Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-01 / 258. szám, péntek

Újabb ösztönzés A Szlovák Iparügyi Minisztérium részvétele a nemzetközi szocialista munkamegosztásban ÚJ SZÚ 1985. XI. 1. Iparágaink tartósan dinamikus fejlődése elképzelhetetlen a más országokkal, mindenekelőtt a KGST-országokkal, az első helyen pedig a Szovjetunióval való együttműködés nélkül. Legfonto­sabb célunk a fűtőanyag- és ener­giaszükségleteink hosszú távú ki­elégítése, a termelő ágazataink fejlesztése és a tudományos-mű- szaki fejlesztés területén kifejtett együttműködés. Jól ismert tény számunkra, hogy a nemzetközi gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés nemcsak a kis, hanem a nagy országok számára is a gazdaság távlati mű­ködésének és fejlődésének fontos feltétele. A hatékony gazdasági fejlődés szempontjából nagy jelentősége van a gyártásszakosítás és az integráció útján kifejtett gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésnek. Az utóbbi időben egyre gyakoribb a közvetlen tudo­mányos-műszaki és termelési együttműködés, amely sok eset­ben a partnerek kötetlen kapcso­lataihoz és kedvező gazdasági eredményekhez vezet. A jelenlegi világgazdasági hely­zet bonyolult feltételei között a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének lényeges gazda­sági és politikai szerepe van. An­nak ellenére, hogy az együttműkö­dés progresszív módon az újrater­melési folyamat termeléselőkészí­tő és termelési szakaszaira is ki­terjedt, az árucsere-forgalom to­vábbra is a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapvető formá­ja marad. Mi jellemzi a mai helyzetet? A Szlovák Iparügyi Minisztérium tartósan nagy figyelmet fordít a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésére. A hatodik ötéves terv a petrol­kémia fejlesztésén és a szakosí­tás kiterjesztésén kívül állandóan nagy figyelmet szentelt a műszá­lak, elsősorban a polipropilénszá­lak gyártását szolgáló kapacitások építésének, s így ma egy lakosra számítva évente több mint három kilogramm polipropilént állítunk elő, s a többoldalú szakosodás keretében megrendelői frankóár­ban mintegy 200 millió korona ér­tékben exportálunk minden évben. A hetedik ötéves tervidőszak­ban a fő integrációs vállalkozásnak CD antioxidánst gyártó nagy ka­pacitású termelési egység építé­sét tekintjük, mivel a termelés 90 százalékban kivitelre kerül, és a Szovjetunió szükségleteit évi 8000 tonnával fogjuk fedezni. A növényvédőszerek gyártása te­rén új kapacitások épültek a vág­sellyei (Sal’a) Duslo vállalatnál - ez az Agio II üzemegység. A Szlovák Iparügyi Minisztérium reszortjához tartozó ágazatok mai és távlati fejlődésének fő feltétele a szocialista államokkal lebonyolí­tott árucsere dinamikus növeke­dése lett. E csere forgalma 1984- ben megrendelői frankóárban mintegy 23 milliárd koronát ért el, ebből a kivitel több mint 60, a be­hozatal nem egészen 40 százalék volt. A hetedik ötéves tervidőszak­ban a reszort külkereskedelmében növekedett a szocialista országok részesedése. A külkereskedelmi árucsere-forgalomban elsődleges szerepe van a Szovjetuniónak (a kivitelben 67, a behozatalban 45 százalék). A Szovjetunióba főként késztermékeket, fogyasztási cik­keket szállítunk, s onnan termelési nyersanyagokat hozunk be. Szerződéseken alapuló együttműködés A nemzetközi gyártásszakosí­tás és kooperáció