Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)
1985-11-15 / 270. szám, péntek
Őszi falukép Az ősz utolsó heteiben sem pihennek az Építésben szerzett érdemekért címmel kitüntetett Galsai (Holiša) Egységes Földműves-szövetkezet dolgozói. A kései érésű növények, a cukorrépa és a szemes kukorica betakarítása mellett a mélyszántás, a trágyázás és a felszíni talajjavítás folyik. Tapasztalataink szerint hozzáértéssel, jó minőségben.- Ez az egyik titka sikereinknek - állítja Nyestye Kálmán, a gazdaság elnöke. Márpedig ő csak tudja, hiszen irányítása alatt a szövetkezet évek óta túltejesíti a gabona, a cukorrépa, a kukorica, a zöldség és a takarmányfélék termelésének tervét. Kalászosokból az idén 5,2 tonnás hektárhozamot értek el, ami járási viszonylatban a legjobb eredmény. A cukorrépa hozama a rendkívüli szárazság ellenére meghaladja a 3,2 tonnát, a kukoricáé az 5 tonnát. A növénytermesztés sikerei kihatnak az állattartásra is. Egy tehéntől az idén 3700 litert fejnek átlagosan, s a napi súlygyarapodás a szarvasmarháknál meghaladja a 75, a hízósertéseknél pedig az 54 dekagrammot. A szövetkezet elnöke szerint több termelési ágazatban máris túlteljesítették az ötéves terv előirányzatát. xxx Az alig több mint kilencszáz lelket számláló nógrádi községben erőteljesen fejlődnek a szolgáltatások. A helyi nemzeti bizottság kisüzeme több mint húsz dolgozót foglalkoztat. Szobafestők, kőművesek, kerítésdrót-készítők és virágkertészek alkotják a szakmunkásgárdát, emellett egy büfét és egy kisebb fuvarozó részleget is fenntartanak. Időszakonként egyéb jellegű szolgáltatásokat is végeznek, így a tűzifa fűrészelését is.- Legfőbb célunk, hogy ezekkel az alapvető szolgáltatásokkal megkönnyítsük a községben és a környéken élő emberek munkáját - mondotta Anton Bodocký, a kisüzem vezetője. - A családi házak külső és belső tatarozására korábban nem igen akadt vállalkozó, s a szállítást, a fuvarozást is töb- bé-kevésbé szabálytalanul bonyolították le a lakosok. Megtudtuk az üzem vezetőjétől, hogy a szobafestők és a kőművesek különösen a tavasztól őszig terjedő időszakban keresettek, míg a kerítésdrót-készítés inkább téli foglalatosság. Feltéve persze, ha van alapanyag, mert bizony az utóbbi időben gyakran akadozik az ellátás. A várakozási idő így meglehetősen hosszú, a megrendelők nem kis bosszúságára... Az üvegházakban ezzel szemben soha nincs pinenő. Ilyenkor november elején a krizantémok értékesítésével csúcsosodik ki a termelési idény, tavasszal pedig a nemzetközi nőnap jelenti a csúcspontot. A négy kis üvegházban hat leány és asszony szorgoskodik, s a kertészet évi forgalma megközelíti a 300 ezer koronát. xxx A legutóbi választási időszakban egyetlen jelentős akcióra, az óvodaépítésre irányult a nemzeti bizottság és a lakosok figyelme. A 2,3 millió korona értékű beruházás befejeztével 60 gyermek költözhet majd az új óvodába, míg a régi épületben valószínűleg a férfi és női fodrászat, esetleg a szabóság kap majd helyet. Amint azt Rapcsan Esztertől, a hnb dolgozójától megtudtuk, az óvodaépítésnél különösen a szakmunkák elvégzése okoz gondot, s a társadalmi segítség sem az igazi, mert nagyjából ugyanazok dolgoznak hétről-hétre az építkezésen. Márpedig amíg be nem fejezik a munkálatokat, nincs lehetőség újabb beruházás megkezdésére. Mindenképpen kár tehát a késedelemért mert nagy szükség lenne az ivóvízellátás javítására. xxx A régi óvodaépületben tényleg nagy a zsúfoltság. A tanítás ettől függetlenül két nyelven, két osztályban is folyik. Amint azt Balog Kornéliától, a magyar tanítási nyelvű osztály óvónőjétől megtudtuk - nem is eredménytelenül. A mintatanítási napokon ugyanis rendszerint jó felkészültségről tesznek tanúbizonyságot a galsai óvodások, s az iskolából is kedvezőek a visszajelzések.