Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-19 / 273. szám, kedd

Petrovce község lakosai a Nemzeti Front választási programjának tel­jesítését követő­en a XVII. párt- kongresszus tisz­teletére kötele­zettséget vállal­tak, hogy egy év alatt Z akció kere­tében felépítenek egy kétmillió ko­rona értékű két- tantermes óvodát. A felvételen balról Stefan Gačko mérnök, a helyi nemzeti bizottság elnöke, Štefan Roviniak, a hnb képviselője és Mi­chal Krajňak, az é- pítőbrigád veze­tője az óvoda tervrajzát tanul­mányozza. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) Biztató jelek Látogatás egy Sajó menti központi községben ÚJ SZÚ 1985. XI. 19. A Rozsnyói (Rožňava) járás gazdag történelmi és főleg mun­kásmozgalmi múlttal rendelkező központi községe, Pelsőc (Pleši- vec) az utóbbi évtizedekben nem fejlődött olyan ütemben, mint a já­rás, illetve a kerület más hasonló települései. Ezt a tényt mindjárt az elején le kell szögezni, hiszen ez mindenkinek feltűnik, s azon nyomban kérdések is felvetődnek: hol lehet a hiba, miért ez a lassú változás, miért nincs például a mai napig se művelődési háza ennek a 2560 lakosú nagyközségnek? Míg nem ismertem a pelsóci embereket, addig azt hittem, a hi­ba bennük van, de aztán rájöttem, ez így korántsem igaz, hisz ezek­nek az embereknek is megvannak a vágyaik, az igyekezetükkel sincs hiba, dolgozni meg talán még töb­bet is dolgoznak, mint másutt. Hogy miért nincsenek akkor mégis látványosabb eredményeik falufej­lesztésben? Nos, úgy érzem nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: azért, mert a falu vezetősége nem állott feladata magaslatán. Hogy hogyan értem ezt? Hajlok afelé, hogy nem volt eléggé következetes és harcias, azaz azokat a reális elképzelése­ket, amelyeket a választópolgárok szükségesnek tartottak volna megvalósítani, nem sok esetben tudta olyan formában a járási szervek elé terjeszteni, hogy az bekerült volna a választási prog­ramba. Mindezek ellenére azt is le kell szögezni, hogy a falu vezetői azért rengeteget dolgoztak. Tudni kell, néhányszor az is előfordult, hogy amikor problémáikkal a járás illetékeseihez fordultak azzal küld­ték haza őket: ,,Bízunk bennetek, ti ezt egyedül is megoldjátok!“ A pelsőciek nem hadakoztak, ha­zajöttek és cselekedni kezdtek: toldoztak, foldoztak, s a problémá­ikat megoldották - legalábbis át­menetileg. Ehhez bizony sokszor nagy erőfeszítésekre volt szükség. Mikuláš Orosz, a helyi alapisko­la igazgatója, a hnb régi képvise­lője mondja:-Az iskolát illetően nem volt könnyű a helyzetünk, ugyanis nem csak tanítanunk, hanem jóformán állandóan építkeznünk is kellett. Előbb a volt megyeháznak a felét alakítottuk át iskolának. Központi fűtést, vizet kellett bevezetnünk. Itt volt a legkevesebb építészeti be­avatkozásra szükség. A papok és nagygazdák közös raktárát vi­szont teljesen át kellett építenünk, hogy taníthassunk benne. A Vár utcában, a hajdani egyosztályos iskolából a lakórészek átalakításá­val négy osztálynak teremtettünk viszonylag megfelelő körülménye­ket. 1958-ban ugyan felépült egy iskola is, de gondjaink ezzel sem oldódtak meg. 1964-ben már egy 24 tantermes korszerű új iskola felépítésének az engedélyezését kértük. Ezt később meg is kaptuk, igaz csak 16 tantermesre. A tervek szerint három év alatt kellett fel­épülnie ennek az iskolának, saj­nos a kivitelező (a Rozsnyói Járási Építőipari Vállalat) mulasztásai miatt hét év lett belőle, s csak az idén szeptemberben adták át. Most azt is mondhatnám, hogy az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Nevet, mert az alapiskola 5-8 osztályos szlovák és magyar tanulói most már tényleg jól fel­szerelt, korszerű osztályokban ta­nulhatnak. Sir, mert ez az iskola sem teljes! Hiányoznak a műhe­lyek s nem épült fel a konyha, az étterem. A régi iskola étterme, ami a falu másik végébén van, 70 személyes, de 500 tanulónk étke­zik ott. Iskolánk 19 szlovák és 12 magyar osztályának különben 767 tanulója van. Máté László, az iskola igazgató- helyettese, a Kelet-szlovákiai Ke­rületi Nemzeti Bizottság képvise­lője: gyobb része, átadták rendelteté­sének a 2,5 millió korona beruhá­zással épült szolgáltató házat, - hogy csak a legjelentősebb dol­gokat említsük meg. Balogh Miklós nemrég került a hnb élére, jóllehet mint tanács­tag ismeri a régi és az újkeletű gondokat.- Nincs szándékomban becs­mérelni elődeim munkáját, hiszen tudom, milyen körülmények között dolgoztak. Nagy érdemüknek tar­tom, hogy a nőik foglalkoztatottsá­gát megoldották. Szeretném, ha a korábbi gyakorlathoz képest a jövőben legalább valamennyivel kevesebbet kellene improvizál­nunk. Az iskolakomplexum teljes Az új iskola - étterem nélkül Való igaz, hogy kerületünkben kutatva-keresve se találnánk még egy községet, ahol az utóbbi há- rom-négy évtized alatt olyan vi­szontagságos körülmények között kellett volna a gyerekeket oktatni, mint nálunk. Mindezek ellenére azt is elmondhatjuk, hogy tanítványaink bármilyen összeha­sonlításban állták, s ma is felve­szik a versenyt a jobb körülmé­nyek között tanuló diákokkal. Az új iskolának érthető módon nagyon örülünk, s reméljük, hogy a követ­kező választási időszakban a még hiányzó épületek is felépülnek. Az új pedagógiai koncepció szerint a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a politechnikai okta­tásra. Sajnos, ezt pillanatnyilag nehéz megoldanunk. Műhelyünk csak a régi iskolában van. Ha odamegyünk, az út 15 perc, vissza ugyanannyi. A magyar tanítási nyelvű osztályokban - az ötödik­ben és a hatodikban - például a munkára nevelés heti egy óra. Sétáljuk el ezt az időt? Tizenhét faluból járnak be a tanulóink, azt már sikerült elintéznünk, hogy legalább reggel az iskola előtt áll­jon meg az autóbusz. Hazamene­telkor még a falu másik végére kell menniük. Sok tennivalónk van még. Az utóbbi fél évtizedben egy szövetkezeti és egy állami lakás sem épült itt. Nyolc pedagógusunk naponta Rozsnyóról utazik. Ezen is változtatni kellene... Tény, hogy sok megoldásra vá­ró probléma van még Pelsőcön, viszont az is igaz, hogy az építke­zési beruházások állóvize meg­mozdult. 22 millió korona ráfordí­tással felépült az új iskola na­kiépítését én is igen fontosnak tartom, mint ahogy a lakásépítés kérdésének a megoldását is köz­ségünkben. Tíz évvel ezelőtt az, alapiskolának még több, mint ezer tanulója volt, ma a létszámuk a nyolcszázat sem éri el. Ez is azzal fögg össze, hogy nagyon sok ifjú család azért költözött el innen, mert nem kapott telket, ahol családi házat építhetett volna. Nemzeti biottságunkon jelenleg is 97 lakásépítési kérvényt tartunk nyilván. El kell mondanom, hogy a fejlesztésben sokat várok az összefogástól. Tavaly megalakult nálunk az igazgatói tanács is. Az üzemek segítségével a következő választási időszakban egy óvoda felépítését tervezzük, valamint kétmillió korona ráfordítással au­tóbuszvárótermet építünk. A böl­csődénk felújítása folyamatban van, s különösebb panaszunk lé­nyegében az óvodára sem lehet. A művelődési házunk már nyolc éve épül, remélem, hogy három éven belül már tényleg befejez­zük. Bizony nagy szükség lenne rá hiszen a kulturális életet fel kell lendíteni. Jelenleg csak a leánykó­rusunk tagjaira lehetünk büszkék, akik Samu Katalin vezetésével or­szágos versenyeken is eredmé­nyesen szerepeltek. Meggyőző­désem, hogy még semmi sincs veszve. Ha más nagyobb telepü­léshez viszonyítva van is némi lépéshátrányunk, ez még behoz­ható. Mi is így látjuk, s bízvást hisz- szük, hogy a kitartó jó munkát a járási és a felsőbb szervek is messzemenőleg támogatni fog­ják / SZASZÁK GYÖRGY A SZOVJETEK ORSZÁGA SIKEREINEK SZERVEZŐJE 110 éve született Mihail Ivanovics Kalinyin Száztíz évvel ezelőtt, 1875. november 19-én született Mihail Ivano­vics Kalinyin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet államnak egyik jeles vezetője V. I. Lenin közeli munkatársa. Tartalmas életét a forradalmi harcnak, a Szovjetunióban a szocializmus építésének szentelte. Szegényparaszt fiaként járta ki az alapiskolát, majd Pétervárott kitanult esztergályosnak. A mun­kásosztály gazdag forradalmi ha­gyományaira visszatekintő Putyi- lov-gyárban kezdett dolgozni. Itt tanulmányozta egyben a fiatal for­radalmi demokraták müveit és az illegális irodalmat, s ez vezette a forradalmi mozgalom soraiba. Belépett a Lenin által megalapított Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására szervezetbe, majd 1898-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba. A lenini irányvonalért harcolt az opportunisták ellen. A cári Orosz­ország különböző részeiben kifej­tett forradalmi tevékenységéért ti­zennégy esetben bebörtönözték és száműzetésre ítélték. Az elsó oroszországi polgári demokratikus forradalom idején il­legálisan szervezte Pétervárott a cári önkényuralom és a burzsoá­zia elleni harcot. Megválasztották a munkásképviselók pétervári szovjetje és az OSZDMP pétervári bizottsága tagjának. A forradalom idején találkozott Leninnel és se­gítségére volt az új típusú pártért vívott harcban. A párt össz-oroszországi prágai konferenciáján, amelyen létrehoz­ták az új típusú pártot, Kalinyint megválasztották az OSZDMP Központi Bizottságának póttag­jává. 1917 februárjában a polgári de­mokratikus forradalomban a pé­tervári munkások és katonák har­cának egyik vezetője volt. Cselek- vóen részt vett a nagy októberi szocialista forradalom előkészíté­sében és megvalósításában. Győ­zelme után a párt megbízta Péter- vár polgármesterének és helyi gazdálkodási népbiztosának tiszt­jével. Jakov Mihajlovics Szverdíov korai halála után Vlagyimir lljics Lenin javasolta, hogy Mihail Iva­novics Kalinyint válasszák meg az össz-oroszországi Központi Vég­rehajtó Bizottság elnökének. Jelö­lése alkalmából ezt mondotta: „Ezért kell hogy mindannyiunkat egyesítsen egy olyan elvtárs jelö­lése, amilyen Kalinyin elvtárs. Ez a jelölés segítségünkre lesz meg­szervezni a szovjethatalom leg­magasabb rangú képviselőjének számos közvetlen kapcsolatát a középparasztsággal, segítsé­günkre lesz a hozzá való közele­désben... Maga a szovjetköztár­saság legmagasabb rangú képvi­selője fogjon hozzá elsőként - kö­zös segítségünkkel - a tapaszta­latok, az ismeretek gyűjtéséhez és az ellenőrzéshez, s biztosak lehe­tünk abban, hogy ezt a feladatot megoldjuk. Oroszország nemcsak egy olyan ország prototípusa lesz, amelyben szilárd a proletárdikta­túra és a burzsoáziát könyörtele­nül elnyomják - ezt már elértük hanem egyben egy olyan ország prototípusa is, amelyben az elvtár­si támogatás és az új tapasztala­tok alapján a városi munkások és középparasztság erőviszonyai megnyugtatóan megoldódnak. Ez az egyik alapvető záloga a prole­tárforradalom teljes győzel­mének.“ Kalinyin huszonhét éven át állt az ország legfelsőbb szerve élén. Minden erejét a szovjethatalom, a szocializmus, a munkás-paraszt­egység és a Szovjetunió népei szövetsége szilárdítására fordítot­ta. Az intervenció és a polgárhá­ború idején szervezte a hazai el­lenforradalom és a beavatkozók elleni harcot. Az 1929-ben meg­tartott XVI. össz-oroszországi pártkonferencia után az elsó öté­ves terv feladatai teljesítésének, az üzemek, a szovhozok építésé­nek és a mezőgazdaság kollektivi­zálásának szentelte figyelmét. Részt vett a Szovjetunió új alkot­mányának kidolgozásában is és 1938-ban megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A nagy honvédő háborúban minden erejét a német és a japán fasizmus legyőzésére fordította. Mihail Ivanovics Kalinyin írta alá a CSSZK és a Szovjetunió barát­sági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződését, amely Csehszlová­kia új irányvételének alapja lett. Egészségi állapotára való tekintet­tel 1946 márciusában kérte fel­mentését és 1946. június 3-án halt meg. Mihail Ivanovics Kalinyin művelt marxista-leninista, jeles propa­gandista, szónok és közíró volt. Több mint kétezer cikke, beszéde és interjúja jelent meg, amelyek­ben foglalkozott a szocializmus építésének és a kommunista ne­velésnek kérdéseivel. Ezeknek többsége ma is időszerű. A ma nemzedékeinek tolmácsolják a szocializmus építésének tapasz­talatait, magyarázzák a lenini taní­tás számos vonatkozását, formál­ják a marxista-leninista világnéze­tet és a szocialista ország polgá­rainak erkölcsét. Megállapításai­nak egyike: „A marxizmus-leni- nizmust olyan módszerként, olyan eszközként tanulmányozzuk, amelynek segítségével helyesen meghatározzuk politikai, társadal­mi és személyes magatartásun­kat. A gyakorlati életben az ember leghatalmasabb ' eszközének te­kintjük.“ A tömegek ismert nevelője volt. Művében jelentős helyet foglalnak el a szocialista hazafiságnak és a proletár internacionalizmusnak kérdései. Sok időt szentelt az ifjú­ság nevelésének. Gyakran talál­kozott komszomolistákkal, diákok­kal, katonákkal és ezzel hatott a fi­atal nemzedék nevelésére. Tiszt­ségében sok erőt fordított a Szov­jetunió külpolitikájának, a béke és a barátság politikájának, az or­szág védelmi képessége szilárdí­tása politikájának formálására. E jelentős szovjet államférfinak és pártmunkásnak, a lánglelkű propagandistának és agitátornak, Lenin munkatársának, a szovjetek országa sikerei kovácsának gaz­dag elméleti munkája és gyakorlati tevékenysége rr.a is jelentős nem­csak a szovjet nép, hanem az egész nemzetközi munkásmozga­lom és napjainkban a szocializ­mus építése számára. Or. MILAN HRBEK docens, kandidátus Az NDK óvodái­ban akciót szer­veztek a nicara­guai gyerekek megsegítésére. A gyerkek nem­csak saját játéka­ikból küldenek a nicaraguaiak- nak, hanem ók ma­guk is készítenek számukra játéko­kat. A kép egy ne- ubrandenburgi óvodában ké­szült. (Telefoto- ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents