Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-19 / 273. szám, kedd
Petrovce község lakosai a Nemzeti Front választási programjának teljesítését követően a XVII. párt- kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy egy év alatt Z akció keretében felépítenek egy kétmillió korona értékű két- tantermes óvodát. A felvételen balról Stefan Gačko mérnök, a helyi nemzeti bizottság elnöke, Štefan Roviniak, a hnb képviselője és Michal Krajňak, az é- pítőbrigád vezetője az óvoda tervrajzát tanulmányozza. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) Biztató jelek Látogatás egy Sajó menti központi községben ÚJ SZÚ 1985. XI. 19. A Rozsnyói (Rožňava) járás gazdag történelmi és főleg munkásmozgalmi múlttal rendelkező központi községe, Pelsőc (Pleši- vec) az utóbbi évtizedekben nem fejlődött olyan ütemben, mint a járás, illetve a kerület más hasonló települései. Ezt a tényt mindjárt az elején le kell szögezni, hiszen ez mindenkinek feltűnik, s azon nyomban kérdések is felvetődnek: hol lehet a hiba, miért ez a lassú változás, miért nincs például a mai napig se művelődési háza ennek a 2560 lakosú nagyközségnek? Míg nem ismertem a pelsóci embereket, addig azt hittem, a hiba bennük van, de aztán rájöttem, ez így korántsem igaz, hisz ezeknek az embereknek is megvannak a vágyaik, az igyekezetükkel sincs hiba, dolgozni meg talán még többet is dolgoznak, mint másutt. Hogy miért nincsenek akkor mégis látványosabb eredményeik falufejlesztésben? Nos, úgy érzem nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: azért, mert a falu vezetősége nem állott feladata magaslatán. Hogy hogyan értem ezt? Hajlok afelé, hogy nem volt eléggé következetes és harcias, azaz azokat a reális elképzeléseket, amelyeket a választópolgárok szükségesnek tartottak volna megvalósítani, nem sok esetben tudta olyan formában a járási szervek elé terjeszteni, hogy az bekerült volna a választási programba. Mindezek ellenére azt is le kell szögezni, hogy a falu vezetői azért rengeteget dolgoztak. Tudni kell, néhányszor az is előfordult, hogy amikor problémáikkal a járás illetékeseihez fordultak azzal küldték haza őket: ,,Bízunk bennetek, ti ezt egyedül is megoldjátok!“ A pelsőciek nem hadakoztak, hazajöttek és cselekedni kezdtek: toldoztak, foldoztak, s a problémáikat megoldották - legalábbis átmenetileg. Ehhez bizony sokszor nagy erőfeszítésekre volt szükség. Mikuláš Orosz, a helyi alapiskola igazgatója, a hnb régi képviselője mondja:-Az iskolát illetően nem volt könnyű a helyzetünk, ugyanis nem csak tanítanunk, hanem jóformán állandóan építkeznünk is kellett. Előbb a volt megyeháznak a felét alakítottuk át iskolának. Központi fűtést, vizet kellett bevezetnünk. Itt volt a legkevesebb építészeti beavatkozásra szükség. A papok és nagygazdák közös raktárát viszont teljesen át kellett építenünk, hogy taníthassunk benne. A Vár utcában, a hajdani egyosztályos iskolából a lakórészek átalakításával négy osztálynak teremtettünk viszonylag megfelelő körülményeket. 1958-ban ugyan felépült egy iskola is, de gondjaink ezzel sem oldódtak meg. 1964-ben már egy 24 tantermes korszerű új iskola felépítésének az engedélyezését kértük. Ezt később meg is kaptuk, igaz csak 16 tantermesre. A tervek szerint három év alatt kellett felépülnie ennek az iskolának, sajnos a kivitelező (a Rozsnyói Járási Építőipari Vállalat) mulasztásai miatt hét év lett belőle, s csak az idén szeptemberben adták át. Most azt is mondhatnám, hogy az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Nevet, mert az alapiskola 5-8 osztályos szlovák és magyar tanulói most már tényleg jól felszerelt, korszerű osztályokban tanulhatnak. Sir, mert ez az iskola sem teljes! Hiányoznak a műhelyek s nem épült fel a konyha, az étterem. A régi iskola étterme, ami a falu másik végébén van, 70 személyes, de 500 tanulónk étkezik ott. Iskolánk 19 szlovák és 12 magyar osztályának különben 767 tanulója van. Máté László, az iskola igazgató- helyettese, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság képviselője: gyobb része, átadták rendeltetésének a 2,5 millió korona beruházással épült szolgáltató házat, - hogy csak a legjelentősebb dolgokat említsük meg. Balogh Miklós nemrég került a hnb élére, jóllehet mint tanácstag ismeri a régi és az újkeletű gondokat.- Nincs szándékomban becsmérelni elődeim munkáját, hiszen tudom, milyen körülmények között dolgoztak. Nagy érdemüknek tartom, hogy a nőik foglalkoztatottságát megoldották. Szeretném, ha a korábbi gyakorlathoz képest a jövőben legalább valamennyivel kevesebbet kellene improvizálnunk. Az iskolakomplexum teljes Az új iskola - étterem nélkül Való igaz, hogy kerületünkben kutatva-keresve se találnánk még egy községet, ahol az utóbbi há- rom-négy évtized alatt olyan viszontagságos körülmények között kellett volna a gyerekeket oktatni, mint nálunk. Mindezek ellenére azt is elmondhatjuk, hogy tanítványaink bármilyen összehasonlításban állták, s ma is felveszik a versenyt a jobb körülmények között tanuló diákokkal. Az új iskolának érthető módon nagyon örülünk, s reméljük, hogy a következő választási időszakban a még hiányzó épületek is felépülnek. Az új pedagógiai koncepció szerint a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a politechnikai oktatásra. Sajnos, ezt pillanatnyilag nehéz megoldanunk. Műhelyünk csak a régi iskolában van. Ha odamegyünk, az út 15 perc, vissza ugyanannyi. A magyar tanítási nyelvű osztályokban - az ötödikben és a hatodikban - például a munkára nevelés heti egy óra. Sétáljuk el ezt az időt? Tizenhét faluból járnak be a tanulóink, azt már sikerült elintéznünk, hogy legalább reggel az iskola előtt álljon meg az autóbusz. Hazamenetelkor még a falu másik végére kell menniük. Sok tennivalónk van még. Az utóbbi fél évtizedben egy szövetkezeti és egy állami lakás sem épült itt. Nyolc pedagógusunk naponta Rozsnyóról utazik. Ezen is változtatni kellene... Tény, hogy sok megoldásra váró probléma van még Pelsőcön, viszont az is igaz, hogy az építkezési beruházások állóvize megmozdult. 22 millió korona ráfordítással felépült az új iskola nakiépítését én is igen fontosnak tartom, mint ahogy a lakásépítés kérdésének a megoldását is községünkben. Tíz évvel ezelőtt az, alapiskolának még több, mint ezer tanulója volt, ma a létszámuk a nyolcszázat sem éri el. Ez is azzal fögg össze, hogy nagyon sok ifjú család azért költözött el innen, mert nem kapott telket, ahol családi házat építhetett volna. Nemzeti biottságunkon jelenleg is 97 lakásépítési kérvényt tartunk nyilván. El kell mondanom, hogy a fejlesztésben sokat várok az összefogástól. Tavaly megalakult nálunk az igazgatói tanács is. Az üzemek segítségével a következő választási időszakban egy óvoda felépítését tervezzük, valamint kétmillió korona ráfordítással autóbuszvárótermet építünk. A bölcsődénk felújítása folyamatban van, s különösebb panaszunk lényegében az óvodára sem lehet. A művelődési házunk már nyolc éve épül, remélem, hogy három éven belül már tényleg befejezzük. Bizony nagy szükség lenne rá hiszen a kulturális életet fel kell lendíteni. Jelenleg csak a leánykórusunk tagjaira lehetünk büszkék, akik Samu Katalin vezetésével országos versenyeken is eredményesen szerepeltek. Meggyőződésem, hogy még semmi sincs veszve. Ha más nagyobb településhez viszonyítva van is némi lépéshátrányunk, ez még behozható. Mi is így látjuk, s bízvást hisz- szük, hogy a kitartó jó munkát a járási és a felsőbb szervek is messzemenőleg támogatni fogják / SZASZÁK GYÖRGY A SZOVJETEK ORSZÁGA SIKEREINEK SZERVEZŐJE 110 éve született Mihail Ivanovics Kalinyin Száztíz évvel ezelőtt, 1875. november 19-én született Mihail Ivanovics Kalinyin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet államnak egyik jeles vezetője V. I. Lenin közeli munkatársa. Tartalmas életét a forradalmi harcnak, a Szovjetunióban a szocializmus építésének szentelte. Szegényparaszt fiaként járta ki az alapiskolát, majd Pétervárott kitanult esztergályosnak. A munkásosztály gazdag forradalmi hagyományaira visszatekintő Putyi- lov-gyárban kezdett dolgozni. Itt tanulmányozta egyben a fiatal forradalmi demokraták müveit és az illegális irodalmat, s ez vezette a forradalmi mozgalom soraiba. Belépett a Lenin által megalapított Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására szervezetbe, majd 1898-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba. A lenini irányvonalért harcolt az opportunisták ellen. A cári Oroszország különböző részeiben kifejtett forradalmi tevékenységéért tizennégy esetben bebörtönözték és száműzetésre ítélték. Az elsó oroszországi polgári demokratikus forradalom idején illegálisan szervezte Pétervárott a cári önkényuralom és a burzsoázia elleni harcot. Megválasztották a munkásképviselók pétervári szovjetje és az OSZDMP pétervári bizottsága tagjának. A forradalom idején találkozott Leninnel és segítségére volt az új típusú pártért vívott harcban. A párt össz-oroszországi prágai konferenciáján, amelyen létrehozták az új típusú pártot, Kalinyint megválasztották az OSZDMP Központi Bizottságának póttagjává. 1917 februárjában a polgári demokratikus forradalomban a pétervári munkások és katonák harcának egyik vezetője volt. Cselek- vóen részt vett a nagy októberi szocialista forradalom előkészítésében és megvalósításában. Győzelme után a párt megbízta Péter- vár polgármesterének és helyi gazdálkodási népbiztosának tisztjével. Jakov Mihajlovics Szverdíov korai halála után Vlagyimir lljics Lenin javasolta, hogy Mihail Ivanovics Kalinyint válasszák meg az össz-oroszországi Központi Végrehajtó Bizottság elnökének. Jelölése alkalmából ezt mondotta: „Ezért kell hogy mindannyiunkat egyesítsen egy olyan elvtárs jelölése, amilyen Kalinyin elvtárs. Ez a jelölés segítségünkre lesz megszervezni a szovjethatalom legmagasabb rangú képviselőjének számos közvetlen kapcsolatát a középparasztsággal, segítségünkre lesz a hozzá való közeledésben... Maga a szovjetköztársaság legmagasabb rangú képviselője fogjon hozzá elsőként - közös segítségünkkel - a tapasztalatok, az ismeretek gyűjtéséhez és az ellenőrzéshez, s biztosak lehetünk abban, hogy ezt a feladatot megoldjuk. Oroszország nemcsak egy olyan ország prototípusa lesz, amelyben szilárd a proletárdiktatúra és a burzsoáziát könyörtelenül elnyomják - ezt már elértük hanem egyben egy olyan ország prototípusa is, amelyben az elvtársi támogatás és az új tapasztalatok alapján a városi munkások és középparasztság erőviszonyai megnyugtatóan megoldódnak. Ez az egyik alapvető záloga a proletárforradalom teljes győzelmének.“ Kalinyin huszonhét éven át állt az ország legfelsőbb szerve élén. Minden erejét a szovjethatalom, a szocializmus, a munkás-parasztegység és a Szovjetunió népei szövetsége szilárdítására fordította. Az intervenció és a polgárháború idején szervezte a hazai ellenforradalom és a beavatkozók elleni harcot. Az 1929-ben megtartott XVI. össz-oroszországi pártkonferencia után az elsó ötéves terv feladatai teljesítésének, az üzemek, a szovhozok építésének és a mezőgazdaság kollektivizálásának szentelte figyelmét. Részt vett a Szovjetunió új alkotmányának kidolgozásában is és 1938-ban megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A nagy honvédő háborúban minden erejét a német és a japán fasizmus legyőzésére fordította. Mihail Ivanovics Kalinyin írta alá a CSSZK és a Szovjetunió barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződését, amely Csehszlovákia új irányvételének alapja lett. Egészségi állapotára való tekintettel 1946 márciusában kérte felmentését és 1946. június 3-án halt meg. Mihail Ivanovics Kalinyin művelt marxista-leninista, jeles propagandista, szónok és közíró volt. Több mint kétezer cikke, beszéde és interjúja jelent meg, amelyekben foglalkozott a szocializmus építésének és a kommunista nevelésnek kérdéseivel. Ezeknek többsége ma is időszerű. A ma nemzedékeinek tolmácsolják a szocializmus építésének tapasztalatait, magyarázzák a lenini tanítás számos vonatkozását, formálják a marxista-leninista világnézetet és a szocialista ország polgárainak erkölcsét. Megállapításainak egyike: „A marxizmus-leni- nizmust olyan módszerként, olyan eszközként tanulmányozzuk, amelynek segítségével helyesen meghatározzuk politikai, társadalmi és személyes magatartásunkat. A gyakorlati életben az ember leghatalmasabb ' eszközének tekintjük.“ A tömegek ismert nevelője volt. Művében jelentős helyet foglalnak el a szocialista hazafiságnak és a proletár internacionalizmusnak kérdései. Sok időt szentelt az ifjúság nevelésének. Gyakran találkozott komszomolistákkal, diákokkal, katonákkal és ezzel hatott a fiatal nemzedék nevelésére. Tisztségében sok erőt fordított a Szovjetunió külpolitikájának, a béke és a barátság politikájának, az ország védelmi képessége szilárdítása politikájának formálására. E jelentős szovjet államférfinak és pártmunkásnak, a lánglelkű propagandistának és agitátornak, Lenin munkatársának, a szovjetek országa sikerei kovácsának gazdag elméleti munkája és gyakorlati tevékenysége rr.a is jelentős nemcsak a szovjet nép, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalom és napjainkban a szocializmus építése számára. Or. MILAN HRBEK docens, kandidátus Az NDK óvodáiban akciót szerveztek a nicaraguai gyerekek megsegítésére. A gyerkek nemcsak saját játékaikból küldenek a nicaraguaiak- nak, hanem ók maguk is készítenek számukra játékokat. A kép egy ne- ubrandenburgi óvodában készült. (Telefoto- ČSTK)
