Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-30 / 283. szám, szombat
A CSKP KB Elnökségének beszámolója hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztése 8. ötéves terve és 1986. évi terve kidolgozásáról (Folytatás a 3. oldalról) közlő és a tömegsportot szolgáló berendezések. Mindennek az ember sokoldalú fejlődését, képe- sé- geinek jobb és hatékonyabb érvényesülését, társadalmi aktivitásának fokozását, a szocialista életmód formálását kell szolgálnia. Az életszínvonal fejlődését és minőségét tekintve a változások elengedhetetlen részeként tartjuk számon a környezetvédelemben és javításban végbemenő lényeges haladást. Ezzel kapcsolatban az e célra szánt összegek jelentős bővítésével számolunk. E célokat csak akkor tudjuk elérni, ha megvalósításukhoz megteremtjük a termelésben a szükséges forrásokat. A hosszú távú terv kidolgozása során az eddig végzett munkákból az a követelmény adódik, hogy 2000-ig a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a nemzeti jövedelem több mint kétharmadával növekedjen. Mindezt lényegében a munka társadalmi termelékenységének fokozásával a termelési fogyasztás részarányának jelentős csökkentésével kell elérni. Ezzel összefüggésben elsősorban teljesen uralnunk kell a tudományos-technikai forradalomnak, valamint a szocialista termelési mód előnyeivel való egybekapcsolásának folyamatát. Ez mély és esetenként nyilván konfliktusos szerkezeti változásokat, a termelési bázis műszaki átszervezését is megkívánja, valamint lényeges változásokat a foglalkoztatás összetételében és a munka jellegében. A termelésben feladatunk növelni a nyers-, az alapanyagot és az energiát magasfokúan értékesítő feldolgozó ágazatok hányadát. Ez megkívánja irányvételünket az olyan szakágazatokra, amelyek gyártmányaiban nagymértékben megtestesül a szakmunka s amelyeknek műszakigazdasági színvonala egybevethető a legfejlettebb országokban elért színvonallal. Növekszik az olyan ipari ágazatok szerepe, amilyen az elektrotechnika, az elektronika és a gyártmányokat komplettizáló szakágak, valamint a könnyűvegyipar. A közszükségleti és az élelmiszeriparban jelentősen növekszik a legkorszerűbb gyártmányoknak, a kiváló minőségű és nagy használati értékű árunak hányada. Termelésünk műszaki- gazdasági színvonalának emelése igazodni fog a hosszú távú átfogó programokhoz. Ezek közül a legjelentősebb a fűtőanyag- energetikai program, a népgazdaság elektronizálásának és a népellátást biztosító ágazatok fejlesztésének programja. Lényeges változásokat eszközlünk főleg a fűtőanyag- és energia- gazdálkodás struktúrájában, az erőforrásokat és fogyasztásokat tekintve egyaránt, elsősorban jobb értékesítésükkel és a lehető legnagyobb megtakarítások elérésével, a termelési és a nem termelő szféra minden területén. Megállapítottuk annak a szándékunknak valós voltát, hogy az atomenergia 2000-ben hozzávetőleg a felét tegye ki a villamos áram termelésének, s addig mintegy 10 000 megawattnyi teljesítményt nyújtson. Számolunk azzal, hogy ezeket a létesítményeket felhasználják hőszolgáltatásra is. Ez a program jelentősen hozzájárul a környezeti viszonyok javulásához. A szerkezetváltásnak és a felújításoknak komplexuma természetesen összefügg részvételünkkel a szocialista gazdasági integrációban és főleg a KGST-országok tudományos-műszaki fejlődése 2000-ig szóló közös programjának megvalósításával. Renkívül fontos számunkra a Szovjetunióval való hosszú távú gazdasági és tudo- mányos-műszaki együttműködésünk programja, amelyet Husák és Gorbacsov elvtárs májusban írt alá Moszkvában. E héten ehhez hasonló programban egyezett meg Husák és Honecker elvtárs a CSSZSZK és az NDK közti tárgyalások során. Ehhez hasonló programokat dolgozunk ki további szocialista országokkal. Kedvező kiindulási alap Elvtársak, hosszú távú céljaink elérésének útján az első lépéseket már a 8. ötéves tervidőszakban meg kell tennünk. Koncepciójának kimunkálásában következetesen kiindulunk e tervidőszak utolsó három évének kedvező tendenciáiból, a kedvező belpolitikai helyzetből, amelyet jellemez pártunk szerveinek és szervezeteinek növekvő aktivitása, a nép erkölcsipolitikai egysége és a politikánk helyességébe vetett bizalma. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy szociális-gazdasági területen igényes célokat és feladatokat tűzzünk ki, gyorsabban és hatásosabban mozgósítsuk az emberi és az anyagi tartalékok már említett potenciálját, és megalapozzuk a minőségileg új gazdasági fejlődés szavatolásához szükséges számos objektív szándékot. Fontosnak tekintjük, hogy ezeket a szándékainkat a KGST-országok népgazdasági tervei egyeztetésének eredményei támasztják alá. Ennek a minőségileg új gazdasági fejlődésnek alapvető előfeltételét látjuk a népgazdaság intenzi- fikálása folyamatának meggyorsításában, főleg a tudományos-műszaki haladás, a gyártmányújító aktivitás, a magas fokú gazdaságosság és a társadalmi munkatermelékenység növelése eredményeinek széles körű alkalmazásával. Ez a gazdaságpolitika összegezve kifejezésre jut abban, hogy a nemzeti jövedelem legalább 17-19 százalékos növelését tervezzük. Ez lehetővé tenné az élet- színvonal gyorsabb emelését is. Ezt olyan fontos körülménynek tekintjük, amely ösztönzőleg hat minden dolgozó cselekvő és alkotó részvételére a munka hatékonyságának és minőségének javításában. Döntő szerepet tulajdonítunk a személyi fogyasztás fejlesztésének. Számolunk azzal, hogy az 1986-1990-es években 11-12 százalékkal fog növekedni, ami ehhez a tervidőszakhoz képest csaknem kétszerte gyorsabb növekedési ütem. Ugyanakkor a belpiacra irányuló figyelemnek és gondoskodásnak előterében a minőségi és a szerkezeti vonatkozásoknak kell állniuk. Különösképpen fontos a magas műszaki színvonalat és kiváló minőséget elérő iparcikkek és élelmiszer szállítása. Jelenleg kidolgozás alatt áll a fogyasztási cikkek innoválásá- nak tárgyszerű harmonogramja, amelynek teljesítése kell hogy hozzájáruljon a gyártmányok fo-‘l gyatékosságainak megszüntetéséhez. A jelenlegi ötéves tervidőszakhoz képest több eszközt szándékozunk fordítani fogyasztási cikkek behozatalára is, amelyek gazdagítani fogják belpiacunk választékát. Ezek a követelmények természetesen vonatkoznak a szolgáltatások minőségére, elérhetőségére és rugalmasságára is. Ebben a vonatkozásban az eddigi intézkedések ellenére a helyzet nem kielégítő. A 8. ötéves tervidőszakban a szolgáltatási volument évente legalább 3 százalékkal akarjuk növelni. A személyi fogyasztás tervezett növekedése arra a feltételezésre épül, hogy a pénzjövedelem 14, a bérek pedig 12,5 százalékkal növekednek. Keressük a nominál- és a reáljövedelem emelésének olyan legmegfelelőbb változatát, amely hozzájárulna a munka eredményei szerinti kívánatos javadalmazás-differenciáláshoz. Magától értetődően figyelmet kell szentelnünk annak, hogy biztosítsuk a társadalmi munkatermelékenység és a pénzjövedelem növekedése, illetve a fogyasztási cikkek kínálata közti összhangot. Eredményeinktől függőviszonyban megoldunk néhány szociális problémát is. Számolunk azzal, hogy a lakosság anyagi-társadalmi fogyasztása 17-19 százalékkal fog növekedni. Figyelmeztetni kell azonban arra, hogy gondosabban és tüzetesebben kell ezen a területen ellenőrizni a költségek összetételét és hatásos lépéseket tenni a társadalmi erőforrások minél gazdaságosabb kihasználására. Figyelmünk a jövőben is összpontosul a nevelési-oktatási rendszer további fejlesztésére és tökéletesítésére, a kultúra és a művészet fejlesztésére, az egészség- ügyi ellátásnak, az idős és a rokkant polgártársakról való intézeti gondoskodásnak javítására. Törekedni fogunk az egyes területek egészségügyi és szociális intézményellátottsága egyenetlenségével kapcsolatos problémák megoldására. Ez főleg Prágára, Bratislavára és néhány további aglomerációra vonatkozik. Legalább 480 000 lakás felépítésével számolunk, valamint a lakásalap javítási, karbantartási és korszerűsítő munkálatai volumen- jének jelentős növelésével. Ezzel össze kell hangolni a megfelelő építőipari kapacitások struktúráját és jelentősen bővíteni kell az építőipari jellegű szolgáltatások és javítások kínálatát. A szociális fejlődés szerves része a nép életfeltételei javításáról való gondoskodás. A 7. ötéves tervidőszakban hozzávetőleg 7 milliárd koronát fordítottunk fontos ökológiai építkezésekre. Ezen túlmenően az ilyen létesítmények