Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-12 / 267. szám, kedd

A PÁRTALAPSZERVEZETEK ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEIRŐL Gyorsabban reagálni a követelményekre A CSKP XVI. kongresszusa a műszálak termelésének konkrét feladataként tűzte ki választékuk bővítését és minőségük Javítását. Ezért évzáró taggyűlésén a Humennéi Chemlon vállalatnak az a pártszervezete, amely a műszaki igazgatóhelyetteshez tartozó munkaterületen tevékenykedik, elsősorban ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Ez a pártalap- szervezet az el­múlt öt évben nemcsak igé­nyes feladatokat teljesített, hanem nagy mértékben hozzá is járult a vállalat sikerei­hez és fejleszté­séhez. Ugyanis a tudományos­műszaki fejlesztés a Humennéi Chemlonban nemcsak a termelési terjedelem növelésének, hanem a termelés minősége javulásának és hatékonyságának növekedésé­nek is forrása lett. A fejlődés jelen­tős formájává vált a devizaszem­pontból megtérülő hitelek és a köl­csönös kereskedelem bevezeté­se. A legjelentősebb akciók közé tartozik a poliamidfonal gyártásá­nak innovációja és 800 tonnával való növelése, ezen felül a kötő­gépeket maguk fejlesztették ki. Ugyancsak befejezik a formázó­részleg átalakítását, amely a 02- es számú állami célprogram fon­tos akciója. Az említett akciók vég­rehajtásával a vállalat a hetedik ötéves tervidőszakban műszál­gyártását 6000 tonnával, áruter­melését pedig 13 százalékkal nö­velte. A pártszervezet bizottsága azonban a sikerek mérlegelésénél is nagyobb gondot fordított a fo­gyatékosságok és a problémák elemzésére. Megállapította, hogy „a vállalati kutatás a múltban nem tükrözte idejében vissza a tu­domány és a technika fejlesztésé­vel szemben támasztott növekvő igényeket“. Persze nem maradt meg ennél a megállapításnál, ká­derváltozások következtek, és a munka kezd alkotóbbá válni. De még így is sok a megválaszolatlan kérdés és a megoldatlan problé­ma. Nem sikerült beindítani a nagy sebességű formázást, bár világ­szerte több mint 95 százalékban ezt a módszert alkalmazzák. Rá­adásul a textilipar nem készült fel erre az áttérésre. Az évzáró tag­gyűlés a nyolcadik ötéves terv irányelvére közvetlenül támasz­kodva hangsúlyozta a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meghatá­rozó szerepét nemcsak a termelés fejlesztésében, hanem és elsősor­ban az egész vállalat hatékonysá­gának növelésében. Sikeres édeskampány (Tudósítónktól) - A Rimaszom­bati (Rimavská Sobota) Cukorgyár eddig összesen 62 137 tonna ré­pát dolgozott fel, s ebből mintegy 6700 tonna cukrot gyártott. A fő terméken kívül a takarmányozás céljaira 1021 tonna szárított répa­szelettel látta el a környék mező­gazdasági üzemeit, elsősorban a répatermesztő gazdaságokat. Közép-Szlovákia egyetlen cu­korgyára napi termelési feladatait majdnem 101 százalékra teljesíti, s tíz cukorgyár versenyében telje­sítményével a harmadik helyet foglalja el. Az egyéb termelési mu­tatókat illetően is az idei kampány a legsikeresebb a gyár történeté­ben, ebben közrejátszik a répa tisztasága és viszonylag magas - 15,24 százalékos - cukortartal­ma is. A gyár tizennégy telepén és a központi felvásárlóhelyen napja­inkig összesen 90 865 tonna nyersanyagot vásároltak fel, ebből 10 746 tonna a tőketerebesi (Tre­bišov) gyár termelői körzetéből ér­kezett. Mint ismeretes, a kelet­szlovákiai gyár átépítése miatt csak csökkentett kapacitással dol­gozik, így a kampány hátralévő részében is jelentős mennyiségű répa felvásárlását tervezik a rozs­nyói (Rožňava) és a Kassa (Koši- ce)-vidéki járásokból. Az idei répatermés Közép- Szlovákiában lényegesen szegé­nyebb a vártnál. Közrejátszott eb­ben, hogy tavasszal a kedvezőtlen időjárás miatt 446 hektáron kellett kiszántani a gyéren kelt vetést, a nyári hónapokban pedig a szá­razság hatott kedvezőtlenül a nö­vényzet fejlődésére. A következő esztendők legna­gyobb feladata a nyersanyag biz­tosítása lesz, hiszen a gazdasá­gok nem szívesen foglalkoznak répatermeléssel az utóbbi eszten­dők erősen ingadozó hozamai miatt. Különösen az 1988 utáni időszakra vonatkozóan érthető a gyár vezetőinek gondja, amikor már ismét teljes kapacitással dol­gozik a terebesi cukorgyár. Az elkövetkező években egyéb­ként a gömöri üzemet is jelentő­sen felújítják majd. A tervezett nagyberuházások következtében bővül a termelési kapacitás. A leg­sürgősebb feladat a hőtermeló be­rendezés rekonstrukciója, mely­hez várhatóan lengyel szakem­berek segítségét is igénybe ve- /szik. Ugyancsak megkezdődtek már az előkészületek a környezet- védelmet szolgáló vízügyi beren­dezések építéséhez. Ez utóbbi céljaira 61 millió koronát fordíta­nak. -h.a­A beszámolóban és a vitában számos ötlet hangzott el a saját munka javításáról, de olyan észre­vételek is voltak, amelyekkel a gazdasági szerveknek kell fog­lalkozniuk. Nemcsak közvetlen, hanem alapvető kérdések is szó­ba kerültek. Például a kutatás te­rületén felül kell vizsgálni a rész- problémák megoldását elősegítő eddigi irányzatot, mert így mellőzik az alapvető változásokat, mivel ezért a kockázatot senki sem akarja vállalni. Felszólalásában Ladislav Vaáko, Zoltán Kirsch- ner és Juraj Mauritz rámutatott arra, hogy a tudományos-műszaki fejlesztési akciók jóváhagyása so­rán túlságosan bonyolultan, sőt bürokratikusan járnak el, még ha devizaszempontból gyorsan meg­térülő hitelekről van is szó. Az előírások korlátozzák, gátolják azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a piaci követelményekre va­ló rugalmasabb reagálás érdeké­ben tesznek. Persze - ahogy Andrej Babinec megállapította - a hibákat nemcsak a vállalaton kívül kell keresni. A saját kutatás­ban és a műszaki fejlesztési osz­tály munkájában is rugalmasab­ban, céltudatosabban és kitartób­ban kell eljárni. Nem lehet arra várni, hogy a termelés új megoldá­sokat kérjen a kutatástól, hanem a kutatásnak kell ismernie és megoldania a termelés problémá­it. Vonatkozik ez a kaprolaktam- gyártás megtérülésének kérdésé­re, amelytől a nagy szilárdságú kordok további gyártása függ. Az évzáró taggyűlés nemcsak azzal foglalkozott, mennyire volt sikeres a kommunistáknak a tudo­mányos és a műszaki fejlesztési feladatok megoldására gyakorolt befolyása. Például az alkotó kez­deményezéssel kapcsolatban a mérnökök egyéni és csoportos alkotó tervei mozgalmának vi­szonylag nagyfokú kibontakozása ellenére rámutatott arra, hogy sok ilyen terv formális. Nem használ az ügynek, hogy sem a beszámo­lóban, sem pedig a vitában nem esett szó arról: melyek e formaliz­mus okai, s ki idézte őket elő. Az évzáró taggyűlést áthatotta azon módszerek konstruktív kere­sésének légköre, amelyek segít­ségével nemcsak a párttagok, ha­nem a műszaki részleg dolgozói­nak egész kollektívája körében növelni lehetne a munka haté­konyságát. Az elfogadott doku­mentumok is szavatolják, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés a jövőben még nagyobb mérték­ben hozzájárul a műszálterme­lés fejlesztéséhez a Humennéi Chemlon vállalatnál. Az évzáró taggyűlésen azonban számos olyan ötlet is elhangzott, amelyek­kel nemcsak az üzemi pártkonfe­renciának, hanem a vállalat felet­tes gazdasági szerveinek is foglal­kozniuk kell. JÁN DULIN CSÖKKENTETTÉK AZ ÖNKÖLTSÉGET Jelentős segítséget nyújt munkájukhoz ÚJ SZÚ 1985. XI. 12. A Hetényi (Chotín) Efsz-ben gazdag hagyományai vannak a paradicsom iparszerű termesz­tésének. Ebben az egységes föld­műves-szövetkezetben már évek­kel ezelőtt gépesítették a betakarí­tást és külön gépsorral is rendel­keztek a termés feldolgozására. A konzervgyárban innen csak pa­radicsomlevet szállítottak. Gondot okozott azonban, hogy a paradi­csom termesztése munkaerőigé­nyes volt. Az egységes földműves-szö­vetkezet szakemberei annak ide­jén nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták a CSKP KB 8. ülésének határozatát, mely főleg az ipari termelésre vonatkozott, de megta­lálták benne a mezőgazdaságot érintő fejezeteket is. Németh Istvántól, az Efsz főagro- nómusától arra kértem választ, milyen újításokat, új módszereket vezettek be az idén a CSKP KB 8. ülése határozatának szellemében. A fóagronómus, több mint három évtizedes tapasztalattal rendelke­zik. Elmondotta, hogy céltudato­san igyekeznek megvalósítani az említett központi bizottság ülésé­nek határozatát a paradicsom iparszerű termesztésében. Mivel a betakarítással és az utána kö­vetkező műveletekkel kapcsolatos gépesítési feladatokat már régeb­ben megoldották, ebben az évben a betakarításig tartó folyamatban igyekeztek megkönnyíteni a mun­kát, illetve csökkenteni a munka- eróigényességet. Fontos fela­datnak tartották ezt, hiszen 95 hektáron termesztenek paradicso­mot, vagyis a szövetkezet szántó- területének 6 százalékán. Elsősorban gondoskodtak a szükséges technikáról. Mellőz­ték a palántanevelést, és vettek egy speciális Mini-Monair vetögé- pet. Ennek segítségével a szak­szerű vetés mellett megtartották a pontos távolságot az egyedek között. A vetőgép egymástól pon­tosan 8,5 cm-es távolságra juttatta a magvakat a magágyba. A ké­sőbbiek során bebizonyosodott, hogy ez az újítás célravezető volt, mert többek között jelentős meg­takarítást értek el. Ha kézzel vagy géppel ültették volna ki a palántá­kat, sokkal nagyobb önköltséget igényelt volna a termesztés. To­vábbi sikereket a vegyszeres gyomirtással értek el. Úgy tökéle­tesítették ezt a folyamatot, hogy a paradicsom magjának elvetése előtt a Perlan nevű gyomirtó szer­rel készítették elő a talajt. Vetés után pedig - a paradicsom kikelé­se előtt - Gramoxone oldattal vé­geztek gyommentesítést. A para­dicsom kikelése után Senkorn-nal kezelték a növényt. A 95 hektáros paradicsom jelentős részét - 83 hektárnyi területet - kézimunka nélkül gyomtalanították teljes si­kerrel. A Hetényi Efsz paradicsomter- mesztói a CSKP KB 8 ülése hatá­rozatának a megvalósításával nagyban csökkentették a növény termesztésének önköltségét. KOLOZSI ERNÓ Kemencébe teszik az égetésre váró darabokat (Rudolf Hozák felvételei) A kezdeti nehézségek után... Új, keresett szolgáltatás Nemcsak a nagy termelőegysé­gek igyekeznek a lakosság vásár­lási igényeit kielégíteni, hanem az ipari szövetkezetek is keresik azo­kat a területeket, melyeken még nem tettek eleget a lakosság elvá­rásainak. A bratislavai Služba ipari szövetkezet néhány kezdeménye­ző tagjában évekkel ezelőtt felme­rült az ötlet: a sokak által keresett fotokerámia készítésével is kelle­ne foglalkozniuk. Tulajdonképpen a fényképeknek kerámia-, illetve porcelánlapra való átmásolásáról van szó. Ezeket elsősorban az elhunytak emlékművein helyezte­tik el a hozzátartozók.