Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-07 / 263. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG i ........ ■ i i ■■■ ...... .. VI LÁGGAZDASÁG Egyharmadával növekszik a csehszlovák - szovjet ' árucsere-forgalom Moszkvában a múlt hét keddjén írták alá azt a csehszlovák-szov­jet jegyzőkönyvet, amely gyakorlatilag pontot tesz a két baráti ország népgazdasági terveinek egyeztetéséről folyó tárgyalások után. Ezzel lezárult a kétoldalú együttműködésben a KGST-tagor­szágok tavaly Moszkvában megtartott gazdasági csúcsértekezletén hozott határozatok teljesítésére irányuló törekvések első szakasza. A jegyzőkönyv aláírását mege- rületén. A múlttól eltérően a tervfe­lőzően széles körű megbeszélé­sek folytak a két ország gazda­ságpolitikájával összefüggő kér­désekről. Azok a szándékok és elvárások, amelyeket az említett dokumentum tartalmaz, tükrözik azt az objektív szükségletet, hogy mindkét országban mindenekelőtt a prioritást élvező szociális és gazdasági fejlesztési feladatok megoldására összpontosítsanak. Ezt nemcsak a tudományos­műszaki haladás meggyorsításá­nak a követelménye teszi szüksé­gessé, hanem a társadalmi terme­lés intenzifikálásának, a hatékony­ság növelésének és nem utolsó­sorban a forrásokkal való takaré­koskodás is. Az aláírt jegyzőköny értelmében a következő ötéves időszakban a csehszlovák-szov­jet árucsere-forgalom a most vé­get érő tervidőszakhoz viszonyítva csaknem egyharmadával emelke­dik és a tervek szerint eléri a 820 milliárd koronás összeget. A jegyzőkönyv aláírásával új szakasz kezdődik a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok­ban, s ebben az időszakban kerül sor a kitűzött közös elhatározások megvalósítására. A dokumentum aláírásakor mindkét részről hang­súlyozták, hogy tekintettel a gaz­dasági és szociális fejlesztési ter­vek egyeztetésének folyamatos jellegére azzal számolnak, hogy a jövőben tovább folytatják a tudo- mányos-müszaki együttműködés elmélyítésével összefüggő kér­déskörök tanulmányozását, min­denekelőtt a gép- és vegyipar te­ladatok teljesítésével összefüg­gésben szigorúbb lett a megálla­podott intézkedések megvalósítá­sának ellenőrzése, hogy ily módon is elejét vegyék a nemkívánatos lemaradásoknak, amelyek végső soron negatívan befolyásolnák a fejlődés ütemét mindkét ország­ban egyes területeken. Csehszlovákia szempontjából rendkívül fontos a kétoldalú jegy­zőkönyv aláírása és az ebből ere­dő feladatok megvalósítása. Köz­tudott, hogy azok közé az orszá­gok közé tartozunk, amelyeknek nincsenek bőséges nyersanyag- forrásai, ugyanakkor feldolgozó- iparunk fejlett. Ezt az aránytalan­ságot közös összefogással hidal­hatjuk át, azzal, hogy szovjet part­nereinktől rendszeresen, megálla­pított mennyiségű nyersanyago­kat kapunk cserébe készterméke­inkért, amelyek a legtöbb esetben már a két ország vállalatai és üzemei közötti gyártásszakosítás és termelési kooperáció keretében készülnek. Svätopluk Potáč cseh­szlovák miniszterelnök-helyettes a jegyzőkönyv aláírása után kije­lentette, hogy ,,Csehszlovákia szempontjából létfontosságú a Szovjetunióval való együttműkö­dés". Annál is inkább így van ez, mert a jegyzőkönyv nemcsak a kölcsönös szállítások bővülésé­vel számol, hanem a termékek minőségének lényeges javulásá­val is. Az egy héttel ezelőtt aláírt cseh- szlovák-szovjet jegyzőkönyv nemcsak világos feladatokat tűz ki a kétoldalú gazdasági együttmű­ködésben, hanem lehetővé teszi a kölcsönösen előnyös kapcsola­tok kiszélesítését is minden terüle­ten. (p) INNEN-ONNAN • MOSZKVA környéki szénmeden­cében, Tula közelében szénből motor­üzemanyagot előállító kísérleti beren­dezés kezdte meg működését. Az üzemben minimális energiafelhaszná­lással 5 tonna kőszénből nyernek több­száz kilogramm fűtőanyagot, amely benzingyártás alapanyaga lehet. Az üzem egyelőre csak ezt a félkész ter­méket gyártja, de minden készen áll a végtermék előállítására is. A tulai gyár a szibériai kanszk-acsinszki szén- mezőn létesítendő hatalmas, az ezred­forduló után több millió tonna folyékony fűtőanyagot előállító létesítmények prototípusaként szolgál. • A REAGAN-KORMÁNYZAT be­jelentette, hogy korlátozott mértékben engedélyezi az alaszkai kőolaj export­ját, amelyet eddig tiltott. A kivitel révén valamelyest csökkenhet majd az Egye­sült Államok kereskedelmi hiánya. Az amerikai nemzetbiztonsági törvény alapján csak korlátozott mértékben le­het exportálni olajat Alaszkából a stra­tégiai tartalékok megőrzése végett. A mostani engedélyezés még össz­hangban van a korlátozással, a napi kivitel kezdetben • mindössze hatezer hordó lesz, ennyivel rendelkezik az állam. Ha a magáncégek is részt vesz­nek az exportban, akkor viszont hatvanezer hordóra emelkedhet az alaszkai kivitel. • A NEMZETKÖZI FIZETÉSEK BANKJA (BIS) jelentésében a nem­zetközi pénzpiacoknak az 1982-es adósságválság után bekövetkezett el­lentmondásos változásaira hívja fel a figyelmet. Görög szükségintézkedések Görögországban az elmúlt hó­napban életszínvonal-csökkentő és exportösztönző szükségtervet tett közzé a kormány. Az ország­ban azóta számos megmozdulás­ra került sor, amelyek résztvevői tiltakoztak a Papandreu-kabinet nadrágszíj-megszorító intézkedé­sei ellen. A gazdaságmegszorító intézke­dések keretében 15 százalékkal leértékelték a drachmát, korlátoz­ták az importot, megszigorították a kiskereskedelmi árellenőrzést, megnyirbálták a közkiadásokat. (Eddig a tényleges infláció mérté­kének megfelelően korrigálták négyhónaponként a fizetéseket.) A bérből és fizetésből élők számá­ra talán még fájdalmasabb, hogy felhígítják az eddig tabunak tekin­tett mozgóbérrendszert is, vagyis ezután a béreket nem igazítják hozzá automatikusan az infláció­hoz. A drachma leértékelése kö­vetkeztében - mutatnak rá szak­értők - emelkedik az importter­mékek, így többek között a gépko­csik, tévék, videoberendezések, az importált húsfélék és gyógy­szerek ára. A húsbavágó megszorításokat a fizetési mérleg helyzetének rom­lásával indokolta a kormány. Tény, hogy a fizetési mérleg folyó tételeinek hiánya az év első felé­ben 2,5 milliárd dollárra szökött fel, ami jóval több az idei teljes évre vártnál. E hiány tükrözi a lát­hatatlan jövedelmek, vagyis a ha­józásból, a külföldön dolgozó ven­dégmunkások átutalásaiból és - kisebb mértékben - a turizmus­ból származó bevételek csökke­nését. Szakértők szerint a hiány további növekedése következtében az állami szektornak az idén újabb 500 millió dollár külföldi hitelre lesz szüksége, így az 1985. évi köl­csönfelvételek összege elérheti a rekordszintű 2,4 milliárd dollárt is. A görög gazdaság romló hely­zete azonban nemcsak a felborult mérlegegyensúly tételeiben követ­hető nyomon. Az elmúlt években a kétszámjegyű, most 18 százalék körül mozgó inflációt nem sikerült lejjebb szorítani, a magánberuhá­zások évek óta zsugorodnak, és a görög ipari termékek nemzetközi versenyképessége sem nő. E fej­lemények keserves következmé­nyeit az elmúlt hónapokban az utca embere a saját bőrén is érez­hette: egy sor áremelést léptettek életbe, drágították a benzint, a biz­tosítási díjakat, a tömegközleke­dési tarifákat, emelték a kenyér, valamint a cukornak az árát is. Papandreu és Pánhellén Szo­cialista Mozgalom (PASOK) nevű pártja 1981 -ben meglehetőseP ra­dikális programmal került hata­lomra. A NATO- és EGK-ellenes külpolitikai irányvonal mellett kilá­tásba helyezték a gazdaság „szo­cializálását“. Úgy képzelték, hogy az állami és magánvállalatok fel­ügyelőbizottságában a különféle társadalmi csoportok beleszólást kapnak majd. Papandreu az el­múlt években késégtelenül tett lé- > péseket a gazdaság és a társada­lom megreformálására, ám a nagyratörő elképzelések egyál­talán nem, vagy csak felemásan valósultak meg, közben a kor­mány a gazdaság krónikus szer­kezeti problémáin, a munkanélkü­liségen, a külgazdaság egyen­súlyzavarain nem tudott úrrá lenni. A kormány éveken át abban reménykedett, hogy a gazdaság gépezetét fájdalmas rendszabá­lyok nélkül is mozgásba lehet hoz­ni. Ezeket az optimista elképzelé­seket az is táplálta, hogy 1984- ben a nemzeti össztermék (GNP) 2,4 százalékkal nőtt, az infláció üteme némileg csökkent és a ke­reskedelmi mérleg kilátásai is biz­tatóbbnak tűntek. A Görög Nem­zeti Bank azonban már jóval a vá­lasztások előtt szigorú gazdaság- politika bevezetését sürgette a külföldi eladósodási folyamat megállítása érdekében. Becslések szerint az adósságállomány meg­haladja a 13 milliárd dollárt. Az adósságszolgálat, tehát a törlesz­tendő tőkerészlet és a kamatok összege az idén 900 millió dollár, jövőre meghaladja az 1 milliárdot. 1987-ben pedig már 1,7 milliárd dollár lesz és ezen a szinten ma­rad az évtized végéig. Szakértők ezért sem tartják kizártnak, hogy Athénnak kérnie kell majd az adósságok átütemezését. Az el­adósodás nagyságának érzékel­tetésére Szimitusz nemzetgazda­sági miniszter egyik tévéinterjújá­ban leszögezte: amikor az egy­szerű görög állampolgár ezer drachmát elkölt a piacon, ebből nyolcvan külföldi kölcsönből szár­mazik. A görög termékek minősége és a gyenge marketing ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy Görög­ország kihasználja EGK-tagsá- gának előnyeit. „Mi vagyunk az egyetlen közös piaci ország, amely exportjával az import felét sem tudja fedezni“ - fakadt ki Papandreu. Ez év első hét hónap­jában az import 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel koráb­bit, 5,8 milliárd dollár volt, miköz­ben az export 7,9 százalékkal, 2,6 milliárd dollárra süllyedt. Egyes ér­tesülések szerint Athén most 4 milliárd dollár gyorssegélyt szeretne kapni a Közös Piactól, sőt a rendkívüli importkorlátozások bevezetéséhez is kérte Brüsszel hozzájárulását. Eközben Papandreut jobbról és balról is élesen támadják. A kom­munista párt azzal vádolta a kor­mányt, hogy súlyosan csökkenti a dolgozók életszínvonalát. Pa- pandreunak azonban pártján belül is növekvő ellenzékkel kell szem­benéznie. A kormányfő a PASOK 140-tagú központi bizottságának szeptember végi ülésén élesen bí­rálta a „kemény“ vonalat képvise­lő azon funkcionáriusokat, akik to­vábbra is azt követelték, hogy Gö­rögország haladéktalanul lépjen ki a NATO-ból, a Közös Piacból, szüntessék meg a magánvállala­tokat, és számolják fel az ország területén levő amerikai támasz­pontokat. A miniszterelnök köve­telésére a testület nyolc - Pa­pandreu szavaival élve - „álmo­dozó“ pártvezetót, köztük mi­niszteri tárcák birtokosait leváltott, s helyükre a mérsékelt szárnyhoz tartozó politikusokat nevezett ki. (HVG) Miben érdekelt a vállalat? Az év, s egyúttal a 7. ötéves tervidőszak végéhez közeled­vén nem árt, ha a tervfeladatok teljesítésén kívül a nemzet­közi kapcsolatokat is nagyító alá vesszük. Sót az is a vállala­tok, a reszortok, illetve az egész népgazdaság hasznára válhat, ha a nemzetközi munkamegosztásban való részvéte­lünket az eddiginél behatóbban és kritikusabb szemmel vizsgáljuk. Más országokkal való együttműködésünk legnagyobb részben két-, vagy többoldalú egyezmények alapján valósul meg. Az SZSZK Ipari Minisztériuma jelenleg a nemzetközi specializáció és kooperáció keretén belül 25 ilyen szerződé­ses kapcsolatot tart fenn. Közülük tizenhármat a vegyipar, hatot a könnyűipar, s szintén hatot a fafeldolgozó ipar kötött meg. Az egyezmények keretén belül a vegyipari termelés számára olyan nyersanyagokat vagy félkész termékeket importálnak, amelyek nálunk nem találhatók meg, illetve előállításuk rendkívül költséges. Természetesen jelentős mennyiségű vegyipari termékünk - ugyancsak a specializá- cióra és kooperációra vonatkozó szerződések alapján - kül­földre vándorol. Már a számadatok is igazolják, hogy a vegy­iparban megkötött két- vagy sokoldalú egyezményeknek van a legnagyobb jelentőségük. A fafeldolgozó iparban a bútorok kivitelének, a könnyűiparban pedig a pamutból készült anya­gok és néhány fonalfajta cseréjének jut fontosabb szerep. Nem vitás, a szóban forgó egyezmények, vonatkozzanak a vegyiparra, vagy más szakágazatra, hazánk számára sok esetben létfontosságúak. Éppen ez a tény teszi indokolttá, hogy értékelésükkor ne elégedjünk meg csupán a kivitel és behozatal egyszerű összehasonlításával. Mert csak az apró­lékos és több szempontot is figyelembe vevő elemzés derít­het fényt arra, hogy a specializáció és kooperáció keretében kötött egyezmények bizony nem mindig hatékonyak. Nép- gazdasági szempontból valamennyi eredményes; ellenkező esetben megkötésükre nem került volna sor. Ha viszont hatékonyságukat az érintett termelési-gazdasági egység, vagy egyenesen a vállalat szintjén vizsgáljuk, akkor az eredmények korántsem olyan kedvezőek. Sajnos, nem kevés alkalommal éppen ezeknek a szerződéseknek a teljesítése a vállalatoknak veszteséget jelent. Például a Slovchémia termelési-gazdasági egység számára nem gazdaságos, ha olyan vegyipari termékeket hoz be, amelyeket végül is a mezőgazdaság hasznosít. De hatékonyságról akkor sem lehet beszélni, amikor a külkereskedelmi árak nem kedve­zőek. Vajon mi okozza azt, hogy az egyezmények népgazdasági szempontból jelentős hasznot hoznak, miközben a vállalat, illetve a termelési-gazdasági egység számára nem gazdasá­gosak? Elsősorban az, hogy az alacsonyabb külkereske­delmi árak esetében a különbözeti mutató nem tölti be teljes egészében funkcióját. De a nagykereskedelmi árak hetvenes években történt rendezése sem segíti elő a külkereskedelmi tevékenységet. Ekkor ugyanis a nyersanyagok és késztermé­kek ára közti arányok gyökeresen megváltoztak - a készter­mékek cseréjének szempontjából negatív irányban. A hazánk számára oly jelentős egyezmények alacsony hatékonyságának, illetve veszteséges voltának okai tehát nyilvánvalóak. Viszont ahhoz sem fér kétség, hogy az ilyen esetekben a népgazdasági és vállalati érdek ütközését nem lehet kizárni, ami a külkereskedelmi tevékenység fékezóje lehet. Felmerül ugyanis a kérdés: az a vállalat, amelynek egy szerződés veszteséget hoz, vajon mennyire érdekelt abban, hogy jó minőségű termékeket, meghatározott időben és mennyiségben szállítson? Tehát gazdaságirányítási rend­szerünk tökéletesítését illetően újabb feladat előtt állunk. Külkereskedelmi tevékenységünk színvonalasabb szervezé­séről és jól funkcionáló gazdasági mutatókkal való támoga­tásáról van szó. Ellenkező esetben még a legjobb minőségű, világszínvonalú termékekkel is nehezen álljuk meg helyünket a nemzetközi piacon. KOVÁCS EDIT Huszonhat fejlett ipari országból több mint 30 millió találmány leírása található a prága-bubeneči tájékoztatási központban. A gyűjtemény évente ÚJ SZÚ mintegy 700 ezerrel gyarapodik. Az érdeklődök a műszaki újdonságokról további tájékoztatást a központ közvetítésével 13 állami tudományos, műszaki és kerületi könyvtárban is kaphatnak. A képen: a központ archívu- • mában Dagmar štrytrová a külföldi találmányleírások eredeti példányait keresi kí. (Petr Matička felvétele - ČTK) 1985. XI. 7. I VILAGGAZDASAG r— 1 KOMMENTÁLJUK

Next

/
Thumbnails
Contents