keretében tár­cánk a jelenlegi ötéves tervidő­szakban számos egyezmény végrehajtásában vesz részt. Az elért eredményeket ágazatonként így jellemezhetjük: A vegyiparban a műszálgyártás többoldalú szakosítása keretében tavaly növeltük a polipropilénszá­lak exportját. Ezt a kivitelt részben a gyapotnak és a diacetát-műse- lyemnek a Szovjetunióból és a PAN-műszálak Bulgáriából való behozatalával ellensúlyoztuk. Az Interhim nemzetközi szervezet közvetítésével gondoskodunk a növényvédőszerek szakosított kiviteléről, termelésük hatékony­sága a mezőgazdaságban nyilvá­nul meg. Intenzíven fejlesztjük a szakosítást és a kooperációt a polimér-adalékanyagok gyártá­sa terén. A Szovjetunióval kifejtett termelési együttmüködés fejlesz­téséről a vegyipar, a kőolaj-feldol­gozás és a petrolkémia, valamint a cellulóz- és a papíripar területén megkötött önálló egyezmények, valamint azok a megállapodások intézkednek, amelyek közvetlen jellegűek, ilyen az, amely az energiaigényes szovjet vegyipari termékek szállítását szabályozza kevésbé energiaigényes cseh­szlovák gyártmányokért, vagy csehszlovák gumiipari gyorsító­szerek szállítását szovjet műkau- csuk ellenében. A fafeldolgozó iparban elsőren­dű jelentősége van az alapegyez­mény keretében folyó többoldalú szakosodásnak, amelynek alapján a Szovjetunióba irányuló bútorkivi­tel értéke megrendelői frankóárban számítva meghaladta a félmilliárd koronát.- A könnyűiparban viszonylag alacsony a szakosított árucsere színvonala a pamutszövetek és egyes fonalfajták kategóriájában. Nagyobb jelentőségük van egyes speciális termékeknek, például az elektromos szigetelőanyagoknak, vagy a vulkanizáló prések kivitelé­nek; ezek ágazatközi kapcsolatok útján valósulnak meg. A nyolcadik ötéves tevidőszak- ban a gyártásszakosítás és a koo­peráció további bővítése szem­pontjából a legfontosabb beruhá­zás a gumiipari gyorsító eszközö­ket gyártó vajáni (Vojany) üzem­egység építése lesz a Szovjetuni­óval kötött kormányközi egyez­mény alapján. E megállapodás keretében késztermékeket gyártó új, nagy kapacitású termelési egy­ségek épülnek, amelyek szovjet kivitelre fognak termelni vegyipari félkésztermékek és nyersanyagok (műkaucsuk) szállítása ellenében. A teljes kapacitás elérése után e kivitel értéke lényegesen meg­növeli a külkereskedelmi for­galmat. önálló akció a polimér-adalék­anyagok gyártása terén a vulka- nizálási gyorsítószer termelésé­nek bevezetése, szintén főleg kivi­telre. Az energiaigényes szovjet vegyipari termékek (nitrogénmű­trágyák, metanol, műanyagok mü- kaucsukok) szállításáról kötött egyezmény alapján ezekért mi ke­vésbé energiaigényes vegyipari termékeket (CD antioxidánst, elektromos szigetelőanyagokat, festékanyagokat, autófestékeket, homlokzati akrilátanyogokat) szál­lítunk, és így takarékoskodunk energiaforrásainkkal. A közvetlen kapcsolatok fejlesztése Az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése és hatékonyságának növelése szempontjából meghatározónak a gyártási kooperáció széles körű fejlesztését és a termelési egye­sülések, a vállalatok és a szerve­zetek közvetlen kapcsolatainak megteremtését tekintjük. Megte­remtjük a kedvező feltételeket ah­hoz, hogy az önelszámolás alap­ján közös vállalatok és más nem­zetközi gazdasági szervezetek alakuljanak. A Szlovák Iparügyi Minisztérium reszortjában elsősorban a