Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-11 / 266. szám, hétfő

Összehangolt igyekezettel a békéért, a megértésért Tanácskozás Kabulban (Folytatás az 1. oldalról) Willy Brandt nagyra értékelte Szlovákia sokoldalú fejlődésének eredményeit. Kiemelte a két or­szág gazdasági együttműködésé­nek hasznosságát, és az e terüle­ten eddig elért eredmények jelen­tőségét. Tájékozódott a szlovákiai környezetvédelmi kérdések meg­oldásáról, a nemzetiségek helyze­téről és a pártmunka néhány kér­déséről. Ezután Willy Brandt Vasil Bil'ak- nak, Ján Janiknak, Gejza Slapká- nak, az SZLKP KB Elnöksége tag­jának, a bratislavai városi pártbi­zottság vezető titkárának, Ladis­lav Martináknak, Bratislava főpol­gármesterének és más személyi­ségeknek a társaságában megte­kintette a petržalkai lakótelepet, az új, Duklai Hősök hidat, s megis­merkedett a Klement Gottwald tér építészeti megoldásával. A törté­nelmi városközpontban tett láto­gatása során járt Ján Nepomuk Hummel Múzeumában, amelyet a híres zeneszerző szülőházában rendeztek be és ellátogatott a gyógyszerészeti múzeumba, amely egyedülálló hazánkban. Jozef Lenárt díszebédet adott Willy Brandt tiszteletére. Jelen voltak: Vasil Bil’ak, Peter Colot­ka, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, továbbá Ján Janik, Ľudovít Pezlár, Gejza Šlapka, Radoslav Klein, a CSKP KB osztályvezető-helyettese, Da­niel Futej, az SZLKP KB osztály- vezetője, Jozef šimúth, a Szlo­vák Megújhodás Pártjának elnöke, Juraj Moravec, a szabadságpárt központi titkára és Ladislav Mar­tinék főpolgármester. Ezt követően Willy Brandt, Vasil Bil'ak társaságában visszatért Prágába. A bratislavai repülőtéren Jozef Lenárt, Peter Colotka, Ján Janik és Daniel Futej búcsúztatta. Willy Brandt tegnap Lidicébe látogatott, ahol kegyelettel adózott az áldozatok emlékének, és virág­csokrot helyezett el közös sírju­kon. Elkísérte őt Vasil Bil’ak és Michal Štefaňák, a CSKP KB osztályvezetője. Marie Jarošová, a Cseh Nemzeti Tanács alelnöke, a Lidicei Helyi Nemzeti Bizottság elnöke tájékoztatta Willy Brandtot, a lidicei tragikus eseményekről és arról, hogy a város neve a háborús borzalmak és a szenvedés jelképe lett. Willy Brandt tegnap Prágában sajtóértekezleten találkozott hazai és külföldi újságírókkal. Jelen volt Vasil Bil’ak. Bevezetőben Willy Brandt kö­szönetét mondott azért, hogy na­gyon érdekes programú csehszlo­vákiai látogatáson vehetett részt, amelynek keretében Bratislavá­ban is járt. örömmel nyugtázta, hogy tárgyalhatott a csehszlovák párt- és államvezetókkel, s ezeket a megbeszéléseket, amelyeken a mai világ legfontosabb problé­máival foglalkoztak nagyon fonto­saknak és hasznosaknak ne­vezte. Azt hiszem, egyetértettünk ab­ban - mondotta -, hogy haladék­talanul meg kell fékezni a fegyver­kezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési versenyt és kiter­jesztését a világűrre. Ezenkívül abban is egyetértettünk, hogy a pusztító fegyverek kifejlesztésé­re és gyártására fordított hatalmas összegeket teljesen más problé­mák megoldására, például a fejlő­dő világban az éhezés és a nyo­mor megszüntetésére kell kiadni. Azonos a nézetünk arról is, hogy Elismerés az eredményekért (ČSTK) - Az öt legjobb katonai ala­kulat és intézmény a múlt héten meg­kapta a nemzetvédelmi miniszter ván­dorzászlaját. A legjobbak között voltak a duklai harckocsizó alakulat katonái, akik a katonák versenymozgalmának kezdeményezői voltak az elmúlt kikép­zési évben. Kiváló eredményeket értek el a harci és a politikai kiképzésben, üzemanyagokat és energiát takarítot­tak meg. A vándorzászlók átadásával egyide­jűleg számos tisztet, altisztet és tényle­ges katonát is kitüntettek. Európában is mindent meg kell tenni a béke megszilárdításáért, az együttműködés fejlesztéséért, erre törekszünk a vegyi fegyverek