Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-21 / 275. szám, csütörtök
ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT A szocialista törvényesség megszilárdítása közös feladatunk A CSKP XVI. kongresszusa fontos feladatként tűzte ki a szocialista törvényesség és a fegyelem megsértése elleni harc fokozását. A kongresszusi határozatok nyomán számos fontos intézkedés és dokumentum született, ezek közül a legjelentősebb a CSKP KB Elnökségének 1983. évi levele. Ugyancsak jelentős lépés volt a kormánynak a jogtalan gazdagodás megakadályozására foganatosított intézkedése. Ezek az intézkedések közismertek, állampolgáraink fokozatosan magukévá teszik őket, de ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy egyes vezetők nem szentelnek kellő figyelmet a levélben meghatározott feladatok gyakorlati megvalósításának, és felettes szerveik nem vonják ezért őket felelősségre. Mindezek ellenére pozitívan kell értékelnünk, hogy 1983 óta általában határozottabban lépnek fel mindenütt az olyan negatív jelenségek ellen, amelyek anyagi és erkölcsi károkat okoznak szocialista társadalmunknak. Említsünk meg néhány problémakört erről a területről. A társadalomellenes jelenségek egyik veszélyes megnyilvánulása a megvesztegetés, a korrupció. Ez összeegyeztethetetlen a szocialista erkölccsel, törvényességgel és fegyelemmel. Egyelőre azonban nehezen leplezhető le, mivel a két érdekelt fél rendszerint mindent megtesz azért, hogy a tények titokban maradjanak. A korrupció egyes okait ismerjük. Ilyen például bizonyos árufajták tényleges vagy mesterségesen előidézett hiánya, az, hogy nem mindenkinek nyílik lehetősége, hogy a napjainkban „divatos“ iskolákban tanuljon, a betegségekről már nem is beszélve, mert ilyenkor az ember mindenre képes, a hálapénz fizetését is beleértve. Véleményem szerint az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítanunk erre a nem kívánatos jelenségre, minden eszközt és lehetőséget ki kellene használnunk az erkölcstelen magatartás megszüntetésére. Talán segítene az átgondoltabb felvilágosító munka, azok nyilvános megszégyenítése, akik nem restellnek pénzt kérni, illetve elfogadni a rászoruló embertársaiktól. Társadalmunk számára minden törvénysértés, kihágás veszélyes. Lehetetlen, hogy minden negatív jelenséget megemlítsünk. Beszélni szeretnék azonban azokról a helytelenségekről, amelyek a sportéletünkben fordulnak elő. Megdöbbentő, hogy éppen ezen a területen, ahol elsősorban fiatalok tevékenykednek, olyan gyakori a korrupció. A munkásmozgalom történetéből tudjuk, a proletariátus milyen nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a sportvetélkedőket és rendezvényeket is kihasználja a fiatalok egyesítésére a nemes célokért folytatott küzdelemben. De milyen a helyzet ma, hogyan irányítjuk a fiatal sportolókat, akiknek példát kellene mutatniuk a többi fiatalnak? Az aránytalan pénzbeli juttatások szerénytelenné teszik a fiatalokat és a szerénytelenség nagyon veszélyes fertőző betegség. Polgártásaink sokszor nyíltan beszélnek arról, szinte természetesnek tartják, hogy melyik egyesület mennyit fizetett egy játékosért, egy edzőért, ...hogyan vesztegették meg a bírót... és ráadásul készpénzben fizettek!? Úgy gondolom, az illetékeseknek nagyobb figyelmet kellene szentelniük ezeknek a kérdéseknek. Meggyőződésem, hogy a fiatalok azért kezdenek sportolni, hogy kihasználják képességeiket, kamatoztassák ügyességüket, egészséges becsvágyukat. További fejlődésük - a sportágban és erkölcsi magatartásukban is - egyesületi vezetőiktől függ, nekik kell úgy nevelniük a fiatalokat, hogy a sportot ne tekintsék jogtalan haszonszerzés forrásának. Még egy fontos tényt szeretnék megemlíteni. A bűnözés, de különösen a gazdasági bűnözés megelőzésében nagyon fontos szerepe van annak, hogy mennyi idő telik el a tettes leleplezésétől a bírósági tárgyalásig. Munkahelyeinken először nagy visszhangot keltenek a szocialista tulajdon megkárosításának esetei, érdeklődéssel várják, milyen büntetést kap a tettes. Ilyenkor az lenne a leghatásosabb, ha az eljárást meggyorsítanák, a bűncselekmény leleplezése után rövid időn belül kiszabnák a büntetést. Saját tapasztalatomból tudom, hogy azokban az esetekben, amikor a kivizsgálás több hónapig eltart (még a legegyszerűbb esetekben is, mint például gyümölcs vagy takarmány lopásakor), a büntetésnek már alig van nevelő hatása. A bűncselekmények okait elemezve gyakran juthatunk arra a következtetésre, hogy sok törvénysértést okoz az emberek gyarlósága, az ellenőrzések hiánya. A szocialista törvényesség megtartásában még sok a tennivalónk. A bűnesetek legtöbbjében szerepet játszik a kapzsiság, az a törekvés, hogy egyesek bármilyen áron meg akarnak gazdagodni. S ilyenkor leggyakrabban megkárosítják a társadalmat, embertársaikat. Az elmúlt időben sokat tettünk a szocialista törvényesség megszilárdításáért a szervező és irányító tevékenységben, a politikai munkában, de az ügyészségek és a bíróságok területén is. A szocialista társadalom megteremti a feltételeket a társadalom, a társadalmi csoportok és az egyének érdekeinek egybehangolásához, ami jó alapot képez a szocialista törvényesség, a fegyelem és az erkölcs további megszilárdításához, a társadalom politikai és erkölcsi egységének megerősítéséhez. El kell érnünk, hogy mindenki saját hatáskörében következetesen teljesítse a szocialista törvényesség megtartásával kapcsolatos feladatait, mert csak így érhetünk el a jövőben még jobb eredményeket. PÓCS JÓZSEF, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője Harminc éve adták át rendeltetésének a Szövetségi Vasútvonalat. Több mint tízezer építőjének egyike Felix Kendera, a kassai (Košice) fütőház mozdonyvezetője. A vasútvonal villamosítását követően az elsők között kapcsolódott be az egyszemélyes mozdonyvezetés mozgalmába. (Jozef Veselý, ČSTK felvétel) Gyermekeink jobb ellátásáért Megoldani a kisgyerekek elhelyezését, amíg az anyák dolgoznak, nem volt könnyű sem a múltban, sem ma. Nagymegyeren (Calovo) két bölcsőde és öt óvoda működik, az előbbiben 125, az utóbbiban 490 gyermekkel. A gyermekintézmények üzemeltetésére évi 3 millió 800 ezer koronát fordítunk. A város területén található nagyobb üzemek - az Agrokomplex, az efsz, a Tesla, a Vágmenti Gépgyár - vezetői tagjai a városi nemzeti bizottság mellett megalakult igazgatói tanácsnak, az ő érdekük is az, hogy az üzemeikben dolgozók gyerekei minél jobb feltételek között nevelkedjenek. Megoldódott az ötéves gyerekek beiskolázása, sőt, a városban élő 400 cigánycsalád gyerekeinek Az utasok szolgálatában új szú 1985. XI. 21. A fővárosi tömegközlekedést sajnos gyakran érik jogos panaszok. Ez jelentősen befolyásolja az emberek minennapi közérzetét, s talán még a munkahelyükön végzett tevékenységük színvonalát is. Éppen ezért mi sem vagyunk megelégedve a tömegközlekedés jelenlegi állapotával - már ami a terjedelmét és a szolgáltatásaink minőségét illeti. A tömegközlekedés iránti igények azonban jelentősen meghaladják (kb. 8-9 százalékkal) a lehetőségeinket. A helyzetet még súlyosbítja, hogy a város lakossága szüntelenül növekszik, új lakótelepek épülnek. Mindez szinte aránytalanul növeli a velünk szemben támasztott igényeket. Itt ugyanis nemcsak arról van szó, hogy több utast kell elszállítanunk, de egyre nagyob területen is kell végezni a szolgáltatásainkat, új járatokat, vonalakat létesíteni, a már meglévőket módosítani... A legkritikusabb helyzet jelenleg kétségtelenül a Duna bal partján van, ahol még mindig számolnunk kell a lakosság évi 15 ezres növekedésével, s azzal, hogy ezekről a lakótelepekről mindenki a város más részeibe utazik munka után, mivel lakóhelyük közelében nem találnak munkaalkalmat. A fejlesztési lehetőségeinket azonban behatárolják a takarékossági intézkedések és a munkaerőhelyzet. Főként az autóbuszokra nehéz gépkocsivezetőket találnunk, márpedig ezekkel bonyolítjuk le a tömegközlekedés mintegy 70 százalékát. A lakosságnak a közlekedés iránti igényeit csak a tömegközlekedési eszközök maximális kihasználtságával, túlzsúfoltságával tudjuk úgy-ahogy kielégíteni. Ebből a szerencsétlen helyzetből következik az is, hogy amint kiesik egy járat, máris problémák keletkeznek, mert a következő már nem tudja felvenni az összes utast. Ez főként a reggeli és a délutáni csúcsban fordulhat elő. A városi tömegközlekedésben a kívánatosnak azt tartanánk, és azt szeretnénk elérni, hogy a vállalatunk teljesítőképessége, kapacitása normális színvonalra kerüljön, vagyis ne a maximális kihasználtság figyelembevételével legyünk kényszerítve tervezni, hanem a gyártó által meghatározott férőhelyekkel. Ez a rés a szabvány szerint és a valóságban kihasznált férőhelyek között olyan tartalékot jelentene, amely nagyon jó szolgálatot tehetne a rendkívüli esetekben, mint pl. egy járat kiesése üzemzavar miatt. Természetesen ennek az ideálisnak nevezhető állapotnak az eléréséhez nagy beruházásokra lenne szükség, javítani kellene a műszaki bázisunkat, több kocsitárolóra, javítóműhelyre, üzemanyagra és sofőrre lenne szükségünk, nagyobb üzemeltetési költségkeretre - röviden: sokkal több pénzre, s mivel azzal nem számolhatunk, hogy a dotációk ugrásszerűen növekednének, szolgáltatásainkat elsősorban a munka termelékenységének növelésével, jobb munkaszervezéssel, a munkaerőgondjaink fokozatos megoldásával szeretnénk javítani. Ami a fejlesztést illeti, a megtett utaskilométerek, számát évi 4 százalékkal növeljük, vagyis az idei 50 millió kilométerről 1990-ben 59 millió kilométerre. Igyekezetünket az igények és a kínálatunk közt fennálló aránytalanság megszüntetésére összpontosítjuk. Nagyobb befogadóképességű, több férőhellyel rendelkező trolikat és villamosokat szerzünk be. Az utcákon már közlekednek a csehszlovák-ju- goszláv kooperációban készült Zanussik, két- három éven belül megjelennek a hazai gyártmányú csuklós trolik, amelyek kb. annyi férőhellyel rendelkeznek majd mint a mai Ikarusok és a közeljövőben új, 350 férőhelyes villamosokat is kapunk. Nem véletlen, hogy éppen a villamos meghajtású tömegközlekedési eszközökben látjuk a fejlesztés jövőjét, hiszen ezek most világszerte a reneszánszukat élik - az üzemeltetésük olcsóbb és csendesebb, s amit a városi tömegközlekedés szempontjából talán a legfontosabbnak tartok, nem mérgezik a környezetünket. Mindettől eltekintve a munka hatékonyságát (amelyet körülményeink között az egy sofőr által elszállított utasok számával jellemezhetünk) a legjobban a villamos-közlekedésben tudjuk növelni - a kocsik összekapcsolásával. A következő ötéves tervidőszakban főként a villamos- és a trolihálózat bővítésével számolunk, mintegy 10 százalékkal szeretnénk emelni ezek részesedését a tömeg- közlekedésben. Természetesen ott, ahol változtatásokat készítünk elő a közlekedés szervezésében és módjában, megvitatjuk ezeket a kérdéseket a helyi és a városkerületi nemzeti bizottságokkal, a polgári bizottságokkal, hogy az intézkedéseink megfelelően szolgálják a lakosság érdekeit. Az új villamos- és trolivonalak létrehozásával felszabadult autóbuszokkal pedig a Duna bal partján levő lakótelepek népességének közlekedési gondjait oldjuk majd meg. Igyekszünk kihasználni a tudományos-technikai forradalom nyújtotta lehetőségeket is. Jelenleg pl. 80 közlekedési csomópontra kellene kihelyeznünk a diszpécsereinket, hogy tökéletes áttekintésünk legyen a pillanatnyi helyzetről. Persze, távolról sincs ennyi emberünk, s ezért a számítástechnika és a távközlés bázisán működő automatizált diszpécseri irányítás rendszerének kiépítésével szerzünk majd áttekintést minden egyes kocsinkról, ami lehetővé teszi a gyors beavatkozást minden szabálytalanság esetén. JOZEF HLA VINA, a Bratislavai Közlekedési Vállalat közlekedési igazgatója beiskolázottsága is 100 százalékos, a 3-5 évesek 80,1 százaléka pedig rendszeresen látogatja az óvodákat. Az idén valósult meg a város központjában levő óvoda tatarozása, ahol külön osztályt létesítettek számukra abból a megfontolásból, hogy másképp - s ez többet jelent - kell velük foglalkozni, mint a többiekkel. Szüleik ma már megértik ezt, s az elvárások szerint hordják gyermekeiket az óvodába. A város szélén található óvoda pedig kizárólag a cigány- gyerekeknek épült. A kicsik szívesen jönnek ide, a szülők is tudják, hogy ha a gyerekek két napot igazolatlanul hiányoznak, már a városi nemzeti bzottságon kell a mulasztást megmagyarázniuk. Persze tudjuk, a helyzet jónak nem mondható, de a gondokon segít majd az új lakótelepre tervezett bölcsőde, és óvoda. Természetesen nálunk is felvetődik az üzemi, illetve egy közös beruhá- zázással épített óvoda szükségességének kérdése. A Vág Menti Gépgyár tervbe vette üzemi óvodája felépítését. Ha ez megvalósul, s az említetteket is átadják, egyenesbe kerülünk. Ez közös érdek, hiszen a nők foglalkoztatási aránya itt is évről évre emelkedik. Nagymegyeren sikerült teljesíteni, sót túlteljesíteni a választási programban kitűzött feladatokat. A lakosság szeme láttára, s hathatós támogatásával portalanítottuk az utakat, építettünk járdákat, létesítettünk zöld területeket. A városi nemzeti bizottság tisztségviselői, a képviselők és a lakosság igyekeztek közös erővel megoldani a felvetődő problémákat. Szeretnénk, ha a jelenleg 8941 lakosú városunk tovább épülne, szépülne, gazdagodna. A város célja enyhíteni a dolgozó anyák gondjain, s ezért a következő tervidőszak egyik fontos feladata lesz nemcsak a lakások, hanem az újabb gyermekintézmények felépítése is. Bízunk abban, hogy a 8. ötéves tervidőszak 285 millió koronás beruházásából jut bölcsődére, óvodára is. S ez a város, mindannyiunk érdeke. DR. KRASCSENICS GYÖRGY, a Nagymegyeri Vnb közigazgatási szakosztályának vezetője