vegy­iparban sikerül elérni a gyártás­szakosítás és a kooperáció terén kitűzött célokat. Ez mindenekelőtt a gumiipari vegyszerek gyártására vonatkozik, ahol támaszkodunk az alapvető eljárások kifejlesztése te­rén a Szovjetunióval kifejtett tudo­mányos-műszaki együttműködés közös eredményeire, s törekszünk a további együttműködésre az új kapacitások építése folyamán. Pozitív tevékenységet fejt ki a Slovchémia Tröszt a KGST-tag­országok vegyipari technológiai berendezések javításával foglako­zó nemzetközi szolgálatában. Konkrét munkája főként a javítási kapacitások, a gépek és a speciá­lis javító berendezések, a pótal­katrészek, valamint a munkaszer­vezés és az állóeszközökről való gondoskodás terén szerzett ta­pasztalatok kicserélésére irányul. Ennek legnagyobb jelentőségét abban látjuk, hogy mintegy száz nappal lerövidül a generáljavítá­sok időtartama, s közvetlenül a termelővállalatok szakosodnak a pótalkatrészek gyártására. Ez­zel kapcsolatban nagyra értékel­jük Lengyelország részvételét a strážskei Chemko vállalat ciklo- hexanont gyártó üzemegységé­nek és a vágsellyei Duslo könnyű- vegyipari termékeket (CD antioxi- dáns, Agro II üzemegység) előállí­tó kapacitásainak építésében. A KGST-csúcs határozatának lebontása E dokumentum feltételeinkre való lebontása során abból a meg­állapításból indulunk ki, miszerint „...lényegesen fejleszteni kell a vegyipari termelést, a szakosí­tást és a kooperációt, gondoskod­ni kell a vegyipar nyersanyagforrá­sainak jobb hasznosításáról...“, továbbá: „...a közszükségleti cik­kek gyártása terén a KGST-tagor- szágok közös intézkedéseket tesznek nyersanyagalapjuk meg­erősítésére, műszaki rekonstruk­ciókat és korszerűsítéseket hajta­nak végre az érintett iparágakban, lényegesen növelik a kölcsönös szállításokat szolgáló áruterme­lést, bővítik a kooperációt a tartós fogyasztási cikkek gyártása terén, és növelik a minőségi áruk cse­réjét...“ A Szlovák Iparügyi Minisztérium reszortjában ezeket a határozato­kat önálló integrációs programokra bontották le. A vegyipari integráci­ós programok sajátossága a sza­kosított és kooperációs csere lé­nyeges növelése (a szakosított ki­vitel terjedelmét több mint a két­szeresére növelik), s e programok a népgazdaság szükségletei szempontjából legfontosabb ter­melési ágakra irányulnak, pl. a poli­mér-adalékanyagok, a növényvé­dőszerek, a műszálak, a festéka­nyagok gyártására. Az integrációs programok szá­ma 17. Gazdasági jelentőségüket több szerkezeti változás és az ad­ja meg, hogy leépítik az energia- igényes termelési ágakat, szako­sítás és kooperáció útján növelik a speciális vegyszerek gyártását, csökkentik a nem szocialista or­szágokból való behozatalt, a KGST-tagországok piacának gazdagítása és a lakosság szük­ségleteinek jobb kielégítése céljá­ból növelik a közszükségleti cik­kek cseréjét. E programok haszna minde­nekelőtt abból adódik, hogy gon­doskodnak a csehszlovák ipar szükségleteinek fontos nyers­anyagokkal (foszfortartalmú nyersanyagok, szénkének, polii- zoprén műkaucsuk) történő hosz- szú távú fedezéséről, és abszolút energiamegtakaritásokat lehet elérni az energiaigényes termelési ágak (nitrogénműtrágyák, múkau- csukok és metanol gyártása) leé­pítésével. Ugyancsak gondoskod­nak a csehszlovák textilipar szük­ségleteinek alapvető nyersanya­gokkal - természetes és műszá­lakkal - való