Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-22 / 276. szám, péntek

Szovjet - amerikai közös nyilatkozat A legfelsőbb szintű szovjet-amerikai tárgyalások befejezése alkalmából tartott hivatalos aktuson nyilvánosságra hozták a szov­jet-amerikai közös nyilatkozatot. A dokumentum szövege a követ­kező: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke a kölcsönös megállapodás alapján 1985. november 19-e és 21-e kö­zött találkozott Genfben. A találkozón részt vettek: szov­jet részről Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, Georgij Kornyijenko, a Szov­jetunió külügyminiszterének elsó helyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagy­követe, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB propaganda osztályá­nak vezetője, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoz­tatási osztályának vezetője és Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója; amerikai részről George Schultz, az USA külügyminisztere, Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti főnöke, Robert McFralane, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági tanácsadó­ja, Arthur Hartman, az USA szov­jetunióbeli nagykövete, Paul Nitze, az elnök és a külügyminiszter fegyverzetkorlátozási kérdések­ben illetékes különtanácsadója, Rozanne Ridgeway külügyminisz­ter-helyettes és Jack Matlock, az elnök különleges tanácsadója. A véleménycsere során sok­oldalúan áttekintették a szovjet­amerikai kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseit. A vita nyílt és hasznos volt. Több kulcskérdésben továbbra is fenn­állnak a komoly nézeteltérések. Mindkét vezető elismeri a Szov­jetunió és az USA társadalmi-poli­tikai rendszerének különbözősé­gét és a nemzetközi problémák­hoz való hozzáállásuk különbsé­geit, ugyanakkor elérték, hogy köl­csönösen több megértést tanúsí­tanak egymás álláspontja iránt. Véleményük megegyezett abban, hogy elengedhetetlen a szovjet­amerikai kapcsolatok javítása és az átfogó nemzetközi helyzet egészségesebbé tétele. Ezzel összefüggésben mindkét fél meg­erősítette az olyan állandó párbe­széd fontosságát, amely tükrözi, hegy komolyan törekednek a kö­zös érintkezési pontok keresésére a fennálló problémákban. Az SZKP KB főtitkára és az USA elnöke megállapodott abban, hogy a legközelebbi jövőben ismét találkoznak. Az USA elnöke ezzel összefüggésben elfogadta az SZKP KB főtitkárának a meghívá­sát szovjetunióbeli látogatásra. Az SZKP KB főtitkára pedig elfogadta az USA elnökének meghívását az amerikai egyesült állmokbeli láto­gatásra. E látogatások megszer­vezésével és időpontjával kapcso­latos kérdéseket diplomáciai úton egyeztetik. A találkozó során megállapo­dás született néhány konkrét kér­désben, amelyek az alábbiakban magyarázatot nyernek. 1 A két fél, tudatosítva a Szovjet­unió és az USA különleges fele­lősségét a béke megőrzéséért, megvitatta a biztonság kulcskér­déseit, és kinyilatkoztatja, hogy az atomháborút sosem szabad kirob­bantani és hogy ebben a háború­ban senki sem lehet győztes. Elis­merik, hogy a Szovjetunió és az USA közötti bármilyen konfliktus katasztrofális következményekkel járna, s ezért hangsúlyozták an­nak fontosságát is, hogy meg kell akadályozni bármiféle háborút közöttük - mind a nukleáris, mind a hagyományos háborút. Nem fognak törekedni a katonai erőfö­lény megszerzésére. A főtitkár és az elnök megvitatta a nukleáris és az úrfegyverekről folytatott tárgyalások kérdéskörét. Megegyeztek abban, hogy az 1985. január 8-i közös szovjet­amerikai nyilatkozatban kitűzött feladatok teljesítésére való tekin­tettel e tárgyalásokon meggyorsít­ják a munkát. E feladatok pedig, a lázas fegyverkezés elhárítása a világűrben és megszüntetése a Földön, a nukleáris fegyverek korlátozása és csökkentése, vala­mint a hadászati stabilitás erősí­tése. Figyelembe véve azokat a ja­vaslatokat, amelyeket az utóbbi időben a Szovjetunió és az USA terjesztett elő, állást foglaltak a mi­nél gyorsabb előrehaladás elérése mellett, főleg azokon a területe­ken, ahol vannak közös pontok, beleértve a mindkét fél atomfegy­verei 50 százalékos csökkentése elvének érvényesítését, s ugyan­csak az európai közepes hatótá­volságú rakétákról szóló ideigle­nes megállapodásra vonatkozó gondolatokat. E megállapodások kidolgozása során a felek egyez­tetik az elfogadott kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését célzó hatékony intézkedéseket. A két fél megállapodott abban, hogy a genfi tárgyalások alakulá­sára, valamint az e tárgyalásokon napirenden szereplő kérdésekre való tekintettel szakértői szinten megvitatják a nukleáris veszély csökkentését szolgáló központok kérdését. Megelégedéssel nyug­tázták az e téren közelmúltban tett olyan lépéseket, mint a Szovjet­unió és az USA közötti közvetlen összeköttetés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítette a Szovjet­unió és az USA hűségét az atom- sorompó-egyezményhez, s han­got adtak azon szándékuknak, hogy további országokkal együtt erősítik az atomsorompó rendsze­rét és - egyebek között résztvevői körének bővítésével - fokozzák az egyezmény hatékonyságát. Megelégedéssel fogadják az atomsorompó-egyezmény végre­hajtásáról a közelmúltban tartott konferencia egészében véve pozi­tív eredményeit. A Szovjetunió és az USA meg­erősíti az atomsorompó-egyez- ményben magára vállalt kötele­zettségét, miszerint az egyezmény VI. cikkelyével összhangban a jó­szándék szellemében folytatják a tárgyalásokat a nukleáris fegy­verek korlátozásáról és a leszere­lésről. Mindkét fél továbbra is hozzá kíván járulni a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség erősítéséhez és támogatni kívánja tevékenysé­gét a garanciák megadása és az atomenergia békés célú kihaszná­lásának elősegítése során is. Po­zitívan értékelik az atomfegyverek* terjesztése megakadályozásának kérdéseiről szóló rendszeres szovjet-amerikai konzultációkat, amelyek tárgyszerűek és építójel- legűek, s az a szándékuk, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatják. A biztonság megvitatott problé­máival összefüggésben a két fél megerősítette, hogy síkraszáll a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáért, meglevő kész­leteik felszámolásáért. Megálla­podtak abban, fokozzák az erőfe­szítéseket az erre a kérdésre vo­natkozó hatékony és ellenőrizhető nemzetközi megállapodás megkö­tésére. A két fél megállapodott abban, intenzívebbé teszi a szakértői szintű kétoldalú vitát a vegyi fegy­verek ilyen értelmű betiltása prob­lémájának valamennyi aspektusá­ról, így az ellenőrzés kérdéséről is. Ugyancsak megállapodtak abban, megkezdik annak a kérdésnek a megvitatását, hogyan lehetne elhárítani a vegyi fegyverek ter­jesztését. Mindkét fél hangsúlyozta, nagy jelentőséget tulajdonít a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásoknak, és kifejezte készségét, miszerint e fórumon a pozitív eredmények elérésére fog törekedni. A két fél nagy jelentőséget tulaj­donít az európai bizalom- és biz- tonságerósító intézkedésekről, s a leszerelésről szóló stockholmi konferenciának. Megállapítják, hogy a konferencián haladás tapasztalható, s kinyilatkoztatják, hogy a többi résztvevő állammal közösen kívánják elősegíteni a konferencia mielőbbi sikeres be­fejezését. Ezért megerősítették egy olyan dokumentum jóváhagyásának a szükségességét, amely magá­ban foglalná mind a kölcsönösen elfogadható bizalom- és biztonságerósítő intézkedéseket, mind az erő alkalmazásáról való lemondás elvének konkretizálá­sát, illetve ezen elv hatékonyabbá tételét. 2. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megállapodott abban, ak­tivizálni kell a különböző szintű párbeszédet és ennek rendszeres jelleget kell adni. A két ország legfelsőbb vezetőinek találkozói mellett ez magában foglalja a Szovjetunió és az USA külügy­miniszterének, valamint más mi­nisztériumok és intézmények kép­viselőinek a rendszeres találkozó­it. A felek véleménye megegyezik abban, hogy az olyan területeket felölelő minisztériumok és intéz­mények vezetőinek nemrég lezaj­lott külcsönös látogatásai, mint a mezőgazdaság, a lakásépítés és a környezetvédelem, haszno­sak voltak. Mindkét vezető elismeri, hogy hasznosak a véleménycserék- egyebek között szakértői szin­ten, s ezek már meg is valósultak- a regionális problémákról, és megállapodott e rendszeres véle­ménycsere folytatásában. Mindkét fél szándékában áll a kétoldalú kulturális, iskolaügyi és tudományos-műszaki csere prog­ramjának bővítése, a kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatok fej­lesztése. A főtitkár és az elnök jelen volt a. tudomány, az okta­tásügy és a kultúra területén meg­valósuló kapcsolatokról és cseré­ről szóló megállapodás aláírá­sánál. Mindkét fél úgy véli, hogy a né­pek között nagyobb kölcsönös megértésre van szükség, s ezért elősegíti az utazás és az emberek közötti kapcsolatok bővítését. A két fél véleménye megegye­zik abban, hogy az egyes állam­polgárokat érintő kérdéseket az együttműködés szellemében kell megoldani. Mindkét vezető megelégedés­sel állapította meg, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok a japán kormánnyal együttműkö­désben megállapodott a Csendes­óceán északi részében zajló légi forgalom biztonságának fokozását célzó több intézkedésben, s hogy ezek megvalósítására már több intézkedést dolgoztak ki. Megállapították, hogy a Szov­jetunió és az USA küldöttségei megkezdték a tárgyalásokat a légi forgalom felújításáról. Mindkét ve­zető kijelentette, hogy ez irányban szükséges a mielőbbi, kölcsönö­sen előnyös megállapodás eléré­se. Ezzel összefüggésben megál­lapodás született a New York-i és a kijevi fókonzulátus egyidőben történő megnyitásáról. A két fél megállapodott abban, hogy közös kutatásokkal és gya­korlati lépésekkel is hozzájárulnak a környezetvédelem globális fel­adatának teljesítéséhez. Az e te­rületre vonatkozó érvényben levő szovjet-amerikai megállapodás­sal összefüggésben Moszkvában és Washingtonban a jövő év folya­mán konzultációkat folytatnak az együttműködés konkrét program­jairól. Mindkét legfelsőbb vezető véle­ménye megegyezett abban, hogy célszerű a csere és a kapcsolatok bővítése - beleértve ezek néhány új formáját is - a tudomány, az oktatásügy, az egészségügy és a sport számos területén. Vonat­kozik ez az olyan területek fejlesz­tése során megvalósuló együtt­működésre, mint az oktatásügyi csere, az alap- és középiskolák­nak szánt kis számítógépek segít­ségével történő oktatási progra­mok előkészítése, az USA-ban fo­lyó orosz nyelvtanulás és a Szov­jetunióban folyó angol nyelvtanu­lás támogatását célzó intézkedé­sek, a szovjet és az amerikai főis­kolák illetékes tanszékein a törté­nelemről, kultúráról és gazdaság­ról külön előadásokat tartó tanárok évenkénti cseréje, a természettu­dományok, a műszaki, a társada­lomtudományok és a humán ága­zatok legjobb diákjainak egy tanul­mányi évre adott ösztöndíjak köl­csönös biztosítása, a sport külön­böző ágaiban megvalósuló rend­szeres versenyek megszervezése és a televíziós sportközvetítések számának növelése stb. A két fél megállapodott a daganatos meg­betegedések elleni harc során folytatott együttműködés felújítá­sában. A két ország illetékes szerveze­tei feladatul kapják, hogy dolgoz­zák ki ennek a cserének a konkrét programjait. Az így előkészített programokat a két ország vezetői­nek következő találkozóján vitat­ják meg. A két vezető hangsúlyozta az irányított termonukleáris szintézis békés célú kihasználására irányu­ló munkák potenciális jelentősé­gét, és ezzel összefüggésben sík- raszállt amellett, hogy a gyakorlat­ban sokoldalúan kell fejleszteni a nemzetközi együttműködést en­nek a lényegében kimeríthetetlen energiaforrásnak az egész embe­riség hasznára történő kiaknázá­sában. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan beszéde a záróünnepségen (ČSTK) - A genfi legfelsőbb szintű szovjet-amerikai tárgyalások közös hivatalos záróünnepségén beszédet mondott Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke. Mihail Gorbacsov a következő­ket mondotta: Az önök rendelke­zésére áll a közösen elfogadott dokumentum. Az elnökkel nagy munkát végeztünk. Részletesen, alaposan és teljesen nyíltan meg­vitattunk sok, az országaink közöt­ti kapcsolatokkal és a jelenlegi nemzetközi helyzettel összefüggő rendkívül fontos kérdést. Olyan problémákat, amelyek megoldása nagymértékben érinti népeink és más országok népeinek érdekeit is. Ezek megvitatásánál abból a mindkét fél által megerősített szándékból indultunk ki, hogy megjavítsuk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatokat, elősegítsük az atomháborús veszély csökkenté­sét, az űrfegyverkezés megaka­dályozását és a lázas fegyverke­zés leállítását a földön. Ezt a vitát már önmagában is hasznosnak tartjuk. Eredményeit viszonylag nagy terjedelemben magában foglalja a két fél által elfogadott közös nyilatkozat. Reá­lisaknak kell lennünk és egyene­sen meg kell mondanunk: ezen a találkozón nem sikerült megol­dást találni a lázas fegyverkezés leállításával és a béke megszilár­dításával összefüggő feladatok legfontosabb kérdéseire. Az elvi kérdésekben továbbra is megma­radnak közöttünk az alapvető né­zetkülönbségek. Ennek ellenére az elnökkel mégis megállapodtunk abban, hogy képviselőink itt, Genfben folytatják erőfeszítései­ket a legégetőbb kérdések kölcsö­nösen elfogadható megoldásának keresésére. A kölcsönös szovjet -amerikai kapcsolatok fejleszté­sének új formáit is keresni fogjuk. További konzultációkat tartunk számos regionális kérdésről, ame­lyek többségében teljesen eltér­nek álláspontjaink. Mindezt, de legfőképpen a so­ron következő tárgyalásokat hasz­nosaknak tartjuk. Mindannak, ami­ben az elnökkel megállapodtunk, a tényleges jelentősége csak a konkrét, gyakorlati tettekben nyilvánulhat meg. Ha valamit való­ban el akarunk érni, akkor a felek­nek nagy erőfeszítéseket kell ten­niük az elfogadott közös nyilatko­zat szellemében. Ezzel összefüg­gésben ki szeretném jelenteni, hogy a Szovjetunió a maga részé­ről mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködve a lá­zas fegyverkezés korlátozásával, a felhalmozott arzenálok csökken­tésével, a népeink közötti tartós béke feltételeinek a biztosításával, valamint c. földön és a világűrben a megbízható béke garantálásával összefüggő feladatok tekintetében gyakorlati megoldás jöjjön létre. Ezt a saját népünkkel és a világ többi nemzetével szemben érzett felelősségünk teljes tudatában nyilvánítjuk ki. Nagyon szeretnénk azt remélni, hogy hasonlóképpen felelős hozzáállást tanúsít az Amerikai Egyesült Államok kor­mányzata is. Ebben az esetben nem lesz hiábavaló az a munka, amelyet ezekben a napokban Genfben végeztünk. Végezetül szeretnék őszinte köszönetét mondani a svájci kormánynak azért, hogy munkánkhoz biztosí­totta a feltételeket. Köszönöm a fi­gyelmet. Ronald Reagan, az Egyesült Ál­lamok elnöke a következőket mondotta: Őszinte köszönetét szeretnék mondani a svájci nép­nek a termékeny tárgyalásunkhoz szükséges feltételek biztosításá­ért. önöknek már sokéves hagyo­mányaik vannak abban, hogy elő­segítik a világbéke fenntartását, és büszkék lehetnek arra, hogy az önök városa a nemzetközi tárgya­lások fővárosa. Még egyszer - őszinte köszönet a svájci kor­mánynak és a svájci népnek. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közötti kapcsolatok új kez­detének keresésére érkeztem Genfbe. Gorbacsov főtitkárral be­ható vitákat folytattunk, amelyek felölelték kapcsolataink valameny- nyi kérdését. Meggyőződésem, hogy helyes úton haladunk. Előze­tes eredményeket értünk el, ame­lyeket rögzít a közös nyilatkozat is. A tárgyalásokat vezető képviselő­inknek olyan irányelveket adtunk, hogy a béke megszilárdítására tö­rekedjenek. Véleményem szerint olyan folyamatot kezdtünk meg, amely elvezet az országaink kö­zötti mélyebb megértéshez. Két­napos tárgyalásaink ösztönzést kell hogy adjanak a kapcsolataink­kal összefüggő munkánknak, amit folytathatunk a jövő évben esedé­kes találkozón, amelyben megál­lapodtunk. Genfbe való megérkezésem előtt nemegyszer szóltam annak szükségességéről, hogy közvetlen és tisztességes tárgyalásokon ál­lítsuk helyre az országaink közti bizalmat. Meggyőződésem, Gór? bacsov főtitkár egyetért azzal, hogy ezt a bizalmat tettekkel kell építeni, nem szavakkal. Már szól­tam azokról a javaslatokról, ame­lyeket az Egyesült Államok ter­jesztett elő a múltban; ezeknek éppen ez a motivációjuk. Az ered­mények csak több hónap, meglehet több év után mutatkoznak majd meg, és ismerjük azokat a vála­szokat, amelyeket ezekre a kérdé­sekre kell adni. Csökkentenünk kell stratégiai fegyvereink, csa- pásméró fegyvereink számát és megbízhatóbb békét kell létrehoz­nunk.

Next

/
Thumbnails
Contents