építésére és üzemeltetésére jelentős eszközöket fordítottak az egyes ágazatok, termelési szervezetek és a nemzeti bizottságok is. Az 1986-1990-es években számolunk az e célt szolgáló eszközöknek hozzávetőleg a két és félszeres volumenjével. Arra kell törekednünk, hogy a 8. ötéves tervidőszakban megállítsuk a levegő és a víz szennyeződésének folyamatát. Ennek érdekében szükséges, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények eszközeiket összevonják az ilyen jellegű akciókra. Általában rendkívül szükséges, hogy a nemzeti bizottságok jobban éljenek jogkörükkel, hatásosabban érvényesüljenek a területfejlesztés szervezőiként, a területi kérdések eldöntésében, a munkaeró-gaz- dálkodásban, a lakásépítésben, a lakásalap gondozásában és kezelésében. Az adott területeken a feladatokat, az érdekeket és a szükségleteket összehangoló fontos eszközt képeznek a Nemzeti Front választási programjai. Ezeket a programokat a 8. ötéves tervvel egyidejűleg dolgozzák ki. Ezt az egybeesést fel kell használni a nemzeti bizottságok és a központilag irányított szervezetek feladatainak tárgyszerű összehangolására is, a környezeti viszonyok és a szociális-egészségügyi ellátást javító akciók biztosítására. Biztosítanunk kell a nemzeti jövedelem gyarapítását Elvtársak, a következő tervidőszakban lényegében a nyersanyag, az energia- és az alapanyag erőforrásai kihasználásának jelenlegi szintjén kell biztosítanunk a nemzeti jövedelem gyarapodását. Ezen túlmenően a 8. ötéves tervidőszakban jelentős eszközöket kell fordítanunk fűtőanyag-energetikai erőforrásaink szerkezetének megváltoztatására, a már említett környezetvédelemre, és egyéb területekre is, amelyeken a társadalmilag hasznos eredmények nem mutatkoznak meg azonnal, hanem csak hosz- szabb távon. A nemzeti jövedelem létrehozása módjával kapcsolatos alapvető változások követelménye elsősorban kifejezésre jut a társadalmi termékben a termelési fogyasztás hányada csökkentésének javasolt ütemében. Ennek jelenleg éves volumenje meghaladja a 900 milliárd koronát, ami a társadalmi termék 59,2 százaléka. A 8. ötéves tervidőszakban ezt éves átlagban legalább egy ponttal kell csökkenteni. Ez a 7. ötéves tervidőszakhoz képest jelentős csökkenés, amelynek biztosítania kell a nemzeti jövedelem növekményének több mint az egyharmadát. Az intenzifikálás szükségleteivel összhangban feltétlenül változtatni kell az ipari termelés és a nemzeti jövedelem fejlődési dinamikájának viszonyán. Ebben az ötéves tervidőszakban az ipari termelés hozzávetőleg még 2 százalékkal gyorsabban fog növekedni a nemzeti jövedelemnél. A következő években ellenkező tendenciával számolunk, mivel az ipari termelés növekedési üteme hozzávetőleg 4 százalékkal lesz lassúbb a nemzeti jövedelem növekedési üteménél. A tervjavaslatban számolunk a nemzeti jövedelem gyarapítása energiaigényességének csökkentésével is. Az energiaigényességnek a jelen helyzethez képest 1990-ig 16 százalékkal kellene csökkennie. Míg ebben az ötéves tervidőszakban az éves átlagos csökkenés 1,7 százalékos volt, addig a következő tervidőszakban el kellene érni a hozzávetőleg 2,8 százalékos csökkenést. Ehhez hasonlóan tervezzük az anyagigényesség gyorsabb csökkentését is. Míg ebben az ötéves tervidőszakban a teljesítmények anyagköltségei évente átlag 1,2 százalékkal csökkentek, addig a következő ötéves tervidőszakban legalább 1,55 százalékos csökkenéssel számolunk. Ez tehát nagyjából egyharmadával nagyobb csökkenés. Rendkívül igényes feladataink vannak a fémmegtakarításban. A 7. ötéves tervidőszakban a vasérc és a hengerelt áru átlagos éves megtakarítása mintegy 2,5 százalékos volt. A 8. ötéves tervidőszakban a megtakarításnak mintegy 4 százalékosnak kell lennie. Sót a gépipari tárcákban a fémmegtakarításnak évi átlagban el kellene érnie az 5 százalékot. Ismeretes, hogy hosszú távon kedvezőtlenül alakul az állóeszközök kihasználtsága. Ennek hatásfoka 1985-ben kb. 15 százalékkal alacsonyabb az 1980. évi szintnél. A következő ötéves tervidőszakban ezen a tendencián változtatnunk kell. Az iparban lényegében az állóeszközök hatásfoka további csökkenése megszüntetésével számolunk. Tekintetbe véve a helyzet korábbi hosszú