Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-22 / 276. szám, péntek

MIT ÁLLAPÍTOTT MEG A CSSZSZK NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁGA Nagy árat fizetünk a fogyatékosságok megfúráséért Vitathatatlan, hogy gazdasá­gunk további fejlesztése elképzel­hetetlen a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása nélkül A gazdasági vezetők ugyan elis­merik ezt a törvényszerűséget, de szavaik és tetteik között gyakran nagy az eltérés. Ezt erősítette meg a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának az általános gép­ipari tárcában végzett ellenőrzése is, amely során a figyelmet első­sorban a CSKP KB 8. ülése hatá­rozatainak teljesítésére összpon­tosították. A tárca jelentős mennyiségű árut szállít a szocialista és a nem szocialista országokba. Ezért kü­lönösen örvendetes az ellenőrző szerveknek az a megállapítása, hogy a műszaki fejlesztés egyes feladatait a meghatározottnál rövi- debb idő alatt oldották meg és meggyorsították a gyakorlati alkal­mazást is, mint pl. a Martini Ne­hézgépipari Művek konszernben is. Sajnos azonban, a dicséretre méltó eredmények egyelőre nem általánosak. Lényegesebb javulás a tárcában csak a következő öté­ves tervidőszakban várható. A műszaki fejlesztés még nem vált a vállalatoknál az irányítás és ter­vezés tengelyévé. Alacsony hatékonyságú irányítás Milyen hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés a műszaki fejlesztés terén? ­Annak érdekében, hogy meg­gyorsítsuk az új termékek és tech­nológiák fejlesztését, a tudomá­nyos-műszaki alap erőit a fontos feladatokra kell összpontosítani, nem szabad az erőket szétapróz­ni. Az Általános Gépipari Miniszté­rium ezt a követelményt érvénye­sítette a szerszámgépek, a sze­mélygépkocsik gyártásában és más ágazatokban a műszaki fej­lesztés állami feladatainak meg­valósítása során. Kevésbé kedvező a helyzet a vállalatoknál a megoldott mű­szaki fejlesztési feladatokkal kap­csolatban. A vezérigazgatóságok és a minisztérium ezen a szinten már kisebb mértékben befolyásol­ta az erők összevonását. Csak néhány szervezetben, így pl. az Adamovi Gépgyárban a nyomda­ipari gépek gyártásában sikerült a fejlesztési alap erőit a döntő feladatokra koncentrálni. A Pieso- ki Gépgyárakban pl. a megoldan­dó feladatok mintegy fele kiemelt, de ennek ellenére a vállalat kapa­citásának csak 44,6 százalékát összpontosítják ezekre. Az erő koncentrálása azt felté­telezi, hogy csökkentsük a megol­dandó feladatok számát, s a fi­gyelmet a legfontosabbakra fordít­suk. Sajnos, az egyes termelési­gazdasági egységek vezérigazga­tói vagy egyáltalán nem szabták meg az általuk irányított szerveze­tek ilyen jellegű feladatait, vagy pedig meghatározták őket, de en­nek ellenére nem valósultak meg. A 19 ellenőrzött gazdasági szer­vezet közül 14-ben a feladatok száma nem változott, illetve kissé emelkedett. Meglepő, hogy a szervezetek többsége arra panaszkodik, kevés dolgozójuk van a termelést előké­szítő szakaszokon, de ennek elle­nére igénybe veszik segítségüket közvetlenül a termelésben. Ez nem egyedülálló jelenség, az ellenőrző szervek az ellenőrzött munkahelyek ötven százalékában tapasztalták ezt. (gy pl. a Kysucké Nová Mesto-i Csapágygyárban és az Ústí nad Orlicí-i Elitexben. An­nak ellenére, hogy a felettes szer­vek tudnak erről, megtűrik a hely­telen eljárásokat. Nem használják ki megfelelő mértékben a nemzetközi tudomá­nyos-műszaki ‘együttműködést sem. Az esetek többségében megelégszenek a konzultációkkal, a tapasztalatcserével, az együtt­működés ritkán nyilvánul meg a termelésben Éppen ezért tavaly a nemzetközi tudományos-mű- szaki együttműködés eredménye­ként előállított termelési volumen csak a tárca termelésének öt ezre­lékét képviselte. A helyzet a követ­kező ötéves tervidőszakban meg­változik, főleg a Szovjetunióval kö­tött távlati tudományos-műszaki együttműködési szerződés meg­valósítása révén. Nagyobb erőfeszítés - nagyobb jutalom Az alkotó dolgozó teljesítménye az anyagi érdekeltség új formái­nak alkalmazásával is növelhető. A központi szervek már megte­remtették ehhez a feltételeket, vi­szont ezeket csak kismértékben használják ki. A fejlesztésben dol­gozó szakemberek kezdő fizeté­sét ugyan emelték, de ennek az intézkedésnek az eredménye csak távlatilag mutatkozik meg. Csupán ritkán ítélnek oda rend­kívüli jutalmat azért, ha a műszaki fejlesztés keretében kiváló minő­ségű, vagy műszakilag fejlett ter­mékek gyártását sikerül bevezet­ni. Tavaly például a TST Géptech­nikai Művek konszernben nyolc jutalmat fizettek ki 513 000 korona összegben. A brnói ZVS Általános Gépipari Művek konszernben nem. éltek ezzel a lehetőséggel. Az Ál­talános Gépipari Minisztérium egyetlen egy esetben sem tűzött ki jutalmat annak, aki a fontos mű­szaki-fejlesztési feladatokat rövi- debb idő alatt valósítja meg, vagy esetleg a tervezettnél jobb muta­tókat ér el. Nagyon lassan érvényesítik a javadalmazásnak azt a prog­resszív módját, hogy külön jutal­makat tűznek ki a dolgozóknak vagy csoportoknak a műszaki fej­lesztés konkrét feladatainak telje­sítéséért. A Prago-Union termelé­si-gazdasági egységben a 466 fel­adat közül csak 73 esetben alkal­mazták ezt a módszert, a TST Géptechnikai Művek konszernben csupán három kutatóintézetben és részben három termelő vállalatnál, amelyek azonban a konszern ter­melésének csupán 17 százalékát állítják elő. A formalizmus nem időnyerés A megoldott műszaki fejlesztési feladatok gyors gyakorlati alkal­mazásának alapvető feltétele a termelés idejében történő mű­szaki előkészítése. A bevezetés mögrövidítése érdekében a meg­oldás egyes feladatait egyidejűleg végzik, javítják az együttműködést és megoldó csoportokat létesíte­nek. Ezt a módszert alkalmazzák a Myjavai Szlovák Szerelvény­gyárban, a Pelhŕimovi Agrozetben és másutt, (gy például a Považská Bystrica-i Gördülöcsapágygyárak konszernben másfél évvel rövi- debb idő alatt fejlesztették ki a ru­galmasan elhelyezett orsók gyár­tását és már 1984-ben 4,2 millió korona értékben gyártottak be­lőlük. Egyes munkahelyeken azon­ban csak formális vagy kevésbé hatékony intézkedéseket hoztak (gy pl. a Brnoi Šmeral Művekben annak ellenére, hogy idejében ki­fejlesztették az LKL 250 hidrauli­kus sajtológépet, a múlt év folya­mán nem készítették elő megfele­lően a gyártást és így öt hónappal késett a kivitele a nem szocialista országokba. A megoldott felada­tok gyakorlati alkalmazásának ké­sését a 14 gazdasági szervezet közül 9-ben állapították meg. A műszaki fejlesztésben az eredményesen megoldott felada­tok gyakorlati alkalmazásának legfontosabb fázisa a sorozat- gyártás megkezdése. Az irányítás egyes szintjein azonban elsősor­ban annak szenteltek figyelmet, hogy a feladatok teljesítését pénz­ben fejezik ki és már kevesebbet a tárgyi teljesítésnek. Ez megnyil­vánul a műszaki fejlesztés állami tervével kapcsolatban, amelyet a tárca 102 százalékra teljesített. Az eredmény értékét csökkenti, hogy a 63 gyakorlati alkalmazás közül 12-t nem teljesítettek, (gy pl. nem fejezték be a szerszámgépek fejlesztését, nem vezették be a Kontis textilipari gépek gyár­tását. A CSKP KB 8. ülése határoza­tainak lassú megvalósításában szerepe van az ellenőrzésben az igénytelenségnek is. A vállalatok­nál és a vezérigazgatóságokon nem ellenőrzik idejében, tárgyila­gosan és hatékonyan a feladatok teljesítését. Az ellenőrzés a mű­szaki területekre összpontosul, a többit figyelmen kívül hagyják. A minisztérium az ellenőrzés so­rán az írásbeli tájékoztatásokra, vagy pedig egyes tanácskozások eredményeire támaszkodik. A fo­gyatékosságokat ugyan megálla­pítják, de nem hoznak intézkedé­seket kiküszöbölésükre. Az általános gépipari miniszter intézkedett a népi ellenőrzési bi­zottság által feltárt fogyatékossá­gokkal kapcsolatban. Elrendelte a tudományos-műszaki fejlesztési terv feladatainak felülbírálását és azt, hogy a fejlesztési osztályok erőit és eszközeit úgy összponto­sítsák, hogy a megoldások ideje lerövidüljön és a kifejlesztett ter­mékek színvonala elérje a legjob- bakét. Továbbá elrendelte, hogy javítani kell a feltételeket az új termékek gyártásának bevezeté­séhez s a termékszerkezet felújí­tását minisztériumi szinten kell el­lenőrizni. Nem szabad megenged­ni, hogy a kutatási és fejlesztési alap munkatársait a sorozatgyár­tás fogyatékosságainak megszün­tetésére használják ki. El kell mé­lyíteni a differenciádét az anyagi érdekeltségben. Nem utolsósor­ban következetesen meg kell va­lósítani a minőség irányításának rendszerét, s rendszeresen ellen­őrizni a CSKP KB 8. ülése határo­zatainak megvalósítását. PAVEL LAŠTOVIČKA, a CSSZSZK Népi Ellenőrzési bizottságának munkatársa A podbrezovái Šverma Vasmű dolgozói már szeptember 19-én teljesítették a 7. ötéves terv feladatait, s az év végéig 573 millió korona értékű árut termelnek terven felül, Ebból a szocialista országokba 128 millió, a nem szocialista államokba több mint 150 millió korona értékben exportálnak. Vladimír Zemko szocialista munkabrigádja, amely az egyes számú csóhúzó üzemben dolgozik, a legjobbak közé tartozik. A képen a brigád vezetője az acélcsövek felületét ellenőrzi. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) A tanulóifjúság gondosabb neveléséért Tudatos és következetes munkával (Tudósítónktól) - A sládkovičo- vói pionír- és ifjúsági ház kommu­nista dolgozói, a város iskoláinak, óvodáinak kommunista pedagó­gusai az évzáró tagsági gyűlésen, a beszámolót követő vitában a ne­velési célokat, nem utolsó sorban a munkára, a munka megbecsülé­sére irányuló nevelést állították középpontba. Milan Šimo, a járási pártbizottság aktivistája is azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy a nevelésben tapasztalható gondok és ellentmondások köze­pette is ez az oktatással egyidejű, elsődleges feladat. Az egyetértést és a tenniaka- rást tükrözték a további felszólalók indítványai, javaslatai is A feltéte­lek megteremtésére utalva sürget­te Molnár Károly a következő években felvételre kerülő tagjelöl­tek számának növelését. Pavol Macura a szakköri foglalkozások színvonalának tökéletesítéséről beszélt. Javasolta e munkába a szülők, s a város műszaki értel­miségének a bevonását. A pedagógusok iskolán kívüli munkájának értékelésével többen is foglalkoztak. Dömötör Aliz a je­lenlegi helyzetet elemzve rámuta­tott: napjaink egyik ellentmondása a gyermekek és a felnőttek meg­változott kapcsolata, mely ma már nem a tekintélyelven alapul, mint évtizedekkel ezelőtt. Erre utalva hangsúlyozta a nevelési célok fon­tosságát, és azt a követelményt, hogy a pedagógusok tegyenek meg ennek érdekében mindent. Ezzel összefüggésben sürgette a szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztését. Németh Anna a pe­dagógusok és a tömegszerveze­tek munkájának javításit tartotta fontosnak. haj. ORVOSI TANÁCSADÓ A mandulagyulladás szövődményei A mandulagyulladás a leggya­koribb megbetegedések közé tar­tozik, élete folyamán majdnem minden ember találkozik vele. Leggyakrabban tavasszal és ősz­szel fordul elő és általában az 5-től 15 éves korig terjedő korosztályt sújtja. Egyéves korig előfordulása nagyon ritka. A felnőtteknél 40 év után szintén alacsony számban fordul elő. A mandula a száj- és torok­üregben elhelyezkedő nyirokrend­szer része. A nyálkahártyájában elhelyezkedő fehér vérsejtek sem­legesítik a szervezetbe behatoló kórokozók által előidézett megbe­tegedések keletkezését. Különbö­ző külső és belső tényezők hatá­sára (megfázás, gyenge ellenálló­képesség, egyoldalú és kalóriá­ban szegény táplálkozás, fáradt­ság, testi és lelki