Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-07 / 263. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG i ........ ■ i i ■■■ ...... .. VI LÁGGAZDASÁG Egyharmadával növekszik a csehszlovák - szovjet ' árucsere-forgalom Moszkvában a múlt hét keddjén írták alá azt a csehszlovák-szovjet jegyzőkönyvet, amely gyakorlatilag pontot tesz a két baráti ország népgazdasági terveinek egyeztetéséről folyó tárgyalások után. Ezzel lezárult a kétoldalú együttműködésben a KGST-tagországok tavaly Moszkvában megtartott gazdasági csúcsértekezletén hozott határozatok teljesítésére irányuló törekvések első szakasza. A jegyzőkönyv aláírását mege- rületén. A múlttól eltérően a tervfelőzően széles körű megbeszélések folytak a két ország gazdaságpolitikájával összefüggő kérdésekről. Azok a szándékok és elvárások, amelyeket az említett dokumentum tartalmaz, tükrözik azt az objektív szükségletet, hogy mindkét országban mindenekelőtt a prioritást élvező szociális és gazdasági fejlesztési feladatok megoldására összpontosítsanak. Ezt nemcsak a tudományosműszaki haladás meggyorsításának a követelménye teszi szükségessé, hanem a társadalmi termelés intenzifikálásának, a hatékonyság növelésének és nem utolsósorban a forrásokkal való takarékoskodás is. Az aláírt jegyzőköny értelmében a következő ötéves időszakban a csehszlovák-szovjet árucsere-forgalom a most véget érő tervidőszakhoz viszonyítva csaknem egyharmadával emelkedik és a tervek szerint eléri a 820 milliárd koronás összeget. A jegyzőkönyv aláírásával új szakasz kezdődik a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokban, s ebben az időszakban kerül sor a kitűzött közös elhatározások megvalósítására. A dokumentum aláírásakor mindkét részről hangsúlyozták, hogy tekintettel a gazdasági és szociális fejlesztési tervek egyeztetésének folyamatos jellegére azzal számolnak, hogy a jövőben tovább folytatják a tudo- mányos-müszaki együttműködés elmélyítésével összefüggő kérdéskörök tanulmányozását, mindenekelőtt a gép- és vegyipar teladatok teljesítésével összefüggésben szigorúbb lett a megállapodott intézkedések megvalósításának ellenőrzése, hogy ily módon is elejét vegyék a nemkívánatos lemaradásoknak, amelyek végső soron negatívan befolyásolnák a fejlődés ütemét mindkét országban egyes területeken. Csehszlovákia szempontjából rendkívül fontos a kétoldalú jegyzőkönyv aláírása és az ebből eredő feladatok megvalósítása. Köztudott, hogy azok közé az országok közé tartozunk, amelyeknek nincsenek bőséges nyersanyag- forrásai, ugyanakkor feldolgozó- iparunk fejlett. Ezt az aránytalanságot közös összefogással hidalhatjuk át, azzal, hogy szovjet partnereinktől rendszeresen, megállapított mennyiségű nyersanyagokat kapunk cserébe késztermékeinkért, amelyek a legtöbb esetben már a két ország vállalatai és üzemei közötti gyártásszakosítás és termelési kooperáció keretében készülnek. Svätopluk Potáč csehszlovák miniszterelnök-helyettes a jegyzőkönyv aláírása után kijelentette, hogy ,,Csehszlovákia szempontjából létfontosságú a Szovjetunióval való együttműködés". Annál is inkább így van ez, mert a jegyzőkönyv nemcsak a kölcsönös szállítások bővülésével számol, hanem a termékek minőségének lényeges javulásával is. Az egy héttel ezelőtt aláírt cseh- szlovák-szovjet jegyzőkönyv nemcsak világos feladatokat tűz ki a kétoldalú gazdasági együttműködésben, hanem lehetővé teszi a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiszélesítését is minden területen. (p) INNEN-ONNAN • MOSZKVA környéki szénmedencében, Tula közelében szénből motorüzemanyagot előállító kísérleti berendezés kezdte meg működését. Az üzemben minimális energiafelhasználással 5 tonna kőszénből nyernek többszáz kilogramm fűtőanyagot, amely benzingyártás alapanyaga lehet. Az üzem egyelőre csak ezt a félkész terméket gyártja, de minden készen áll a végtermék előállítására is. A tulai gyár a szibériai kanszk-acsinszki szén- mezőn létesítendő hatalmas, az ezredforduló után több millió tonna folyékony fűtőanyagot előállító létesítmények prototípusaként szolgál. • A REAGAN-KORMÁNYZAT bejelentette, hogy korlátozott mértékben engedélyezi az alaszkai kőolaj exportját, amelyet eddig tiltott. A kivitel révén valamelyest csökkenhet majd az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya. Az amerikai nemzetbiztonsági törvény alapján csak korlátozott mértékben lehet exportálni olajat Alaszkából a stratégiai tartalékok megőrzése végett. A mostani engedélyezés még összhangban van a korlátozással, a napi kivitel kezdetben • mindössze hatezer hordó lesz, ennyivel rendelkezik az állam. Ha a magáncégek is részt vesznek az exportban, akkor viszont hatvanezer hordóra emelkedhet az alaszkai kivitel. • A NEMZETKÖZI FIZETÉSEK BANKJA (BIS) jelentésében a nemzetközi pénzpiacoknak az 1982-es adósságválság után bekövetkezett ellentmondásos változásaira hívja fel a figyelmet. Görög szükségintézkedések Görögországban az elmúlt hónapban életszínvonal-csökkentő és exportösztönző szükségtervet tett közzé a kormány. Az országban azóta számos megmozdulásra került sor, amelyek résztvevői tiltakoztak a Papandreu-kabinet nadrágszíj-megszorító intézkedései ellen. A gazdaságmegszorító intézkedések keretében 15 százalékkal leértékelték a drachmát, korlátozták az importot, megszigorították a kiskereskedelmi árellenőrzést, megnyirbálták a közkiadásokat. (Eddig a tényleges infláció mértékének megfelelően korrigálták négyhónaponként a fizetéseket.) A bérből és fizetésből élők számára talán még fájdalmasabb, hogy felhígítják az eddig tabunak tekintett mozgóbérrendszert is, vagyis ezután a béreket nem igazítják hozzá automatikusan az inflációhoz. A drachma leértékelése következtében - mutatnak rá szakértők - emelkedik az importtermékek, így többek között a gépkocsik, tévék, videoberendezések, az importált húsfélék és gyógyszerek ára. A húsbavágó megszorításokat a fizetési mérleg helyzetének romlásával indokolta a kormány. Tény, hogy a fizetési mérleg folyó tételeinek hiánya az év első felében 2,5 milliárd dollárra szökött fel, ami jóval több az idei teljes évre vártnál. E hiány tükrözi a láthatatlan jövedelmek, vagyis a hajózásból, a külföldön dolgozó vendégmunkások átutalásaiból és - kisebb mértékben - a turizmusból származó bevételek csökkenését. Szakértők szerint a hiány további növekedése következtében az állami szektornak az idén újabb 500 millió dollár külföldi hitelre lesz szüksége, így az 1985. évi kölcsönfelvételek összege elérheti a rekordszintű 2,4 milliárd dollárt is. A görög gazdaság romló helyzete azonban nemcsak a felborult mérlegegyensúly tételeiben követhető nyomon. Az elmúlt években a kétszámjegyű, most 18 százalék körül mozgó inflációt nem sikerült lejjebb szorítani, a magánberuházások évek óta zsugorodnak, és a görög ipari termékek nemzetközi versenyképessége sem nő. E fejlemények keserves következményeit az elmúlt hónapokban az utca embere a saját bőrén is érezhette: egy sor áremelést léptettek életbe, drágították a benzint, a biztosítási díjakat, a tömegközlekedési tarifákat, emelték a kenyér, valamint a cukornak az árát is. Papandreu és Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) nevű pártja 1981 -ben meglehetőseP radikális programmal került hatalomra. A NATO- és EGK-ellenes külpolitikai irányvonal mellett kilátásba helyezték a gazdaság „szocializálását“. Úgy képzelték, hogy az állami és magánvállalatok felügyelőbizottságában a különféle társadalmi csoportok beleszólást kapnak majd. Papandreu az elmúlt években késégtelenül tett lé- > péseket a gazdaság és a társadalom megreformálására, ám a nagyratörő elképzelések egyáltalán nem, vagy csak felemásan valósultak meg, közben a kormány a gazdaság krónikus szerkezeti problémáin, a munkanélküliségen, a külgazdaság egyensúlyzavarain nem tudott úrrá lenni. A kormány éveken át abban reménykedett, hogy a gazdaság gépezetét fájdalmas rendszabályok nélkül is mozgásba lehet hozni. Ezeket az optimista elképzeléseket az is táplálta, hogy 1984- ben a nemzeti össztermék (GNP) 2,4 százalékkal nőtt, az infláció üteme némileg csökkent és a kereskedelmi mérleg kilátásai is biztatóbbnak tűntek. A Görög Nemzeti Bank azonban már jóval a választások előtt szigorú gazdaság- politika bevezetését sürgette a külföldi eladósodási folyamat megállítása érdekében. Becslések szerint az adósságállomány meghaladja a 13 milliárd dollárt. Az adósságszolgálat, tehát a törlesztendő tőkerészlet és a kamatok összege az idén 900 millió dollár, jövőre meghaladja az 1 milliárdot. 1987-ben pedig már 1,7 milliárd dollár lesz és ezen a szinten marad az évtized végéig. Szakértők ezért sem tartják kizártnak, hogy Athénnak kérnie kell majd az adósságok átütemezését. Az eladósodás nagyságának érzékeltetésére Szimitusz nemzetgazdasági miniszter egyik tévéinterjújában leszögezte: amikor az egyszerű görög állampolgár ezer drachmát elkölt a piacon, ebből nyolcvan külföldi kölcsönből származik. A görög termékek minősége és a gyenge marketing ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy Görögország kihasználja EGK-tagsá- gának előnyeit. „Mi vagyunk az egyetlen közös piaci ország, amely exportjával az import felét sem tudja fedezni“ - fakadt ki Papandreu. Ez év első hét hónapjában az import 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, 5,8 milliárd dollár volt, miközben az export 7,9 százalékkal, 2,6 milliárd dollárra süllyedt. Egyes értesülések szerint Athén most 4 milliárd dollár gyorssegélyt szeretne kapni a Közös Piactól, sőt a rendkívüli importkorlátozások bevezetéséhez is kérte Brüsszel hozzájárulását. Eközben Papandreut jobbról és balról is élesen támadják. A kommunista párt azzal vádolta a kormányt, hogy súlyosan csökkenti a dolgozók életszínvonalát. Pa- pandreunak azonban pártján belül is növekvő ellenzékkel kell szembenéznie. A kormányfő a PASOK 140-tagú központi bizottságának szeptember végi ülésén élesen bírálta a „kemény“ vonalat képviselő azon funkcionáriusokat, akik továbbra is azt követelték, hogy Görögország haladéktalanul lépjen ki a NATO-ból, a Közös Piacból, szüntessék meg a magánvállalatokat, és számolják fel az ország területén levő amerikai támaszpontokat. A miniszterelnök követelésére a testület nyolc - Papandreu szavaival élve - „álmodozó“ pártvezetót, köztük miniszteri tárcák birtokosait leváltott, s helyükre a mérsékelt szárnyhoz tartozó politikusokat nevezett ki. (HVG) Miben érdekelt a vállalat? Az év, s egyúttal a 7. ötéves tervidőszak végéhez közeledvén nem árt, ha a tervfeladatok teljesítésén kívül a nemzetközi kapcsolatokat is nagyító alá vesszük. Sót az is a vállalatok, a reszortok, illetve az egész népgazdaság hasznára válhat, ha a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket az eddiginél behatóbban és kritikusabb szemmel vizsgáljuk. Más országokkal való együttműködésünk legnagyobb részben két-, vagy többoldalú egyezmények alapján valósul meg. Az SZSZK Ipari Minisztériuma jelenleg a nemzetközi specializáció és kooperáció keretén belül 25 ilyen szerződéses kapcsolatot tart fenn. Közülük tizenhármat a vegyipar, hatot a könnyűipar, s szintén hatot a fafeldolgozó ipar kötött meg. Az egyezmények keretén belül a vegyipari termelés számára olyan nyersanyagokat vagy félkész termékeket importálnak, amelyek nálunk nem találhatók meg, illetve előállításuk rendkívül költséges. Természetesen jelentős mennyiségű vegyipari termékünk - ugyancsak a specializá- cióra és kooperációra vonatkozó szerződések alapján - külföldre vándorol. Már a számadatok is igazolják, hogy a vegyiparban megkötött két- vagy sokoldalú egyezményeknek van a legnagyobb jelentőségük. A fafeldolgozó iparban a bútorok kivitelének, a könnyűiparban pedig a pamutból készült anyagok és néhány fonalfajta cseréjének jut fontosabb szerep. Nem vitás, a szóban forgó egyezmények, vonatkozzanak a vegyiparra, vagy más szakágazatra, hazánk számára sok esetben létfontosságúak. Éppen ez a tény teszi indokolttá, hogy értékelésükkor ne elégedjünk meg csupán a kivitel és behozatal egyszerű összehasonlításával. Mert csak az aprólékos és több szempontot is figyelembe vevő elemzés deríthet fényt arra, hogy a specializáció és kooperáció keretében kötött egyezmények bizony nem mindig hatékonyak. Nép- gazdasági szempontból valamennyi eredményes; ellenkező esetben megkötésükre nem került volna sor. Ha viszont hatékonyságukat az érintett termelési-gazdasági egység, vagy egyenesen a vállalat szintjén vizsgáljuk, akkor az eredmények korántsem olyan kedvezőek. Sajnos, nem kevés alkalommal éppen ezeknek a szerződéseknek a teljesítése a vállalatoknak veszteséget jelent. Például a Slovchémia termelési-gazdasági egység számára nem gazdaságos, ha olyan vegyipari termékeket hoz be, amelyeket végül is a mezőgazdaság hasznosít. De hatékonyságról akkor sem lehet beszélni, amikor a külkereskedelmi árak nem kedvezőek. Vajon mi okozza azt, hogy az egyezmények népgazdasági szempontból jelentős hasznot hoznak, miközben a vállalat, illetve a termelési-gazdasági egység számára nem gazdaságosak? Elsősorban az, hogy az alacsonyabb külkereskedelmi árak esetében a különbözeti mutató nem tölti be teljes egészében funkcióját. De a nagykereskedelmi árak hetvenes években történt rendezése sem segíti elő a külkereskedelmi tevékenységet. Ekkor ugyanis a nyersanyagok és késztermékek ára közti arányok gyökeresen megváltoztak - a késztermékek cseréjének szempontjából negatív irányban. A hazánk számára oly jelentős egyezmények alacsony hatékonyságának, illetve veszteséges voltának okai tehát nyilvánvalóak. Viszont ahhoz sem fér kétség, hogy az ilyen esetekben a népgazdasági és vállalati érdek ütközését nem lehet kizárni, ami a külkereskedelmi tevékenység fékezóje lehet. Felmerül ugyanis a kérdés: az a vállalat, amelynek egy szerződés veszteséget hoz, vajon mennyire érdekelt abban, hogy jó minőségű termékeket, meghatározott időben és mennyiségben szállítson? Tehát gazdaságirányítási rendszerünk tökéletesítését illetően újabb feladat előtt állunk. Külkereskedelmi tevékenységünk színvonalasabb szervezéséről és jól funkcionáló gazdasági mutatókkal való támogatásáról van szó. Ellenkező esetben még a legjobb minőségű, világszínvonalú termékekkel is nehezen álljuk meg helyünket a nemzetközi piacon. KOVÁCS EDIT Huszonhat fejlett ipari országból több mint 30 millió találmány leírása található a prága-bubeneči tájékoztatási központban. A gyűjtemény évente ÚJ SZÚ mintegy 700 ezerrel gyarapodik. Az érdeklődök a műszaki újdonságokról további tájékoztatást a központ közvetítésével 13 állami tudományos, műszaki és kerületi könyvtárban is kaphatnak. A képen: a központ archívu- • mában Dagmar štrytrová a külföldi találmányleírások eredeti példányait keresi kí. (Petr Matička felvétele - ČTK) 1985. XI. 7. I VILAGGAZDASAG r— 1 KOMMENTÁLJUK