távú alakulását, ez nagyon igényes feladat. A társadalmi munkatermelékenységet 16,5 százalékkal szeretnénk növelni. Tekintettel arra, hogy ebben az ötéves tervidőszakban 9 százalékkal növekedett, mégpedig csak az utóbbi három évben, nem tekinthetjük véglegeseknek a következő fél évtizeddel kapcsolatos jelenlegi szándékainkat. A továbbiakban szükséges, hogy az illetékes minisztériumok, termelési-gazdasági egységek és vállalatok törekedjenek a társadalmi munkatermelékenység még nagyobb mérvű növelésére, tekintetbe véve a termelés szervezésének és irányításának alacsony fokát, a fegyelmezetlenség és a rendetlenség által előidézett jelentős kihasználatlan tartalékokat. Szeretném azonban kiemelni, hogy említett szándékaink, amelyekkel szavatolni kívánjuk a minőségében új gazdasági fellendülést, konkretizálásuk és végső kidolgozásuk viszonylatában cselekvő megközelítést követelnek a gazdasági irányítás minden szintjén. Kulcskérdés a tudományos-műszaki fejlesztés Elvtársak, gazdaságunk és egész társadalmunk kulcskérdése a tudományos-műszaki fejlődés. Ezért foglalkoztunk ezzel a kérdéssel 8. ülésünkön is. A 8. ötéves terv javaslatának tartóoszlopa 31 tudományos-műszaki és állami célprogram. Ezek rendkívül fontosak tudományos- műszaki fejlődésünk programjában. A tervjavaslat határozottan szorgalmazza az erő összpontosítását a tudomány és a technika legfontosabb területeire és hatékony hozzájárulásukra a népgazdaság fejlődéséhez. Tudományos-műszaki fejlődésünk kitűzött céljai összhangban állnak a KGST-országok tudományos- műszaki fejlődése 2000-ig szóló komplex programjának tervezetével, amelyet ez év decemberében fognak megtárgyalni a KGST rendkívüli ülésén. Ez a tervezet azzal számol, hogy közös igyekezettel oldjuk meg a konkrét feladatokat öt stratégiai irányban: elektronizálás, komplett automatizálás a rugalmas termelési rendszerek felhasználásával, az atomenergetika gyors fejlesztése, az új anyagfajták termelésének elsajátítása és a biotechnológia felhasználása. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy ez rendkívüli jelentőségű új elem. Tudjuk, hogy korunk tudománya és technikája e területeinek meghódítása elképzelhetetlen egész közösségünk alkotó erőinek és eszközeinek integrálása nélkül. Országunk gazdasági és tudományos-műszaki potenciálja nem képes idejében és megfelelőképpen elsajátítani a tu- dományos-műszaki ismeretek széles spektrumát, az emberi megismerés jelenlegi és távlati vívmányait, noha erre a célra jelentős eszközöket szánunk. Ezért cselekvő részvételünket e program kimunkálásában és megvalósításában vitathatatlannak és lét- fontosságúnak tekintjük. A párt központi bizottságának elnöksége meghozta már az ezzel kapcsolatos döntéseket. Egyebek között azt is, hogy kidolgozzuk a tudományos-műszaki politika említett területeivel kapcsolatos szándékainkat, számba véve a komplex programból következő feladatokat, s hozzáfogjunk megvalósításukhoz a 8. ötéves tervidőszak kezdetétől. Ennek a munkának bázisa legyen a szigorúan szelektív eljárás és a prioritások lehető legpontosabb meghatározása. Az eddigi, nem egyszer differenciáltságot nélkülöző megközelítés lehetetlenné teszi igyekezetünk megfelelő összpontosítását és a beruházási követelmények összehangolását. Nem minden program szavatolja a szükséges hatékonyságot, s a tudományos-műszaki akciók nem egyszer híjján vannak megvalósítási formájuk kidolgozásának. Tehát nemcsak arról van szó, hogy az irányítás egyes szintjein kiválasszák és megvalósítsák a tudományos-műszaki programokat, hanem sokkal többről. Meghatározó befolyásukról a termelési szerkezet, a beruházások és a nemzetközi munkamegosztásba való beilleszkedés tárgyszerű eldöntésére. Ez a lényege annak a követelménynek, hogy rendelkezésünkre álljon a fejlesztési programoknak, valamint a népgazdaság legfontosabb és leghatékonyabb szakágai műszaki felújítása és korszerűsítése programjainak megindokolt választéka. E munka kiindulópontja és célja a gyártmányok és a szolgáltatások műszaki-gazdasági paramétereinek jelentős növekedése, a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek hatékony gyártmányújíÚJSZÚ 4 (Folytatás az 5. oldalon) 1985. XI. 30.