kimerültség stb.) azonban egyes esetekben nem képes ellenállni a mikroorganiz­musok „ostromának“ és gyulla­dásba jön. A mandulagyulladás fertőző be­tegség, amelyet különféle mikro­organizmusok, főleg baktériumok, ritkábban vírusok okoznak. Nem súlyos betegség, de ha elhanya­golják és nincs kellőképpen kike­zelve, akkor komoly következmé­nyei lehetnek. Igaz, hogy az „ott­honi kezelés“ után a betegség tünetei elmúlnak, de a gyulladást előidéző kórokozók ott lappanga- nak a szervezetben és idővel a beteg számára elképzelhetetlen károsodást okozhatnak. Egy vagy több hét elteltével a kikezeletlen mandulagyulladás után jelentkez­hetnek a reumatikus láz vagy he­veny vesegyulladás tünetei. Ezek a betegségek mindig sok­kal nagyobb veszélyt jelentenek, mint maga a mandulagyulladás. A reumatikus láz nemcsak az Ízü­leteket támadja meg, hanem a szí­vet is. A szívüreget és a szívbillen­tyűket fedő hártya gyulladása fő­leg a szívbillentyű károsodásához vezet, ami gyógyíthatatlan. Az ilyen „felesleges“ szívbetegség azután nem engedi, hogy az em­ber normális életet éljen. Idővel ez a szívbillentyúhiba a szívizom elégtelenségéhez vezet, ami nagymértékben megrövidíti az ember életkorát. A felnőttek szív- betegségeinek nagy része a gyer­mekkorra vezethető vissza. A nem kikezelt mandulagyulladás másik szövődménye a heveny vesegyul­ladás lehet. A vese gyulladása a vese elégtelen működéséhez vezet, ugyanis a vese nem képes ilyenkor kiválasztórendszeri sze­repét ellátni. A vese elégtelen mű­ködése szívműködési zavarokat is kiválthat. Sok esetben a legtökéle­tesebb gyógymód sem képes megállítani a komplikációk folya­matát. Ez is bizonyítja, milyen fon­tos a mandulagyulladás megelő­zése, illetve a betegség idejében való és szakszerű gyógyítása. A heveny mandulagyulladás tü­netei: a torokfájdalom (főleg nye­lésnél), duzzadt nyirokcsomók az alsó állkapocs alatt és a nyakon, láz, fejfájás, gyengeség. Sokan nem tulajdonítanak nagy jelentő­séget ezeknek a tüneteknek. Ez pedig nagy hiba. Minden beteg az említett tünetekkel keresse fel ke- zelórvosát (körzeti, üzemi orvos), aki megfelelő kezelésben részesí­ti. A mandulagyulladást antibioti­kummal gyógyítják. Előírása és az adagolás meghatározása az orvos feladata. Az orvos tanácsait szigo­rúan követni kell. Az előírt gyógy­szert be kell szedni, még akkor is, ha a betegség tünetei 3-4 nap múlva az orvosság hatására eny­hülnek vagy teljesen megszűnnek. A gyógyítás hatékonyabb és gyor­sabb, ha a betegség alatt vitami­nokban, fehérjékben gazdag éte­leket és bőséges folyadékmennyi­séget fogyasztunk. Nagyobb gon­dot kell fordítani a szájüreg higié- nájára, ajánlatos a fertőtlenítő ha­tású folyadékokkal való szájöblö­getés. A fekvés addig szükséges, míg a láz tart. Megfelelő kezelés mellett a legtöbb esetben a beteg egy hét után gyógyultnak mond­ható. Meg kell még említenünk az idült mandulagyulladást. E foga­lom alatt a mandulagyulladás gya­kori ismétlődését értjük. Ilyenkor a tünetek gyengébbek. A mandu­lákon állandóan jelen vannak a baktériumok. Ilyen esetben a mandula elveszti védófunkcióját. Az állandó gyulladások elkerülése érdekében a legjobb megoldás a mandulák műtéti eltávolítása. Meg lehet jelózni a mandula­gyulladást? Bizonyos mértékben igen. A kór cseppfertőzéssel terjed (tüsszentéssel, zsebkendővel, sőt megfertőzött élelemmel is). A be­tegség jobban terjed a nagy kol­lektívákban (iskolák, óvodák). Ha a beteget idejében elkülönít­jük az egészségesektől, megelőz­zük további személyek megbete­gedését. Fontos még a fertőző betegségek elleni védelemben a szervezet ellenállóképességé­nek a növelése. Mégpedig rend­szeres sportolással, életritmussal, helyes táplálkozással, elegendő alvással, a személyi higiéna meg­tartásával. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1985. XI. 2;

Next

/
Thumbnails
Contents