Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-25 / 278. szám, hétfő

A csehszlovák nép nagy fia Ludvík Svoboda születésének 90. évfordulójára ÚJ szú 1985. XI. 25. Mindaz, amit tettem, ahogyan az embereket és a dolgokat meg­ítéltem, úgy tettem, hogy az a leg­jobban megfeleljen hazámnak és népemnek. Sohasem felejthetjük el, hogy milyen könnyen veszítet­tük el a szabadságot, és milyen nehezen, népünk és főleg a szov­jet nép, milyen nagy erőfeszítése árán szereztük vissza. Ludvík Svoboda szavai arról tanúskod­nak, hogy hitvallása egész életé­ben a haza javára végzett becsü­letes munka volt. Életpályája nem volt egyszerű, de a legnehezebb próbákat is becsülettel kiállta, s népünk egyik jelentős történelmi személyisége, nagy tekintélynek örvendő fia lett. A ma Rudíkovhoz tartozó Hroz- natínban (Tŕebíči járás) született 1895. november 25-én. A mező­gazdasági főiskola elvégzése után, 1915-ben az osztrák-ma­gyar hadsereg katonájaként az orosz frontra küldték. Szeptem­berben fogságba esett, és belé­pett a csehszlovák légióba. Az első világháború után hazatért, és 1921-ig apja gazdaságában dolgozott. 1921 - tói 1938-ig a csehszlovák hadseregben működött. Ebben az időben Hrani- cében a katonai akadémián fejtett ki pedagógiai te­vékenységet. 1933-ban gyak­ran mondogatta diákjainak: nem akarom az ördö­göt a falra feste­ni, de a helyzet számunkra idő­vel rosszra for­dulhat. Be va­gyunk kerítve. Franciaország nagyon távol van, mi pedig nem tudunk magunkon segíteni. Ki segíthetne? Megállapodást kel­lene kötnünk Szovjet-Oroszor- szággal. A csehszlovák hadsereg tisztje­ként különböző parancsnoki tiszt­ségeket látott el: volt századpa­rancsnok, zászlóaljparancsnok, ezredparancsnok, 1938-ban pedig alezredes lett. Tapasztalt tisztként látta a fasizmus óriási veszélyét, és a Csehszlovák Köztársaság feldarabolása után Kroméŕížben bekapcsolódott az illegális antifa­siszta mozgalomba. 1939. júniu­sában Lengyelországba utazott, ahol Krakkóban a csehszlovák külföldi katonai egység egyik meg­alapítója volt. A Szovjetunió megtámadása után az első csehszlovák önálló zászlóalj parancsnoka lett. Ez az egység 1942-ben Buzulukban ala­kult meg. Következett a győztes szokolovói ütközet. Itt az első csehszlovák zászlóalj Svododa ez­redes vezetésével - mint az első külföldi egység, amely a szovjet csapatok oldalán harcolt a máso­dik világháború fő frontján - be­csülettel teljesítette feladatát. Az alakulat sikeres tevékenysége a hazai ellenállás egyik tartóoszlo­pa lett, s nagymértékben megszi­lárdította külföldön a csehszlovák ellenállás tekintélyét, megerősítet­te a csehszlovák-szovjet harci szövetséget, és kedvező feltétele­ket teremtett szovjetunióbeli csa­patainak kibővítéséhez. A szovjet hadsereg parancsnoksága 1943. áprilisának végén úgy döntött, hogy kiépíti az elsó csehszlovák önálló dandárt. Ez 1943. május 9- én kezdődött meg és nagyon gyors ütemben folyt. Egységeit már 1943. szeptember 30-án a frontra vezényelték. Erejéről ta­núskodik az a tény, hogy míg az elsó önálló csehszlovák zászlóalj­nak Buzulukból való távozásakor 974, a dandárnak frontra vonulá­sakor pedig már 3517 tagja volt. 1943. december 12-én aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió barátsági, kölcsö­nös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződé­sét, amelynek eredményeként tovább növekedett a Szovjetunió­ban tartózkodó csehszlovák egy­ségek létszáma. így létrejött az elsó csehszlovák hadtest a Szov­jetunióban, amelynek parancsno­ka 1944. szeptemberétől 1945. áprilisáig Ludvík Svoboda volt. A duklai harcokban és a Cseh­szlovákia felszabadításáért vívott harcokban jött létre az új cseh­szlovák hadsereg. Buzulukból Prágába című könyvében így em­lékezik a május 17-én, az Óváros téren megtartott katonai dísz­szemlére: Kevesen voltunk, ami­kor Buzulukban kezdtünk. S most azok a fiúk, akik itt menetelnek, 60 ezer fős hadsereget képviselnek. Ez a hadsereg szovjet géppisz­tollyal, ágyúkkal, harcokocsikkal, vadászgépekkel, harci és bombá­zó repülőgépekkel van felszerel­ve. A katonaság néphadseregünk alapja. A csehek és a szlovákok nem­zeti frontjának első kormányában Ludvík Svoboda nemzetvédelmi miniszter lett. A nemzeti demokra­tikus forradalom szocialista forra­dalommá való átalakulásának idő­szakában döntő mértékben kivette részét abból, hogy a burzsoáziá­nak ne sikerüljön saját céljaira fel­használni a hadsereget. A törté­nelmi februári napokban egyértel­műen és határozottan a CSKP oldalára állt, 1948-ban a CSKP KB tagja, a Nemzetgyűlés képviselője lett. Jelentős mértékben kivette ré­szét az új csehszlovák népi de­mokratikus hadsereg kiépítéséből. A szocialista forradalom győzelme után bekapcsolódott a szocializ­mus építésébe. Gazdag életta­pasztalata, szilárd és megingatha­tatlan viszonya a Szovjetunióhoz világos utat mutatott a szocializ­mus építésének bonyolult kezdeti időszakában. Nemzetgyűlési kép­viselőként aktívan dolgozott az Antifasiszta Harcosok Szövetsé­gének Központi Bizottságában, és részt vett a mezőgazdaság kollek­tivizálásában. 1954-1958-ban a prágai Klement Gottwald Kato­nai Akadémia parancsnoka lett. Becsülettel és felelősséggel telje­sítette a rábízott feladatokat. Az 1968-69-es válságos évek­ben szilárdan a marxista-leninista pozíciókon állt, és nagymértékben kivette részét a konszolidációs fo­lyamatból. A CSKP XIII. kongresz- szusa után a pártban és a társa­dalomban bekövetkezett válság tanulságai című dokumentum Svoboda elvtársról a következőket szögezi le: A CSKP KB marxista - leninista erői érvényre jutatták, hogy a köztársasági elnöki tiszt­ségbe J-udvík Svobodát, a nagy hazafit, az antifasiszta harc hősét, a Szovjetunióhoz fűződő barátság és szövetség kiemelkedő szemé­lyiségét javasolják... Néhány hó­nappal megválasztása után egyértelműen bebizonyosodott a párt és a nép döntésének helyes volta. A társadalmi-politikai válság tetőpontján, 1968-ban teljes hatá­rozottsággal a szocializmus olda­lára állt, s latba vetette tekintélyét, népszerűségét, hogy megakadá­lyozza az értelmetlen tragédiát és a vérontást. Nagymértékben kivette részét a szovjet és a csehszlovák veze­tők 1968. augusztus 23-i és 26-i rendkívül jelentős tanácskozásá­nak előkészítéséből. A csehszlo­vák vezetők a tanácskozás végén kiadott közös jegyzőkönyvben ki­fejezték, hogy Csehszlovákiában a helyzetet a marxizmus-leniniz­mus alapján kívánják normalizálni, felújítják a párt vezető szerepét és a munkásosztály államhatalmá­nak tekintélyét, felszámolják az el­lenforradalmi szervezeteket, felú­jítják és megszilárdítják Csehszlo­vákia és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország kapcso­latait. Ezt a dokumentumot 1968. augusztus 31 -én a CSKP Közpon­ti Bizottsága elfogadta. Ludvík Svoboda felszólalása ezen a ta­nácskozáson nagymértékben hozzájárult elfogadtatásához. Ek­kor a CSKP KB tagjává kooptál­ták, és megválasztották a CSKP KB Elnökségének tagjává. Jó ér­zéke volt a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldásához, és nagyon közeli, őszinte kapcso­lat fűzte a szlovák nemzethez. Példamutató és gazdag mun­kásságáért többször kapott magas csehszlovák és külföldi kitüntetést. A legjelentősebbek közé tartozik A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Hőse (1965, 1975, 1979), a Szovjetunió Hőse (1965), a Le- nin-rend (1943, 1965), a népek közötti béke megszilárdításáért já­ró Lenin-díj stb. Életútja nem volt egyszerű. Ludvík Svoboda olyan életet élt, amely példaképül szolgál fiatalja­ink számára. Útmutatásainak tel­jesítéséhez a kulcsot a Buzulukból Prágába című műve adja meg: ,,A köztársaság harci ifjúsága nehéz ütközetek és megszámlálhatatlan harci találkozók füzében edződött. A keleti front harcosai örök időkre az új, felnövekvő nemzedék pél­daképei maradtak. Ma is szükségünk van hősökre. Kimondhatatlan szerencse, hogy fiataljainknak nem háborúban kell bizonyítaniuk hősiességüket. Ők a munkában, a tanulásban, nyu­galomban, békében és abban a reményben válhatnak naponta hősökké, hogy elődeik munkájá­nak és harcainak gyümölcsét él­vezhetik. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy ha hazánk ismét veszélybe kerülne, ismét az ifjúság lenne az, amely helytállna, és bebizonyítaná erejét.“ Élettapasztalatait a már említett Buzuluktól Prágába című könyvé­ben, valamint számos más cikk­ben és kiadványban írta meg. Olyan ember volt, akit nagyra értékelünk, és életművével arany- betűkkel írta be nevét nemzeteink történelmébe. Dr. RICHARD GROSZ Az Uníčovi Gépgyár dolgo­zóinak elsőrendű feladata a fűtőanyag és az energia­ipar megrendeléseinek telje­sítése. A vállalat bányagépe­ket szállít az Észak-cseh­országi- és a Sokolovi-bar- naszénmedence számára. Első félévi feladatait sikere­sen váltotta valóra, sőt a pótalkatrészek szállításának tervét 48 százalékkal túltelje­sítette. A képen: Karéi Kun- čík (jobboldalt) és Miloš Ŕiha látható a bányagép szerelé­sekor. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Új feltételek - jobb felkészülés Az integrációs alap felhasználásával korszerűsítik a laboratóriumokat A bratislavai Milex érsekújvári (Nové Zámky) üzemének dolgozói az első félévi jó eredményekért megkapták a vállalati igazgató és a szakszervezet vállalati bizottsá­gának vándorzászlaját. A munka­helyi kollektívák minden lehetősé­get felhasználva az elismerés óta még jobban igyekeznek, hogy megtarthassák a vándorzászlót. Erre megvan minden feltételük, mert október végéig a fő mutató­kat teljesítették. Jól alakultak a mennyiségi és a minőségi muta­tók. Pavel Hudec mérnök, az üzem igazgatója az üzemszemle alkalmából azt mondotta, hogy becslése szerint az év végéig több mint kétmillió liter tejet vásárolnak fel terven felül. A felvásárolt tej 89,2 százaléka volt első osztá­lyú, 8,8 százaléka másodosztályú és csak 1,4 százalék harmadosz­tályú. A jövőben mindent megtesz­nek, hogy még jobb minőségű te­jet vásárolhassanak fel. Tanácsa­dó csoportokat küldenek ki a me­zőgazdasági vállalatok tejtermelő farmjaira. A helyszínen tesznek javaslatokat a problémák megol­dására. Az ilyen jellegű együttmű­ködés eddig is bevált, mert azok­nál a mezőgazdasági vállalatok­nál, ahol alacsony volt a tejterme­lés szintje, a tanácsadás után emelkedett, és minősége is javult. Az üzem vezetősége úgy látja, hogy a 8. ötéves tervidőszakban évente megközelítőleg annyi tejet vásárolnak fel, mint a 7. ötéves tervidőszak utolsó évében. Az erőfeszítéseket tehát a minőségi mutatók javítására összpontosít­ják. Január elsejétől már részben a szigorúbb normák szerint vásá­rolják fel a tejet. Átmenetileg a tej­mintákat más feldolgozó üzemek laboratóriumaiba küldik, az Érsek­újvári és Komáromi (Komárno) já­rásban a mezőgazdasági vállala­toknál teremtik meg a kedvező feltételeket a tej minőségének az ellenőrzéséhez. Erről az igyekezetről Bogyó Sándor, a felvásárlási osztály ve­zetője beszélt részletesebben. El­mondotta, hogy néhány mezőgaz­dasági vállalatnál az elsó lépése­ket máris megtették a tej ellenőr­zésére. Az Udvardi (Dvory nad Žitavou), a Tardoskeddi (Tvrdo- šovce), az Érsekújvári, a Naszvadi (Nesvady), a Kolárovói és a Búcsi (Búč) Efsz-ben a tejtermelő rész­legen már működnek laboratóriu­mok. Újakat létesítenek a Muzslai (Mužla) a Libádi (Ľuba) és a Kö­bölkúti (Gbelce) Efsz-ben. A tehénállomány száma szerint osztják öl az integrációs alapból a 250 ezer koronát a laboratóriu­mok korszerűsítésére és újak léte­sítésére. Remélik, ez a beruházás kamatostul megtérül az együttmű­ködés javulásában. Előkészületek folynak a Marcelházi (Marcelová) és a Csúzi (Dubník) Efsz-ben a tej helyszíni fölözésére is. Az osztályvezető részletesen beszélt olyan intézkedésekről, amelyek megvalósítása után job­bak lesznek a tej felvásárlásának, tárolásának a feltételei. Az ered­mények mellet bírálta a Mezőgaz­dasági Felvásárló és Ellátó Válla­latot, amely nem szállít elegendő fertőtlenítőszert a tejszállító csö­vek és a fejógépek mosásához. Más eszközök,- illetve szerek is hiányoznak a higiéniai követelmé­nyek megtartásához. Ha ezen a téren javulás áll be, akkor előbb meg lehet teremteni a szigorított követelmények feltételeit. Az üzemben a minőségi muta­tók elérése mellett többször napi­rendre kerülnek a gazdaságossági szempontok is. Hogyan lehetne olcsóbban, többet és jobbat ter­melni. Milyen módon lehetne egyes szakaszokon csökkenteni a költségeket. Gogh Pál, a szállí­tási osztály vezetője a járművek jobb kihasználásáról, illetve a szállítás jobb szervezésének eredményeiről beszélt. A mező­gazdasági vállalatok többségében az utóbbi években javultak a táro­lási lehetőségek. Korszerű beren­dezésekkel hütik a tejet, s így hosszabb ideig is tárolhatják a tej­házakban. Ennek következtében naponta csak egyszer kell elszállí­tani a tejet. Számítása szerint, mig a múltban ezer liter tej szállí­tási költsége 104,50 korona volt, az idén már csak 72,40 korona. A tervek szerint a mezőgazdasági vállalatok újabb és korszerűbb hű­tőberendezéseket vásárolnak, és akkor még kisebbek lesznek a szállítási költségek. A fölözőköz­pontok létesítése után kevesebb üzemanyagot kell majd felhasz­nálniuk a tej szállítására. Az üzem jól felkészült, hogy alkalmazkodjon az új feltételek­hez. Amint az igazgató elmondot­ta, további tanácsadó csoportokat küldenek a mezőgazdasági válla­latokba. Elsősorban a zootechni- kusokkal arról tárgyalnak, hogy a mennyiségi mutatók elérése mellett nagyobb gondot kell fordí­tani a minőségi mutatók elérésére. Főleg a tejtermelők foglalkozza­nak minél többet a minőség javítá­sával, s olyan tejet adjanak át a felvásárlónak, amely mindenféle szempontból megfelel a követel­ményeknek. BALLA JÓZSEF Összehangolt cselekvéssel A kassai (Ko­šice) Nehézgép­ipari Üzem 1. számú pártalap­szervezete is megtartotta az évzáró taggyű­lést A pártbizott­ság beszámoló­ját František Tóth, a pártszer­vezet elnöke ter­jesztette elő. Egyebek között el­mondta, hogy a pártszervezet 108 tagjának nagy szerepe van abban, hogy az üzem a 7. ötéves tervidő­szakra előirányzott csaknem 3 milliárd korona értékű áruterme­lését két és félmillió koronával túl­szárnyalja. Pedig a munka és a termelési feltételek nem a leg­jobbak ebben az üzemben. Ezért vált szükségessé egy új üzem fel­építése. A vállalat az exportfela­datokat is sikeresen teljesítette. S a munkatermelékenység öt év alatt 20,4 százalékkal növekedett. A beszámolóban joggal hang­zottak el dicsérő szavak, JánKorin- ko, Jozef Eštók, Michal Šolc, Nagy Lajos, Lakatos Pál és más kom­munisták példás helytállásáról. De nem hallgatták el a gyorsabb elő­rehaladást, a még sikeresebb munkaeredmények elérését gátló körülmények okait sem. Többen is utaltak arra, mit je­lent, milyen kedvezőtlen helyzetet idéz elő az üzemben a kisebb- nagyobb arányban jelentkező munkaeróhullámzás, a munkaidő­ben is előforduló alkoholfogyasz­tás, a munkaidő nem kellő kihasz­nálása, az üzemi étkeztetésben és a büfé ellátásában mutatkozó hiá­nyosságok. Elég gyakori itt az üzemi baleset is. Sajnos, az utóbbi idő­ben nőtt a munkából való kimara­dók száma is. Ezek a fogyatékos­ságok - amint erre Jozef Urban üzemigazgató utalt - mindenek­előtt a jelenlegi, sok tekintetben kifogásolható munkakörnyezettel is összefüggnek. Természetesen, a várható jobb munkafeltételek egymagukban még nem oldanak meg minden problémát. Sok függ az embertől, a rugalmas szervezéstől, a kapott feladatok maradéktalan teljesíté­sétől is. Az évzáró taggyűlésen megvá­lasztották az új, 11 tagú pártbizott­ságot; a pártalapszervezet elnöke újból František Tóth elvtárs lett. KULIK GELLÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents