Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-07 / 263. szám, csütörtök
ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT A JÓ RAJT FELTÉTELE Napjaink a 7. ötéves tervidőszak utolsó éve feladatainak teljesítése érdekében kifejtett erőfeszítések jegyében telnek. így van ez az építőiparban is, amely a népgazdaság sikeres fejlődése biztosításának szempontjából az egyik legfontosabb népgazdasági ágazat. Ezért teljes mértékben érvényesek rá azok az elvárások, amelyeket a CSKP XV. és XVI. kongresszusán egyaránt megfogalmaztak a határozatokban. Eszerint jelentős mértékben kell növelnünk a munka hatékonyságát, aminek viszont természetes velejárója az alapeszközök kihasználási szintjének növelése. Az építőiparban is döntő fontosságú kérdés a fokozott anyagtakarékosság és természetesen az energiával - és mindennemű energia- hordozóval - való takarékosság is. Nincs a népgazdaságnak egyetlen olyan ágazata sem, amelyben annyira „látványosan“ lenne javítható a munkaidő kihasználásának szintje, mint éppen az építőiparban. A termékek műszaki színvonalának és minőségének javítását pedig szinte minden állampolgár saját maga is le tudja mérni, még csak ki sem kell mozdulnia az egyik legfontosabb építőipari „végtermékből“, a lakásából. Azt pedig már csak a főbb követelmények felsorolásának teljességéért említem, hogy az egyes ágazatok intenzifikálásával szembeni elvárások az építőiparral szemben is természetesek. Manapság már senki sem kételkedik ezeknek a céloknak a helyességében, sem abban, hogy e célokat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha jelentősen nő az építőiparban a vezető dolgozók irányító és szervező munkájának színvonala. Ez utóbbi követelmény következetes megtartása az építőiparban azért is döntő jelentőségű, mivel az ágazat műszaki ellátottságától, különösen a vezető dolgozóinak képességeitől, szervezési tapasztalataitól - tehát az ágazat egészétől - jelentős mértékben függ a népgazdaság többi ágazatának fejlődése. Vagyis azt is mondhatnánk, hogy az építőipar terveinek teljesítése a jelenlegi időszakban egyúttal a következő ötéves tervidőszak sikeres rajtjának is a feltétele. És nemcsak az építőiparban! E sikeres rajtnak és a továbblépésnek mindig egyik fontos tényezője a beruházások kérdése. Az építőipar pedig a népgazdaság egészének fejlesztésében bír döntő jelentőséggel, hiszen mindenütt jelen van a népgazdasági beruházások kivitelezésénél is. Az elmúlt időszakban igényes beruházási program megvalósításán munkálkodott. Ennek mértékét akkor tudatosíthatjuk, ha figyelembe vesz- szük, hogy feladatai a jelenlegi ötéves tervidőszak során 35-37 százalékkal nőttek a korábbi hasonló időszakkal szemben. E feladatok teljesítése elképzelhetetlen lett volna az ágazat iparosítása nélkül, ami azt jelenti, hogy alapvető változásokat kellett eszközölni az építőipar struktúrájában is. Szükség volt továbbá e népgazdasági ágazatban számos esetMiközben javában folyik Nagymegyeren (Čalovo) a Mélyépítési és Közmüvesítési Előregyártó Vállalat új üzemegységének építése, közvetlenül az új csarnok tőszomszédságában a régi falak között - ha nem is zavartalanul — tovább folyik a termelés. Ez idén a terv a tavalyinál 1 millió koronával több áru - útpanel, vasbeton kerítés, beton kútgyúrű - elkészítését írja elő ben a kapacitások összevonására, és megfelelő átcsoportosítására is, amikor egy-egy nagyberuházás társadalmi jelentősége azt indokolttá tette. Jelenleg a népgazdaság igényeinek figyelembe vételével - nem tévesztve szem elől a nemzetközi politikai-gazdasági viszonyokat - meg kell változtatni a beruházási eszközökkel való bánásmódot, és a beruházási tevékenységet a korábbinál megfontoltabban kell irányítani. Már vállalati szinten biztosítani kell, hogy a beruházások jóváhagyását és megvalósítását a rendelkezésre álló alapeszközök alapos elemző felmérése előzze meg. A jövőben megengedhetetlen lesz, hogy előforduljanak olyan esetek, amelyek még a közelmúltban is szinte jellemzőek voltak, és amelyek „mottóját“ így határozhatnánk meg: Beruházni minden áron! Tulajdonképpen már egy évtizede, a CSKP XV. kongresszusa is meghatározta a beruházási tevékenység fő irányvonalát, amely azonban a gyakorlatban mindmáig nem vált mindig minden szinten általánossá. Azóta is halljuk lép- ten-nyomon, hogy szemléletváltoztatásra van szükség a beruházások tervezésénél és azok jóváhagyásánál, majd pedig mielőbbi megvalósításuknál. Azt is biztosítani kell, hogy összhangban legyen a régi keretek közötti termelés és az új kapacitások építésének folyamata. Érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy az egyes minisztériumok és ágazati szervek ne globálisan kapják a beruházási alapot, hanem aszerint, hogy miként sikerül a fejlesztéssel párhuzamosan a tervezett termelésnövekedést biztosítaniuk. A „beruházni minden áron“ helytelen gyakorlatának elvetését szorgalmazza az a követelmény is, hogy az anyagi eszközöket lehetőleg a műszaki korszerűsítésre és a termelő vállalatok rekonstrukciójára kell fordítani. Mégpedig függetlenül attól, hogy építőiparról vagy a népgazdaság más ágazatáról van-e szó. Ugyanis minden esetben a társadalom anyagi javainak felhasználásáról és annak megtérüléséről van szó. Az pedig korántsem mindegy, hogy ez miként és mennyi idő alatt történik. ERNEST ŠIMUNEK kandidátus, a bratislavai Épületelem-előregyártó Müvek beruházási igazgatója Betonoznak a Gabčíkovo-Nagy marosi Vízlépcsőrendszer erőműteknő- jében. Az idei év végéig 110 ezer köbméter betont kell beépíteni, de jövőre már 440 ezer köbmétert. Nem kevés fizikai és szellemi energia igénybevételével, s az eddiginél jobb, tervszerűbb szervezőmunkával (Gyökeres György felvételei) Lézer a famegmunkálásban Tizennégy évvel ezelőtt, 1971- ben a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, az NDK, Mongólia és Csehszlovákia képviselői Moszkvában tudományos-műszaki egyezményt kötöttek a faanyag teljes mértékű kihasználásáról. Később Magyarország, Kuba és Jugoszlávia is nevét adta ehhez a megállapodáshoz, s néhány kérdés megoldásában Finnország is közreműködik. Tevékenységüket a Bratislavai Faipari Kutatóintézet mellett működő Nemzetközi Koordinációs Központ irányítja. A program egyik legfontosabb pontja a lézertechnika felhasználása a fafeldolgozó iparban. A 6. ötéves tervidőszak éveiben az addig elért kutatások alapján a Bratislavai Faipari Kutatóintézet és a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet egy KOLS 2015 jelzésű koordinátaasztalt fejlesztett ki a famegmunkálásra. Ennek az asztalnak a tartozéka az az LGL 200 jelzésű lézer, amelyet a Hallei Finommechanikai Művek gyárt. A berendezés működési és technológiai próbái alapján kiderült, hogy ez az NDK-beli lézer többféle technológiai kérdés megoldását segíti elő. A berendezést - a fafeldolgozó iparon kívül - több más ipari ágazat is érdeklődéssel fogadta, nemcsak hazánkban, hanem a KGST más országaiban is. Ezért az adott témakört kibővítettük, és a berendezést a 7. ötéves tervidőszak éveiben továbbfejlesztettük. A modell próbaüzemelése során született eredmények a továbbiakban a prototípus gyártásának alapjául szolgáltak. Az új berendezés gyártásából több hazai és NDK-beli cég vette ki részét. A mikroprocesszoros irányítású CNC koordinátaasztal gyártását a Bratislavai Faipari KuKONSZOLIDÁLÓDOTT A HELYZET ÚJ SZÚ 1985. XI. 7. Már csak nem egész két hónap választ el attól, hogy lezárjuk a 7. ötéves tervidőszakot. Utána az értékelések, elemzések, mérlegvonások időszaka következik, melyek során a korábbiaktól igényesebb feladatok teljesítését kell elbírálni. Olyanokét, amelyek többek között a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítését, a tudomány és technika vívmányainak széles körű alkalmazását, s nem utolsósorban a minőség javítását, valamint a piac kínálatának bővítését célozták. Az, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalatnál hogyan sikerül megbirkózni ezekkel a feladatokkal, egyelőre nyitott kérdés, de tény, hogy valamennyien mozgalmas napoknak nézünk elébe. Ugyanis egész sor problémát nem, vagy csak részben tudtunk megoldani, ami esetenként kedvezőtlenül befolyásolta eredményeinket. Például az évek óta tartó munkaerőhiányt az idén sem sikerült kiküszöbölni, s a manapság csaknem minden vállalatot érintő alkatrész- hiány és az anyagellátás nehézségei sem kímélték a gyárunkat. Ezek a gondok változatlanul végigkísértek a 7. ötéves tervidőszak alatt, amelyről bizony nem szívesen beszélünk, jóllehet nincs takargatni valónk. Tulajdonképpen a tervidőszak kellős közepén, 1983-ban, indultunk el igazán a hullámvölgyből. Igyekeztünk a lehető legnagyobb teret biztosítani mindenkinek, mert a dolgozók munkakezdeményezésében láttuk a problémák megoldásának egyetlen lehetőségét. Társadalmi munkát és éjszakai műszakokat szerveztünk, sőt jónéhány szombatot is a gyárban töltöttünk valamennyien. Ennek az önfeláldozó munkának köszönhetőn 1983-ban és 1984-ben az árutermelés tervét maradéktalanul teljesítettük, a termékek választéka azonban esetenként nem volt megfelelő. Az idén - bár a munkaerőhiány sok gondot okozott - időarányosan szintén a terv szerint teljesítjük a feladatokat. Jóllehet, az Elektrosvitben a 7. ötéves terv feladatainak teljesítése rögtön az elsó két évben, az oly gyakran emlegetett válságos időszakban, teljesen bizonytalanná vált, vállalatunk a sok probléma ellenére is vállalta a módosított gyártási program bevezetésével járó nehézségeket. Bár aránylag rövid idő alatt konszolidálódott a helyzet, egész sor, már említett problémát nem tudtunk megoldani. Ezek a körülmények ösztönöztek arra, hogy a gyártási programot „felülvizsgáljuk“, s a kevésbé gazdaságos és perspektív termékek gyártását befejezzük. Nem készítünk már villanytűzhelyeket, folyékony fűtőanyaggal üzemelő kályhákat, a zuhanyozó fülkék gyártását pedig átadtuk a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalatnak. E termékek helyét a Calex hűtőszekrények kompresszoraiba szükséges motorok foglalták el, azon kívül napkollektorok, valamint olyan klimatizációs berendezések kerültek a programba, amelyek elsősorban a traktorok, a kombájnok, a teherautók és a mozdonyok vezetőinek tehetnek jó szolgálatot. A piac igényei alapján felújítottuk az abszorbciós hűtőszekrények gyártását, amelyekből jelentős mennyiséget az NSZK-ba és Hollandiába is szállítunk. A műanyagból készült termékek, amelyek 1976-tól a nagymegyeri (Calovo) üzemünk termelési programjában szerepeltek, 1983-ban az érsekújvári üzembe kerültek át, s azóta itt sajtoljuk valamennyit. Az új gyártási programnak köszönhetően 1984-ben, az előző évhez viszonyítva 9,5 százalékkal növeltük az árutermelést, s az idén az említett kedvezőtlen körülmények ellenére is feltételezhetően elérjük a 8,7 százalékos növekedést. Ez nagyon is jelentős eredmény lehet, hiszen az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága a tervekben az ipari termelés 6,2 százalékos növekedésével számol. Azt, hogy a problémáink ellenére is tulajdonképpen majdnem 3 év alatt sikerült megbirkóznunk a feladatokkal, nemcsak ezek a számadatok bizonyítják, hanem az a vörös zászló is, amelyet a Strojsmalt tröszt vezérigazgatójától kaptunk csaknem egy hónappal ezelőtt. Úgy érzem, valameny- nyi dolgozónk megérdemelt kitüntetése ez. ŠTEFAN MELICHÁREK mérnök, az érsekújvári Elektrosvit termelési igazgatóhelyettese tatóintézet, s egy svitavyi konszernvállalat, a Nový Bor-i Ipari Automatizálási Üzem és a piesoki gépgyár vállalta magára, a programozás területét pedig bratislavai Datasystém. NDK-beli partnervállalatunk 400 watt teljesítményű lézert fejlesztett ki, s így született meg a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Vállalatnál az LCS 400-1 típusú berendezés, amelyet 1985-ben állítottak ki először a tavaszi lipcsei vásáron. A berendezés óriási érdeklődést váltott ki a szakemberek körében, s nemcsak a KGST-államok, hanem az európai tőkés országok is jelentkeztek vásárlóink táborába. A próbaüzemelés eddigi eredményei arra utalnak, hogy a berendezést nemcsak faanyagok megmunkálására lehet felhasználni, hanem a népgazdaság más ágazataiban is. Hazánkban és az NDK-ban eddig öt ilyen berendezést iktattak be a kutatásba és a termelésbe. Csehszlovákiában egy a skalicai Grafobalban, egy pedig a prágai papírgyárban kezdte meg működését, ahol kimutatták, hogy alkalmazásával tízszeresére nő a munka termelékenysége, s további előnye, hogy a munkafolyamatok automatizá- lódnak, feleslegessé válik néhány előkészületi és befejezési munkamenet, s nagy fokú pontosság érhető el általa, javulnak a munkahelyi feltételek és nem kell a munkásoknak zajban és porban dolgozniuk. A harmadik lézeres famegmunkáló berendezés a Bratislavai Faipari Kutatóintézet laboratóriumában dolgozik, ahol egyszerre szolgálja a kutatás és az ipar igényeit. 1984-85-ben 1500 darab intarziával díszített parkettát készített a prágai várba. Az ilyen munkálatok során ez a berendezés százszázalékra használja ki az adott nyersanyagot, nem beszélve arról a pontosságáról, amely a hagyományos eljárással egyszerűen elérhetetlen lenne. A 7. ötéves tervidőszak eredményei alapján továbbra is az a célunk, hogy korszerűsítsük ezt a már így is korszerűnek mondható berendezést. Ezt a lézeres gépet ugyanis a bútoriparban is hasznosítani tudják, ahol a fa nem veszít természetes szépségéből és intarziákkal díszíti a bútort. S egy újabb felhasználási terület: a jövőben ez a berendezés készíti majd a rádiók és gramofonok szekrénykéit. A prágai vállalatok és üzemek kezdeményezése alapján a XVII. pártkongresszus tiszteletére a Bratislavai Faipari Kutatóintézet munkatársai is szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy a lézeres famegmunkálás gyakorlatba való átültetését a televíziós „dobozok" gyártásánál is a lehető legrövidebb időn belül bevezetik. A Nižná na Orave-i Tesla vállalatnál már meg is tették az elsó lépéseket a technológia gyakorlati alkalmazására. MIROSLAVA KLESKEŇOVÁ, a Bratislavai Faipari Kutatóintézet munkatársa