- A húsz-húsz apróság hagyományos képzése mellett gyakran igénybe vesszük a korszerű segédeszközöket, a magnót, a filmvetítőt, a televíziót is - mondotta. - A gyerekek most éppen versekkel, dalokkal, rövid jelenetekkel készülnek a télapó köszöntésére, emellett rendszeresen mozognak és játszanak. Játékvásárlásra egyébként a helyi földműves-szövetkezet évente 4-500 koronát ajándékoz az óvodának. xxx A község vegyesboltjának átlagos havi forgalma megközelíti a kétszázezer koronát. Fűtőtestektől a hűtőszekrényig megtalálható itt a legtöbb iparáru, s természetesen a napi közszükségleti cikkek sem hiányoznak. Élelmiszerből is gazdag a választék, persze azért akadnak hiánycikkek is. Pálmay István üzletvezető szerint ősszel a fűszerpaprika hiányzott a polcokról, s egész évben gyenge volt az ellátás ásvány- és gyógyvizekből. Az üzlet napközben alapvető funkciója mellett a lakosok egyfajta találkozóhelye, vitafóruma is. Néhány vásárló arra kért, tegyük szóvá az óvodaépítés kapcsán felmerülő szervezési fogyatékosságokat is, valamint, hogy a gazdag szövetkezet és a jól működő kisüzem bizony nem tartja szívügyének a falufejlesztést. HACSI ATTILA Közelebb a lakossághoz További nemzeti bizottságok jogkörét bővítik A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság legutóbbi plenáris ülésén 1986. január 1-től központi községgé minősítette Jászó (Jasov), Szina (Seňa), Bohdanovce, Šarišské Michal- l’any, Csetnek (őtítnik) és Michaľany községeket s ezzel a nemzeti bizottságokról szóló törvény alapján növelte eddigi jogkörüket. A döntés időszerűségéről, indokoltságáról, Jozef Macko, a kerületi nemzeti bizottság szervezési osztályának vezetője így vélekedett:- Kerületünkben eddig húsz központi községben dolgoznak a helyi nemzeti bizottságok bővített jogkörrel. Több mint három esztendős tevékenységük tapasztalatai azt bizonyítják, létrehozásuk, munkájuk jelentős mértékben elősegítette a komplex területfejlesztést, a lakosság szükségletei kielégítésének javítását. Különösen Pavlovce nad Uhom, Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom), Raslavice és Sečovská Polianka központi községek nemzeti bizottságai végeznek példás tevékenységet. A lakosság főleg annak örül, hogy közelebb került, egyszerűbbé vált az ügyintézés, tökéletesedtek a döntések. A helyi nemzeti bizottságok költségvetésének növekedésével lehetőség nyílt a lakossági szolgáltatások bővítésére, az NF választási programja céljainak megvalósításával a községek lakossága életszínvonalának további javítására. Kedvező fordulat állt be az efsz-ek, állami gazdaságok, egyéb intézmények és iskolák szempontjából. Figyelemre méltó tevékenységet fejt ki a központi községek 26 polgári bizottsága. A helyi nemzeti bizottságok választott szerveinek és szakbizottságainak értékes segítséget nyújtottak a járási nemzeti bizottságok tisztségviselői.- Ez azt jelenti, hogy ezek a nemzeti bizottságok kifogástalanul, tökéletesen működnek?- Kétségtelen, hogy a megnövekedett jogkör a korábbinál nagyobb lehetőséget nyújt számunkra ahhoz, hogy munkájukat tökéletesíthessék, a lakosság érdekeit jobban szolgálják, viszont nem állíthatjuk azt, hogy a központi községek nemzeti bizottságai már kifogástalanul, tökéletesen működnek. Bár jelentős előrehaladást értek el, a járási nemzeti bizottságok és az általunk végzett felmérések alapján azt is el kell mondanom, hogy munkájukban még akad javítani való, elég számottevő a kihasználatlan tartalék. Több helyen nem élnek teljes mértékben a lehetőségekkel, a jogkörrel, nem használják ki kellő mértékben annak lehetőségét, hogy véleményt nyilvánítsanak a járási nemzeti bizottságok dokumentumainak előkészítő időszakában. Nagyobb kezdeményezést várunk a helyi nemzeti bizottságoktól a helyi anyagi források és alkotóerők kihasználásában, a társadalmi szervekkel folytatott együttműködésben, a lakosság észrevételeinek, javaslatainak rugalmasabb intézésében, az emberi kapcsolatok javításában. A központi községek nemzeti bizottságainak tevékenységében egy egészséges folyamat indult meg, ezt folytatni kell a jövőben is.- Az 1986. január 1-tól bővített jogkörrel felruházott hat község esetében biztosítottak a szükséges alapfeltételek?-Természetesen, ellenkező esetben a kerületi nemzeti bizottság nem minősítette volna ezeket központi községgé. Mind a hat község teljesíti a feltételeket minden irányba kiterjedő rugalmas fejlődésével, lakosságának számával, megfelelő színvonalon működő üzlethálózatával, szolgáltató létesítményeivel. Ezeknek a nemzeti bizottságoknak a hatáskörében több jelentős üzem, illetve vállalat működik, melyekkel szorosan együttműködve az illetékes helyi nemzeti bizottság, természetesen a lakosság széles körű támogatásával, képes lesz ellátni a megnövekedett jogkörrel járó feladatokat. A járási nemzeti bizottságok a szükséges szakemberek kiválasztásában nyújtanak segítséget a központi községeknek. Távlati terveink alapján 2000-ig több mnt 80 ilyen helyi nemzeti bizottság működésével számolunk. (kulik) ÚJ SZÚ 5 % 1985. XI. 15. T ovábbi haladásunk alapvető feltétele országunk gazdaságának, megsokszorozása. Ezzel összefügg a társadalomnak az a kötelessége, hogy meg kell védenie azt, ami népünk tudása és munkája eredményeként születik. Az utóbbi időben gyakran találkozhatunk ezzel a követelménnyel. Le kell szögeznünk, hogy jogosan, mivel a CSKP KB Elnökségének a pártszervekhez és -szervezetekhez intézett levele a szocialista törvényesség, az erkölcs és fegyelem megsértése elleni harc elmélyítéséről, valamennyi becsületes dolgozót arra ösztönzi, hogy küzdjön a rendért, a harmonikus életért. A levél tartalma névre szóló és konkrét. Éppen ezért a pártszervek és szervezetek, de ugyanúgy az állami s gazdasági szervek és szervezetek is pontosan tudják kötelességeiket, (gy a Nemzetbiztonsági Testület is, amely az állam többi hatalmi szervével együtt védelmezi a szocialista társadalmi tulajdont. A mindennapi gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hatékonyabban kell fellépnie a gazdasági bűnözés, valamint minden olyan negatív jelenség ellen, amely ellentétben áll a szocialista eszményekkel, a szocialista termelési mód, javadalmazás és emberi kapcsolatok alapelveivel. Az a tény, hogy gyakrabban vetjük fel ezeket a kérdéseket, nem jelenti, hogy nagyobb mértékben megsértjük az említett alapelveket, bár igaz, hogy életünkben találkozhatunk ilyen esetekkel. A becstelenek, tolvajok, csalók, üzérkedők tudata deformált, nem tisztelik a társadalmi javakat. Nem tartják meg a szocialista erkölcs alapelveit, sót, gyakran tudatosan sértik meg a törvényeket. Ez azt jelenti, hogy még nem küzdöttük le a kispolgáriasságot, az önzést, a vagyonhajhászást, egyesek ez utóbbit tartják életük céljának és programjának. Ez a cél nagyon kicsinyes, szűk- látókörúségről árulkodik. Társadalumunk elég erővel rendelkezik ahhoz, hogy leküzdje haladásunk akadályait. Ez természetesen megköveteli, hogy megvalósítsunk számos olyan intézkedést, amelyekre a CSKP KB Elnökségének levele is rámutat. A szocialista társadalmi tulajVédjük jobban a közöst ÍRTA: DR. JÁN KRAJČÍ EZREDES, AZ SZSZK BELÜGYMINISZTER-HELYETTESE donért mindenekelőtt azok felelősek, akikre társadalmi javainkat rábízták. Egyúttal azért is felelősek, hogy gazdaságunkat gyarapítsuk, jól termeljünk, pontosan nyilvántartsuk és ellenőrizzük mindazt, ami a gyártószalagokról lekerül, amit a raktárakba vagy üzletekbe szállítunk. Ezek természetes kötelességek, elhanyagolásuk nagy társadalmi károkat okoz, a becstelenek számára lehetővé válik, hogy kisajátítsák mások munkájának eredményeit, jogtalan előnyökhöz jussanak. Egyes vezetők azt remélik, hogy a rájuk bízott javak védelmével kapcsolatos kötelességüket valaki más vállalja magára. így például nem szentelnek figyelmet a gépkocsik ellenőrzésének, annak, hogy mielőtt útnak indulnak jó műszaki állapotban van- nak-e, nem ellenőrzik a gépkocsivezetőket, hogy nem fogyasztottak-e szeszes italokat. Az ilyen jellegű kötelességeiket kényelemszeretetből, alibizmusból a leggyakrabban a közbiztonsági szervekre hárítják át. Előfordul, hogy azt követelik: a dolgozókat munka után az üzemi rendé- szek helyett a közbiztonsági szervek tagjai ellenőrizzék. A Nemzetbiztonsági Testület feladatait a törvény pontosan meghatározza, nem vállalhatja magára a vezetők kötelességeit. Már csak azért sem, mert a termelés irányítói a rend és a fegyelem érvényesítése során több hatékony gazdasági, jogi, politikai és ideológiai eszközt is felhasználhatnak. Aki akarja, az meg is találja a megfelelő eszközt. A probléma abban rejlik, hogy nem élnek megfelelő mértékben a lehetőségekkel. Emlékezzünk csak arra, hogy Lenin milyen nyomatékosan megkövetelte a termelési és gazdasági folyamatok pontos nyilvántartását és szigorú ellenőrzését. A vi- • lágproletariátus vezetőjének bölcs gondolatai ma is időszerűek. A jó gazdálkodás, az alapanyagok, a nyersanyagok, az energiaforrások és a munkaerő hatékony kihasználása feltételezi -pártunk gazdasági és szociális céljainak megvalósítását. Dolgozóink döntő többsége fokozott erőfeszítéseket tesz a 7. ötéves terv feladatainak teljesítésére. Ugyanakkor már munkálkodunk az új ötéves terv kidolgozásán. Ebben az időszakban el kell gondolkodnunk afölött is, hogy hogyan védhetnénk jobban a szocialista gazdaságot. Ezt tekinthetjük a Nemzetbiztonsági Testület elsőrendű feladatának is. A gazdasági bűnözés sok milliós károkat okoz. Ide soroljuk a szocialista tulajdon megkárosítását, a technológiai és munkafegyelem megszegése, vagy a hanyagság okozta üzemzavarokat is. Nincs olyan állampolgár, aki ne ismerné a negatívumok okait. Az ok a hanyagság, a közömbösség, a hamis kollegialitás, a fejletlen jogtudat, az, hogy nem mindenki érez felelősséget munkája minőségéért, kötelességei teljesítéséért. A társadalmi termelés folyamatában pontosan ismerjük minden egyén feladatait és felelősségét. Mindenekelőtt a vezetőktől kell megkövetelnünk a vállalatok, üzemek, részlegek és szervezetek működését szabályozó rendeletek és szabályok szigorú megtartását. Egyedül nem tudnánk megbirkózni ezzel a feladattal. Jobban kell támaszkodnunk a párt, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetekre, az élenjáró dolgozókra, a munkakollektívák egyre jobban kibontakozó kezdeményezésére és elkötelezettségére. Csak így akadályozható meg, hogy rossz minőségű termékek kerüljenek ki az üzemekből, hogy rendetlenség legyen a raktárakban, pontatlan legyen a nyilvántartás, a rosszul őrzött vagy megrongált kerítéseken keresztül az üzérkedők alapanyagokat és kész termékeket lopjanak el az üzemekből. A bűnözés elemzése könyörtelenül leleplezi azokat, akik nem így cselekednek. A közbiztonsági szervek minden évben sok gazdasági bűncselekményt és kihágást állapítanak meg. Néhány súlyosabb esetről tájékoztatjuk a közvéleményt. Ezek az esetek is meggyőzően bizonyítják, milyen gondatlanul védelmezik egyesek értékeinket. Pedig nincs olyan szervezet, amelynek ne lennének biztonsági, tűzvédelmi rendszabályai. Ezek még a legkisebb műhelyekben is megtalálhatók. Ha a rendeleteket pontosan megtartanánk, nem fordulnának elő az említett káros jelenségek, illetve csak nagyon elvétve találkozhatnánk velük. Ebből levonhatjuk az egyértelmű tanulságot: nagyobb ráfordítások nélkül is radikálisan javíthatjuk gazdaságunk védelmét, s határozottan korlátozhatjuk a gazdasági bűnözést. Ennek alapvető feltétele az, hogy jól dolgozzanak a vállalaton belüli és fölötti ellenőrző szervek. Ezeknek kell megállapítaniuk a kötelességek elmulasztását vagy bármilyen rendelet megszegését. És nemcsak erről van szó. A törvény szerint azonnal közbe kell lépni. Sajnos, az említett gazdasági bűneseteknek tavaly csupán tíz százalékát jelentették az ügyészségnek vagy a biztonsági szervekirek ezek az ellenőrző szervek. Ez a példa is szemléltetően bizonyítja, hogy a felelőtlenség, a formális ellenőrzés arra ösztönzi a becstelen egyéneket, hogy megsértsék a szabályokat, olyan cselekedeteket kövessenek el, amelyeket határozottan el kell ítélnünk, s amelyek előfordulását véglegesen meg kell akadályoznunk. A gazdasági bűnözés lappangó betegséghez hasonlítható. Ezért sokkal nehezebben leplezhető le és bizonyítható, mipt más bűncselekmény. Ez azonban nem ad okot arra, hogy a közbiztonsági szervek tagjai passzívak legyenek a negatív jelenségek elleni küzdelemben. Megvannak a módszereink arra, hogy megakadályozzuk a lopásokat. A tömegtájékoztató eszközök is több ízben bizonyították a régi közmondás érvényességét: Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Valóban, senki sem kerülheti el, hogy a törvények megsértése miatt megbüntessék. Az a célunk azonban, hogy a munkát úgy irányítsuk, szervezzük és ellenőrizzük, hogy a fe- lelósségrevonás fölöslegessé váljon.