- Tudtuk, hogy Csehszlovákiá­ban már hagyománya van a foto­kerámia készítésének, hogy több helyen folyik a gyártás - mondotta Peter Hrivňák, a szövetkezet fény­képészeti üzemének a vezetője. - Megtudtuk azt is, hogy Szlová­kiából sok megrendelést kapnak, ezért gondoltuk, miért ne foglal­kozhatnánk mi is ezzel a tevé­kenységgel. Szolgáltatásaink bő­vítése különben is céljaink közt szerepel, s azt is reméltük, meg­változott munkaképességű tagja­inknak megfelel majd ez a munka. Az elképzelés megvalósítása korántsem ment egyszerűen. Danko Anna, aki szinte kezdettől fogva lépésről-lépésre követte a megvalósítás útját, sokat tudna beszélni a felmerülő nehézsé­gekről. roztam, mindenképpen, minden­áron megfejtem a titkot. Ha má­soknak sikerült a fényképet porce­lánra átmásolni, nekem is menni fog. Soká tartott, de végül is azt mondhatom, most már egyenesbe kerültem. A megszámlálhatatlan órák, melyeket az anyagok keve­résével, a másolással töltöttem, végül is nem jelentenek értelmet­len időpazarlást. Azóta már tágas műhelybe köl­töztek, a Petržalka városrészben levő Synekova utcába. Bár né­hány műszer még nem az igazi, a munka folyik, s a lakosság ér­deklődése egyre nő az itt készülő termékek iránt. Jelenleg annyi a megrendelésük, hogy féléves vállalási idővel tudnak csak ügyfe­leiknek eleget tenni. Danko Anna végigkalauzol „bi­rodalmában“, mindeddig ő az egyedüli szakember, bár a hosz- szabb-rövidebb időre idehelyezett alkalmi kisegítői is próbálták elsa­játítani a ritka szakma egyes fogá­sait.- Megrendelőinktől személye­sen, itt helyben vesszük át a fény­képet, vagy pedig levél kíséreté­ben postán küldhetik el - magya­rázta. - Háromféle méretben ké­szülnek a fényképes kerámiala­pok, s a munkaigényességtől füg­gően száz-kétszáz koronába ke­rülnek. S hogyan is készül a titok­zatos munka? A fényképekről újra negatívot készítünk. Ezután kö­Danko Anna: „Nagy pontosságot, odafigyelést igényel ez a munka“.- Kézenfekvőnek tűnt, hogy a csehországi mesterek, akik a miénkhez hasonló szövetkezet­ben dolgoznak, segítenek a bein­dulásnál. Annak ellenére, hogy tu­lajdonképpen egy szövetkezetbe tartozunk, nehezen árulták el „tu­dományuk“ titkait. Személyesen is jártam náluk, de olyan homályo­san, érthetetlenül magyarázták el a technológiai tudnivalókat, hogy a gyakorlati próbák során rájöt­tem, teljesen rossz a recept. Akkoriban még egy pincehelyi­ségben folytak a kísérletezések. A fotokerámia teljesen új volt szá­mára, bár a fényképészet nagyon is közel állt hozzá. Az apja jónevü fényképészmester volt, s a testvé­rei közül sem csupán ó örökölte a szakma szeretetét. Korábban is a szövetkezet fényképészetében dolgozott, de az új tevékenység sokban külöbözött a több mint két évtizede végzett, megszokott munkájától.-Tulajdonképpen már 1981- ben kezdte meg szövetkezetünk a gyártás előkészítését. A sok-sok sikertelenség, kudarc után elhatá­vetkezik a porcelánra való fényké­pezés, mely nagy pontosságot, szakértelmet követel. Ezután még kisebb-nagyobb kiigazításokra vár a kerámiába „öntött“ portré, majd a rögzítés, végül az égetés követ­kezik. De korántsem ilyen gyors ez a folyamat, mert aprólékos, gon­dos kézimunkát, ügyességet igé­nyel a kidolgozás. A fénykép rög­zítése pedig külön tudomány, legalábbis a cseh mesterek mind­eddig titokban tartják az e célra tőlük kapott anyag összetételét. A két minikemencében egy­szerre nyolc kerámialapot égetnek ki, melyek élettartama a készítők szerint mintegy húsz év.- Érdeklődtek már nálunk, hogy egyéb célra felhasználható fotoke- rámiát nem készítünk-e. Egyelőre az említett portrékon kívül másra nincs lehetőségünk - mondotta Danko Anna. - Ezekben a kis kemencékben nagyobb tárgyakat nem lehet égetni, egyelőre örü­lünk, ha az érdeklődőknek teljesít­jük a megrendeléseit. DEÁK TERÉZ

Next

/
Thumbnails
Contents