kérdésében is. Legutóbbi, 1973. évi prágai lá­togatásom óta sok munkát végez­tek; ezt láttam prágai sétámon, fejlődtek gazdasági kapcsolataink, amelyek a harmadik országok pia­cán kifejtett kooperációnk útján tovább bővülhetnek. Ezt a látoga­tást mindkét párt, az SPD és a CSKP egyaránt fontosnak tekin­tette a kétoldalú és a többoldalú európai együttmúködés fejleszté­se szempontjából - jelentette ki Willy Brandt. Az újságírók kérdéseire vála­szolva kifejtette nézetét a nem­zetközi enyhülés új szakaszáról. Megállapította, hogy mindeneke­lőtt okulni kell az eddigi fejlemé­nyekből, figyelembe kell venni a pozitívumokat, hogy további ha­ladást lehessen elérni az államkö­zi kapcsolatokban, a különböző tömbökhöz tartozó államokéban is, mégpedig minden területen. Elutasította a világűr militarizálá­sának programját, amelyet áldat­lan útnak és veszélyes destabili­záló tényezőnek minősített. Síkra- szállt a világűr békés felhasználá­sa mellett. A közép-európai vegyi­fegyvermentes övezet létrehozá­sára vonatkozó közös csehszlo­vák és NDK javaslattal kapcsolat­ban föltett kérdésre válaszolva ki­emelte, hogy a javaslatot nagyon jelentősnek tartja, s hogy a Német Szociáldemokrata Párt, amely az ötlet egyik szerzője volt, és a szo­cialista internacionálé támogatja az ilyen övezet létrehozását célzó erőfeszítéseket. A továbbiakban rámutatott azon szerződések rendkívüli jelentősé­gére a nemzetközi enyhülés folya­mata szempontjából, amelyeket kormánya a hetvenes évek elején a Szovjetunióval és más szocialis­ta országokkal kötött. Ezeken a szerződéseken semmit sem szabad változtatni, és sajnálatra méltó, hogy egyesek az NSZK- ban felelőtlenül kétségbe akarják vonni érvényességüket - hangsú­lyozta. Az NSZK belpolitikai helyzeté­vel foglalkozva kijelentette, hogy az 1987. évi parlamenti választá­sokat megelőző kampányban a gazdasági és a szociális kérdé­sek lesznek túlsúlyban, elsősor­ban az, hogy új munkalehetősége­ket teremtsenek a munkanélküliek számára. Vasil Bil'ak egy NSZK-beli újságírónak a kelet-nyugati kap­csolatok területén kifejtett cseh­szlovák külpolitikai aktivitással összefüggő kérdésére válaszolt. Megállapította, hogy Csehszlová­kia kezdettől fogva támogatta a nemzetközi enyhülés folyama­tát, aktívan részt vett minden tár­gyaláson, a helsinki értekezlet elő­készületeiben és mindabban, ami azt követte. Erre ma is kész. A bé­ke és a megértés céljából egybe akarja hangolni politikáját minden olyan államéval és olyan erővel, amely erre törekszik. Willy Brandt tegnap csehszlo­vákiai látogatását befejezve haza­utazott. A Ruzynéi repülőtéren Va­sil Bil’ak, Michal Štefaňák és más személyiségek búcsúztatták. Jelen volt Werner Schattmann, az NSZK csehszlovákiai nagykö­vete. Babrak Karmai az áprilisi forradalom társadalmi bázisának kiszélesítéséről (ČSTK) - Kibővített ülést tartottak szombaton Kabulban a vezető afgán szervek és szervezetek képviselői. Az Afgán Demokratikus Köztársaság For­radalmi Tanácsa, a párt és állami aktí­va, a fegyveres erők a Nemzeti Hazafi­as Front és több más társadalmi szer­vezet képviselőinek tanácskozásán beszédet mondott Babrak Karmai, az ANDP KB főtitkára, a Forradalmi Ta­nács elnöke. Ismertette a forradalom nemzeti demokratikus jellegének tézi­seit, és ország előtt álló legfontosabb feladatokat. A tézisek tükrözik az áprilisi forrada­lom társadalmi bázisának kiszélesíté­séhez való új hozzáállást. Ennek lé­nyege:- széles körű nemzeti együttmű­ködés az egész nép érdekében;- a lakosság különböző rétegei és csoportjai érdekeit kifejező, tekin­télynek örvendő személyiségek be­vonása az állami szervekbe, a Forra­dalmi Tanácsba és miniszterta­nácsba;- a párbeszéd bővítése azon cso­portokkal, amelyek eddig öntudatla­nul ellenségesen viszonyultak a for­radalomhoz, vagy esetleg véget ve­tettek