hosszú távú fedezé­séről, és növelik a polimér-adalék­anyagok, a növényvédószerek, a gumiipari termékek kivitelét a szocialista országokba, s meg­teremtik a feltételeket a nem szo­cialista országokba irányuló to­vábbi exporthoz is. A szlovákiai könnyűvegyipar külgazdasági kapcsolatokban elért eddigi eredményeit kedvező- eknek mondhatjuk, látnunk kell azonban, hogy már nem minden mutatót tekintve felelnek meg az új, igényes követelményeknek. Ezzel kapcsolatban a munkameg­osztás bővítésének új ösztönzést adott a csehszlovák-szovjet gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés nemrég aláírt, a 2000-ig terjedő időszakra szóló hosszú távú programja. VOJTECH VÁMOš mérnök, a Szlovák Iparügyi Minisztérium külkapcsolatok főosztályának munkatársa A stupavai Slovlik-üzem dolgozói már második hónapja szállítják a Nyugat­szlovákiai kerület boltjaiba a hagyományos őszi és téli ínyencséget, a sava­nyított káposztát. Az idén 1 kilogrammos zacskós csomagolásban, egylite­res és negyedliteres poharakban és 13 kilogrammos csomagolásban kerül piacra. (Peter Šomončik felvétele - ČSTK) Start előtt Új tisztítóállomás a Duslóban Már áll a csarnok, működnek a gépek, tisztára mosták az első tartálykocsikat - a tervek röpke egy év alatt megvalósultak. Még néhány hét és új, korszerű techno­lógiával tisztítják majd a vasúti tartálykocsikat a vágsellyei (Šaľa) Duslóban Előnyökről, gazdasági haszonról és pozitívumokról be­szélnek a gyár szakemberei - az új tisztítási eljárás által ugyanis minimálisra csökken a nyers­anyagveszteség, a munkafolya­mat teljes mértékben automatizált, a beruházás költségei rövid időn belül megtérülnek, s ami minden­nél fontosabb: az ember legfeljebb csak belekukkant a tisztára mosott tartálykocsiba, de bele nem megy, így messziről elkerüli a veszélyt. František Miškovič, a gyár szál­lítási részlegének technológusa így vélekedik az új tísztítóállo- másról:- Könnyű összehasonlítani a régit az újjal, hiszen óriási kü­lönbség van a kettő között. A régi tisztítóállomás rossz helyen van* nehezen megközelíthető, és mert sok évvel ezelőtt épült, a mai elvá­rásoknak már nem nagyon felel meg. Gondoljon csak bele: gyá­runknak kb. nyolcszáz tartályko­csija van, ehhez jön vagy kétszáz külföldi, ez összesen ezer. S mie­lőtt bármelyiket is megtöltenénk klórral, savval, lúggal, ammóniával vagy valami más vegyi anyaggal, még ha ugyanolyan kerül is bele, mint előzőleg, akkor is ki kell mos­ni, mert az előírás, az előírás! Mit tettek hát a munkások: Szépen, sorjában minden tartálykocsiba le­másztak, s csak akkor jöttek elő, amikor teljesen tisztára mosták. Az új csarnokban sokkal köny- nyebb dolguk lesz: a gép mindent elvégez helyettük. Elég meg­nyomni az irányítópult gombját, a tisztítófej befut a tartályba, és rövid idő alatt elvégzi a legnehe­zebb munkát is. A szennyvízből pedig egy másik tisztítóberende­zés kivonja a szerves és szervet­len anyagokat, s így a környeze­tünk sem látja kárát a korszerűsí­tett eljárásnak. Jozef Bekő, a tisztítóállomás karbantartó részlegének technoló­gusa az egész, nyolcvanszor nyolcvan méteres csarnokot be­mutatja. Fent az emeleten még üresek a termek, de lent a gép­házban s a szivattyúk körül nagy a sürgés:forgás.- Még néhány hét, és szeret­nénk beindítani a gépeket. A pró­baüzemelésen már túl vagyunk: szerencsére semmivel sem volt elakadásunk. A berendezést Ausztriából vettük, a bécsi Astro- waren cégtől, s ha jól körülnéz, láthatja: itt senkire sem vár meg­erőltető munka. A gép helyettünk dolgozik: a kétórás munkafolya­mat alaposan lerövidül, hiszen a tisztítófej tizenöt perc alatt végez egy kocsival. Lehet, hihetetlen, amit most mondok: a szakem­berek számítása szerint egy év alatt 6900 tartálykocsi karbantar­tását végzi el a gép.- És hány embert foglalkoztat majd?- Kilencet. Ez igazán nem sok.- Én csak egyvalamit furcsái­tok, azt, hogy egyetlen sínpár fut csak végig a csarnokon. Tehát egyszerre legfeljebb három tar­tályt moshatnak csupán.- Hát igen, ennél többre sajnos nem vállalkozhatunk. A tervezők úgy döntöttek: egy sínpárnak elégnek kell lennie. Kár. Szerin­tem jobban jártunk volna, ha hat tisztítófejet szerelnek fel, biztos, hogy nem álltak volna kihasználat­lanul. De nem akarok panaszkod­ni: ennél korszerűbb csarnokról nem is álmodhattunk volna. Az Ostravai, a Pardubicei és a Prero- vi Vegyi Művekben még csak a terveknél tartanak - nálunk már csupán az utolsó simítások van­nak hátra- Egyvalami érdekel még: va­jon mennyi idő alatt térülnek meg a beruházás költségei?- Higgyünk a számításoknak, a tervek pontosságának: lehet hogy hét, lehet hogy kilenc hónap alatt. De egy év alatt biztosan. (SZABÓ) Monográfia a víztározókról Az elmúlt harminc év alatt föl­dünkön több mint 16 ezer víztáro­zó épült, összürtartalmuk hatezer köbkilométer és 400 ezer négyzet- kilométeres területet borítanak, s egyben jelentősen befolyásolják környékük életkörülményeit. Becslések szerint a víztározók ha­tása alatt mintegy 800 ezer négy­zetkilométeres területen megvál­toztak a természeti feltételek. A víztározók építésének dina­mikáját világméretekben a mes­terségesen létrehozott vízmeden­cék közelében a vízi, szárazföldi és tengeri ekorendszerek különfé­le és nagyarányú átalakulása be­folyásolta. A víztározóknak a kör­nyezetükre gyakorolt hatása átfo­gó kutatások tárgya ma is, s ennek a munkának általánosított ered­ményei napjainkban nagy elméleti és gyakorlati jelentőségűek. Ezért a szocialista országok azon nem­zeti bizottságai, amelyek bekap­csolódnak az UNESCO „Ember és bioszféra“ című programjába, 1979-ben úgy döntöttek, hogy kö­zösen készítenek el egy nemzet­közi monográfiát. Ebben a nagy közmüvesítési és műszaki mun­kák életkörülményekre gyakorolt hatását dolgozzák fel. A monográ­fia - „Víztározók és az életkörül­ményekre gyakorolt hatásuk“ címmel - előkészítésében részt vettek Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjet­unió, s külön Ukrajna és Belorusz- szia, valamint Csehszlovákia szakemberei. A munka irányításá­val és koordinálásával a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának Vízügyi Intézetét bízták meg. Még 1984 decemberében Moszkvában létrehozták a mo­nográfia szerkesztőbizottságát, amely a résztvevő szocialista or­szágok szakembereiből áll, s ez jóváhagyta 40 szerzői ív terjede­lemben a munka kéziratát. A nyomdai munkával a Nauka szovjet kiadót bízták meg. A mo­nográfia megjelenése 1986-ra várható. Különben ez az első nemzetközi alkotás a víztározók­ról, amelyek az elmúlt harminc év során földünk természeti és élet- körülményei alakításának egyik döntő fontosságú tényezői hol­tak GABRIEL JENČÍK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents