Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-21 / 275. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG-------- KOMMENTÁLJUK -------­. — * BULGÁRIA Előtérben a kevésbé energia- és nyersanyagigényes ágazatok fejlesztése Azokat, akik figyelemmel kísérik a bolgár népgazdaság helyzeté­nek alakulását, bizonyára meglep­te a villamosenergia, a benzin, az olaj, több élelmiszerfajta, elektro­mos háztartási cikk, néhány sze- mélygépkocsi-típus árának, illetve egyes szolgáltatások díjszabásá­nak a módosítása. Köztudott ugyanis, hogy Bulgária gazdasága az utóbbi időben kiegyensúlyozot­tan fejlődött, a növekedés nem tért el lényegesen a tervezettől. Az ország ugyan nagymértékben függ a külkereskedelem alakulá­sától, ennek ellenére egyes szo­cialista országoktól eltérően az or­szág külföldi eladósodása nem ért el olyan mértéket, hogy veszé­lyeztette volna a fizetési mérleg egyensúlyának a fenntartását. Az eddigi elemzésekből az de­rül ki, hogy a gazdasági nehézsé­gek elsősorban a mezőgazdasági termelés területén jelentkeztek. Ezek inkább átmeneti jellegűek és mindenekelőtt a bolgár gazdasá­got egymás után háromszor sújtó szárazság okozta nehézségekkel függnek össze. Ez azonban nem­csak az agrárszektort érintette. Az energetikai ipar - mindenekelőtt a vízi erőművek - szintén megé­rezte a szárazság következmé­nyeit. Korlátozni kellett az orszá­gos hálózatba juttatott villamos energia mennyiségét, ami több ágazatban bonyolította a helyze­tet, legfőképpen az energiaigé­nyes népgazdasági ágazatokban. Ennek következtében csökkent a kohászati termelés, korlátozták néhány vegyipari termék gyártását stb. A bolgár népgazdaság nem INNEN - ONNAN • A TOKIÓI EGYETEM kutatócso­portjának a világon először sikerült bio- chipet kifejleszteni. A számítógépek memóriájának parányi egységét azért nevezik biochipnek, mert noha ennek is szilícium a fő alkotóeleme, ugyanak­kor kis celláinak anyagául protein szol­gál. A speciális proteinanyagot lovak szívéből nyerték. A proteines cella le­hetővé teszi, hogy az áramot bizonyos hullámhosszú fénnyel lehessen szabá­lyozni a biochipben, amely a mostani számítógépi memóriachipek kapacitá­sát legkevesebb tízezerszer múlja fel­ül. A szakértők szerint megalkotása áttörést jelent az „emberien“ gondol­kodó, úgynevezett ötödik generációs számítógépek kifejlesztésének útján. • A COCOM-BIZOTTSÁG úgy döntött, hogy Kínát illetően december­től új rendszabályokat léptet életbe, lehetővé téve különböző ipari és tech­nológiai berendezések exportjának nagymértékű növelését. Igy minden előzetes engedélyeztetés nélkül - „önálló elbírálás" alapján - exportál­hatnak Kínába egyebek között külön­böző számítógépeket, félvezetőket, numerikus vezérlésű szerszámgépe­ket, elektromos kapcsolóberendezése­ket, repülőgép-alkatrészeket és repü­lőgépeket. összesen mintegy har­minc-negyven exportcikk kerül le a ti­lalmi listáról. • A KÖZÖS PIAC hivatalos jelenté­se szerint a közösség tagországainak összesített exportja 1985 május-júni- us-júliusában tizenhat százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezzel szemben az import csak kilenc százalékkal haladta meg a tavalyit. A Közös Piac és Japán közötti kereskedelem mérlege még erősebben Japán javára billen. Naka- szone japán miniszterelnöknek ez év nyarán elhangzott ígéretéből, amely szerint szélesebbre tárják Japán kapuit a közösség tagországaiból származó áruk előtt, eddig nem sok valósult meg. • A KAZAHSZTÁNI GEOLÓGU­SOK átfogó földtani kutatásokat vé­geztek, s ennek során bebizonyoso­dott, hogy óriásiak a nyersanyagtarta­lékok a Szovjetunió ásványi nyers­anyagokban egyik leggazdagabb köz­társaságában. Kazahsztán legújabb kőolaj- és földgázlelőhelyei közül a leg­ígéretesebb az Ural folyó völgyében található mező, ahol az idén a tervek szerint 2,2 milliárd köbméter földgázt termelnek ki, a következő ötéves terv (1986-90) végén pedig ennek ötszö­rösét. • A FRANCIA gabonakivitel az 1985-86-os évben várhatóan eléri a harmincmillió tonnát, ebből 17-18 millió tonna búza. A Szovjetunió két­millió tonna búza és hatszázezer tonna árpa vásárlására kötött szerződést, s növekednek a francia gabonaeladá­sok a Közös Piac országaiba is. A fran­cia mezőgazdasági termelők jövedel­me ugyanakkor az idén öt százalékkal csökken. megfelelő szerkezete jelenti a to­vábbi problémát, mivel túlsúlyban vannak a sok energiát és alap­anyagot felhasználó ágazatok. Bulgáriában az utóbbi években fő­leg a gazdasági fejlődés extenzív tényezőire támaszkodtak, s ennek következtében az anyagfelhasz­nálás növekedésének üteme két­szerese volt a nemzeti jövedelem növekedési dinamikájának. Ilyen helyzetben mindenképpen mielőbbi szerkezetváltásra volt szükség, tekintve, hogy Bulgária külföldről szerzi be a felhasznált nyersanyagok 70 százalékát, to­vábbá a villamosenergia-fogyasz- tásnak mindössze 40 százalékát fedezi hazai forrásból, s nem utol­sósorban pedig az importált ener­giahordozók, nyersanyagok és élelmiszerek árai jelentősen emel­kedtek. Mivel a felhívások ellenére mind ez idáig nem sikerült lénye­ges javulást elérni a takarékosság terén sem a termelésben, sem a háztartásokban, a kormány áre­melésekhez folyamodott: október­től 58 százalékkal emelte a terme­lési célokra felhasznált villamos energia árát, míg a háztartások­ban ezentúl 41 százalékkal került többe a villanyáram, a benzin és az olaj ára pedig 35 százalékkal emelkedett. A kormány rendelete értelmében ezentúl tilos folyékony tüzelőanyagot és villanyáramot használni az irodák, lakások, hét­végi házak fűtésére. A jelenlegi bolgár energiahely- zetből a kiutat a következő ötéves tervidőszakra az energiaforrások és nyersanyagok hatékony ki­használását előirányzó program megvalósítása jelenti, amely ösz­tönzi a gazdasági szerkezetváltás megvalósítását és elsősorban ke­vésbé energia- és nyersanyagigé­nyes ágazatok fejlesztésére he­lyezi a hangsúlyt. A program köz­ponti célkitűzése az, hogy a jövőre kezdődő ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem meghatáro­zott mértékű emelkedését úgy kell elérni, hogy az energia- és nyers­anyagfelhasználás ne haladja meg a jelenlegit, vagy bizonyos mértékig csökkenjen. (A Hospodárske noviny nyomán) WIRTSCHAFTSWOCHEi Farmerek és farmerbankok bajban Az amerikai farmerek 200 milli­árd dollárral tartoznak bankjaik­nak. Az adósoknak majdnem a fele fizetésképtelen, ezért az USA mezőgazdasági bankjait sú­lyos válság fenyegeti. Az amerikai farmerek érdek- képviselete azt állítja, hogy min­den második percben otthagyja egy-egy amerikai farmer a mező- gazdaságot. Csak az elmúlt két évben 20 ezer farmot árvereztek el nevetségesen csekély összege­kért, mert a tulajdonosok nem tet­tek eleget kölcsöntörlesztési köte­lezettségeiknek. Az ilyen tömeges fizetésképtelenség természetesen súlyos következményekkel jár a bankokra nézve is, amelyek éveken át nagyvonalú hiteleket nyújtottak a farmereknek. Az ame­rikai bankéletben már komolyan tartanak attól, hogy az egész ag- rárbank-hálózat rövidesen válság­ba jut. Az amerikai farmerek 213 milli­árd összadósságából 74 milliárd jut jelenleg a Központi Mezőgaz­dasági Bankra. Ebből 17 milliárd dollárt a „nem funkcionáló“ köl­csönök kategóriájába sorolnak, ami csak finomkodó körülírása an­nak, hogy ezeket a kölcsönöket minden bizonnyal le kell majd írni. Az 1933-ban alapított Farm Credit System (FCS) az idén 350-400 millió dolláros veszteséggel szá­mol - fennállása óta először. A jelenlegi agrárbank-válság okai visszanyúlnak a hetvenes évek végére. A világszerte meg­nyilvánuló nagy kereslet és az ala­csony dollárárfolyam következté­ben az USA mezőgazdasági ex­portja erősen megugrott, s ez tete­mes nyereséget hozott a farme­reknek. De ami akkoriban óriási fellendülésnek tűnt, napjainkban kiderült, hogy csupán óriási szap­panbuborék volt. 1981 óta a far­merek nyakán maradt termésük jelentős része, mert a külföldi ela­dások folyamatosan csökkentek: a mezőgazdasági export értéke az 1981. évi 44 milliárd dollárról az idén 32 milliárdra esett vissza. Egyidejűleg csökkent a gyakor­ta spekulációs célokkal fölvásárolt ingatlanok értéke, márpedig a far­merek ezekre vették fel a kölcsö­nöket: a telkek lowa mezőgazda­sági államban 49 százalékkal, Nebraszkában 46, lllinoisban pe­dig 42 százalékkal veszítettek ér­tékükből. Az amerikai farmerek el­adósodása 1981 óta közel négy­szeresére szökött fel. Az USA mezőgazdasági mi­nisztériumának becslése szerint jelenleg legalább 350 ezer farmer küzd súlyos pénzügyi nehézsé­gekkel. Közülük - minisztériumi szakértők szerint - 45 ezer „gya­korlatilag fizetésképtelen és a Csőd szélén áll“. De éppen az ebbe a kategóriába sorolt gazdák tartoznak 90 milliárd dollárral, ami a problematikus kölcsönök 45 százaléka. Ez az összeg nagyjá­ból annyi, mint a latin-amerikai országok együttes adósságának egyharmada. Az adósságlavina immár áldozatokat is kezd szedni a bankok körében: az idén eddig 78 amerikai hitelintézet ment csődbe, s ezek közül 44 volt me­zőgazdasági bank (két évvel eze­lőtt csupán 40 bank húzta le a ro­lót, s ezek között alig volt mező- gazdasági bank). Az FCS-nek 1985-ben már 500 millió dollárral kellett a segítségére sietnie két körzeti bankjának, amely anélkül fizetésképtelenné vált volna. A mentőakciót az FCS többi tíz bankjának értékes tartalé­kaiból kellett finanszírozni. Az egyik körzeti bank elnöke szerint azonban „a mi zsebeink sem fe­neketlenek“. Márcsak azért sem, mert pillanatnyilag az FCS tizen­két körzeti bankja közül kilencnek a problematikus kölcsönei megha­ladják saját tőkéjének összegét. Az FCS kölcsönkötvényei (ezeknek kibocsátásával finanszí­rozzák a szervezet tevékenységé­nek zömét) ma még vevőre talál­nak a Wall Streeten, ami azzal magyarázható, hogy a befektetők bíznak benne: végszükség esetén Washington minden bizonnyal megmenti a mezőgazdasági ban­kokat. S voltaképpen a kormány­nak nem is marad más választása, hiszen a Wharton Econometrics gazdaságkutató intézet nemrég egyik jelentésében arra figyelmez­tetett, hogy „a mezőgazdasági bankok csődje járványként átter­jedhet más hitelszektorokra is, és ebben az esetben az USA egész pénzügyi rendszere összeo­molhat“. Mindent elértünk? Már javában folynak a pártalapszervezetek évzáró taggyű­lései, melyek ezúttal nemcsak a legutóbbi évzáró tanácsko­zás óta végzett munkát értékelik, hanem a most záruló ötéves tervidőszakban elért eredményeket is. Ezek az eredmények a kommunisták s a többi dolgozó igyekezete, becsületes helytállása árán születtek meg; hiba lenne tehát, ha az értékelésnél nem emelnénk ki őket. Ha az évzáró taggyűlések nem méltányolnák az emberek kezdeményezését, elvégzett munkáját. Hiba lenne azonban az is, ha túlságosan nagy teret, aránytalanul sok időt szentelnénk a tanácskozásokon annak, amit elértünk. Ez még abban az esetben sem helyes, ha valóban kimagasló eredményekről van szó. Nagyon frappán­san fejezte ki ezt egy fiatal párttag a minap, a Sered'i Nikkelkohóban, amikor ezt mondta: „Helyes, hogy szólunk arról, amit elértünk, de még inkább arról kellene beszélnünk, amit elérhettünk volna, ha még jobb munkát végzünk“. Ennél meggyőzőbben szinte ki sem fejezhető az az alkotó hozzáállás, mely a felszólalások többségét jellemzi, hiszen azért mondják el véleményüket az emberek, hogy egyre javuljon az alapszervezet munkája, s hatáskörében még jobb eredmények szülessenek. Szinte mindenütt el lehet gondol­kodni azon, hogy például a megtakarított üzemanyag mennyi­sége, az első osztályú termékek aránya nem lehetne-e nagyobb, a selejt aránya pedig kisebb. Hogy a taggyűlésekről és a pártoktatásról nem hiányozhatnának-e még kevesebben stb. Természetesen a mennyiség növelésének is vannak határai. Előfordul, hogy a gyártás a régi technikával és technológiával tovább már nem növelhető. Ilyen esetekben a korszerűsítés, a tudomány és a technika vívmányai minél gyorsabb meghonosítása, gyakorlati alkalmazása az a fela­dat, melyet elsősorban a kommunistáknak kell megérteniük. Mind a pártbizottságok beszámolói, mind a felszólalók lényegében arra is rámutatnak, hogy mi mindent kell még jobban végezni, hogy javuljanak az eredmények, hogy hiány­talanul teljesítsük feladatainkat, elérjük kitűzött céljainkat. A Meri ni Efsz pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén például az egyik felszólaló rámutatott arra, hogy a gépesítők csoportja ugyan nem kis erőfeszítések árán teljesítette fel­adatait, de ez egyes dolgozóikkal szemben határozottabb fellépést követelt meg. A bratislavai Hočimin utcai alapis­kola pártalapszervezetének tanácskozásán egyebek közt olyan felszólalás hangzott el, hogy a tanulóknak az osztályfő­nökök és a pionírszervezet irányításával szocialista gondo­zásba kellene venniük a tantermeket. Az érsekújvári (Nové Zámky) kórház 1. pártalapszervezetében az egyik felszólaló arra figyelmeztetett: az egészségügyi dolgozók nem enged­hetik meg, hogy egyesek rontsák a szocialista egészségügy hitelét. örvendetes, hogy a most folyó évzáró taggyűlések légkö­rét a bírálat és az önbírálat szelleme, a még kiválóbb eredmények elérésének, a tartalékok feltárásának igyekezete jellemzi. FÜLÖP IMRE Fokozott munkaaktivitással várja a CSKP XVII. kongresszusát a Zvoleni Vasúti jármű-javító Üzem és Gépgyár Juraj Fridrich vezette szocialista munkabrigádja. Terven felül két gőzgenerátor megjavítását vállalta, ami 80 ezer korona értéket jelent. Juraj Fridrich munkabrigádjának felhívására az üzem többi kollektívája is fokozta igyekezetét. A képen (jobbról): Juraj Fridrich, Ivan Pole- šenský és Jan Malček munka közben. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Nagyobb választék az iparcikkekből (ČSTK) - Várhatóan zavartalan lesz a téli piac ellátása iparcikkek­kel. A tavalyi utolsó negyedévhez képest a kereskedelem 231 millió koronával nagyobb értékben ren­delt meg textilipari és ruházati cik­keket. A kínálatot pamutkelmék, kötöttruhák, fehérneműk, sportkel­lékek, játékszerek, elektronikai cikkek, villamos háztartási eszkö­zök, lábbelik és ékszerek behoza­tala is gazdagítja több mint 45 millió korona értékben. Mindez főleg a pamutfehérne­műk kínálatában nyilvánul meg. Ugyancsak több lesz tavalyhoz képest a különféle ruházati cikkek­ből, például lányka téliKabátokból, női kötöttruhákból, gyapjú- és te- szilöltönyökból. A karácsonyi vá­sárt több újdonság is gazdagítja, köztük a Tatrasvit vállalat férfiing­jei és pulóverei, nói kosztümök és különböző harisnyák. Ennek elle­nére nem sikerül teljes mértékben fedezni a harisnya, a gyermek­harisnyanadrágok, a tréningruhák, a hazai gyártmányú Races gyer­mekcipők iránti keresletet, bár az árukészletet növelik. Ami a többi iparcikket illeti, a sportkerékpárok, a varrógépek, a hűtő- és a mélyhútőgépek, vala­mint a hordozható színes tévéké­szülékek kivételével elegendő áru lesz. Tavalyhoz képest bővül a vá­laszték üveg- és porcelántárgyak­ból, konyhaedényekból, kozmeti­kai cikkekből. Ugyancsak van ele­gendő ajándéktárgy, például szov­jet gyártmányú villanyborotva, va­saló, hajszárító, elektromos robot, mérleg, szánkó és sí, rádiómagnó és In-line képernyőjű színes tévé- készülék. Kínában gyártott játékok is kaphatók lesznek. ÚJ SZÚ 4 1985. XI. 21 VILÁGGAZDASÁG

Next

/
Thumbnails
Contents