ellenforradalmi tevékenysé­güknek;- a nemzeti egyetértés, az általá­nos béke és biztonság megteremté­se érdekében lehetséges a rugal­mas kompormisszumok megtétele. A tanácskozáson Babrak Karmai ki­emelte: Afganisztánban, ebben az ag­rárországban elsőrendű kérdés a me­zőgazdaság problémáinak megoldása, mégpedig igazságos alapokon, a dol­gozó parasztság érdekeinek megfele­lően, tekintetbe véve más mezőgazda­sággal foglalkozó csoportok érdekeit és a föld magántulajdonára való jogot. Kijelentette, az afgán mezőgazdaság­ban támogatni kell a magánszektort s az eddig meg nem művelt területeken a nagy magánfarmok létrehozását. Létre kell hozni a szükséges gazdasági és jogi alapokat a nemzeti vállalkozói körök és az állam kölcsönösen előnyös kapcsolatainak megteremtéséhez, a vegyes szektor és az egyéni partner­ség keretein belül, s támogatni és vé­deni kell a vállalkozókat a külföldi kon­kurencia negatív hatásai elől. Ismét megemlítette, hogy a korláto­zott számú szovjet katonai kontingenst a forradalom védelmében, az imperia­lizmus és reakciós erők beavatkozásai miatt hívták be az országba. Hangsú­lyozta, a szovjet egységek kivonulnak, ha megszüntetik az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háborút, s megfelelő garanciákat kapnak, hogy nem újítják azt fel. A FEGYVERES KONFLIKTUSOK FELSZÁMOLÁSÁÉRT (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának résztvevői pénteken éj­szaka a Román Szocialista Köztársa­ság kezdeményezésére elfogadták azt a határozati javaslatot, amely felszólítja a különböző fegyveres konfliktusokban részvevő vagy érdekeit államokat, Befejeződött a szófiai UNESCO-konferencia Kitűzték a következő két év fő feladatait (ČSTK) - Szófiában szombaton be­fejeződött az UNESCO 23. konferenci­ája, amelyen 154 tagország, több mint 100 nemzetközi szervezet küldöttei, valamint az ENSZ nyolc szakosított szervezetének képviselői is részt vet­tek. A tanácskozás 33 napon át tartott, a küldöttek öt szakbizottságban folytat­ták a munkát. A résztvevők fontos dokumentumo­kat hagytak jóvá, ezek közé tartozik például a csehszlovák határozati ja­vaslat, amelyet az UNESCO megalapí­tásának 40. évfordulója alkalmából ter­jesztettek elő, továbbá a határozat ar­ról, miként járul hozzá az UNESCO a nemzetközi békeévhez. Mint ismere­tes, az ENSZ az 1986-os esztendőt nyilvánította a béke évének. Egy to­vábbi dokumentum azzal foglalkozik, milyen feladatok hárulnak az UNESCO-ra az apartheid és a rassziz­mus felszámolásáért vívott küzde­lemben. Az elfogadott program meghatározza, hogy milyen feladatok várnak a srérve- zetre az elkövetkező két évben. A leg­fontosabb tennivalók közé tartozik a békéért és nemzetközi együttműkö­désért, valamint az új gazdasági világ­rend megteremtéséért vívott harc. Amadou Mokhtar Mbow, az UNESCO főigazgatója záróbeszédé­ben a 300 millió dolláros költségvetés elosztásával kapcsolatban kijelentette: a tanácskozás résztvevői teljes egyet­értésben határozták meg, hogy az egyes programok keretében mely akci­ók élvezennek prioritást. Szovjet távirat Angolába (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a miniszterta­nács táviratot küldött Jósé Eduardo dós Santosnak, az MPLA-Munkapárt elökének, angolai államfőnek az or­szág nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának 10. évfordulója alkal­mából. A távirat megállapítja: a tíz szabad esztendő alatt az angolai nép az MPLA- Munkapárt vezetésével jelentős sike­reket ért el az új élet építésében. Nagy horderejű társadalmi-gazdasági válto­zásokat hajtottak végre, megerősödtek a néphatalmi szervek, szilárdult és erő­södött a párt is. Az afrikai kontinensen, az el nem kötelezettek mozgalmában és az egész világon nőtt Angola tekin­télye. Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napok (ČSTK) - Kassán (Košice) szombaton ünnepélyes keretek között megnyitották az idei Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napo­kat. A sorrendben tizennegyedik Fábry-napokon, amelyeket ha­zánk felszabadulásának 40. és az októberi forradalom 68. évforduló­ja tiszteletére a Csemadok Köz­ponti Bizottsága szervezett, csak­nem 120 csehszlovákiai magyar publicista, pedagógus, népműve­lési dolgozó és író vett részt. A Fábry-napok részeként a kassai Thália Színpadon ünnepi hang­versenyen lépett fel szombaton este a Csemadok kassai Cser­mely énekkara, a Szerencsi Mű­velődési Központ és az Egri Me­gyei Népművelési Központ együt­tese. A XIV. Fábry-napok Stószfür- dón (Štos) tegnap fejeződtek be. A résztvevők megkoszorúzták Fábry sírját és emléktábláját. A rendezvény keretében a magyar nemzetiségű írók találkoztak a Kassa környéki iskolák tanulói­val és a felnőtt olvasókkal, a Thá­lia Színpadon pedig Georg Büch­ner darabját mutatták be. Ezenkívül szlovák és magyar történészek, publicisták, pedagó­gusok s írók áttekintették Fábry Zoltán művészeti örökségét, sze­repét a szlovák, a magyar és a cseh-magyar irodalmi kapcsola­tokban. Olyan intézkedéseket hagytak jóvá, melyek célja a szervezet struktúrájá­nak tökéletesítése, a tevékenység ha­tékonyságának a növelése, s megvá­lasztották az új irányító szerveket is. Egyes küldöttségek, főleg a brit de­legáció olyan obstrukciós javaslatokat terjesztett elő, amelyek azt célozták, hogy az UNESCO változtasson tevé­kenységének eddigi irányvonalán. Az ilyen kísérletek azonban kudarcba ful­ladtak. A szófiai konferencia eredmé­nyei igazolják: azok, akik kiléptek az UNESCO-ból, vagy akik így akarnak tenni, teljesen elszigetelődtek. hogy azonnal állítsák le a katonai akciókat és kezdjék meg a tárgya­lásokat. Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselóje a vitában emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamai támogatják e határo­zati javaslatot. A szovjet küldöttség megítélése szerint e tervezet elfogadá­sa ösztönözné az államok arra irányuló igyekezetét, hogy felszámolják a fegy­veres összetűzéseket. A Szovjetunió álláspontja szerint a fegyveres erő nem alkalmazásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a szuverenitás tiszteletben tartásának és a vitás kér­dések békés rendezésének az elvei kell hogy a nemzetközi élet normáivá váljanak. A közgyűlés negyedik bizottsága szótöbbséggel hagyta jóvá azt a hatá­rozati javaslatot, amely elítélte a Nem­zetközi Valuta Alapot, amiért együtt­működik a fajüldöző Dél-afrikai Köztár­sasággal. Mint ismeretes e pénzügyi szervezetet lényegében az USA ellen­őrzi. A TASZSZ kommentárja Reagan rádióbeszédéről A tények szándékos meghamisítása (ČSTK) - A Fehér Ház propaganda­apparátusa és az elnökhöz közel álló munkatársak a genfi csúcstalálkozó előtt úgy döntöttek, növelni kell a világ különböző térségeinek címzett Rea- gan-beszédek számát. Egyrészt így akarják helyettesíteni a legfontosabb kérdésekben - a biztonság és leszere­lés kérdésében - tanúsított nem konst­ruktív amerikai hozzáállást. A TASZSZ szovjet hírügynökség tegnap rámutatott: az amerikai elnök szombaton rádióbeszédet mondott, amelynek már jó előre nagy reklámot csináltak azzal, hogy a szovjet-ameri­kai kapcsolatokat érintő „fontos nyilat­kozat“ hangzik majd el. A Fehér Ház ura valóban sok szót ejtett a békéről. Azt állította, az USA- nak nincsenek ellenséges szándékai a Szovjetunióval szemben, „nem fe­nyegeti és sosem fenyegette a Szov­jetuniót". „Békében kell együtt élnünk“- mondotta. Ami az egész beszédet illeti, egyál­talán nem lehet arra következtetni, hogy az amerikai kormány hajlandó megtenni az út reá eső felét és hozzá­járulni a lázas fegyverkezés elhárításá­hoz a világűrben és radikális csökken­téséhez a földön. Az elnök kijelentései­ben - az utóbbi időben már hányszor?!- megnyilvánult az a szándék, hogy manipulálja a „csillagháborús“ prog­ram és a „stratégiai védelmi kezdemé­nyezés békés küldetése“ fogalmakat. Az igazság érdekében meg kell említe­ni, miután az elnöki tanácsadók nyilvá­nosan tagadták azt, amit az elnök a szovjet újságíróknak adott interjújá­ban mondott, a Fehér Ház ura most már nem állítja, hogy az USA nem kezdi meg az űrfegyverek telepítését mindaddig, amíg tárgyalásokat nem kezd a Szovjetunióval és más atomha­talmakkal a nukleáris eszközök csök­kentéséről és felszámolásáról, s amíg minden ország, amelyeket ez érint, meg nem kezdi a korlátozást. Az elnök most azt mondta, ha az USA-nak már lenne „védelmi rendsze­re“, biztosan megkezdené a telepíté­sét. A tényekkel ellentétben azt bizony­gatta, hogy az Egyesült Államok politi­kájának alapját mindig is a békés el­vek, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás képezte. Szerinte az USA az egyedüli olyan ország, amely rendelkezett atomfegyverrel, s kezdet­től fogva arra törekedett, hogy „egyet­len ország tulajdonába se kerüljön ez a pusztító potenciál". Majd azt pana­szolta, hogy ezt a javaslatot nem fo­gadták el. Az ilyen állítások szándékosan meg­hamisítják a tényeket. Az egész világ tudja, az Egyesült Államok volt az elsó ország, amely bevetette az atomfegy­vert - Hirosima és Nagaszaki ellen. Washington nem válaszolt az 1945- ben előterjesztett szovjet javaslatra, hogy tiltsák be az atomfegyvert és semmisítsék meg a készleteket. Az amerikai katonai körök már a háború utáni első években terveket dolgoztak ki az atomháború kirobbantására a Szovjetunió ellen. Egész támasz­ponthálózatot építettek ki a Szovjet­unió körül. Említsük meg, egy nappal e rádió­beszéd előtt hagyta jóvá Reagan a mostani pénzügyi évre a katonai költségvetés 302,5 milliárd dolláros re­kordnagyságú összeget. Ebből fedezik majd az USA stratégiai fegyvertárának további növelését, többek között az 50 MX típusú interkontinentális balliszti­kus rakéta fejlesztését, s az űrfegyver­kezési tervek megvalósítását. Ennek tükrében milyen értéke van az elnök szavainak arról, hogy „biztonságosab­bá akarja tenni a világot“? Nem vélet­len, hogy közel ezer amerikai tudós írta alá az űrfegyverkezés ellen tiltakozó nyilatkozatot. A rádióbeszédben ismét felszólított más államokat, tartsák meg a helsinki megállapodásokat és járuljanak hozzá a regionális konfliktusok békés megol­dásához. Megfeledkezett arról, hogy az ilyen felhívást elsősorban az USA- nak kell címezni. A világ tudja, ki ro­hanta le Grenadát és ki tapossa lábbal az arab országok jogait. Az USA hadü­zenet nélküli háborút folytat Nicaragua és Afganisztán népe, valamint más országok ellen. Ezt nem lehet tagadni, s ezért nem lehet egyetérteni azzal a kijelentésével, hogy ,,az USA szabad és nyílt párbeszédet kíván, nemcsak az amerikaiak, hanem minden nép számára“. Ha Washington hinne „a személyiség szabadságában, a szó és a sajtó szabadságában, a vallássza­badságban“, akkor Chilében nem len­ne fasiszta diktatúra és több más mili­tarista junta Latin-Amerikában, s nem létezne Dél-Korea katonai megszállá­sa sem. Az elnök párbeszédre szólított fel Genfben. Mi konstruktív tárgyalásokat, kölcsönös megállapodásokat kívá­nunk. Ekkor van a párbeszédnek politi­kai értelme és értéke. Amint Mihail Gorbacsov mondta, a Szovjetunió haj­landó olyan álláspontra helyezkedni, amely gyümölcsöző eredményekkel járna a genfi tárgyalásokon, s ez előse­gítené a nemzetközi helyzet javulását. Az emberek is ezt várják Genftől. Mivel készül azonban az amerikai fél a tár­gyalásokra? Ez a kérdés, tekintettel a Fehér Ház különböző szintű képvise­lőinek utóbbi napokban tett nyilatkoza­taira, teljesen jogos. ÚJ SZÚ 2 1985. XI. 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents