres ostrom is. A „vissza a violenciához“ jelszavat hirdető reakciós erőknek még egy okuk van arra, hogy Kolumbiában a bizonytalanság légköre, a kemény kéz politikája uralkodjék. Betancur elnök külpolitikájáról van szó, amely eltér elődeinek törekvéseitől. Érdekes módon épp konzervatív párti politikus kezdte érvényesíteni a független Kolumbia koncepcióját, s bár az ország számtalan gazdasági szállal kötődik az Egyesült Államokhoz, az elnök inkább Latin-Ameri- kára koncentrált, illetve Nyugat- Európával, főleg Spanyolországgal építette a kapcsolatokat (Betancur 1974-77 között madridi nagykövet volt). A közép-amerikai békés rendezést szorglamazó Contadora-csoportnak Kolumbia aktív tagja, emellett az adós országok közös stratégiájának a kidolgozására törekszik. Ebből eredően tehát szembekerült a washingtoni irányvonallal. Említésre feltétlenül méltó még, hogy Kolumbia Betancur elnöki ideje alatt (1982-ben) lett az el nem kötelezett országok mozgalmának a tagja. A súlyosbodó hazai gondok mindenképp elvonják Kolumbia figyelmét a külpolitikáról - s nyilvánvalóan ez is a célja a reakciós erőknek. J övő tavasszal ismét elnökválasztást tartanak Kolumbiában, s könyveljen el bármilyen külpolitikai sikereket is Betancur, végül az dönt majd jövőjéről, hogy nem tudott eléggé következetes lenni otthon, a belső feszültségek megoldásában. PAPUCSEK GERGELY
